Written explanations of vote - 8th parliamentary term Zoltán BALCZÓ

A bő lére eresztett jelentésből kiolvasható, hogy a jogállamiság és a demokrácia súlyos hiányosságai tapasztalhatók Ukrajnában. Lényegében nem teljesíti azokat a feltételeket, amiket egy EU-val társult országtól elvárunk. Azoknak volt tehát igazuk, akik nem támogatták a társulási megállapodás megelőlegezett bizalom alapján történt, felelőtlen megkötését. A jelentés mindezek ellenére pozitív végkicsengésű, és az elvárásokat határozottan megfogalmazni sem hajlandó.
Például a nemzeti kisebbségeket, köztük a Kárpátalján élő őshonos magyarságot sújtó oktatási törvénnyel kapcsolatban megelégszik azzal, hogy tudomásul veszi Ukrajna szándékát a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban történő változtatásra, és a többség elutasította azt a módosítást, ami legalább felszólítaná erre. A jelentést nem fogadtam el.

A hozzáadott-érték adó, vagy közismertebb nevén áfa, az EU-s tagországok legjelentősebb adóbevételi forrását jelenti. Az áfakulcsok tekintetében különbségek adódnak a tagországok között is, ezért az áruk, szolgáltatások mozgásának szabadsága nem valósulhatott volna meg a közösségi adóharmonizáció nélkül.
A jelentés több olyan módosító javaslattal él, amely lehetővé teszi azt, hogy szigorúbbak legyenek az adminisztrációs kötelezettségek, ezzel sokkal inkább ellenőrizhetővé válik, hogy az adófizetési kötelezettség valóban a megfelelő formában teljesült-e. A módosító javaslat kitér arra, hogy az áfacsalás a leggyakrabban szervezett bűnözés keretében valósul meg, és több esetben határokon átívelő hálózatok felelősek a nagyösszegű csalásokért, amelyek komoly bevételkiesést jelentenek az országoknak. Ebből a szempontból, valamint a korrupcióellenes küzdelem erősítése okán is támogathatók azok a kezdeményezések, amelyek az átláthatóbb és igazságosabb rendszer létrehozását erősítik.
Mindezek ellenére a végszavazáskor tartózkodtam, mivel a többség előzetesen elfogadta a 42. módosító indítványt. Ez a megkereső tagállam hatóságának tisztségviselőit is felruházza olyan jogokkal, mint például az egyének közvetlen megkérdezése. Ezt a fajta „nyomozati” munkát meg kell hagyni a megkeresett tagállam hatósága tisztviselőinek, hogy a közigazgatási vizsgálat e folyamatát saját hatáskörükben lássák el. Az együttműködést az adatszolgáltatást és a dokumentumokba való betekintést illetően támogatni lehet, de a közvetlen kikérdezés joga tagállami szuverenitást sért.

A jelentés elsősorban az olyan helyi közösségek, őslakosok megélhetési és élethez való jogaival foglalkozik, amelyek a Föld még elzártabb területein élnek, de a modern gazdasági szereplők által értékesnek tekintett földeken, erdőkben. Az őket ért atrocitások, gyilkosságok, kollektív áttelepítések mind veszélyeztetik e közösségek klasszikus életritmusát, kultúráját, identitását, intellektuális és spirituális értékeit, tudását, nyelvét.
Fontos, hogy az EU az értékek és főleg a demokratikus értékek őreként a világban hathatósan lépjen fel e helyi kisebbségek jogainak védelmében is, főleg, hogy az EU egyik alapokmánya, a Charta, ezt alapvető feladataként határozza meg.
A jelentés felszólítja az összes államot, beleértve az EU-t és tagállamait, hogy jogszerűen ismerjék el és fogadják el az őslakos népek területi autonómiáját és önrendelkezését, ami magában foglalja a birtokukban lévő erőforrások használatára, fejlesztésére és ellenőrzésére vonatkozó jogot. Mivel ezt a jogot az EU globálisan érvényesítendőnek tartja, így ezt kell mértékadónak tekinteni a Magyarországgal szomszédos országokban élő őshonos magyar lakosság, így például a székelység esetében is.
A jelentés elfogadását támogattam.

