skip to content
 
 
 
2019-01-11

Hírlevél, Strasbourg, jan. 14-17.

 

Vita Európa jövőjéről Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerdán 10 órától folytat eszmecserét az EU jövőjéről az Európai Bizottság alelnökével, Frans Timmermansszal és a képviselőkkel.

Ez már a tizenötödik, uniós állam- vagy kormányfő részvételével lezajló parlamenti vita az Unió jövőjéről. A spanyol miniszterelnök látogatását megelőzően az alábbi vezetők vitáztak a képviselőkkel:

Az 1972-ben született Sánchez 2018 júniusában lett Spanyolország miniszterelnöke azt követően, hogy bizalmatlansági szavazáson ellbukott a Mariano Rajoy miniszterelnök vezette kormány.

A következő, januári brüsszeli plenáris ülésen a finn miniszterelnök, Juha Sipilä szólal fel, februárban pedig Giuseppe Conte olasz miniszterelnök fejti ki Európa jövőjével kapcsolatos elképzelését Strasbourgban.

A vita után Sánchez miniszterelnök és a Parlament elnöke, Antonio Tajani 12:30 órakor sajtótájékoztatót tart.

Vita: január 16., szerda, 9 óra

Eljárás: állásfoglalás nélküli vita

Sajtótájékoztató: január 16., szerda, 12:30

A spanyol miniszterelnök életrajza (angolul)

Vita Európa jövőjéről

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

A képviselők a brexitről vitatkoznak a brit alsóház döntését követően

A Parlament szerdán 8:30 órától az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséről vitáznak. A brit alsóház egy nappal korábban dönt a kérdésben.

A vita a tervek szerint 90 perces lesz, képviselőcsoportonként egy felszólalóval és az Európai Parlament brexit munkacsoportjának meghallgatásával.

Vita: január 16., szerda

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Vita az osztrák elnökség eredményeiről és a román prioritásokról

A képviselők kedden 15 órától a román tanácsi elnökség főbb témáit vitatják meg, délelőtt pedig az előző, osztrák elnökség eredményeit tekintik át.

A 10:30 órakor kezdődő vitán a képviselők és Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke az osztrák elnökség ideje alatt elért eredményeket és az Unió hosszú távú költségvetéséről szóló tárgyalások állását vitatják meg Sebastian Kurz osztrák miniszterelnök részvételével.

15 órától Viorica Dăncilă román miniszterelnök a január elsején hivatalba lépett román tanácsi elnökség prioritásait mutatja be. Románia a következő hat hónapban elsősorban a kohézióra, a közös értékekre, a biztonságra és Európa globális szerepének megerősítésére kíván koncentrálni.

17:00 órakor a román miniszterelnök és Antonio Tajani, a Parlament elnöke sajtótájékoztatót tart.

Az európai választások időpontja május 23. és 26. közé, tehát a román elnökség idejére esik. Romániát Finnország követi majd a Tanács elnöki székében.

Vita: január 15., kedd

Eljárás: állásfoglalás nélküli vita

Sajtótájékoztató: január 15-én, kedden 17:00 órakor Antonio Tajani, a Parlament elnöke, és Viorica Dăncilă román miniszterelnök részvételével

A hivatalba lépő román elnökség weboldala (angolul)

A távozó osztrák elnökség weboldala (angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag: osztrák elnökség

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag: román elnökség

Az EU-csúcsról és az Unió menedék- és migrációs politikájáról vitáznak a képviselők

A képviselők kedd reggel áttekintik a december 13-14-i EU-csúcs eredményeit, majd az Unió menedék- és migrációs politikájának reformjáról vitáznak.

Az uniós állam- és kormányfők 2018. december 13-14-i brüsszeli csúcstalálkozójának legfontosabb témái az Unió hosszú távú költségvetése, a külkapcsolatok és a közös piac voltak. A december 13-i, az Unió 27 tagállamának részvételével lezajlott külön találkozót a brexit ügyének megvitatására szánták.

