Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez
A Bizottság javaslatainak benyújtása nincs határidőhöz kötve.
A biztosi testület írásbeli eljárás keretében (vita nélkül) vagy szóbeli eljárás keretében (vitával) fogadja el a Bizottság javaslatait. Amennyiben szavazás szükséges, a Bizottság egyszerű többséggel határoz.
Amennyiben úgy véli, hogy az Európai Uniónak jogszabályt kellene kezdeményeznie, az alábbi lehetőségek közül választhat: (…)
A Bizottság által előterjesztett dokumentum az alábbi címet viseli: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete (vagy irányelve vagy határozata) a(z) [a javaslat tárgya]- ról/ről.
A dokumentum referenciaszáma az alábbi módon épül fel: COM(négyjegyű évszám)négyjegyű szám.
A hetedik jogalkotási ciklus folyamán (2009–2014) a Bizottság 584 javaslatot terjesztett elő az együttdöntési eljárás keretében, szemben a hatodik jogalkotási ciklus (2004–2009) 508, és az ötödik jogalkotási ciklus (1994–1999) 432 javaslatával.
A hetedik jogalkotási ciklusban az együttdöntési eljárás keretében beterjesztett európai bizottsági javaslatok az összes jogalkotási javaslat (658) 89%-át tették ki. A hatodik jogalkotási ciklusban 49% (a 1041 javaslatból), az ötödikben 42% (a 1028 javaslatból), a negyedikben (1994–1999) pedig 21% volt ez az arány.
Az Európai Bizottság saját kezdeményezésére vagy más uniós intézmények, illetve országok kérésére, vagy polgári kezdeményezés nyomán gyakran nyilvános (…)
Az első olvasat során az Európai Parlament megvizsgálja a Bizottság javaslatát, és elfogadja vagy módosítja azt.
A Parlament első olvasata nincs határidőhöz kötve.
A bizottsági és a plenáris szavazásnál a leadott szavazatok egyszerű többségére van szükség.
Amikor a javaslatot megküldik a Parlamentnek, az előadó és az „árnyékelőadók” (az eljárás nyomon követése céljából az egyes képviselőcsoportok által rendszerint kijelölt (…)
A Parlament által elfogadott dokumentum az Európai Parlament első olvasatbeli álláspontja.
A hetedik jogalkotási ciklusban (2009–2014) az együttdöntési dossziék 14%-a a környezetvédelmi szakbizottsághoz, 11%-a a gazdasági szakbizottsághoz, 10%-a a nemzetközi kereskedelmi szakbizottsághoz, 10%-a pedig az állampolgári jogi szakbizottsághoz került.
Összehasonlításképpen: a hatodik jogalkotási ciklusban (2004–2009) az ilyen dossziék 20%-a a környezetvédelmi szakbizottsághoz, 18,3%-a a jogi szakbizottsághoz, 11,4%-a pedig a közlekedési szakbizottsághoz került
Az Európai Parlament elnöke a javaslatot valamely parlamenti bizottsághoz utalja, amely előadót jelöl ki, aki a javasolt szöveg módosításait tartalmazó jelentéstervezet (…)
Az első olvasat során a Tanács határozhat úgy, hogy elfogadja a Parlament álláspontját, amely esetben a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül, vagy módosíthatja a Parlament álláspontját, és második olvasatra visszautalhatja a javaslatot a Parlamenthez.
A Tanács első olvasata nincs határidőhöz kötve.
A Tanács minősített többséggel határoz, kivéve ha álláspontja eltér a Bizottságétól, amely esetben egyhangú szavazásra van szükség.
Nézzen utána, milyen álláspontot képvisel az Ön kormánya a javasolt jogszabállyal kapcsolatban, és észrevételeit, illetve aggályait küldje meg az illetékes nemzeti hatóságoknak.
Amennyiben a Tanács változtatások nélkül elfogadja a Parlament álláspontját, a jogalkotási aktust elfogadottnak tekintik, és mint az Európai Parlament és a Tanács irányelvét (vagy rendeletét vagy határozatát) közzéteszik.