A klímaváltozás elleni küzdelemben az Európai Unió diplomáciai erőfeszítéseire szükség van, hiszen kontinensünk hiába élenjáró ezen a téren, ha más országok nem teljesítik a Párizsi Megállapodásban vállaltakat. Bebizonyosodott, hogy nem volt igaz az állítás, miszerint számon kérhető jogi elkötelezettségek születtek. Ennek legérzékenyebb példája az Egyesült Államok kormányának kihátrálása az egyezmény hatálya alól.
Ugyanakkor a jelentés túlzó elvárásokat fogalmaz meg az EU-val szemben, rendkívül ambiciózus csökkentési célokkal, nem véve tekintetbe, hogy a globális kibocsátásnak az EU csak kb. 10%-áért felel. A javaslat aggodalmát fejezi ki a klímaváltozás hatására lakhelyüket elhagyni kényszerülők helyzete miatt, ami önmagában helyes. Azonban ezen embereket „klímamenekültként” minősítve, az EU-ba történő érkezésüket legalizálni és megideologizálni nem támogatható felfogás.
Mindezekre tekintettel a végszavazásnál tartózkodtam.

A fehérje világpiaca, amely szorosan összefügg a szójapogácsa piacával, az utóbbi években komoly változásokon ment át, és a jövőben valószínűleg feszültségeket okoz majd, mivel a világ bizonyos térségei részei nagy fehérjefogyasztókká váltak, és különösen a húsfogyasztásuk nagy. A szójafogyasztás Európában 1960-ban még csak 2,42 millió tonna volt, ma már azonban 36 millió tonna. Másutt – különösen Kínában – a szójafogyasztás növekedése a közelmúltban szó szerint robbanásszerűen következett be. Kína ma a világ legnagyobb szójaimportőre, és behozatala főleg a világ legnagyobb termelőjétől, azaz Brazíliából származik.
Számítanunk kell tehát arra, hogy a szója ára jelentősen megemelkedik, és fennáll az ellátás megszűnésének vagy romlásának kockázata is. A jelenlegi körülményeknek a Bizottság által az 1960-as években megkötött GATT megállapodások és a 1992-s Blair House megállapodás már nem felelnek meg, különösen, ha a globális környezetvédelmi kihívásokra és a globális felmelegedésre gondolunk, amelyek óhatatlanul arra késztetnek bennünket, hogy újragondoljuk termelési és fogyasztási szokásainkat. Fentiek alapján a jelentés elfogadását támogattam.

A jelentés a földhasználathoz, földhasználat megváltoztatásához és az erdőgazdálkodáshoz (LULCF) kapcsolódó CO2 kibocsátás 2030-ra vonatkozó éghajlat politikai és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről szól. Jellemzően technikai jellegű rendeletmódosításról van szó, amelyben a Párizsi megállapodásban foglalt emisszió-csökkentési előírásokhoz való megfelelés az elsődleges szempont.
Ebben az erdőgazdálkodás fenntarthatósága mellett az erdészeti fakitermelés emisszió-csökkentéshez elszámolható technikai adatait szabályozza. Ezzel a nemzeti célkitűzésekben foglalt CO2 csökkentési értékekhez való hozzájárulását szabályozza a rendelettervezet első olvasata. Tekintve, hogy a LULUCF, a földhasználat megváltoztatás és az ebből származó elszámolható emisszió-csökkenés érzékeny téma, számos esetben irreális elvárásokkal és igényekkel megfogalmazva, ezért a szavazáskor tartózkodtam.

Az európai pártok és alapítványaik pénzügyi támogatását érintő változásokat évek óta tervezi az eurokrácia, illetve a legnagyobb európai pártcsaládok. A változtatások lényege, hogy a kisebb és/vagy eurokritikusabb politikai vélemények ne kaphassanak támogatást az adófizetők pénzéből. A háromoldalú tárgyalásokon és előkészítési fázisokban az egyértelmű cél a nagyobb európai pártcsaládok további aránytalan előnyhöz juttatása, valamint az alternatív vélemények képviseletének, a kisebb pártok, valamint a friss kezdeményezések számára a támogatáshoz való hozzáférés megnehezítése volt. Az előterjesztés számomra sem szakmailag, sem politikailag nem elfogadható, ezért nemmel szavaztam.

