Written explanations of vote - 8th parliamentary term Tibor SZANYI

Az Európai Szociális Alap új súlypontjairól és a 2021-2027 közötti időszakra való kiterjesztéséről szóló, a Bizottság javaslatai alapján hozott döntésünkben megjelenik az európai szolidaritás, az EU-együttműködés politikai és erkölcsi lényege: az európai polgárok számára a szociális igazságosság, a méltányos foglalkoztatás, a megkülönböztetéstől és nélkülözéstől mentes élet szavatolása. Különösen igaz ez az európai szocialisták kezdeményezésre ebben a csomagban is megjelenő ifjúsági garancia, valamint az Unióban élő gyermekek egynegyedét sújtó – politikailag tűrhetetlen, emberileg elviselhetetlen – gyermekszegénység felszámolását célzó európai gyermekgarancia esetében.
Most a Bizottsággal közös felelősségünk, hogy ne engedjük felülkerekedni az ESZA+ (vagy ismertebb angol nevén ESF+) működésének legfőbb gyengeségét: azt, hogy a végrehajtás, a közösségi források felhasználása lényegében a tagállami kormányok kezében van, amelyek közül nem egy az európai célokkal éppen ellentétes, a szociális különbségeket erősítő, a gyengéket elnyomó szociálpolitikát folytat. Különösen nagy a kockázat az idei választási évben: hiszen ezek ugyanazok a szélsőséges nacionalista, EU-ellenes populista vezetők – mint az én hazámban Orbán –, akik a jövő generációk életét valóban meghatározó európai szociális és társadalmi kihívások helyett „migránsozással”, idegenellenességgel, félelem- és gyűlöletkeltéssel próbálják tematizálni az EP-választási kampányt.

Örömteli, hogy az osztrák elnökség és az Európai Parlament tárgyalódelegációja második körben előzetes egyességre jutott decemberben a 2019-es költségvetést illetően. Örömteli, hiszen november közepén egyezség nélkül szüntette meg az Európai Bizottság első javaslatáról szóló tárgyalásokat a két intézmény. A mostani, második javaslatról szóló jelentésben a szocialista és néppárti jelentéstevők bemutatták a tárgyalások eredményeit. A parlamenti tárgyalók a bizottsági javaslatnál 688,5 millió euróval többet harcoltak ki a mostani parlamenti ciklus utolsó, 2019-es költségvetése számára. Így a 2019-es költségvetés több forrást biztosít a tanuló- vagy munkanélküli fiatalokra, az Erasmus+ programra, az éghajlatváltozás elleni fellépésre, kutatásra és a migrációs problémák gyökerének kezelésére.
Az Európai Tanács a tárgyalások során arra törekedett, hogy a 2019-es költségvetés összességében magasabb legyen, mint a 2018-as, hogy egyetlen fejezet és egytelen program összege se csökkenjen 2018-hoz képest, illetve hogy a kiadások szintjét az összes tagállam GNI-jének legalább 1%-ában kell meghatározni. Ez összességében elfogadhatónak tartom, azonban a részleteket vizsgálva sajnálatosnak tartom, hogy az intelligens és inkluzív-, illetve a fenntartható növekedés fejezetek alatt valamennyi csökkentést találunk. Szavazatommal támogattam a jelentést, de arra buzdítottam a képviselőtársaimat, hogy hosszútávon olyan innovatív, munkahelyteremtő intézkedésekre fókuszáljunk, mint például az EU-Okosfalvak program.

