Kirjalliset äänestysselitykset - Kahdeksas vaalikausi Csaba MOLNÁR

A Tanács határozattervezetet dolgozott ki a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodáshoz csatolt, az Eurodachoz való bűnüldözési célú hozzáférésről szóló jegyzőkönyv megkötésére vonatkozóan. A tervezet elfogadásához meg kell szereznie a Parlament előzetes egyetértését.
A 603/2013/EU számú, úgynevezett „átdolgozott” Eurodac-rendelet lehetővé tette az Eurodacba történő betekintést a bűnüldöző hatóságok számára a terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából. A Dán Királyságra azonban, annak az Unión belüli sajátos helyzetéből fakadóan, nem vonatkozik a rendelet. Az „Eurodac” létrehozásáról szóló, Dániával megkötött eredeti megállapodás 2006 óta kiterjed a dublini egyezménnyel kapcsolatos részek alkalmazására is, a bűnüldözési célú hozzáférést azonban a megállapodás mindeddig nem szabályozta. A jegyzőkönyv megkötése kiterjesztené a rendelet bűnüldözési rendelkezéseit Dániára is. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a jegyzőkönyv megkötésével értsen egyet. Ennek megfelelően szavaztam.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló rendelet elfogadására. Az Európai horizont lesz az Európai Unió 9. kutatási és innovációs keretprogramja, amely 2021 és 2027 között fog futni. A múlt sikerein, illetve a megelőző programok tanulságain alapuló program célja az Unió tudományos és technológiai alapjainak és versenyképességének megerősítése, valamint az, hogy Európa vezető szerepet vállalhasson a 21. század kihívásai vonatkozásában. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban 170 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló határozat elfogadására. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban 275 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról, valamint a 305/2011/EU, az 528/2012/EU, az (EU) 2016/424, az (EU) 2016/425, az (EU) 2016/426, az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/42/EK, a 2009/48/EK, a 2010/35/EU, a 2013/29/EU, a 2013/53/EU, a 2014/28/EU, a 2014/29/EU, a 2014/30/EU, a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2014/33/EU, a 2014/34/EU, a 2014/35/EU, a 2014/53/EU, a 2014/68/EU és a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló rendelet elfogadására.
Az áruk szabad mozgása a fogyasztók bizalmán alapul. Elengedhetetlen, hogy az európai fogyasztók bízhassanak abban, hogy az általuk megvásárolt termékek biztonságosak és megfelelőek. Az elmúlt időszak számos botránya rávilágít arra, hogy az Uniónak hatékonyabb és összehangolt piacfelügyeletre van szüksége. Mivel a 2013-as „Termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomagot” sajnálatos módon továbbra is akadályozzák a Tanácsban, egyre sürgetőbbé válik, hogy az Európai Unió a piacfelügyeletre és az egységes piacon a termékek megfelelőségének betartására vonatkozó hatékony és naprakész jogszabályi keretre hagyatkozhasson. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság ezért jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban, 213 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló rendelet elfogadására. Napjainkban az onlineplatform-környezetben számos kritikus egyensúlyhiány tapasztalható egyrészt a platformok, másrészt az üzleti felhasználók között. Ezek az egyensúlyhiányok végső soron a fogyasztót érintik hátrányosan, mivel a verseny csökkenéséhez vezethetnek, aminek pedig az áruk és szolgáltatások körének szűkülése, valamint a fogyasztói árak növekedése a következménye. A Bizottság által javasolt rendelet nem ágazat- vagy problémaspecifikus eszköz, alkalmasnak kell lennie az onlineplatform-gazdaság egészére vonatkozó problémák kezelésére.
A javaslat sok tekintetben megfelelően foglalkozik az átláthatóság számos online platformot érintő hiányával, de túl kevés figyelmet fordít a tisztességes feltételek ugyanazon onlineplatform-környezetben tapasztalható hiányával kapcsolatos problémákra. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság ezért jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban, 141 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése érdekében a 93/13/EGK irányelv (1993. április 5.), a 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítására. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság ezért jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban, 110 módosítással fogadja el.