A 7. környezetvédelmi cselekvési program 2020-ig teljesítendő kötelező célkitűzéseket határoz meg az Európai Unió és tagállamai számára a környezetvédelem terén. Ez a jelentés értékeli a 7. környezetvédelmi cselekvési program eddigi végrehajtását és a célkitűzések 2020-ig történő megvalósításának valószínűségét. Emellett ajánlásokat fogalmaz meg a program végrehajtásának javítására és a jövőbeni környezetvédelmi cselekvési programokra vonatkozóan.
A 7. környezetvédelmi cselekvési program finanszírozási szintje nem megfelelő, jóllehet, a probléma inkább tagállami, semmint uniós szinten jelentkezik. Nagy nehézségek tapasztalhatók a környezetvédelmi és éghajlat-politikai beruházások biztosítása terén, bár uniós szinten ez gyakran nem a pénzhiány miatt van így, hanem a pénzeszközökkel való nem megfelelő gazdálkodás miatt.
Mindezek ellenére a programról az érdekelt felek széles körben úgy vélekedtek, hogy uniós hozzáadott értékkel bír, és jótékony hatással van a polgárokra, a környezetre és – jóllehet, kisebb mértékben – a gazdasági szereplőkre is. Paradox módon, bár számos javaslatot terjesztettek elő egy jövőbeni program új részcéljait illetően, az érdekelt felek azt is jelezték, hogy a programnak a jelenleginél egyszerűbbnek és célirányosabbnak kell lennie. Fentiek figyelembe vétele mellett a jelentést elfogadtam.

A kifogás aggasztónak tartja a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos, a közös érdekű projektek uniós listáján prioritásként szereplő projektek magas számát, és sürgeti a Bizottságot a projektek megszámlálására, lehetővé téve a két lista ésszerű és átlátható összehasonlítását. Véleménye szerint a fosszilis tüzelőanyagok új infrastruktúrájának támogatása az EU energiapolitikájában aláássa a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítését (az új gázipari infrastruktúrát úgy tervezik, hogy legalább 40–50 évig, és egyes esetekben még hosszabb ideig tartson).
Ezért az ALDE kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben, és felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy új, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely kerüli a fosszilis tüzelőanyagok új infrastruktúrájának kiépítését, és amely teljes mértékben összeegyeztethető a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségekkel.
Tekintettel arra, hogy Magyarország és a kelet-közép-európai régió több állama energiaellátásának alapvető hányadát, természeti adottságaik folytán kizárólag fosszilis energiahordozókból vagy atomenergia felhasználásával tudják biztosítani, ezért ez a kifogás nem támogatható. Fontos megemlíteni, hogy a zöld energetikai beruházásokban élenjáró német állam is jelentős mértékben támaszkodik a már meglévő és épp fejlesztés alatt álló fosszilis energiahordozókon, főleg a kőszén importján és ligninbányászaton alapuló energiamixére.
Fentiek figyelembe vételével a kifogást elutasítottam.

A jelentés a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások standard minimumkövetelményeinek a meghatározását és a szolgáltatás alapvető minőségi elvárásait kívánja szabályozni. Ez megteremtheti a szolgáltatást nyújtó vállalkozások részére az egységes és átlátható piaci környezetet. Konkretizálja a csomag, a csomagküldő szolgáltatás fogalmát, illetve a díjakra és tarifákra vonatkozó átláthatósági kritériumokat ír elő.
A tagállamok hatóságainak hatáskörébe utalja a piaci átláthatóság, az árak és szolgáltatások fogyasztóvédelmi szempontjainak az állandó ellenőrzését, illetve, ha a tagállam kívánja, akkor szigorúbb előírások alkalmazását. Ezzel egy olyan rendelet jön létre, amely az egyetemes szolgáltatók körében versenyképes árakon megvalósuló csomagküldési szolgáltatást hozhat létre az Unión belül.
A rendelet várható hátránya, hogy a kelet-közép-európai tagállamok kkv- szektorának csomagküldő szolgáltatást végző cégei forráshiány okán az egységesülő piaci előírások miatt versenyhátrányba kerülhetnek a nemzetközi, határokon átnyúló csomagküldési szolgáltatási piacon a nyugati, tőkeerős cégekhez képest. Ez óhatatlanul a verseny torzulásához vezethet.
Mindezekre tekintettel a szavazáskor tartózkodtam.