Az EP ezúttal is az európai polgárok érdekét tartja szem előtt, amikor fellép egyes tagállamok gyakorlatával szemben, amelyek rendkívül helyzet – adott esetben a menekültválság – okán, sőt ürügyén indokolatlan szigorításokat, határellenőrzéseket vezetnek be a Schengeni rendszer alkalmazása során. A tapasztalatok viszont azt igazolják, hogy ezekkel az ideiglenesnek hirdetett, de sokszor jogtalanul és értelmetlenül hosszúra nyúló ellenőrzésekkel még egyetlen terroristát sem sikerült megállítani, miközben a lakosság számára okozott kényelmetlenség és félelemérzet ismét csak az EU-ellenes demagógia malmára hajtja a vizet.
Ismert tény, hogy a szabad mozgást, a határok átjárhatóságát az európai választópolgárok az integráció egyik legnagyobb és a leginkább polgárbarát vívmányaként tartják számon. Az EU nagyrészt ebből táplálkozó egyértelmű lakossági támogatottságát különösen a mostani kényes politikai helyzetben nem szabadna kockára tenni, amikor Európa-szerte erősödik a nacionalista, populista EU- és idegenellenes erők hangja. Európai demokrataként számomra tehát a humánum, a politikai célszerűség és a józan ész egyaránt a polgárok szabad mozgásának védelmét, az itt javasolt új szabályok támogatását indokolta.

Ennek az előterjesztésnek a megszavazása nem volt kérdéses számomra, mivel alapos intézményközi egyeztetésen alapuló, s a jelenlegi rendelkezéseken érdemben nem változtató javaslatról van szó.
Ugyanakkor az Unió határainak védelme, vízumpolitikája, a belépő személyforgalom ellenőrzése, szélesebb értelemben közös biztonságunk e téma kapcsán is indokolja a megszólalást. A tapasztalat szerint ugyanis az uniós intézmények, így az EP közös felelősségvállalása, gondos döntése a vízumpolitika kérdéseiben legalábbis csökkent hatékonyságú marad mindaddig, amíg egyes harmadik országok állampolgárai – köztük a közösség biztonságára potenciálisan veszélyes személyek – a néhány EU-tagállam által rendszeresített ún. ’arany-vízumok’, vagy ’betelepedési kötvények’ segítségével megnyugtató ellenőrzés nélkül az Unió területére léphetnek, ott letelepedhetnek, akár állampolgárságot kaphatnak.
Ráadásul helyenként – így jellemzően saját országomban – ezek a kétes praktikák szorosan összefonódnak a korrupcióval. Ezért jelen javaslat szavazása kapcsán ismét megragadom az alkalmat, hogy képviselőtársaimat és az EU illetékeseit minden ilyen veszélyes tagállami gyakorlattal szembeni erőteljes és hatásos fellépésre kérjem.

A Kanadával való légiközlekedési megállapodás elfogadása nem csak még közelebb hozza az EU-hoz egyik nagyon fontos partnerét, de a légiközlekedési szektor számára is komoly lehetőségeket teremet. Éppen ezért mindenképp támogatandó.
A megállapodás alapvetően a forgalmi jogok és a beruházási lehetőségek fokozatos bevezetéséről szól. Azonban az üzleti lehetőségek megnyitásán túl lényeges, hogy az egyezség szintén kitér a biztonság, a fogyasztói érdekek, a szociális kérdések, a versenypolitika és a környezet témáira, szorosabbá téve az együttműködést ezeken a területeken is a két fél között. A közös szabványok elismerése és a konkrét fogyasztóvédelmi intézkedések egyértelműen az utasbiztonsági, valamint a fogyasztói érdekeket szolgálja.
A légiközlekedés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentése terén pedig kifejezetten kívánatos a szorosabb kooperáció. Az EU és Kanada egyaránt vezető szerepet tölt be az éghajlatváltozás elleni nemzetközi küzdelemben. Ez a közös környezetvédelmi elkötelezettség pedig különösen felértékelődik az Egyesült Államok jelenlegi klímapolitikai irányát tekintve.

