Dichiarazioni di voto scritte - 8ª legislatura Ildikó GÁLL-PELCZ

A határozat világosan kijelöli az EU számára a vörös vonalakat az Egyesült Királysággal való tárgyalások során. Jóllehet, az EP nem szereplője a tárgyalásoknak, azonban az EUSZ 50. cikkelye alapján a kilépési tárgyalások lezáráshoz egyetértése szükséges. Fontos momentum, hogy még a Tanács tárgyalási útmutatója előtt az EP elfogadta határozatát, hangsúlyozva, hogy a 2019-es EP választások előtt a kilépési tárgyalásokat le kell zárni.
A tárgyalások általános elvei a következők: átláthatóság, jogi, pénzügyi és költségvetési kötelezettségek és kötelezettségvállalások teljesítése, az EU 27-ek állampolgárainak érdekeinek képviselete, jogalanyok jogbiztonsága. Továbbá kilépés előtt az Egyesült Királyság nem kezdhet harmadik országokkal kereskedelmi tárgyalásokat. Megerősíti, hogy a belső piaci és a vámunióbeli tagság magában foglalja a négy szabadság, az Európai Unió Bírósága joghatósága, az általános költségvetési hozzájárulások és az Európai Unió közös kereskedelempolitikájához való csatlakozás elfogadását.
A tárgyalások ütemezését három fázisban jelöli meg a határozat: kilépési szerződés, átmeneti megállapodások, valamint az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról szóló szerződés, melyek során az EP mindvégig fenntartja jogát, hogy kinyilvánítsa álláspontját a tárgyalásokról, és további állásfoglalásokat fogadjon el.
Az Egyesült Királysággal továbbra is jó kapcsolatokat szeretnénk fenntartani, de a tárgyalások során saját EU-s és nemzeti érdekeinek szeretnénk érvényesíteni, szavazatommal ezért is támogattam a határozatot.

A veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló, 1996. évi nemzetközi egyezmény a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításából eredő felelősség és kártérítés kérdésével foglalkozik (HNS -egyezmény). A HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyv módosításokat tartalmazott az 1996. évi HNS egyezményben azonosított problémák kezelése céljából. Sem az 1996. évi HNS-egyezmény, sem pedig a HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyv nem lépett hatályba.
Ehhez a Parlament egyetértésére volt szükség. Tekintettel a tanácsi határozattervezet és a Bizottság eredeti javaslata közti lényeges eltérésekre, a Parlament Jogi Szolgálatával való konzultációt követően a Jogi Bizottság úgy határozott, hogy az eljárási szabályzat 99. cikkének (5) bekezdését alkalmazva időközi jelentést készít, melyben ajánlásokat fogalmaz meg a szóban forgó tanácsi határozattervezet módosítására.
A Jogi Bizottság saját kezdeményezésére megfontolta e határozat jogalapjának módosítását, és arra a következtetésre jutott, hogy a legcélszerűbb megoldás a hármas jogalap volna. Tekintettel arra, hogy regionális megoldások helyett egy nemzetközi rendszer előmozdítására van szükség a kártérítés e formájával kapcsolatban, a Parlament egyetértését adta a nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítéséhez és az ahhoz való csatlakozáshoz. A fentiekre tekintettel szavazatommal támogattam a jelentést.