A jelentés célja, hogy meghatározza azokat a lehetséges megoldásokat, melyek serkentenék a lemaradó régiók gazdasági növekedését. A jelentés megkülönbözteti az EU egy főre jutó GDP-átlaghoz közeli, de nem növekvő régióit és a gyorsabban növekvő, de alacsony jövedelműeket. Ez utóbbi főleg a keleti régiókra (köztük Magyarország), míg az előbbi a mediterrán régiókra – azon belül is a távolabbiakra – jellemző. Más-más intézkedéseket igényel a két régiócsoport.
Az alacsony növekedésű régiókra nézve a magas állam- és magánadósság a fő akadályozó tényező, míg az alacsony jövedelmű régiókban a fiatal és képzett munkaerő elvándorlása. Az előadó szerint az igazi megoldandó probléma a kohéziós politika és az EU gazdaságpolitikájának kapcsolatában rejlik. Úgy gondolja, hogy a kohéziós támogatásoknak a makro-gazdaságpolitika megszorító intézkedéseinek hatása alól felszabadulva az olyan alapértékeket kell szolgálnia, mint az együttélés és a szolidaritás. A Mezőgazdasági és a Halászati Bizottság felhívja a figyelmet, hogy e régiók problémái a kisgazdaságok és a kishalászok problémája is egyben, mivel ezekben a régiókban ez a tevékenység a meghatározó. Ezért a megoldási javaslatoknak e csoportokat kell a középpontba állítani.
A jelentés megfelelő szellemben teszi meg javaslatait, ezért támogattam.

A jelentés üdvözli az EU éghajlatváltozással szembeni fellépésben betöltött vezető szerepét a világban. Hangsúlyozza, hogy Európa a világ legambiciózusabb célkitűzéseit képviseli az éghajlatváltozás elleni fellépésben. Úgy véli, hogy a jövőbeni többéves pénzügyi keretnek – adott esetben – növelnie kell az éghajlati célkitűzések megvalósítását célzó törekvéseinek szintjét, valamint hogy növelni kell az e célra elkülönített kiadások arányát is.
A jelentés pozitív célokat fogalmaz meg a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében, de nem mehetünk el szó nélkül az EU mint legambiciózusabb nemzetközi partner kiemelése mellett. A jelentés a centralizáció burkolt formáját is tartalmazza, ami a tagállamok szerepének további korlátozását vonhatja maga után. Objektív paramétereken, kipróbált és letesztelt módszertanon alapuló jelentéstételi keretet kell végrehajtani, és nyomon kell követni a városok és régiók éghajlatváltozás elleni fellépéseit. Tehát lényegében a Nógrád megyei kistérségek polgármestereinek is EU-s jelentéstételi kötelezettséget írna elő az éghajlatváltozás elleni harc jegyében, teljesen kikerülve a tagállami hatóságokat és szerepüket.
Mindezeket összevetve a szavazás során tartózkodtam.

Az ajánlás az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a biztosításra és a viszontbiztosításra vonatkozó prudenciális intézkedésekről szóló kétoldalú megállapodás megkötéséről szól. Mint ismeretes az Európai Unió és az Egyesült Államok a világ legnagyobb és leginkább integrált kétoldalú kereskedelmi és befektetési kapcsolataival rendelkezik és a két ország gazdasága a világ GDP-jének mintegy felét és a világkereskedelem közel egyharmadát teszi ki.
Ez késztette a két felet, hogy egy 12 paragrafusból álló szerződést kössenek, amely meghatározza az egyes országokban bejegyzett (működő), de a másik országban is szolgáltatást nyújtó biztosítók felé megnyilvánuló követelményeket (például a tőkeellátottságot) és meghatározza a honi és a másik országban lévő felügyeleti hatóság feladatait olyanféleképpen, hogy a szabályokat egységesen alkalmazzák és így a biztosítóknak és viszontbiztosítóknak stabil környezetet hozzanak létre. Megítélésem szerint ez egy olyan kétoldalú megállapodás, amely a kölcsönös kereskedelem biztonságának érdekeit szolgálja, ezért elfogadtam.

A jelentés célja a szeszes italok korábbi szabályozásának összehangolása a Lisszaboni Szerződéssel. A jelentéstevő felhívja a figyelmet arra, hogy ez a folyamat nem eredményezheti az EP szerepének leértékelődését, továbbá, hogy a már meglévő földrajzi eredetjelöléseknek érintetlenül kell maradniuk. Ez fontos szempont a mintegy 10 milliárd eurós export szempontjából is, mely a teljes export 8%. Ugyanakkor a földrajzi eredetjelölések a hamisítások célpontjai is.
Mértéke eléri a 4,5 milliárd eurót a belső piac vonatkozásában, ami megfelel a belső forgalom 9%-nak. A hamisítás elleni küzdelem fontos eszköze lehet egy teljes körű elektronikus nyilvántartási rendszer létrehozása, melyet az új jogszabály tervezet kifejezetten előír. A beterjesztett jelentés és annak módosításai megfelelő alapot biztosítanak egy korszerű jogszabály létrehozásához, ezért elfogadását támogattam.