Az audiovizuális média gyors ütemben változik, új üzleti modellek alakulnak ki, éppen ezért időszerű, hogy a digitális egységes piaci stratégia szerint korszerűsítsük az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet. Különösen fontos, hogy az online szolgáltatásokat is hasonló szabályok kötelezzék, mint a hagyományos televíziós műsorszolgáltatókat, valamint hogy a lehető legnagyobb védelmet biztosítsuk a kiskorúak számára is.
A módosított irányelv nagyon helyesen kiemelten foglalkozik a jogellenes, káros, rasszista és idegengyűlölő tartalom és gyűlöletbeszéd elleni intézkedésekkel, felszólítva a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a videomegosztó platformok szolgáltatói megfelelő intézkedésekkel védjék a kiskorúakat és az összes polgárt a káros tartalmaktól és az erőszakra és a gyűlöletre való uszítástól.
Szintén a tagállamok feladatául lett meghatározva, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások ne tartalmazzanak nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján meghatározott személyek csoportjával vagy ilyen csoport valamely tagjával szemben erőszakra vagy gyűlöletre való uszítást. Bár az elképzelés hibátlan és üdvözlendő, el kell mondani, hogy ez Magyarország esetében a belpolitikai fejleményeket tekintve nem fog megvalósulni.
Hiszen a magyar kormány nem hogy nem védi meg az állampolgárokat, ideértve a kiskorúakat is, a gyűlöletbeszédtől és az uszítástól, de éppen maga terjeszti azt az általa irányított médiafelületeken. Magyarország esetében a videómegosztó platformok szabályozása sajnos minden jószándék ellenére sem fog e téren pozitív változást eredményezni.

Szavazatommal támogattam a kompromisszumot, amelyet ez az előterjesztés tükröz, s amelynek elfogadása újabb lépést jelenthet az európai demokrácia kitejesedésében. A javasolt mandátum-arányokban ugyan nem látom teljes körűen megnyugtatóan érvényesülni valamennyi előzetes elvárásunkat, mindazonáltal tényszerű, hogy az eddiginél jobban érvényesül a degresszív arányosság elve, anélkül, hogy bármely tagállam képviselői helyet veszítene.
Emellett elvi és gyakorlati szempontból is helyesnek tartom, hogy egyúttal a felszabaduló parlamenti helyek egy részét tartalékoljuk, ezzel is megerősítve az EU bővítési politikájának komolyságát. További feladatainkat illetően pedig különösen fontosnak tartom, hogy a küszöbön álló EP-választási kampány során a parlamentünk új összetételére vonatkozó döntést minden tagállamban korrekt módon, a változás demokratikus tartalmát bemutatva kommunikáljuk az európai választók felé.

Támogattam a határozatot, mert természetesnek, a hatékony uniós határvédelemhez, jogsegélyhez és bűnüldözéshez elengedhetetlennek tartom, hogy ez a két ország maradéktalanul rendelkezzen minden schengeni eszközzel, így a SIS információs bázishoz való hozzáféréssel is.
A vízuminformációs rendszerhez való hozzáférés korábbi biztosítása után ezzel a két tagállam hatóságai gyakorlatilag a schengeni együttműködésből fakadó minden konkrét kötelezettségnek eleget tesznek. Ennek ellenére - számomra elfogadhatatlan politikai okokból - egyes tagállamok a teljes jogú schengeni tagságukat változatlanul akadályozzák. Bulgáriának és Romániának földrajzi helyzetükből adódóan kulcsszerepe lehet a nemzetközi terrorizmus és a határon átnyúló bűnözés elleni uniós együttműködésben is, ám ma ennek gyakorlati érvényesülését Schengen-tagságuk halogatása akadályozza.
A helyzet abszurditását jelzi, hogy miközben a román és a bolgár idegenrendészet már minden schengeni követelményt teljesít, más, teljes jogú tagállamok szinte korlátok nélkül, ellenőrizetlenül engedhetnek be gyanús hátterű, harmadik országbeli személyeket, az ún. letelepedési kötvények és arany vízumok révén, amivel az egész Unió biztonságát veszélyeztetik.