Az Unió menekült- és migrációs politikájának reformja

A közös európai menekültügyi rendszer átalakításának elakadása, különösen a (a menedékügyi eljárás lebonyolításáért felelős országot kijelölő) dublini rendszer reformjának leállása is szerepel a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott vita napirendjén.

Az Európába érkező bevándorlókkal és menedékkérőkkel kapcsolatos ügyintézés javítása és a tagállamok közötti felelősségmegosztás témája külön hangsúlyt kap a Földközi-tengeren a közelmúltban történt események, és bizonyos tagállamok azon döntése miatt, hogy nem engedik meg a megmentett migránsok és menedékkérők partraszállását.

Vita: január 15., kedd

Eljárás: állásfoglalás nélküli vita

Az Európai Tanács december 13-14-i ülése

EP kutatószolgálat: Mi várható az Európai Tanács december 13-14-i ülésén? (angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Növényvédőszerek: jobb uniós engedélyezési eljárás

A növényvédő szerek uniós engedélyezési eljárását átláthatóbbá tévő tervről szavaz a Parlament szerdán.

A peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottság jelentése szerint nyilvánosan hozzáférhetővé kellene tenni a növényvédő szerek engedélyezési eljárása során felhasznált tanulmányokat, köztük a vonatkozó adatokat és a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó információt.

A képviselők megjegyzik: az átláthatóság hiánya és az érdekellentétek miatt vitatható az a rendelkezés, amelynek értelmében az engedélyért folyamodók dönthetik el, mely tagállam illetékes hatóságát kérik fel az egyes hatóanyagok jóváhagyásáról szóló döntésre. A döntésről aztán tagállami hatóság tájékoztatja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot.

Vita: január 14., hétfő

Szavazás: január 16., szerda

Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás

Sajtótájékoztató: január 16., szerda, 14:30 óra

Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.12.6., angolul)

Jelentéstevő: Norbert Lins (EPP, Németország)

Jelentéstevő: Bart Staes (Zöldek/EFA, Belgium)

Az eljárás lépései (angolul)

EP kutatószolgálat: A peszticidek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EC irányelv (angolul)

Növényvédő szerek hatóanyagainak engedélyezésére irányuló kérelmek benyújtása és értékelése, útmutató (angolul)

Vegyszerek és peszticidek (angolul)

Növényvédő szerek engedélyezése az EU-ban: fókuszban a glifozát (angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

A jogállamiságot megsértő tagállamok uniós pénzektől eshetnek el

Fagyasszák be az uniós pénzeket az olyan tagállamok számára, amelyek beavatkoznak a bíróságok működésébe vagy nem foglalkoznak a korrupcióval: erről vitázik és szavaz a Parlament.

Amennyiben az Európai Bizottság megállapítja, hogy egy uniós tagállamban „a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok” vannak, akkor az előfinanszírozás csökkentésétől kezdve az uniós pénzek felfüggesztéséig terjedő válaszintézkedéseket javasolhat. A javaslatot a Parlamentnek és az uniós minisztereknek is jóvá kell hagynia.

A Parlament költségvetési és költségvetés-ellenőrzési szakbizottsága nagy vonalakban támogatta a javaslatot, azonban a képviselők olyan biztosítékokkal egészítették ki a szöveget, amelyek garantálják, hogy a kormányok az uniós finanszírozás felfüggesztése esetén is kifizetik a támogatás végső címzettjeinek, például kutatóknak vagy civil szervezeteknek járó összegeket.


Kiállás a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok mellett

A képviselők egy másik vita során az Unió Jogok és értékek programjára 2021 és 2027 között szánt összegről döntenek. A Parlament 1,834 milliárd euróra emelné a forrás méretét, megháromszorozva a Bizottság által javasolt 642 millió eurót. Az összeget az Európai Unió tagállamai a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok támogatására költhetik, beleértve az ezekkel a témákkal foglalkozó civil szervezetek támogatását is.

A Parlament alapvető jogokkal foglalkozó szakbizottsága a bizottsági javaslatot kiegészítette azzal, hogy a jogállamisággal kapcsolatos eljárás alatt álló tagállamok elvesztik a jogot a jogállamiságot óvó források kezelésére. A képviselők emellett gyorsított eljárást javasolnak a demokratikus párbeszédet ösztönző források szétosztására azon tagállamokban, ahol az Unió alapértékei veszélybe kerültek.