Amennyiben a Tanács változtatásokat javasol a Parlament első olvasatbeli álláspontjához képest, az így létrejövő dokumentum a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja.
A hetedik jogalkotási ciklus folyamán a dossziék 85%-áról első olvasatban megállapodás született (415 dosszié a 488 lezártból), szemben a hatodik jogalkotási ciklus (2004–2009) 72%-os, és az ötödik jogalkotási ciklus (1999–2004) 29%-os arányával.
A hetedik jogalkotási ciklusban a Bizottság javaslatától az első olvasatban lezárt jogalkotási aktus elfogadást követő aláírásáig átlagosan 17 hónap telt el. A hatodik jogalkotási ciklusban a dossziék első olvasatbeli lezárásához szükséges átlagos időtartam 16 hónap volt, az ötödik jogalkotási ciklusban pedig 11 hónap.
A Tanácson belül az előkészítő munka a Parlament első olvasatával párhuzamosan zajlik, az első olvasatra azonban hivatalosan csak a Parlament álláspontja alapján kerülhet sor a (…)
A Parlament megvizsgálja a Tanács álláspontját, és vagy jóváhagyja – amely esetben a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül –, vagy elutasítja – amely esetben a jogalkotási aktus elbukik, és az egész eljárás lezárul –, vagy módosításokat javasol, és a javaslatot második olvasatra visszautalja a Tanácshoz.
A Parlamentnek 3 hónap áll rendelkezésére a második olvasat lefolytatására, ami egy hónappal meghosszabbítható.
Az illetékes parlamenti bizottság a leadott szavazatok egyszerű többségével határoz.
A plenáris ülés szintén a leadott szavazatok egyszerű többségével határoz, amennyiben módosítások nélkül jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját. A Tanács álláspontjának módosítását vagy elutasítását az európai parlamenti képviselők abszolút többségének kell jóváhagynia.
A szövegtervezet megváltoztatására alig van lehetőség. A módosítások csak a Parlament korábbi módosításainak visszaállítására irányulhatnak, amennyiben azok a Parlament és a Tanács közötti kompromisszumot vagy új jogi helyzetet tükröznek. Ennek ellenére kapcsolatba léphet európai parlamenti képviselőjével, és kérheti a módosítások, illetve a jelentés megszavazására vagy elutasítására.
Amennyiben a Parlament jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját, az elfogadott dokumentum az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjáról. A jogalkotási aktust elfogadottnak tekintik, és mint az Európai Parlament és a Tanács irányelvét (vagy rendeletét vagy határozatát) közzéteszik.
Ha az Európai Parlament módosítja a Tanács álláspontját, az így elfogadott dokumentum az Európai Parlament második olvasatbeli álláspontja.
A hetedik jogalkotási ciklusban a 488 együttdöntési dosszié közül 40-et (8%) a második olvasat korai szakaszában létrejött megállapodással fogadtak el, amely esetben a Parlament egy (a Parlament, a Tanács és a Bizottság által) előre megtárgyalt első olvasatbeli tanácsi álláspontot fogad el módosítások nélkül, amivel a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül. A második olvasat korai szakaszában lezárult eljárások átlagos időtartama 32 hónap volt.
A hatodik jogalkotási ciklusban (2004–2009) a dossziék 10%-át fogadták el a második olvasat korai szakaszában, átlagosan 25 hónap alatt. Az ötödik jogalkotási ciklusban 25% volt ez az arány, akkor átlagosan 23 hónap alatt fogadták el így a dossziékat.
Az Európai Parlamentnek 3 hónap áll rendelkezésére a Tanács álláspontjának megvizsgálásához; ez a határidő négy hónapra meghosszabbítható. A Tanács álláspontja (…)
A Tanács megvizsgálja a Parlament második olvasatbeli álláspontját, és vagy jóváhagyja a Parlament összes módosítását, amely esetben a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül, vagy nem hagyja jóvá az összes módosítást, amely esetben összehívják az egyeztetőbizottságot.