Szavazatommal támogattam a jelentést. A KAP-ot érintő stratégiát decemberben, a 2021–2027-es költségvetési ciklus számait pedig májusban már ismertette az Európai Bizottság. Ez a stratégiai ágazat minden EU-polgárt érint, mindenki érdekelt egy egészséges élelmiszert előállító, fenntartható rendszerben. Fontos, hogy a rendszer legyen egyszerű és támogassa az új technológiák bevezetését, legyen az termelési, szociális vagy környezeti technológia. Ebben a jelentésben is kiemelten meghatározó, új elemként jelenik meg az okosfalvak és - technológiák témaköre, amit személyes sikernek tartok. Az új elem bevezetésével kapcsolatban bizakodásra ad okot, hogy Phil Hogan, az agráriumért felelős Európai Biztos mellett Violeta Bulc közlekedésügyi-, Corina Cretu regionális - és Mariya Gabriel digitális ügyekért felelős európai biztosok is elkötelezettek az okosfalvak mellett.
Az általam benyújtott, 2016-os „okosfalvak” projekt után közös rendezvény keretében indult el az „Okosfalvak” EU-akció, tematikus munka indult el az eszköz minél hamarabbi elindítása érdekében, nyilatkozat született négy főigazgatóság bevonásával (Bledi-nyilatkozat) és az „okosfalvak” bekerültek az Európai Bizottság és Parlament hivatalos stratégiai anyagaiba. Mindemellett azonban a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyabban kell összekötni. Egy integrált, több alapból finanszírozott, és beruházást ösztönző megközelítés szükséges. Javaslom, hogy kössük össze az összes, vidéki térséget érintő alapot, 5-10%-ot elkülönítve más alapok esetében is erre.

Az Európai Bizottság május 2-án ismertette a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel, valamint az Európai Unió saját forrásaival kapcsolatos javaslatait. Ezek egyértelműen kijelölték a tárgyalások alapjait. Ezzel kapcsolatban az Európai Parlament képviselői is kifejtették álláspontjukat, magam is támogattam a vonatkozó indítványt. A következő pénzügyi keretnek az Unió tiszta és pozitív jövőképét kell tükröznie, és reagálnia kell az uniós polgárok szükségleteire, aggodalmaira és várakozásaira. A javasolt többéves költségvetési számok nemcsak az élelmiszerbiztonság és a gazdálkodás jövőjét veszélyeztetik, hanem a kohéziós politika egészét és az innovációk előretörését is.
Ösztönözzük a szolidaritást és a progresszív pénzügyi beruházásokat! Olyan új és integrált megoldásokra van szükségünk, mint az „okosfalvak” program. A KAP megfelelő finanszírozása mellett tudjuk biztosítani, hogy az okos beruházások és technológiai innovációk új üzleti modelleket alakítsanak ki, például olyanokat, amelyek a végfelhasználókra, digitális gazdálkodási megoldásokra fókuszálnak. Ezen okos beruházások generációs megújulást, képzést és képességfejlesztést ösztönöznek, környezeti előnyökkel járnak. Elkerülve a renacionalizálást és megnövelve a tagállami hozzájárulást a közös költségvetéshez, a KAP-ot – és azon belül a második pillért – úgy kell összekötni más alapokkal, hogy azok az okos beruházásokat ösztönözzék. Mindeközben a néhány tagállamban már meglévő szemtelen lopásokat is ki kell szűrjük!

Szavazatommal támogattam a 2015-ös menekültválság nyomán felállított Schengen-figyelő parlamenti különbizottság megállapításait összegző EP-jelentés elfogadását, mert nagyra értékelem, hogy a jelentéstevő a számos hiányosság feltárásával és egy sor intézkedés sürgetésével együtt is határozottan kiáll a schengeni rendszer fenntartása, értékeinek megőrzése mellett. Megítélésem szerint a schengeni térség az európai integráció egyik legfontosabb, az európai polgárok számára kézzelfogható előnyöket jelentő vívmánya, amely a jelentésben jelzett irányokban továbbfejlesztett, megerősített formájában fontos szerepet játszhat a menekült- és migrációs hullám további, közös európai szintű kezelésében is. Ez a jelentés az Európai Parlament konstruktív hozzájárulása ahhoz a vitához, amelyben néhány tagállam – elsősorban a magyarországi Orbán-kormány – a Tanácsban obstrukciókkal, vétókkal, az idegenellenesség szításával próbálja akadályozni a közös EU-megoldás kialakítását.

