Kezdőlap

Bemutatás

A küldöttségek ismertetése

Az Európai Parlament küldöttségei az európai parlamenti képviselők (EP-képviselők) hivatalos csoportjai, amelyek kapcsolatokat alakítanak ki a nem uniós országok, régiók vagy szervezetek parlamentjeivel.

A brüsszeli és strasbourgi rendszeres üléseken a küldöttségek tagjai megbeszélik a partnerországok helyzetét, valamint a partnerek és az EU közötti kapcsolatokat. A küldöttségek az Európai Parlamenten kívül - például nagykövetségeken, egyetemeken vagy az EU diplomáciai szolgálatában - tevékenykedő szakértőket hívnak meg, hogy előadásokat tartsanak és eszmecserét folytassanak a képviselőkkel.

A küldöttségek gyakran olyan vendégeket hívnak meg, akiknek nincsen lehetőségük máshol felszólalni: a politikai ellenzék vagy a civil társadalom tagjait. E rövid, gyakran csak egy órás találkozókon elhangzott ismertetők elmélyítik az EP-képviselők ismereteit.

A küldöttségek „parlamentközi találkozókat" szerveznek, ahol lehetőségük nyílik arra, hogy az adott országban megválasztott képviselőkkel közvetlenül megvitassák a kérdéseket.

Ezeket az üléseket legfeljebb évente kétszer tartják, és néhány órát vagy napot vesznek igénybe. Az ülések váltakozó helyszíneken zajlanak: az egyik ülésen az EP-képviselők utaznak az EU-n kívüli partner parlamentjébe; a másik ülésen pedig az EP-képviselők fogadják vendégeiket az Európai Parlamentben.

Amikor a képviselők ezekre az EU-n kívüli ülésekre utaznak, megpróbálnak találkozni a parlamenten kívüli személyekkel is, és ellátogatnak az EU által finanszírozott projektek helyszíneire.

Az állandó küldöttségek

Az Európai Parlamentben jelenleg 44 „állandó" küldöttség működik.

Ez a szám a 2019-ben kezdődő következő jogalkotási ciklusban módosulhat. A Parlament eseti küldöttség felállításáról is dönthet, amely egy adott időszakban egy konkrét területre összpontosít.

Közvetlenül a legutóbbi választások után a Parlament állásfoglalást fogadott el „a parlamentközi küldöttségek tagjainak számáról". Ez az állásfoglalás felsorolja a jogalkotási ciklus alatt működő küldöttségeket, valamint a tagjait kitevő képviselők számát.

A küldöttségek megoszlása és mérete jelentősen eltérhet az egyes jogalkotási ciklusok között. Például az előző jogalkotási ciklusban (2009-2014) Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Szerbiával, Montenegróval és Koszovóval egy küldöttség foglalkozott. 2014 közepe óta négy különálló küldöttség fedi le ezeket az országokat.

Összetétel

A legnagyobb küldöttségek általában azok, amelyek több parlament közös „parlamenti közgyűlésein" vesznek részt.

Például 78 EP-képviselőből áll az Európai Parlament azon küldöttsége, amely az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országcsoport valamennyi parlamentjét összefogó, félévenkénti fórumon vesz részt. Az EP-képviselők e közgyűlésen 78 másik képviselővel találkoznak, akik az AKCS-csoport mind a 78 országából érkeznek.

De egy ilyen nagy küldöttség kivételnek számít, hiszen a Parlament küldöttségeinek többsége 15 vagy annál kevesebb tagot számlál. A legkisebbeknek mindössze 8 tagja van.

Méretüktől függetlenül minden küldöttségnek egyforma az összetétele: élén egy elnök és két alelnök áll, akiket a küldöttség választ. A küldöttség valamennyi tagját a Parlament képviselőcsoportjai jelölik ki, oly módon, hogy a küldöttség összetétele tükrözze a Parlament általános politikai egyensúlyát.

Minden egyes EP-képviselő tagja valamelyik küldöttségnek, egyesek akár többnek is.

Szabályok

A küldöttségeknek szigorú szabályokat kell követniük, amelyeket „A küldöttségek munkáját és az Unión kívüli kiküldetéseket szabályozó végrehajtási rendelkezések" című hivatalos dokumentumban határoztak meg.