Jogi Bizottság A veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló, 1996. évi nemzetközi egyezmény a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításából eredő felelősség és kártérítés kérdésével foglalkozik (HNS -egyezmény). A HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyv módosításokat tartalmazott az 1996. évi HNS egyezményben azonosított problémák kezelése céljából. Sem az 1996. évi HNS-egyezmény, sem pedig a HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyv nem lépett hatályba.
A 2010. évi HNS-egyezmény megállapítja a veszélyes és ártalmas anyagokat szállító hajó tulajdonosának objektív felelősségét a kérdéses hajó fedélzetén szállított veszélyes és ártalmas anyagokkal összefüggő balesetből eredő bármilyen kárért.
Az előadó megítélése szerint a HNS egyezmény joghatósági rendszerének rendkívül specifikus jellege – pl “forum shopping” gyakorlatának megakadályozása, a felperesek egyenlő bánásmódban való részesítése –, valamint az Unión belül és a HNS-egyezmény más részes feleire eltérő joghatósági rendszer alkalmazásából fakadó jogi és gyakorlati nehézségek kivételt tesznek indokolttá az átdolgozott Brüsszel I. rendelet általános alkalmazása alól.
Ezért szükséges, hogy a Parlament adja egyetértését az egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok tekintetében – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítéséhez és az ahhoz való csatlakozáshoz. A fentiekre tekintettel szavazatommal támogattam a jelentést.

Az orvostechnikai eszközök európai szabályozási rendszerét az eszközökkel kapcsolatos számos botrány rázta meg, jól példázva a meglévő hiányosságokat és rámutatva arra, hogy sürgősen véglegesíteni kell a keretet. A bizottsági javaslat és az azt követően elfogadott, valamennyi meglévő irányelv helyébe lépő új rendelet szövegének célja, hogy hatékonyan orvosolja ezeket a hiányosságokat, ugyanakkor fenntartva és megerősítve a jelenlegi jóváhagyási rendszert is.
Az orvostechnikai eszközökről és az in vitro diagnosztikai eszközökről szóló rendelettervezetek 2012 óta tartó tárgyalása során hazánk számára mindvégig kiemelt cél volt, hogy a szabályozásnak erősítenie kell a betegbiztonságot, ugyanakkor nem teheti indokolatlanul drágává az egészségügyi ellátórendszer fenntartását és nem háríthat a területen tevékenykedő kis- és középvállalkozásokra indokolatlan adminisztratív és pénzügyi terheket.
Mivel az elfogadott tervezetek a lehetséges mértékig tükrözik a fenti célkitűzést, szavazatommal támogattam a jelentést.

Az orvostechnikai eszközök területén három hatályban lévő irányelv határozza meg az Európai Gazdasági Térség szabályozását: az aktív beültethető orvostechnikai eszközökről szóló 90/385/EGK tanácsi irányelv, az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK tanácsi irányelv és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló 98/79/EK irányelv.
Az in vitro diagnosztikai eszközökről szóló javaslat egyike azon két jogszabály-tervezetnek, amelyek ezen irányelveket váltják fel és közvetlenül hatályos, rendeleti formában biztosítják az egységes szabályozást az orvostechnikai eszközök területén. Az új rendeletek az orvostechnikai eszközök széles körét lefedik a ragtapasztól a csípőprotéziseken át a pacemakerekig és laboratóriumi tesztekig, mely eszközöket a felgyorsult technológiai és tudományos fejlődéssel lépést tartva szabályozzák. A rendelettervezetek az orvostechnikai eszközök tanúsítására, forgalomba hozatalára, piacfelügyeletére vonatkozó szabályokat tartalmazzák.
Az orvostechnikai eszközökről és az in vitro diagnosztikai eszközökről szóló rendelettervezetek 2012 óta tartó tárgyalása során hazánk számára mindvégig kiemelt cél volt, hogy a szabályozásnak erősítenie kell a betegbiztonságot, ugyanakkor nem teheti indokolatlanul drágává az egészségügyi ellátórendszer fenntartását és nem háríthat a területen tevékenykedő kis- és középvállalkozásokra indokolatlan adminisztratív és pénzügyi terheket. Mivel az elfogadott tervezetek a lehetséges mértékig tükrözik a fenti célkitűzést, szavazatommal támogattam a jelentést.