A háromoldalú egyeztetésen azonban a tervezetben sajnos azt a gyengébb szabályozást hagyták benne, amelyik nem elégségesen védi meg a fogyasztókat attól, hogy egyik országban az alapanyagok beszerzésének nehézségére vagy a helyi ízlésre hivatkozva azonos címke alatt gyengébb minőségű terméket hozzanak forgalomba, mint a másikban. Tekintve, hogy ez megítélésem szerint egyértelműen a fogyasztók megtévesztése és megkárosítása, ami az egységes piac iránti bizalmat is rombolja, a javaslatot ebben a formájában nem tudtam támogatni.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, illetve [az általános élelmiszerjogról szóló] 178/2002/EK rendelet, [a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló] 2001/18/EK irányelv, [a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló] 1829/2003/EK rendelet, [a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló] 1831/2003/EK rendelet, [a füstaromákról szóló] 2065/2003/EK rendelet, [az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló] 1935/2004/EK rendelet, [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásáról szóló] 1331/2008/EK rendelet, [a növényvédő szerekről szóló] 1107/2009/EK rendelet, valamint [az új élelmiszerekről szóló] (EU) 2015/2283 rendelet módosítására.
A 178/2002/EK rendelet létrehozta a független Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot. Napjainkban az Unión belüli élelmiszerbiztonság a világon a legjobbnak számít. A géntechnológiával módosított élelmiszerekkel és ehhez kapcsolódóan a glifozát gyomirtóval szemben széles körben kialakult bizalmatlanság nyomán azonban európai polgári kezdeményezés indult, amelynek sikeréből a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy erősíteni kell a nyilvánosság kockázatértékelésbe vetett bizalmát. Ezért indítványozza a 178/2002/EK rendelet átdolgozását, illetve a koherencia biztosítása érdekében nyolc ágazatspecifikus jogi aktus kiigazítását. A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban, 131 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló 469/2009/EK rendelet módosítására. A gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványára (SPC) vonatkozó jelenlegi uniós szabályozást 1992-ben vezették be. Kiegészítő, szabadalom jellegű oltalmat biztosít a piaciengedély-köteles gyógyszerek számára, a szabadalom megszűnését követően legfeljebb 5 évig, hogy kompenzálja a szabadalmi oltalomnak a szóban forgó termékre vonatkozó forgalombahozatali engedély beszerzéséhez szükséges hosszú idő miatt való megszűnését. A gyógyszeripar ezáltal olyan tényleges védelmi időszakot élvez, amely elegendő a kutatásba történő beruházások fedezésére, és amely ösztönzőleg hat az innovációra az EU-ban.
A mostani javaslat célja, hogy bevezesse az úgynevezett „exportra való gyártás tekintetében biztosított mentességet az SPC számára”, amelynek köszönhetően a jövőben az uniós székhelyű vállalatok jogosultak lesznek az SPC-oltalom alatt álló gyógyszerek generikus vagy biológiailag hasonló változatának gyártására a tanúsítvány érvényességi ideje alatt, amennyiben az kizárólag olyan nem uniós piacra történő kivitel céljából történik, ahol az oltalom lejárt vagy soha nem is létezett. A Jogi Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban, 30 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak az Unió űrprogramjának és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet elfogadására. A javaslat a meglévő Galileo, EGNOS és Kopernikusz programokat egyetlen programba vonja össze, és kiegészíti két új kezdeményezéssel (SSA és GOVSATCOM). A teljes mértékben integrált űrprogram az európai űrpolitikában megfogalmazott ösztönzésnek megfelelően ki fogja használni a komponensek közötti szinergiákat, növelve ezzel az eredményességet és a költséghatékonyságot. Az egyedülálló és koherens keretrendszer ösztönzőleg hat a jövőbeli befektetésekre, növeli a láthatóságot és nagyobb rugalmasságot kínál. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban 222 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló rendelet elfogadására. A program az európai gazdaság, ipar és társadalom digitális átalakítására irányul. Kedvező hatást fog gyakorolni az európai vállalkozásokra és állampolgárokra. A széles körű bevezetés révén erősíti Európa kapacitásait a kulcsfontosságú digitális technológiai területeken, és növeli azok hozzáférhetőségét és elterjedtségét mind a közérdekű területeken, mind a magánszektorban.
