Veuillez remplir ce champ

Bemutatás

Az Európai Parlament küldöttségeinek ismertetője

Az Európai Parlament küldöttségei az európai parlamenti képviselők (EP-képviselők) hivatalos csoportjai, amelyek kapcsolatokat tartanak fenn és mélyítenek el a nem uniós országok, régiók vagy szervezetek parlamentjeivel.

Ily módon a küldöttségek a Parlament legfontosabb kapcsolatát jelentik más jogalkotó szervekhez, otthon és külföldön egyaránt.

A Parlament bizottságaival és az EP-képviselőkkel együttműködésben a demokrácia és az emberi jogok támogatásán dolgoznak az EU határain is túl, ezzel a küldöttségek erősítik az Európai Parlament pozícióját.

Rendszeres viták révén gyakorolva a parlamenti diplomáciát, a küldöttségek emellett általában az Unió előmozdításán is dolgoznak, és az EU értékeinek és érdekeinek tiszteletben tartására ösztönzik partnereiket.

Parlamentközi ülések

A küldöttségek parlamentközi üléseket szerveznek az EU-n kívüli választott képviselőkkel. Ez lehetőséget biztosít a partnerek számára, hogy személyesen vitassák meg a kérdéseket.

Ezeket az üléseket általában évente egyszer vagy kétszer tartják, és néhány órát vagy napot vesznek igénybe.

Az ülések váltakozó helyszíneken zajlanak: az egyik ülésen az EP-képviselők utaznak egy EU-n kívüli parlamentbe; a másik ülésen pedig az EU-küldöttség fogadja vendégeit az Európai Parlamentben.

Amikor a képviselők ezekre az EU-n kívüli ülésekre utaznak, megpróbálnak találkozni a vendéglátó parlamenten kívüli személyekkel is, és ellátogatnak az EU által finanszírozott projektek helyszíneire.

Megbeszélések Brüsszelben és Strasbourgban

A küldöttségek Brüsszelben és Strasbourgban is tartanak üléseket, magukban vagy más küldöttségekkel vagy bizottságokkal együtt.

Ezek a rövid ülések lehetővé teszik a küldöttségek számára, hogy megtervezzék parlamentközi találkozóikat, és megvitassák a partnerországaikban kialakult helyzetet.

A küldöttségek gyakran hívnak meg külső vendégeket, hogy tartsanak előadást, és hogy eszmecserét folytassanak az EP-képviselőkkel. Számos felszólaló dolgozik más uniós intézményeknél - leggyakrabban az Európai Bizottságnál vagy az EU diplomáciai szolgálatánál -, vagy nagykövetségeken vagy egyetemeken.

A küldöttségek időnként olyan vendégeket is meghívnak, akiknek nincsen lehetőségük máshol felszólalni: például a politikai ellenzék vagy a civil társadalom tagjait.

A 44 állandó küldöttség

Az Európai Parlamentben jelenleg 44 „állandó" küldöttség működik.

Számukat „a parlamentközi küldöttségek, a parlamenti vegyes bizottságokba delegált küldöttségek, valamint a parlamenti együttműködési bizottságokba és a többoldalú parlamenti közgyűlésekbe delegált küldöttségek számáról" szóló határozat állapította meg.

Ez a 2019 áprilisában elfogadott határozat felsorolja azokat a küldöttségeket, amelyek a kilencedik parlamenti ciklus (2019-2024) alatt működnek, és régiók szerint csoportosítja őket.

A küldöttségek megoszlása jelentősen eltérhet az egyes jogalkotási ciklusok között. A hetedik jogalkotási ciklusban (2009-2014) például Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Szerbiával, Montenegróval és Koszovóval egyetlen küldöttség foglalkozott. 2014 közepe óta négy különálló küldöttség fedi le ezeket az országokat.

A Parlament emellett bármikor dönthet arról, hogy EP-képviselőkből álló hivatalos csoportokat küld nem uniós országokba politikai fejleményekre adott válaszul, vagy hogy konferenciákon vagy más rendezvényeken vegyenek részt.

Összetétel

Valamennyi küldöttség szerkezete megegyezik: élükön egy elnök és két alelnök áll, akiket a küldöttség tagjai választanak.

A küldöttség valamennyi tagját a Parlament képviselőcsoportjai jelölik ki, oly módon, hogy mindegyik küldöttség összetétele tükrözze a Parlament általános politikai egyensúlyát.

Minden egyes EP-képviselő tagja valamelyik állandó küldöttségnek, egyesek akár többnek is.

A legnagyobb küldöttségek általában azok, amelyek több parlament közös parlamenti közgyűlésein vesznek részt.

78 EP-képviselőből áll például az Európai Parlament azon küldöttsége, amely az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országcsoport valamennyi parlamentjét összefogó, félévenkénti fórumon vesz részt.

Szokatlan azonban, hogy ekkora legyen egy küldöttség. A Parlament küldöttségeinek többsége 20 vagy annál kevesebb tagból áll. A legkisebbeknek mindössze 8 tagja van.

Szabályok

A küldöttségeknek szigorú szabályokat kell követniük, amelyeket számos dokumentum és határozat tartalmaz.

A Parlament hivatalos eljárási szabályzataiból kettő a küldöttségekre összpontosít. Emellett a bizottságokra vonatkozó szabályok nagy része a küldöttségekre is vonatkozik.

Az Európai Parlament legutóbbi, a küldöttségek számáról szóló határozata szintén megállapított néhány eljárást: a határozat részletezi, hogy a bizottságok és küldöttségek - többek között utazásaik során is - hogyan koordinálják egymással a munkájukat.