Vita: január 16., szerda

Szavazás: január 17., csütörtök

Eljárás: rendes jogalkotási eljárás, első olvasat

Jelentéstervezet az Unió költségvetésének védelméről a jogállamisággal kapcsolatos hiányosságok esetén (egyelőre csak angolul)

Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.12.13., angolul)

Társ-jelentéstevő: Eider Gardiazabal Rubial (S&D, Spanyolország)

Társ-jelentéstevő: Petri Sarvamaa (EPP, Finnország)

A jogalkotási folyamat a Parlamentben (angolul)

Az eljárás lépései (angolul)

EP kutatószolgálat: Az uniós költségvetés védelme a jogállamiság megsértése esetén (angolul)

Állásfoglalás-tervezet a Jogok és értékek programról (egyelőre csak angolul)

Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.12.10., angolul)

Jelentéstevő: Bodil Valero (Zöldek/EFA, Svédország)

Az eljárás lépései (angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

„InvestEU”: új program a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások ösztönzésére

A képviselők várhatóan támogatják az EU új, beruházásösztönző és forrást biztosító programját a 2021 és 2027 közötti időszakra. A cél közel 700 milliárd euró beruházási forrás biztosítása.

Az „InvestEU” nevű kezdeményezés olyan beruházásoknak segítene, amelyekre egyébként nehéz finanszírozást találni. A program a pénzügyi válság nyomán létrehozott és jelenleg futó EFSI (Európai Stratégiai Beruházási Alap) programot váltaná fel.

A képviselők az Unió által nyújtott garancia megemelésével (38 milliárdról 40,8 milliárdra, 698 milliárd euró befektetést generálva), új célterületek - többek között munkavállalás és éghajlatváltozás - bevezetésével, és a programért felelőseinek nagyobb mértékű ellenőrzésével módosították a bizottsági javaslatot.

A program részleteiről szóló bővebb információ a költségvetési és a gazdasági és monetáris szakbizottságban nemrég lezajlott szavazás alkalmával kiadott, angol nyelvű sajtóközleményben található.

A Bizottság „InvestEU” weboldalán az EFSI által Magyarországon finanszírozott projektek is megtalálhatók.

Vita: január 15., kedd

Szavazás: január 16., szerda

Eljárás: rendes jogalkotási eljárás, első olvasat

Jelentéstervezet az InvestEU programról  (egyelőre csak angolul)

Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.12.13., angolul)

Az Európai Bizottság sajtóközleménye (2018.6.6., angolul)

Az eljárás lépései (angolul)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Nők jogai, jogállamiság, gyűlöletbeszéd: a képviselők az alapjogok helyzetéről az Unióban

A képviselők áttekintik az alapjogok helyzetét az Unióban 2017-ben, különös tekintettel a nők jogainak és a jogállamiság megsértésére és a gyűlöletbeszéd terjedésére.

A szerdán délután megvitatandó és rögtön utána szavazásra bocsátandó szövegtervezet elítéli a társadalmi nemen alapuló erőszakot és kiemeli: az európai nők még mindig küzdenek a megkülönböztetéssel. Az állásfoglalás szerint sajnálatos, hogy az uniós intézmények nem tudnak hatékonyan fellépni a jogállamiság és az európai értékek védelmében.

A képviselők emellett aggodalmukat fejezik ki a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának fokozódó korlátozása miatt. Kiemelik a gyűlöletbeszéd, az egyre gyakoribb antiszemitizmus és iszlamofóbia, és a leszbikus, homoszexuális, transznemű, biszexuális és interszexuális személyek továbbra is elterjedt megkülönböztetése elleni fellépés szükségességét.