Szavazatommal támogattam a jelentést, mely tájékoztatást nyújt a jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) fiatal mezőgazdasági termelőket támogató mechanizmusának végrehajtási helyzetéről. A dokumentum politikai ajánlásokat ad a fiatal mezőgazdasági termelők megsegítése érdekében: a mezőgazdasági ágazatba való belépés előtt álló fő akadályok leküzdésére; a meglévő támogatási rendszer javítására a földhöz jutás érdekében. Ez utóbbi Magyarország esetében különösen nehéz, mivel a földterületek nagy mértékű, állami korrupció áldozatául estek. A jelentés kitér az ösztönzők megteremtésére és tőkéhez való jutásra; az adminisztratív terhek csökkentésére, valamint a vállalkozói készségek fejlesztésére. A vidéki területek elnéptelenedésének megállítása és a fiatalok bevonása egy közösen megoldandó kihívás az Európai Unió életében.
Különösen fontos kiemelni, hogy a modern mezőgazdasági gyakorlatok és új üzleti modellek kialakítása, vonzóbbá teszik a mezőgazdaságot a fiatal termelők számára. Igen fontos, hogy a fiatalok fel legyenek készítve a legmodernebb technológiák használatára, hogy megbirkózhassanak a jelenlegi és jövőbeli környezeti kihívásokkal. Éppen ezért egyetértek azzal, hogy támogatni kell az innovatív és nem hagyományos megközelítéseket, például az okos falvak koncepciót, az agro-ökológiát, a végfelhasználókon alapuló új üzleti modelleket, a digitális mezőgazdasági technológiát és az okos megoldásokat. Ezúton sürgetem tehát én is a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jövőbeli KAP minden esetben tükrözze a jelentésben megfogalmazottakat.

Szavazatommal támogattam a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló jelentést. Csaknem húsz évvel a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv elfogadása után, valamint tekintettel a kiküldetésben lévő munkavállalók valós helyzetére is, ideje volt felülvizsgálni a jelentést, hogy az megfelelően védje a kiküldött munkavállalók jogait és szolgálja a tisztességes üzleti klíma és egyenlő versenyfeltételek biztosításának előmozdítását a belső piacon. Mivel a kiküldött munkavállalók bizonyos ágazatokban vagy tagállamokban akár 50%-kal is kereshetnek kevesebbet a helyi munkavállalóknál – ami nyilvánvalóan torzítja a vállalkozások és a munkavállalók egyenlő versenyfeltételeit –, üdvözlöm a jelentés e helyzet felszámolására tett erőfeszítéseit. Úgy vélem, hogy a jelentésnek sikerült erősíteni a kiküldött munkavállalók szociális védelmét, amellett, hogy egyenlő versenyfeltételeket is teremt a szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása terén.

With my vote, I cast support for the report, in order to align the text with the principles of the European Pillar of Social Rights, which constitutes a reference framework to monitor the employment and social performance. I am convinced that this is an important step to fulfil the European Social Pillar. This proposal is pertinent to set out common priorities and objectives for national employment policies and to provide the Member States with specific recommendations. In short, to strengthen Europe’s social model. There are many challenges that derive from the financial and economic crisis and that affect the social sphere. In line with these challenges, we have to take an active role. I agree with the proposal of the Commission on the idea that the Union has to combat social exclusion and discrimination and to promote social justice and protection, as well as equality between women and men. Therefore, I trust that by implementing these guidelines for the employment policies, not only at a national level, but at a regional and local level as well, we can take a step forward and guarantee a fairer social life in terms of employment, equality and inclusion.