Két különböző multinacionális cég, a Monsanto és a Pioner Overseas Co. is kérelmet nyújtott be GMO kukorica fajtáik EU-n belüli forgalmazásának engedélyezésére. Ellentmondó szakvéleményt adott ki két tekintélyes szakmai szervezet az EFSA, és a WHO melyben egymástól eltérően ítélik meg a kérdéses kukoricafajták technológiai elemeinek – különösen a glifozát gyomirtó - emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatását. Az EFSA kedvező véleményével szemben a WHO valószínűleg rákkeltő kategóriába sorolja a glifozátot.
A Bizottság végrehajtási határozat tervezetével és a vizsgálati eljárással szemben a tagállamok is számos kételyt terjesztettek elő, köztük mélyen szakmaiakat is, melyek ellentétesek az EFSA kedvező véleményével. A kétségek mind ez ideig nem lettek eloszlatva többek között azért sem, mert a kérelmezők nem nyújtották be a saját kutatási protokolljukat, mely segíthette volna az objektív megítélést.
Az állásfoglalás tervezet összeállítója megfelelő érvekkel támasztja alá azon véleményét, hogy a Bizottság végrehajtási tervezete az EP számára nem elfogadható és annak visszavonását szorgalmazza. Ennek alapján az együtt tárgyalt mindkét állásfoglalás tervezetet elfogadtam.

A jelentés az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap Spanyolország javára történő igénybevételéről szól. Spanyolországban a ruházati termék gyártása ágazatban a galíciai régió öt vállalatától összesen 303 munkavállalót bocsátottak el. Az elbocsátások a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változásokhoz, elsősorban pedig a textil- és ruházati kereskedelem liberalizálásához köthetők.
Az Európai Unióba irányuló behozatal növekedése leszorította az árakat, ami negatív hatást gyakorolt az uniós textiliparban működő vállalkozások pénzügyi helyzetére, és a textil- és ruhaiparban az Unión kívüli alacsonyabb költségű országokba irányuló kiszervezés általános tendenciáját vonta maga után. Galíciában ez a ruhaipari vállalatok számának folyamatos csökkenését, és így az elbocsátások számának növekedését eredményezte. Spanyolország kivételes, a foglalkoztatásra és a helyi, regionális vagy nemzeti gazdaságra komoly hatást gyakorló körülményekkel szembesül:
Galíciában a szárazföldi területek elnéptelenednek és a munkahelyek száma csökken, mivel az emberek igyekeznek a gazdasági központokba költözni és ott munkát találni. Az elbocsátottak többsége 30 és 54 év közötti nő. Az aktív munkaerőpiaci intézkedések rendkívüli fontossággal bírnak, hogy javuljanak e kiszolgáltatott csoport munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedésének esélyei. A munkájukat elvesztettek átképzése céljából a Bizottság az EGAA-ból összesen 720 000 euró igénybevételét javasolja Spanyolország számára. A jelentés elfogadását a fenti körülményekre tekintettel támogattam.

Nincsen a méhekhez hasonló jelentőségű más rovar vagy állatfaj a növényvilág biodiverzitásának és termékenységének a beporzás útján történő fenntartása szempontjából. A méhek szerepe ezért messze túlmutat az elállított méz és más apiterápiás termékek fontosságán.
A méhek végezte beporzás gazdasági jelentőségét jól mutatja, hogy az USA-ban a méh állomány jelenős csökkenése miatt évi 2 milliárd eurót kell fordítaniuk a mesterséges beporzás alkalmazására. Európában még nem ennyire rossz a helyzet, a tendencia azonban ebbe az irányba halad, ami sürgős beavatkozást igényel. A mintegy 620 ezer uniós méhész a jelenleginél sokkal nagyobb odafigyelés és támogatás illetné meg - nem csak anyagi értelemben.
A jelentéstevő a következő területeken javasol sürgős intézkedéseket:
1) hamisított import méz – első sorban Kínából, amit az unióssal bekeverve forgalmaznak;
2) a méhek pusztulását eredményező betegségek megelőzése, gyógyszereinek kutatása;
3) méhcsaládszám alapú támogatásának kidolgozása a 2020 utáni KAP részeként;
4) mézet a köznevelésbe az iskolatej mintájára;
5) belső piaci promóció az uniós polgárok mézfogyasztásának növelése érdekében;
A jelentést úgy a helyzetértékelés, mint a javasolt intézkedések alapján támogattam.