Az Európai Parlament jelentése részét képezi a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretterv felülvizsgálatának. Az EP állásfoglalása szerint a jelenlegi hét éves pénzügyi keretterv félidős felülvizsgálatát mielőbb le kell zárni, azaz a tagállamok képviselői alkotta Tanács által előterjesztett kompromisszumhoz az Európai Parlamentnek a legrövidebb időn belül hozzá kell járulnia. Magyarország számára ez két okból is kulcsfontosságú: a Tanács megerősítette, hogy a kohéziós-, agrár- és vidékfejlesztési pénzek, azaz a tagállamoknak korábban megítélt források csökkentése kizárt a felülvizsgálat során.
Ezzel sikerült elérni, hogy az Orbán-kormány által kiharcolt uniós források nem csökkenthetnek és biztosítottak a magyar gazdák támogatásai. A többéves pénzügyi keretterv felülvizsgálata ugyanakkor segíthet abban is, hogy elkerüljük a korábbi hétéves keretterv alatt kialakult likviditási válságot, amikor a Bizottság nem tudta kifizetni a tagállamoknak a megvalósított projektek után benyújtott számlákat. A tanácsi megállapodás megfelelő garanciát jelenthet: a már futó felzárkóztatási programok és az agrártámogatások kifizetéseire lesz elegendő forrás az éves költségvetésekben. A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

Az Európai Parlament jelentése részét képezi a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretterv felülvizsgálatának. Az EP állásfoglalása szerint a jelenlegi hét éves pénzügyi keretterv félidős felülvizsgálatát mielőbb le kell zárni, azaz a tagállamok képviselői alkotta Tanács által előterjesztett kompromisszumhoz az Európai Parlamentnek a legrövidebb időn belül hozzá kell járulnia. Magyarország számára ez két okból is kulcsfontosságú: a Tanács megerősítette, hogy a kohéziós-, agrár- és vidékfejlesztési pénzek, azaz a tagállamoknak korábban megítélt források csökkentése kizárt a felülvizsgálat során.
Ezzel sikerült elérni, hogy az Orbán-kormány által kiharcolt uniós források nem csökkenthetnek és biztosítottak a magyar gazdák támogatásai. A többéves pénzügyi keretterv felülvizsgálata ugyanakkor segíthet abban is, hogy elkerüljük a korábbi hétéves keretterv alatt kialakult likviditási válságot, amikor a Bizottság nem tudta kifizetni a tagállamoknak a megvalósított projektek után benyújtott számlákat. A tanácsi megállapodás megfelelő garanciát jelenthet: a már futó felzárkóztatási programok és az agrártámogatások kifizetéseire lesz elegendő forrás az éves költségvetésekben. A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

Az Európai Parlament jelentése részét képezi a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretterv felülvizsgálatának. Az EP állásfoglalása szerint a jelenlegi hét éves pénzügyi keretterv félidős felülvizsgálatát mielőbb le kell zárni, azaz a tagállamok képviselői alkotta Tanács által előterjesztett kompromisszumhoz az Európai Parlamentnek a legrövidebb időn belül hozzá kell járulnia. Magyarország számára ez két okból is kulcsfontosságú: a Tanács megerősítette, hogy a kohéziós-, agrár- és vidékfejlesztési pénzek, azaz a tagállamoknak korábban megítélt források csökkentése kizárt a felülvizsgálat során.
Ezzel sikerült elérni, hogy az Orbán-kormány által kiharcolt uniós források nem csökkenthetnek és biztosítottak a magyar gazdák támogatásai. A többéves pénzügyi keretterv felülvizsgálata ugyanakkor segíthet abban is, hogy elkerüljük a korábbi hétéves keretterv alatt kialakult likviditási válságot, amikor a Bizottság nem tudta kifizetni a tagállamoknak a megvalósított projektek után benyújtott számlákat. A tanácsi megállapodás megfelelő garanciát jelenthet: a már futó felzárkóztatási programok és az agrártámogatások kifizetéseire lesz elegendő forrás az éves költségvetésekben. A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