A küldöttségek számára előírt legtöbb szabályt „A küldöttségek munkáját és az Unión kívüli kiküldetéseket szabályozó végrehajtási rendelkezések" című hivatalos dokumentumban határozták meg.

Ennek szövege így fogalmazza meg a Parlament küldöttségeinek általános célját: „az Európai Unió hagyományos partnerei közé tartozó államok parlamentjeivel való kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére, másrészről [...] azon alapelvek előmozdítására irányul, amelyeken az Európai Unió nyugszik [...]".

A rendelkezések leírják továbbá, hogy a Parlament küldöttségeinek hogyan kell tiszteletben tartaniuk a Parlament álláspontjait és normáit.

Más cikkek kifejtik, hogy mely EP-képviselők csatlakozhatnak a küldöttségek EU-n kívüli utazásaihoz. A költségek alacsonyan tartása érdekében szigorúan ellenőrzik a résztvevők számát, és minden utazás előzetes engedélyezést igényel.

A bizottságokkal fenntartott kapcsolatok

Az Európai Parlamentben három teljes és két albizottság foglalkozik az EU-n kívüli tevékenységekkel („külső fellépések"). E bizottságoknak különleges kapcsolata van a küldöttségekkel.

A bizottságok és a küldöttségek tájékoztatják egymást üléseikről és vitáikról, és meghívják egymás tagjait, hogy vegyenek részt az általuk folytatott eljárásokban és feladatokban, az EU-n kívüli utazásaik során is.

A különböző bizottságok közül a Külügyi Bizottság (AFET) játssza a legfontosabb szerepet a küldöttségek számára. Ez a bizottság koordinálja a küldöttségeket és látja el politikai felügyeletüket - nemcsak az állandó küldöttségek, hanem az EU-n kívüli országokban hivatalos parlamenti ügyben utazó minden EP-képviselő számára is.

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) egyeztet az összes küldöttséggel, amikor a napirendjük nemzetközi gazdasági és kereskedelmi kérdéseket érint. A CARIFORUM gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó küldöttség különösen szorosan kapcsolódik az INTA bizottsághoz.

Végezetül, a Fejlesztési Bizottság (DEVE) koordinálja a fejlesztési kérdésekkel foglalkozó küldöttségeket. Az AKCS-csoporthoz tartozó államokkal foglalkozó küldöttség egyike azon számos küldöttségnek, amelyek együttműködnek a DEVE bizottsággal.

Mielőtt egy küldöttség találkozik az EU-n kívüli választott képviselőkkel, a bizottságok politikai témákat javasolnak, amelyekkel a küldöttségek foglalkozhatnak vagy foglalkozniuk kell. Az ülés után a küldöttség elnöke beszámol az AFET bizottságnak.

Központban a demokrácia és az emberi jogok

Számos küldöttség vonja be a munkájába az Európai Parlament Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoportját (DEG). Az AFET és a DEVE bizottságok elnökei által vezetett testület felügyeli a Parlamentnek a demokrácia és az emberi jogok megerősítésére irányuló erőfeszítéseit az EU-n kívül.

A csoport egyik legfőbb tevékenysége választási megfigyelő missziók szervezése.

Az EP-képviselők évente 10-12 alkalommal utaznak nem uniós országokba a választási eljárások megfigyelésére. A választott képviselőkként szerzett tapasztalataik az általuk készített értékelések politikai hitelességét növelik.

A DEG által felügyelt egyéb projektek célja, hogy segítsék a nem uniós országok parlamentjeinek megerősödését és a bennük rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázását.

„Barátságok" és egyéb nem hivatalos csoportok

Az EP-képviselők időnként nem hivatalos csoportokat alkotnak a nem uniós országokkal fenntartott kapcsolatok megvitatására.

Ezek a „baráti csoportok", amelyeket néha lobbisták vagy külföldi kormányok támogatnak, nem hivatalos európai parlamenti szervezetek.

Ha ezek a csoportok külföldre utaznak, nem rendelkeznek hivatalos státusszal, és ezért a helyi uniós hivatalok nem látják el őket az állandó küldöttségek számára nyújtott segítséggel. Ezek a csoportok nem működnek együtt a bizottságokkal, és nem nyilvánulhatnak meg a Parlament nevében.

Az e csoportokban részt vevő EP-képviselőknek átláthatóknak kell lenniük jogállásuk tekintetében, és el kell kerülniük a Parlament hivatalos szerveinek munkájába való beavatkozást.

EP-küldöttségek, globális hatókörű szereplők © European Parliament

Bemutatás, tevékenység

A küldöttségekfenntartják és alakítják a Parlament nemzetközi kapcsolatait és hozzájárulnakaz Európai Unió globális szerepének és láthatóságának erősítéséhez.

Ennek megfelelőena küldöttségek munkája egyrészről az Európai Unió hagyományos partnerei közétartozó államok parlamentjeivel való kapcsolatok fenntartására ésfejlesztésére, másrészről a harmadik országokban azon alapelvek előmozdításárairányul, amelyeken az Európai Unió nyugszik, vagyis a szabadság, a demokrácia,az emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása, illetve a jogállamiságelvei (az Ez Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke).

A Parlamentnemzetközi kapcsolatait a nemzetközi közjog elvei határozzák meg.

A Parlamentnemzetközi kapcsolatai - amennyiben lehetséges - a nemzetközi kapcsolatokparlamenti dimenzióját erősítik.

(3. cikk, az ElnökökÉrtekezlete által 2015. október 29-én elfogadott, a küldöttségek tevékenységétvezérlő elvek)