A javaslat az első páneurópai digitális program, amit az Európa vezető pozíciójának megerősítése és javítása felé tett fontos lépésnek kell tekinteni. Az uniós gazdaság, ipar és társadalom digitalizálása jelenleg nincs olyan szinten, hogy megfeleljen a digitális egységes piac politikai ambíciójának. Továbbra is jelentős elmaradás tapasztalható, amelyet alapvető és hatékonyabb uniós beruházásokkal kell orvosolni a közös cél elérése és az uniós hozzáadott érték előnyeinek teljes mértékű kihasználása érdekében. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban, 201 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról szóló rendelet elfogadására. A 286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Fiscalis 2020 program és annak elődjei jelentős mértékben járultak hozzá az Unión belül az adóhatóságok közötti együttműködés megkönnyítéséhez és fokozásához. A részt vevő országok adóhatóságai is elismerték az említett programok hozzáadott értékét, többek között az uniós tagállamok és az adózók pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme tekintetében.
A Fiscalis 2020 program uniós keretet kínál a tagállamoknak ezen együttműködési tevékenységek továbbfejlesztésére, és ez a keret költséghatékonyabb, mint ha minden tagállam két- vagy többoldalú alapon külön-külön hozna létre együttműködési kereteket. A Bizottság ezért a program folytatását javasolja egy ugyanezen területre vonatkozó új program, a Fiscalis program létrehozásával. A Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt formában fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet elfogadására. A LIFE az EU-n belüli természetvédelem lényeges mozgatórugója és hajtóereje, konkrétan a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtását, valamint a Natura 2000 hálózat irányítását illetően. A biológiai sokféleség és az egészséges ökoszisztémák szintén alapvető fontosságúak a növekedés, a munkahelyek és a gazdaság szempontjából. Európában mintegy 4,4 millió munkahely függ közvetlenül az egészséges ökoszisztémáktól, a Natura 2000 hálózat pedig az uniós GDP 1,7–2,5%-át adja ökoszisztéma-szolgáltatásai, például a szén-dioxid-tárolás, a víztisztítás, a beporzás és a turizmus által.
Az egyetlen kifejezetten a környezetvédelemre és az éghajlatra vonatkozó fellépésekre szánt programként, a LIFE továbbra is kulcsfontosságú, hatékony és eredményes pénzügyi eszköz az EU céljainak eléréséhez vezető úton. Éppen ezért szükséges és indokolt megduplázni a LIFE program pénzügyi keretét, ahogyan ezt az Európai Parlament is megerősítette. A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban, 75 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak a Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló rendelet elfogadására. A Jogi Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság közös bizottsági eljárás keretében elkészített jelentése azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban, 77 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak a Jogok és értékek program létrehozásáról szóló rendelet elfogadására. A Jogok és értékek program a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Jogok, egyenlőség és polgárság” programot és az „Európa a polgárokért” programot vonja össze. A javaslat célja az EU-szerződésekben az EU Alapjogi Chartájában rögzített közös európai jogok és értékek védelme és előmozdítása, többek között a civil társadalmi szervezetek támogatása révén, a nyitott, demokratikus, jogokon alapuló és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban, 112 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

Az Elnökök Értekezlete az Európai Parlament határozatára irányuló javaslatot terjesztett elő parlamentközi küldöttségek, a parlamenti vegyes bizottságokba delegált küldöttségek, valamint a parlamenti együttműködési bizottságokba és a többoldalú parlamenti közgyűlésekbe delegált küldöttségek számára és összetételére vonatkozóan. A javaslat elfogadását támogattam.