Az Európai Parlament hét kiemelt célkitűzést javasol a saját, 2018. évi költségvetésére vonatkozóan: a 2019-es választásokat előkészítő kommunikációs kampány elindítása, a meghozott biztonsági intézkedések megerősítése, a többéves ingatlanprojektek folytatása, befektetés a digitalizálásba és az eljárások számítógépesítésébe, az ír nyelv teljes jogú hivatalos nyelvként való bevezetéséhez szükséges intézkedések végrehajtásának folytatása, a Brexit lehetséges hatásainak elemzése és a közlekedés zöld megközelítésének ösztönzése.
A jelentés kiemeli, hogy a Parlament költségvetésének túlnyomó részét jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek írják elő, és éves indexálás alá esik. A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

Az Egyesült Királyság a 2015 decemberétől 2016 januárjáig tartó időszak során 11 régiót érintő árvizek miatt 2016. február 26-án kérelmet nyújtott be az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételére. Kérelmükben az Egyesült Királyság hatóságai kiemelték, hogy a kárfelmérés még nem zárult le, és a vonatkozó számadatok csak ideiglenesek. A kérelmet 2016. szeptember 22-én véglegesítették.
Ciprus a 2015 októbere óta tartó súlyos aszály, valamint a 2016. június 18-i és 19-i kontrollálatlan vegetációtüzek következményei miatt 2016. szeptember 5-én kérelmet nyújtott be a Szolidaritási Alap igénybevételére. Portugália a 2016. augusztus 8. és 13. között Madeira szigetén pusztító vegetációtüzek miatt 2016. szeptember 21-én kérelmet nyújtott be a Szolidaritási Alap igénybevételére. Az Egyesült Királyság, Ciprus és Portugália kérelme eleget tesz a Szolidaritási Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.
Az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából az alábbiak szerinti összegek igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában:
a) 60 301 050 EUR nyújtandó az Egyesült Királyság részére;
b) 7 298 760 EUR nyújtandó Ciprus részére;
c) 3 925 000 EUR nyújtandó Portugália részére.
A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

Az Unió jogalkotási és költségvetési eszközöket hozott létre annak érdekében, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket.
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap rendelet elfogadása tükrözi a Parlament és a Tanács között elért megállapodást, amely szerint újra bevezetik a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, 60%-ra növelik a javasolt intézkedések becsült összköltségéhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást, az értékelésre és a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő lerövidítése révén növelik a kérelmek feldolgozásának hatékonyságát a Bizottságban, a Parlamentben és a Tanácsban, az önálló vállalkozók és a fiatalok bevonásával szélesítik a támogatásra jogosult intézkedések és kedvezményezettek körét, valamint támogatják a saját vállalkozások létrehozását elősegítő kezdeményezéseket.
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap keretében rendelkezésre álló maximális éves költségvetés 0,5%-a bocsátható rendelkezésre technikai segítségnyújtás céljából a rendelet végrehajtásához szükséges előkészületek, nyomon követés, adatgyűjtés és tudásalap létrehozása, az igazgatási és technikai támogatás, valamint tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, továbbá az audit-, az ellenőrzési és az értékelési tevékenységek finanszírozására. A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

Az 1/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapja igénybevételére vonatkozik 71 524 810 EUR értékben az Egyesült Királyságban 2015 decemberétől 2016 januárjáig bekövetkezett áradásokkal, a Cipruson 2015 októbere és 2016 júniusa között bekövetkezett aszállyal és tüzekkel, illetve Portugália Madeira-szigetén 2016 augusztusában bekövetkezett tüzekkel kapcsolatban.
Az Európai Parlament jelentése jóváhagyja az 1/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot, amely támogatja az 1/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet elfogadását. A fentiek alapján szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