A jelentés a bankunióról szóló 2017. évi jelentéshez fűz megjegyzéseket és javaslatokat. Ezzel kapcsolatban emlékeztetek arra, hogy a bankunió célja, hogy biztosítsa a bankok stabilitását és az esetleges jövőbeli pénzügyi válságokkal szembeni ellenálló képességét, továbbá elejét vegye annak, hogy a csőd közeli helyzetbe került bankok megmentése az adófizetők pénzéből történjen.
Ugyanakkor a bankunió azt is célul tűzi ki, hogy a pénzügyi szektorra vonatkozó szabályok harmonizálásával csökkentse a piaci fragmentáltságot és megerősítse a pénzügyi stabilitást mind az euróövezetben, mind az EU egészében. A bankunió 3 fő építőelemből tevődik össze: az egységes szabálykönyv, az egységes felügyeleti mechanizmus és az egységes szanálási mechanizmus. A jelentés emlékeztet arra, hogy az államadósságokkal kapcsolatban bizonyos kockázatok fenyegetnek.
A pénzügyi intézmények egyes tagállamokban túlságosan sokat fektettek be a saját kormányuk által kibocsátott kötvényekbe, ami a hazai kibocsátóval szembeni túlzott elfogultságot jelent, miközben a bankunió egyik fő célkitűzése a bankok és az államok közötti kockázati kapcsolat megszüntetése. Kívánatosnak tartja, hogy a pénzügyi stabilitási kockázatok korlátozása érdekében a bankok államkötvény-állományai diverzifikáltabbak legyenek. Megítélésem szerint a bankunió végül is nem válasz azokra a pénzügyi bizonytalanságokra, amelyek a pénzügyi rendszer 1990-es évekbeli liberalizálásából fakadtak, ezt azzal jeleztem, hogy a jelentést nem fogadtam el.

Aggályok merültek fel a glifozát tartalmú gyomirtók értékelése kapcsán, különösen az értékelés függetlenségére, tárgyilagosságára és átláthatóságára vonatkozóan. Ezért az Európai Parlament Elnökök értekezlete úgy határozott, hogy a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottságot állít fel, melynek szigorúan meghatározott feladatköröket ad.
A különbizottság valamennyi ajánlását ismertetni kell a Parlament illetékes állandó bizottságával, amely adott esetben nyomon is követi azokat. A megbízatása kilenc hónapos időszakra szól, kivéve, ha a Parlament ezt az időszakot a lejárta előtt meghosszabbítja. A különbizottság megbízatása az alakuló ülésének napjától fog kezdődni.
Tekintettel arra, hogy a saját bizottságomban éles viták hangzottak el a glifozát értékelése és engedélyezése kapcsán, továbbá komoly kritikák tárgyát képezte, mind az EFSA, mind az ECHA, mint illetékes hatóságok eljárása a glifozát tartalmú vegyszerek engedélyezése során, ezért a különbizottság felállítását támogattam.

A jelentés a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső piacon belüli lakóhelye vagy székhelye alapján történő egyéb megkülönböztetés elleni fellépésről szól. A javaslat szerint a piac széttöredezettségének csökkentése és a belső piac kiteljesítése érdekében az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak folytatnia kell a fellépést ezekkel az akadályokkal szemben.
Ha a javaslatban szereplő rendelet hatályba lép, akkor a kereskedőknek kötelezően biztosítaniuk kell, hogy állampolgárságon, lakóhelyen, székhelyen vagy pénzforgalmon alapuló megkülönböztetés hatásait elkerülve a vevők hozzáférhessenek a termékekhez és megvásárolhassák azokat.
Ugyanakkor a vállalkozók nem kötelesek egész Európában végezni tevékenységüket. A rendelet elismeri, hogy pontosításra van szükség a vállalkozók azon kötelezettségével kapcsolatban, hogy tevékenységi területükön kívüli vevők részére is teljesítsenek. Nagyon fontos a kereskedők további terheinek az elkerülése.
Megítélésünk szerint ez a rendelet felesleges terheket róna a kkv-kra és nagyobb lehetőséget nyújtana Brüsszelnek, hogy a tagországok belső ügyeibe valamilyen ürüggyel beleszóljon. Ezért elutasítottam a Bizottság javaslatát.