Szavazatommal támogattam az EP határozatát egy olyan új pénzügyi eszköz létrehozásáról, amely az európai értékek védelmét és előmozdítását célul tűző civil szervezetek támogatását szolgálja. Szem előtt tartottam, hogy az Európai Unió alapvető céljai közé tartozik a demokratikus alapértékek és jogok érvényesülésének minden lehetséges formában való támogatása, de ezen túlmenően ezt a döntést azért is rendkívül fontosnak és időszerűnek tartom, mert az utóbbi időben fokozódott az ilyen szervezetekre nehezedő politikai nyomás, nehezedtek munkafeltételeik, miközben feladataik bővültek.
Szavazatommal arra is reagálni kívántam, hogy a demokratikus jogállam leépülésére, az állampolgárokat megillető jogok megkérdőjelezésére az EU-n belül sajnálatos módon éppen saját hazám kormányzata a fő példa, ami újabban együtt jár az európai értékek, sőt, az azokat képviselő és védő állampolgárok és szervezeteik elleni közvetlen politikai támadásokkal, konkrét fenyegetésekkel. Remélem, hogy ez a határozat, illetve az annak nyomán megnyíló uniós források hozzájárulnak majd ahhoz, hogy az ilyen aktivisták és civil szervezetek, Magyarországon és másutt is, sikerrel ellenálljanak a hatalom nyomásának és hatékonyan végezhessék tovább értékes munkájukat.

Szavazatommal támogattam a versenypolitikáról szóló éves jelentést. Helyesnek tartom többek között azt, hogy a jelentés ismételten hangsúlyozza a közbeszerzési eljárások igen magas korrupciós kockázatát, és hogy felhívja a Bizottságot a közbeszerzési eljárások elszámoltathatóságának ösztönzésére. Hasonlóképpen lényeges elem a nemzeti versenyhatóságok függetlenségének kiemelése.
A jelentés kiemelkedően fontos részének tekintem a KAP-ra vonatkozó részt. Természetéből fakadóan a mezőgazdasági termelés különleges figyelmet érdemel, többek között versenypolitikai szempontból is. A közös agrárpolitika célja, hogy biztosítsa a gazdasági és éghajlatváltozással járó kockázatoknak folyamatosan kitett mezőgazdaságból élők tisztességes életszínvonalát. Így létfontosságú, hogy a fogyasztói érdekek képviselete mellett a versenypolitika a mezőgazdasági termelők sajátos érdekeit és nehézségeit is figyelembe vegye, hiszen tevékenységük nem csak munkahelyteremtés, de vidékfejlesztési, környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és gazdasági szempontból is meghatározó.
A versenypolitika különösen segíthet megerősíteni a mezőgazdasági termelőknek az élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt helyzetét azáltal, hogy megelőzi a gazdasági szereplők gazdasági és pénzügyi hatalmának túlzott koncentrációját, kezeli a láncon belüli kiegyenlítetlen erőviszonyokat, növeli a piaci hatékonyságot, valamint jogbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket biztosít a megfelelően működő egységes piacon.
Kifejezetten üdvözlöm a nagysebességű széles sávú hálózatokhoz való hozzáférést lehetővé tevő pénzügyi források jelentőségének említését, amely mind a mezőgazdaságban dolgozók, mind a vidéki területeken élők, de összességében az egész gazdaság számára nagy lendületet és növekedési potenciált biztosítana.

With the vote that I cast, I supported the report on packaging and packing waste. This proposal is pertinent owing to its positive impact on the circular economy, the environment and society. I agree with the rapporteur about the significant benefits that derive from this recycling and packaging waste policy, such as sustainable growth and job creation, reduced greenhouse gas emissions, administrative burden reduction, simplification and better implementation, direct savings linked with better waste management practices, and a better environment. I am particularly interested in packaging solutions which provide significant economic and environmental benefits for the European Union, while saving energy and carbon dioxide, such as metal or glass packaging. I believe that separate waste recycling of ferrous metals and aluminium can be a solution for challenges like plastic polluting our environment (waters, soils etc.). I am committed to making steps to achieve real changes when it comes to using plastic and Tetra Pack for beverages, where we could easily replace the packaging with metal or glass. I trust that through proposals of this kind, we can build a circular economy in which all citizens actively participate, with the aim of reducing greenhouse gas emissions and creating jobs.