A Bt11 kukorica Cry1Ab toxint termel, amely a MON 810 toxinjához hasonlóan Bt-fehérje. Ezáltal különböző Lepidoptera fajok ellen képes védekezni. Emellett PAT fehérjét is expresszál, amely glüfozinát-ammónium herbicid ellen nyújt toleranciát. A 59122 kukorica Cry34Ab1 és Cry35Ab1 toxint termel, ezáltal különböző Lepidoptera fajok ellen képes védekezni. Emellett PAT fehérjét is expresszál, amely glüfozinát-ammónium herbicid ellen nyújt toleranciát. A MIR604 kukorica Cry3A toxint termel, ezáltal különböző Coleoptera fajok ellen képes védekezni. Emellett PMI fehérjét is expresszál, amely szelekciós marker. A 1507 kukorica Cry1F toxint termel, ezáltal különböző Lepidoptera fajok ellen képes védekezni. Emellett PAT fehérjét is expresszál, amely glüfozinát-ammónium herbicid ellen nyújt toleranciát.
A GA21 kukorica mEPSPS fehérjét expresszál, amely glüfozát herbicid ellen nyújt toleranciát. Magyarország a három hónapos tagállami konzultációs időszakban számos írásbeli kritikát fogalmazott meg a kérelemre vonatkozóan. Elleneztük mind az öt esetben az egyes genetikai események és kombinációik forgalomba hozatalának engedélyezését is tudományos indokokra hivatkozva. A magyar szakértők véleménye szerint számos kapcsolt esemény hatásait nem vizsgálták ki kellő alapossággal. Álláspontunk szerint a Cry1Ab, Cry1F, Cry34Ab1, Cry35Ab1 és mCry3A proteinek együttes toxikus, allergén hatását sem vizsgálták kellőképpen.
Mindezek alapján, hazánk Alaptörvényével és GMO-mentes stratégiájával valamint az elővigyázatosság elvével összhangban nem támogatom a Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricafajta élelmiszer és takarmány célú engedélyezését.

A menekült- és migránsáramlatok kezeléséről szóló jelentést nem szavaztam, mert meglátásom szerint ezzel az Európai Unió nem nyújt hathatós segítséget az otthonokat elhagyni kényszerülőknek. A közel-keleti régió, vallási és politikai vezetői minden nyilvános fórumon hangsúlyozzák, hogy Európa az elvándorlás megakadályozása érdekében elsősorban helyben segítsen az emberhez méltó életfeltételek megteremtésében. Egy spanyol szocialista képviselő által előterjesztett jelentést ugyanakkor egyértelmű meghívásként értelmezhetik az említett térség nehéz helyzetben lévő lakói.
A jelentés hibái miatt sokan a jobb élet hamis illúzióinak reményében kelhetnek útra. Szembe kell nézni azonban a valósággal: senki nem tud jobb életlehetőségeket, szervezett oktatást és munkahelyet garantálni azoknak az embereknek, akik erre a rendkívül veszélyes útra vállalkoznak, s közben legtöbbször családjuktól is elszakadnak. Az elmúlt évek tragikus eseményei után az Európai Uniónak alapvetően változtatnia kell eddigi politikáján. Ahelyett, hogy a menekülteket akár közvetve is Európába csalogatná, a helyben segítés hosszú távra is megoldást jelentő stratégiáját kell kidolgoznia. A menekültek nem lehetnek az európai önzés áldozatai, akiket másodrangú állampolgárként az európai munkaerőhiány pótlására kívánnak felhasználni.

