Keres

A szellemi tulajdonhoz fűződő jog a szellemi alkotásokra vonatkozó kizárólagos jogok összességét jelöli. Két típusa létezik: az ipari tulajdonhoz fűződő jog, amely magában foglalja a találmányokat (szabadalmakat), a védjegyeket, a formatervezési mintákat és az eredetmegjelöléseket; valamint a szerzői jog, amely a műalkotásokra és az irodalmi művekre vonatkozik. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2009-es hatálybalépése óta az Unió kifejezett hatáskörrel rendelkezik a szellemitulajdon-jogok ...

A polgárok egyéni jogait és uniós polgárság fogalmát az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta), az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 9. cikke rögzíti. Ezek az európai identitás kialakulásának elsődleges mozgatórugói. Az Unió alapvető értékeinek súlyos megsértése esetén a tagállamok szankcionálhatók.

Ez az ismertető bemutatja az Európai Unió Bíróságának hatásköreit, amelyet két igazságszolgáltatási fórum – a Bíróság és a Törvényszék – alkot, és amelyek különféle jogorvoslati lehetőségeket biztosítanak, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 19. cikkében, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 251–281. cikkében, az Euratom-Szerződés 136. cikkében és a szerződésekhez csatolt, az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló, 3. sz. jegyzőkönyvben foglaltak szerint.

Az Európai Unió jogi személyiséggel és saját, a nemzetközi jogtól elkülönült jogrenddel rendelkezik. Az EU jogszabályai közvetlen vagy közvetett hatással vannak a tagállamok jogszabályaira, és az egyes tagállamok jogrendszerének részévé válnak. Az Európai Unió önmagában jogforrás. A jogrend rendszerint elsődleges jogra (a szerződések és az általános jogelvek) és másodlagos jogra (a szerződéseken alapuló jog), valamint kiegészítő jogra tagolódik.

Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek határokon átnyúló szabad mozgása egyre nagyobb mértéket ölt. A határokon átnyúló vonatkozású polgári jogi ügyekkel kapcsolatban az Európai Unió igazságügyi együttműködést alakít ki, hogy áthidalja az eltérő jogrendszerek közötti különbségeket. Ezzel kapcsolatban a fő cél a jogbiztonság és az igazságszolgáltatáshoz való egyszerű és tényleges hozzáférés biztosítása, ami magában foglalja az illetékes bíróság azonosíthatóságát, az alkalmazandó jog világos ...

A Szerződések kiemelt prioritásként kezelik a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozását. 2009-ben több fontos új szempontot vezettek be: hatékonyabb és demokratikusabb döntéshozatali eljárást, amely összhangban áll az EU korábbi pillérszerkezetének megszüntetésével; az Európai Unió Bíróságának megnövekedett hatáskörét; valamint a nemzeti parlamentek új szerepkörét. Az alapvető jogokat megerősíti az Európai Unió jogilag kötelező erejű Alapjogi Chartája.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) a hét uniós intézmény egyike. Két igazságszolgáltatási fórum alkotja: a Bíróság és a Törvényszék. Az Európai Unió igazságszolgáltatásért felelős szerve. Az igazságszolgáltatási fórumok gondosodnak az EU elsődleges és másodlagos jogának Unión belüli helyes értelmezéséről és alkalmazásáról. Felülvizsgálják az uniós intézmények jogi aktusainak jogszerűségét, és megállapítják, hogy a tagállamok teljesítik-e az elsődleges és a másodlagos jog szerinti kötelezettségeiket. ...

Az európai társasági jogot részben az (EU) 2017/1132 irányelv kodifikálja, és a tagállamok továbbra is külön társasági jogokat alkalmaznak, amelyeket az uniós irányelveknek és rendeleteknek való megfelelés érdekében időről időre módosítanak. Egy modern és hatékony társasági jog és vállalatirányítási keret megvalósítására irányuló jelenlegi erőfeszítések javítják az üzleti környezetet az Unióban az uniós vállalkozások, befektetők és alkalmazottak számára.

Az Európai Parlament története akkor kezdődött, amikor az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Közgyűlését az akkori három nemzetek feletti európai közösség közös közgyűlésévé nevezték ki. Ez az új közgyűlés később az „Európai Parlament” nevet kapta. Az idők során az intézmény, melynek tagjait 1979 óta közvetlenül választják, mélyreható változásokon ment át: kijelölt tagokból álló közgyűlésből választott, az Európai Unió politikai menetrendjének meghatározójaként elismert parlamentté vált.

A Régiók Bizottsága 329 tagból áll, akik az Európai Unió 27 tagállamának regionális és helyi hatóságait képviselik. A testület véleményt ad ki a szerződésekben rögzített kötelező konzultációk esetében, fakultatív konzultációk esetében, továbbá – ha ezt szükségesnek ítéli – saját kezdeményezésére is adhat ki véleményt. Tagjai nem utasíthatók. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Európai Unió általános érdekében járnak el.