A jelentés fő célja a tagállamok kötelezettségeinek, azon belül a jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítése és azoknak a hulladékról szóló keretirányelv, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv, illetve a hulladéklerakókról szóló irányelv jelentéstételi előírásaihoz való hozzáigazítása. Az előadóval egyetemben nagymértékben egyetértek e javaslat célkitűzéseivel és azzal, hogy a célértékek végrehajtásának igazolását megalapozott és megbízható adatok alapján kell elvégezni.
A tagállamoknak ezért törekedniük kell rá, hogy megfelelő módon gyűjtsék és adják át az adatokat a Bizottságnak. A módosítások célja az adatok minőségének erősítése a minőségellenőrzésnek az elemekről szóló irányelvbe történő bevezetése révén. Az indoklás kiemeli, hogy a Bizottságnak emellett a minőségi adatok összevethetőségének biztosítása érdekében közös módszertant kell kidolgoznia az adatok gyűjtésére, szervezésére és feldolgozására a nemzeti statisztikai hivatalokkal együttműködésben.
Megerősíti, hogy a módosítások arra is irányulnak, hogy fenntartsák az Európai Bizottságnak az irányelv végrehajtásának értékelésére és az arról, valamint a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásáról szóló jelentéstételre vonatkozó kötelezettségét. Végeredményben az értékelő jelentésekben a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a jogszabályok célirányosként való megőrzéséhez szükség van-e az irányelv alapvető elemeinek, például a célértékeknek a felülvizsgálatára. Mindezekre tekintettel a jelentést szavazatommal támogattam.

Szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását, amely az EP részéről az Európai Bizottság legutóbbi, 7. kohéziós jelentésének megállapításai alapján fontos, az európai szolidaritás megerősítése irányába mutató hangsúlyokkal egészíti ki az Unió kohéziós politikájának helyzetére és fejlődési irányára vonatkozó értékelést. Helyesnek tartom, hogy az EP a jelentésben szót emel a kohéziós politika céljait szolgáló források csökkentésére irányuló bizottsági elképzelések ellen és helyette a közösségi források hatékonyabb felhasználására, az eddiginél rugalmasabb és egyszerűbb eljárások szerinti elosztására, ugyanakkor az ellenőrzés és az igazságosság fokozott érvényesítésére helyezve a hangsúlyt.
A jelentés okkal mutat rá az új kihívások kezelésének fontosságára a kohéziós politika alakítása során, figyelembe véve a meglévő területi és szociális aránytalanságok mellett az új regionális, területi és ágazati feszültségeket, a környezeti kockázatokat, a Brexit hatásait, de a szociális pillérből adódó esélyeket is. Szavazatomnál külön súllyal mérlegeltem, s mint az EU-s források terhére kormányzati segítséggel történő visszaélésekben sajnos erősen érintett tagállam képviselője, határozottan üdvözlöm, hogy a jelentés a kohéziós pénzek terén is zéró toleranciát hirdet a csalás és a korrupció minden formája ellen.

With my vote I supported the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EC) No 726/2004, as regards the location of the seat of the European Medicines Agency (EMA). This proposal is important to guarantee a new location for the EMA in view of the United Kingdom’s notification on 29 March 2017 of its intention to leave the Union. After the meeting on 20 November 2017, the 27 Member States selected Amsterdam as the new location of the EMA. Regarding the budgetary implications related to the early termination of the current rental contract in London, and the costs related to the new installation in Amsterdam, I agree with the Commission that the United Kingdom should fully cover the specific costs related to the withdrawal process, given also that some of the relocation costs may have to be pre-financed by the EU budget, prior to the financial settlement. Overall, this proposal is appropriate to ensure the proper functioning in a new location of the headquarters of the EMA. I find it sad that Hungary did not even apply to host the EMA.