Szavazatommal a pálmaolajról és erdőirtásról szóló jelentést.
Ugyanakkor fontosnak tartom elmondani, hogy a pálmaolaj-kitermelés hátterében olyan nagyvállalati érdekek húzódnak meg, amelyek gyakran nem veszik figyelembe a pálmaültetvények közelében élő helyi lakosok szempontjait.
A pálmaolaj előállítása egyfajta munkát ad ugyan a helyieknek, ugyanakkor végtelenül kiszolgáltatottá teszi őket. Arról nem is beszélve, hogy az itt élő kistermelőknek esélyük sincs versenybe szállni a nemzetközi vállalatóriásokkal.
Emellett a pálmaültetvények fokozatos térnyerése számos környezeti következménnyel jár, melyek legnagyobb vesztesei szintén az őslakosok.
Az európai döntéshozóknak kellő súllyal és figyelemmel kell kísérniük a pálmaolaj-termelő vidékeken élők érdekeit. Az európai fejlesztési politika kialakítása során együtt kell képviselni a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat, és meg kell tenni mindent a pálmaültetvényeken dolgozó emberek megélhetésének és jobb munkafeltételeinek biztosításáért.
Európa a pálmaolaj előállításának jelenlegi rendjében nem lehet az erdőirtások és az embertelen kizsákmányolás haszonélvezője.

Marijana Petir képviselő asszony jelentését a nők vidéki gazdasághoz való hozzájárulása köré építi, és az előttük álló kihívásokat vizsgálja a vidéki térségekben, egy olyan európai kontextusban, ahol a tagállamokon belüli vidéki térségek kiemelt gazdasági és élelmiszerbiztonsági szerepet játszanak modern társadalmunkban. Így rendkívüli fontossággal bír e közösségek élénkségének megtartása a nők és a családok maradásra ösztönzése révén, valamint egy olyan erős és megfelelően finanszírozott közös agrárpolitika által, amely az európai gazdálkodókat és fogyasztókat szolgálja, előmozdítja a vidékfejlesztést, enyhíti az éghajlatváltozás hatásait, emellett megvédi és erősíti a természeti környezetet, minőségi és biztonságos élelmiszer-ellátás biztosítva, és még több munkahelyet létrehozva. A digitális fejlődés szempontjából létfontosságúnak bizonyul a szélessávú internet kiépítése vidéki térségekben is, a strukturális alapok és a kohéziós alap felhasználásával.
A jelentést a zárószavazás során támogattam.

Mivel az EU az ón, tantál, volfrám és arany egyik fő importőre, a világ kereskedelmének kb. 35%-át teszi ki, ezért különösen nagy feleőséggel rendelekzik a tekintetben, hogy a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben megnehezítse, hogy a fegyveres csoportok ásványbányászat és -kereskedelem révén finanszírozzák tevékenységeiket. A javaslat célja, hogy a vállalkozások könnyebben szerezzenek be felelősségteljesen ónt, tantált, volfrámot és aranyat, és hogy támogassa a jogszerű kereskedelmi csatornákat.
Ezzel a javaslattal az Unió hozzájárul azon nemzetközi erőfeszítésekhez, amelyek az erőforrásokban gazdag, de fegyveres konfliktusoknak kitett országok – például a Nagy-tavak régió – problémáinak megoldására irányulnak.
A riport támogatja az Európai Bizottság általános megközelítését a kohók és finomítók önkéntes eredetmegjelölésére (‘European certification of responsibility’) vontkozóan a gyártási folyamat ún “down streaming” részében, melyet a tagállamokban létrehozandó ún. “megfelelőség-értékelő testületek” felügyelnek majd. A megállapodás létrehoz továbbá egy ún. “felelősségteljes európai importőr” megjelölést , melyet azok az importőrök használhatnak, akik eljárásuk során eleget tesznek az ehhez szükséges feltételeknek, így növelve a bizalmat e négy fém kereskedelmét illetően.
Mivel a javaslat az EU-import legalább 95%-át lefedi, és így jelentős mértékben biztosítja az OECD ajánlásoknak való megfeleltetést, szavazatommal támogattam a jelentést.

