Home Csaba MOLNÁR

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló rendelet elfogadására. Célja, hogy közös szabályokat állapítson meg a médiaszolgáltatások belső piacának megfelelő működésére vonatkozóan, a médiapluralizmus és a médiaszolgáltatások függetlenségének védelmében. Kiterjed a teljes információs ökoszisztémára, a média valamennyi típusára és a médiaszolgáltatók online óriásplatformokon található tartalmára. Egyaránt érinti a médiavállalatokat és az újságírókat mint információs szolgáltatókat, valamint a polgárokat és a vállalkozásokat, mint az információk címzettjeit.
Kötelezi a tagállamokat a polgárok médiatartalom sokféleségéhez való jogának tiszteletben tartására, és az ehhez szükséges keretfeltételek biztosítására. A médiaszolgáltatóknak a lehető legnagyobb átláthatóságot kell biztosítaniuk tulajdonosi szerkezetük és állami reklámbevételeik tekintetében. Rendelkezik a független Európai Médiaszolgáltatások Testületének létrehozásáról, a médiapiaci koncentrációk figyelemmel kíséréséről és értékeléséről. Szabályozza az állami hirdetések elosztását is.
A dán parlament, a német Bundesrat, a francia szenátus, valamint a magyar Országgyűlés kifogásokat terjesztett elő, miszerint a tervezet nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével.
A Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban 295 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról szóló rendelet elfogadására. A cél a mesterséges intelligencia átfogó szabályozása.
Az Európában használt mesterséges intelligenciának emberközpontúnak és megbízhatónak kell lennie, tiszteletben kell tartania a Szerződésekben meghatározott alapvető jogokat és uniós értékeket, de nem akadályozhatja az innovációt és az üzleti környezetet. A javaslat kockázatalapú megközelítést alkalmaz, vagyis a rendeletben meghatározott kötelezettségek csak a tiltott gyakorlatokra, a nagy kockázatú MI-rendszerekre és bizonyos, átláthatóságot igénylő MI-rendszerekre vonatkoznak.
A nagy kockázatú MI-rendszerek felhasználói fontos szerepet játszanak az uniós polgárok egészségének, biztonságának és alapvető jogainak, valamint az uniós értékeknek védelmében.
A hatóságoknak, uniós intézményeknek, ügynökségeknek vagy szerveknek regisztrálniuk kell a nagy kockázatú MI-rendszerek használatát az uniós adatbázisban, lehetővé téve a fokozott demokratikus felügyeletet, a nyilvánosság általi ellenőrzést és az elszámoltathatóságot, valamint nagyobb átláthatóságot biztosítva a nyilvánosság irányába az MI-rendszereknek az emberek életét befolyásoló érzékeny területeken történő használatával kapcsolatban.
A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság közösen előterjesztett jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban 771 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU irányelv, valamint az (EU) 2015/2302, az (EU) 2019/2161 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosítására.
A 2013-as AVR-irányelv biztosította, hogy az EU-n belül a fogyasztók magas színvonalú, peren kívüli eljárásokhoz jussanak az EU-ban letelepedett kereskedőkkel szembeni szerződéses vitáik rendezésére. Az irányelv felülvizsgálatának célja, hogy alkalmazkodjék az új fogyasztói piaci tendenciákból eredő vitákhoz, amelyekben sokkal több – többek között nem uniós kereskedőkkel bonyolított – online vásárlás érintett. Kiterjeszti az AVR-irányelv hatályát az EU-n kívül letelepedett kereskedőkre is, továbbá valamennyi fogyasztói jogvitára, ideértve a szerződésen kívüli és szerződéskötést megelőző helyzetekre alkalmazandó fogyasztói jogokat érintőeket. Új, interaktív digitális eszközt vezet be, amely általános tájékoztatást nyújt a fogyasztói jogorvoslatról és a bejelentett alternatív vitarendezési fórumok weboldalaira mutató linkekről.
A gazdasági szereplők maguk döntik el, hogy részt vesznek-e alternatív vitarendezésben, kivéve a légitársaságokat, amelyeknek az irányelv kötelező részvételt ír elő. Azon szereplők viszont, akik részt vesznek ilyen vitarendezésben, kötelesek a megfelelő módról információt szolgáltatni a vásárlónak.
A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban 57 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.