Ennek szövege így fogalmazza meg a küldöttségek általános célját: „az Európai Unió hagyományos partnerei közé tartozó államok parlamentjeivel való kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére, másrészről [...] azon alapelvek előmozdítására irányul, amelyeken az Európai Unió nyugszik [...]".

A rendelkezések azt is leírják, hogy a Parlament küldöttségei hogyan működjenek együtt a Parlament bizottságaival, és hogyan kell tiszteletben tartaniuk a Parlament álláspontját és normáit.

A költségek alacsonyan tartása érdekében az EU-n kívülre utazó tagok számát is - minden egyes utazás előzetes engedélyeztetésével - szigorúan ellenőrzik.

EP-küldöttségek, globális hatókörű szereplők © European Parliament

Bemutatás, tevékenység

A küldöttségekfenntartják és alakítják a Parlament nemzetközi kapcsolatait és hozzájárulnakaz Európai Unió globális szerepének és láthatóságának erősítéséhez.

Ennek megfelelőena küldöttségek munkája egyrészről az Európai Unió hagyományos partnerei közétartozó államok parlamentjeivel való kapcsolatok fenntartására ésfejlesztésére, másrészről a harmadik országokban azon alapelvek előmozdításárairányul, amelyeken az Európai Unió nyugszik, vagyis a szabadság, a demokrácia,az emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása, illetve a jogállamiságelvei (az Ez Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke).

A Parlamentnemzetközi kapcsolatait a nemzetközi közjog elvei határozzák meg.

A Parlamentnemzetközi kapcsolatai - amennyiben lehetséges - a nemzetközi kapcsolatokparlamenti dimenzióját erősítik.

(3. cikk, az ElnökökÉrtekezlete által 2015. október 29-én elfogadott, a küldöttségek tevékenységétvezérlő elvek)

A küldöttségek típusai

Az Európai Parlament egyes küldöttségei más és más ország, régió és szervezet parlamenti képviselőihez jut el. De az, hogy ez hogyan és hol történik, a küldöttség típusától függ.

Parlamenti Közgyűlések

A küldöttségek egy csoportja „parlamenti közgyűléseken" - rendszeres, hivatalos találkozókon - vesz részt, amelyek több parlament megválasztott képviselőit fogják össze. Az Európai Parlament küldöttsége csak egyike az ilyen közgyűléseken részt vevő küldöttségeknek.

A legtöbb esetben az Európai Parlament küldöttsége a legnagyobb küldöttség a közgyűlésen, ahol az EP-képviselők száma a küldöttek teljes létszámának kb. felét teszi ki. Néhány esetben az Európai Parlament képviselői a küldöttek teljes számához képest kisebbségben vannak.

Jelenleg az Európai Parlament 44 küldöttsége közül 5 vesz részt parlamenti közgyűléseken. Ilyenek például a NATO Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség (rövidítés: DNAT) és az Euro-Latin-Amerika Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség (DLAT).

Parlamentközi bizottságok

Az Európai Parlament parlamentközi bizottságokba delegált küldöttségei rendszeres, hivatalos találkozókon találkoznak partnereikkel. A parlamentközi bizottságok többsége kétoldalú: az Európai Parlamentet és egy - általában egyetlen - másik ország küldöttségét foglalják magukban.

A parlamentközi bizottságokat egy sor szemponttól függően nevezhetik „parlamenti társulási bizottságoknak", „parlamenti együttműködési bizottságoknak", „parlamenti vegyes bizottságoknak" vagy „stabilizációs és társulási parlamenti bizottságoknak".

Ezeket a bizottságokat az EU és a partner közötti kétoldalú megállapodásokkal hozzák létre. Az ülések szigorú „eljárási szabályokat" követnek.

Az Európai Parlamentnek jelenleg 15 küldöttsége van, amelyek 23 parlamenti bizottságban vesznek részt. Példa erre az EU-Mexikó parlamenti vegyes bizottságba delegált küldöttség (D-MX) és az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottságba delegált küldöttség (D-UA).

Egyéb parlamentközi küldöttségek

A küldöttségek legnagyobb csoportja egy másik országgal, vagy néha országcsoporttal való „kapcsolattartásra" összpontosítanak.