A 2006/512/EK tanácsi határozattal („komitológiai határozat”) módosított 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke létrehozta az úgynevezett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével és az EUMSZ 290. és 291. cikkével létrehozott új jogalkotási keret fényében a komitológiai határozatot felül kellett vizsgálni. Mindazonáltal az EUMSZ 291. cikke (3) bekezdésének alapján az említett célból elfogadott 182/2011/EK rendelet („komitológiai rendelet”) hatályát szándékosan nem terjesztették ki a komitológiai határozat 5a. cikkére.
A Bizottság két kiigazítási javaslatot nyújtott be 2016 decemberében, amelyek közül az egyik a jogérvényesülés területével kapcsolatos jogalkotási dokumentumokra, a másik pedig a fennmaradó szakpolitikai területekre összpontosít. A két javaslat 3, illetve 168 alap-jogiaktust érint. E javaslatok célja a szóban forgó alap-jogiaktusok egyenként történő módosítása. A plenáris ülés napirendjének 16., 17. és 18. sorszámú pontjai a Bizottságnak ezekkel a javaslataival foglalkoznak. A Jogi Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban, 488 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A 2006/512/EK tanácsi határozattal („komitológiai határozat”) módosított 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke létrehozta az úgynevezett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével és az EUMSZ 290. és 291. cikkével létrehozott új jogalkotási keret fényében a komitológiai határozatot felül kellett vizsgálni. Mindazonáltal az EUMSZ 291. cikke (3) bekezdésének alapján az említett célból elfogadott 182/2011/EK rendelet („komitológiai rendelet”) hatályát szándékosan nem terjesztették ki a komitológiai határozat 5a. cikkére.
A Bizottság két kiigazítási javaslatot nyújtott be 2016 decemberében, amelyek közül az egyik a jogérvényesülés területével kapcsolatos jogalkotási dokumentumokra, a másik pedig a fennmaradó szakpolitikai területekre összpontosít. A két javaslat 3, illetve 168 alap-jogiaktust érint. E javaslatok célja a szóban forgó alap-jogiaktusok egyenként történő módosítása. A plenáris ülés napirendjének 16., 17. és 18. sorszámú pontjai a Bizottságnak ezekkel a javaslataival foglalkoznak. A Jogi Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban, 584 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A 2006/512/EK tanácsi határozattal („komitológiai határozat”) módosított 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke létrehozta az úgynevezett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével és az EUMSZ 290. és 291. cikkével létrehozott új jogalkotási keret fényében a komitológiai határozatot felül kellett vizsgálni. Mindazonáltal az EUMSZ 291. cikke (3) bekezdésének alapján az említett célból elfogadott 182/2011/EK rendelet („komitológiai rendelet”) hatályát szándékosan nem terjesztették ki a komitológiai határozat 5a. cikkére.
A Bizottság két kiigazítási javaslatot nyújtott be 2016 decemberében, amelyek közül az egyik a jogérvényesülés területével kapcsolatos jogalkotási dokumentumokra, a másik pedig a fennmaradó szakpolitikai területekre összpontosít. A két javaslat 3, illetve 168 alap-jogiaktust érint. E javaslatok célja a szóban forgó alap-jogiaktusok egyenként történő módosítása. A plenáris ülés napirendjének 16., 17. és 18. sorszámú pontjai a Bizottságnak ezekkel a javaslataival foglalkoznak. A Jogi Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a Bizottság javaslatát első olvasatban, 8 módosítással fogadja el. Ennek megfelelően szavaztam.

A Tanács rendelettervezetet dolgozott ki az Unió általános költségvetésének 2019. évi végrehajtására és finanszírozására vonatkozó, az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésével összefüggő intézkedésekről. A tervezet elfogadásához meg kell szereznie a Parlament előzetes egyetértését. A Költségvetési Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a tanácsi rendelet tervezetével értsen egyet. Ennek megfelelően szavaztam.

A Tanács határozattervezetet dolgozott ki az Európai Közösség és az Oroszországi Föderáció kormánya között a tudományos és technológiai együttműködésről létrejött megállapodás megújítására. A tervezet elfogadásához meg kell szereznie a Parlament előzetes egyetértését. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament a megállapodás megújításával értsen egyet. Ennek megfelelően szavaztam.