Az új geopolitikai és geostratégiai körülmények és újfajta veszélyek azt mutatják, hogy az államok nem tudnak egyedül szembeszállni a kockázatokkal, és közös válaszra van szükség. Az Európai Unió elkötelezett egy közös védelmet eredményező közös védelempolitika kialakítása iránt, amely megerősíti egységét, stratégiai autonómiáját és integrációját a béke és a biztonság Európa szomszédságában és világszerte történő elősegítése érdekében. A jelentés kimondja, hogy a KBVP az Európai Unióról szóló szerződésben (EUSZ) foglaltak alapján magában foglalja a közös uniós védelmi politika fokozatos kialakítását. Ennek alapján az Európai Védelmi Ügynökséget (EDA) és a védelem területén működő állandó strukturált együttműködést (PESCO) önálló intézményekként kellene kezelni.
A jelentés kimondja, hogy a KBVP Szerződéseknek megfelelő megerősítése nem lesz hatással a nemzeti szuverenitásra, mivel ezt a politikát a tagállamok határozzák meg. Továbbá a jelentés arra is kitér, hogy a KBVP-missziók az EUSZ 44. cikke alapján történő indítása hosszabb távon hozzájárul egy európai védelmi unió megteremtéséhez, felhívja tehát az EU-t, hogy használja ki e cikk által kínált lehetőségeket az ilyen missziók folytatása és megerősítése érdekében a biztonság és védelem területére vonatkozó műveleti politika kialakítása céljából. A fenti célokkal egyetértve, szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

Kétségtelen, hogy az e-demokrácia jelen pillanatban is zajlik, és a következő időszakban még nagyobb jelentőségre tesz szert. A kormányzatiság különböző formái már jelenleg is elektronikusan strukturáltak, ezért a jelentés nem csak hogy időszerű, de fontos is.
A jelentés hangsúlyozza az állampolgárok és a politikai intézmények közötti demokratikus kapcsolat fontosságát, amihez az e-demokrácia eszközei további lehetőséget biztosítanak. Talán még a klasszikus Agora futurisztikus változata is megvalósulhat az e-kormányzat, az e-részvétel és az e-szavazáson keresztül.
Azonban a valóság az ideális állapottól eltér, ezért a jelentés helyesen hangsúlyozza a cyber-tér biztonsági kockázatait, a leszakadó térségek internet hozzáférés hiányát, valamint az informatikai tudások, képességek különbözőségét. Az EU-nak ezen kockázatok felszámolásában fontos szerepe van, ezért is támogattam szavazatommal a jelentést.

2016 decemberében az Európai Parlament és a Tanács megállapodásra jutott a 700 MHz-es frekvenciasáv felszabadításáról. A megállapodás szerint ez frekvenciát 2020-ig a szélessávú mobil internet számára kell felszabadítani, melyet a tagállamok akár 2022-ig késleltethetnek. Az EU rádiospektrum politikája segít kiteljesíteni az Európai Digitális Egységes Piaci stratégiát különös tekintettel a vezető infokommunikációs technológiákra.
Ugyan a rádiófrekvencia-gazdálkodás túlnyomórészt nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU digitális irányelve egyre fontosabb szerepet tölt be a koordinációs és harmonizációs folyamatokban. A bizottsági stratégia a 694-790 MHz-es sáv felhasználásnak újragondolását javasolja, hogy a mostani televíziós műsorszórás helyett inkább a vezeték nélküli szélessávú internetnek adjon helyet. A javaslat a vezeték nélküli internet minőségét és lefedettségét tekintve pozitív következményekkel járhat majd, ugyanakkor elképzelhetőek olyan költségek az új technológia miatt, melyet a szolgáltatókat és a fogyasztókat terhelhetik.
A 700 MHz-es sáv alapvető fontosságú az ötödik generációs mobilhálózat (5G) széleskörű kiépítéséhez az Európai Unió területén. Kína, az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán már megtették a szükséges lépéseket a kereskedelmi 5G hálózat kiépítésére, melyet akár 2018 elejétől elérhetővé tesznek a fogyasztók számára, Európa tehát nem maradhat le a távközlési versenyben.