Ezek a küldöttségek rendes „parlamentközi találkozókon" találkoznak jogalkotó partnereikkel. A találkozók gyakorisága a két partner menetrendje és elérhetősége szerint változhat. Ezek az ülések nem rendelkeznek saját szabályokkal, bár továbbra is betartják az Európai Parlament által létrehozott küldöttségek általános rendelkezéseit.

Az Európai Parlament küldöttségeinek többsége - 44-ből mintegy 25 - a parlamentközi küldöttségek eme kategóriájába tartozik. Két példa erre a Japánnal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (D-JP) és a Kanadával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (D-CA).

A Küldöttségi Elnökök Értekezlete

A Küldöttségi Elnökök Értekezlete az Európai Parlament azon politikai testülete, amely összehangolja a Parlament 44 állandó küldöttségének munkáját.

Az értekezlet biztosítja, hogy a küldöttségek hatékonyan működjenek együtt a Parlament más struktúráival. Rendes ülései fórumot adnak a küldöttségek közös kérdéseinek és kihívásainak megvitatására.

Összetétel és elnökség

Az értekezlet a Parlament 44 küldöttségének elnökeiből és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó 3 bizottság elnökéből áll.

A részt vevő 44 elnök egyikét két és fél éves időtartamra, azaz az Európai Parlament ötéves jogalkotási ciklusának felére megválasztják az értekezlet elnökének.

A küldöttségi konferencia elnöke jelenleg Inés Ayala Sender. Megbízatása a Parlament nyolcadik ciklusának végén, 2019-ben jár le.

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának spanyol tagja, Ayala Sender egyben a Maghreb-országokkal és az Arab Maghreb Unióval fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnöke is, továbbá tagja az Unió a Mediterrán térségért Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttségnek.

Ülésrend

A Küldöttségi Elnökök Értekezlete üléseit rendszerint a strasbourgi üléshét keddjén tartják. Ez azt jelenti, hogy 12 találkozó van egy évben.

Évente kétszer az értekezlet megtervezi a küldöttségi ülések következő hat hónapos naptárát. A naptár tervezetét a Külügyi, a Nemzetközi Kereskedelmi és a Fejlesztési Bizottságnak nyújtják be. Ezt követően a naptárat továbbítják az Elnökök Értekezletének, az Európai Parlament azon testületének, amely a Parlament elnökét és a képviselőcsoportok elnökeit fogja össze.

Az Elnökök Értekezlete felel a küldöttségek naptárának jóváhagyásáért.

Ajánlások más politikai szervektől és szervekhez

A Küldöttségi Elnökök Értekezlete esetenként javaslatokat fogalmaz meg az Elnökök Értekezlete részére a küldöttségek munkájára vonatkozóan.

Az Elnökök Értekezlete és az Európai Parlament Elnöksége - a Parlament elnökéből és alelnökeiből álló politikai testület - konkrét feladatokat ruházhat át a Küldöttségi Elnökök Értekezletére.

A küldöttségek közötti, valamint a küldöttségek és a bizottságok közötti együttműködés

A küldöttségek tevékenységével kapcsolatos egységes megközelítés és iránymutatások elfogadásával a Küldöttségi Elnökök Értekezlete a bevált gyakorlatokat kívánja előmozdítani.

Együttműködik továbbá a Bizottsági Elnökök Értekezletével, a bizottságok munkáját koordináló párhuzamos politikai testülettel

Ily módon a Parlament bizottságai és küldöttségei össze tudják hangolni tevékenységeiket.

Ez pedig megerősíti az uniós külkapcsolatok Európai Parlament általi ellenőrzését.

Keret

A Küldöttségi Elnökök Értekezletével a Parlament eljárási szabályzata foglalkozik.

A szabályzat jelenlegi változatában a 30. cikk a következő négy pontot írja elő az értekezlet számára:

1. A Küldöttségi Elnökök Értekezlete az összes állandó parlamentközi küldöttség elnökéből áll, és elnökét maga választja meg.

2. Az elnök távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét.

3. A Küldöttségi Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a küldöttségek munkájára vonatkozóan.

4. Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Küldöttségi Elnökök Értekezletét.

Képviselők