Vita és szavazás: január 16., szerda

Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás

Jelentéstervezet az alapjogok helyzetéről az Unióban 2017-ben

Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.12.3., angolul)

Jelentéstevő: Josep-Maria Terricabras (Zöldek/EFA, Spanyolország)

Az eljárás lépései (angolul)

Az EU alapjogi chartája

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

A kétsebességes uniós integráció kérdései

A Parlament várhatóan az „à la carte Európa” ötlete és a másodosztályú tagság ellen foglal állást egy csütörtöki szavazás során.

A képviselők áttekintik a tagállami integráció eltérő módozatait, amelyeket az európai szakzsargonban az „à la carte Európa”, „változó geometria”, „többsebességes Európa” vagy „első- és másodosztályú tagság” kifejezésekkel írnak le. A differenciálódást az európai projekt hasznára kellene fordítani ahelyett, hogy a folyamat veszélybe sodorja az Uniót, figyelmeztetnek a képviselők.

A Parlament az EU-szerződések felülvizsgálatát javasolja annak érdekében, hogy szabályozottan bonyolódjon a már megindult differenciálódási folyamat, és hogy megszűnjön az uniós jogszabályok alóli állandó kivétel lehetősége.

A képviselők az Európa jövőjéről folytatott viták során már többször említették az eltérő fokú integráció okozta problémákat.

Háttér

A tagállamok uniós integrációjának sebessége, az integráció által érintett terület és az integráció mélysége eltérő lehet. A differenciált integráció az alábbi szabályozott formákat öltheti:

  • Megerősített együttműködés a tagállamok egy-egy csoportja között (konkrét témák, például a válásokra vonatkozó jogszabályok területén)
  • Állandó strukturált együttműködés (a biztonság és a védelem területén)
  • Pár ország állandó kívülmaradási jogot kért egyes uniós szabályzás alól (Dánia például kívül marad az eurón és a schengeni rendszeren)
  • Átmeneti intézkedések az újonnan belépő tagállamokban (együttműködési és ellenőrzési mechanizmus vagy ideiglenes eltérés az uniós szabályzástól)

Az eltérő mértékű integráció megítélése tagállamonként változó. Egyes országokban pozitív jelenségként írják le, mert a nagyobb fokú integráció esetén gyorsabb az előrelépés, máshol - köztük Magyarországon - viszont kedvezőtlennek ítélik a differenciált integráció folyamatát, mert álláspontjuk szerint az első- és másodosztályú tagok csoportját eredményezi.

Vita és szavazás: január 17., csütörtök

Eljárás: saját kezdeményezés

Jelentéstervezet a differenciált integrációról

Jelentéstevő: Pascal Durand (Zöldek/EFA, Franciaország)

Az eljárás lépései (angolul)

A Parlament víziója Európa jövőjéről (2017.2.6.)

Az Európai Unió többszintű irányításának alkotmányos problémái (2013.12.12.)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Egyéb témák a napirenden

Mario Draghi az EKB tevékenységéről, vita kedden, szavazás szerdán

Vezető nélküli mobilitás, Monteiro de Aguiar, vita hétfőn, szavazás kedden

Uniós ideiglenes úti okmány, Gál, vita szerdán

Európai oktatás, kutatás és a totalitárius múltról való megemlékezés, általános vita, szerda

Hasznos linkek

 

Napirendtervezet

Élő közvetítés a plenáris ülésről

EbS+

EuroparlTV

Sajtótájékoztatók és egyéb események élő közvetítése

Az EP audiovizuális honlapja

EP Newshub

A legfontosabb témákról szóló podcastok (EP kutatószolgálat, angolul)

Hírlevél a neten

A képviselőcsoportok sajtótájékoztatója pénteken 11-től

Kapcsolat

SZONTAGH Andrásné Annamária
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3552
Mobil: +36 30 603 0575
E-mail: andrasne.szontagh@europarl.europa.eu

PÁLFY Katalin
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3549
Mobil: +36 30 173 47 33
E-mail: katalin.palfy@europarl.europa.eu

BALÁZS Eszter
Sajtóreferens
Telefon: (+32) 2 28 42373 (BXL)
Telefon: (+33) 3 881 73839 (STR)
Mobil: (+32) 470 88 08 77
sajto-hu@europarl.europa.eu