A Tanácsnak 3 hónap áll rendelkezésére a második olvasat lefolytatására, ami egy hónappal meghosszabbítható.
A Tanács minősített többséggel dönt a Parlament azon módosításairól, amelyekre vonatkozóan a Bizottság pozitív véleményt adott, és egyhangúlag dönt azon módosításokról, amelyekre vonatkozóan a Bizottság negatív véleményt adott.
A Tanács csak a Parlament módosításaira reagálhat. Ön tájékoztathatja kormányát az egyes módosításokkal kapcsolatos álláspontjáról.
Amennyiben a Tanács jóváhagyja a Parlament második olvasatbeli álláspontját, a jogalkotási aktust elfogadottnak tekintik, és mint az Európai Parlament és a Tanács irányelvét (vagy rendeletét vagy határozatát) közzéteszik.
Ha a Tanács második olvasatban nem hagyja jóvá a Parlament álláspontját, nem születik hivatalos dokumentum.
A hetedik jogalkotási ciklusban az együttdöntési dossziék 5%-áról második olvasatban született megállapodás (a második olvasat korai szakaszában elfogadott dossziékat nem számítva). A hatodik jogalkotási ciklusban 13%, az ötödikben pedig 24% volt ez az arány.
A hetedik jogalkotási ciklusban az ilyen eljárások átlagos időtartama 32 hónap volt, csakúgy mint a hatodik jogalkotási ciklusban. Az ötödik jogalkotási ciklusban ezzel szemben 24 hónap volt az ilyen eljárások átlagos időtartama.
A Tanácsnak 3 (egy esetleges meghosszabbítással 4) hónap áll rendelkezésére a Parlament második olvasatbeli álláspontjának megvizsgálásához. A Tanács tájékoztatást (…)
Az egyeztetőbizottság, amelyben egyenlő számban foglalnak helyet európai parlamenti képviselők és a Tanács képviselői, megkísérel megállapodni egy közös szövegről. Amennyiben nem jár sikerrel, a jogalkotási aktus elbukik, és az eljárás lezárul. Ha megállapodás születik egy közös szövegről, azt harmadik olvasatra továbbítják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Az egyeztetőbizottságot 6 héten belül össze kell hívni (a határidő 8 hétre meghosszabbítható). Az egyeztetőbizottságnak 6 (vagy közös megegyezés esetén 8) hét áll rendelkezésére ahhoz, hogy megállapodjon egy közös szövegről.
A Parlament egyeztetőbizottsághoz delegált küldöttsége a közös szöveget abszolút többséggel (jelenleg a 28-ből 15 szavazattal) hagyja jóvá, míg a Tanács képviselői általában minősített többséggel szavaznak (bár vannak kivételek, amelyek egyhangú szavazást tesznek szükségessé).
Módosítások benyújtására gyakorlatilag nincs lehetőség, ugyanakkor tájékoztathatja az egyeztetőbizottságban részt vevő európai parlamenti képviselőket, illetve kormányát arról, hogy mit nem szabadna belefoglalni a végső jogalkotási aktusba.
Amennyiben megállapodás születik, a bizottságban létrejön egy „közös szöveg” vagy (teljes nevén) „az egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szöveg”..
A hetedik jogalkotási ciklus folyamán a dossziék 2%-a (9 dosszié) esetében került sor egyeztetésre, szemben a hatodik jogalkotási ciklus 5%-os (24 dosszié) és az ötödik ciklus 20%-os átlagával. Az utóbbi években évente rendszerint egy vagy két egyeztetésre kerül sor.
Az egyeztetőbizottság az alábbiak vonatkozásában nem hagyott jóvá közös szöveget:
A távbeszélőn keresztüli kapcsolattartásról szóló irányelv (1994)
Az értékpapír-bizottságról szóló irányelv (1998)
A munkaidő-szervezésről szóló irányelv (2009-ben)
Az új élelmiszerekről szóló rendelet (2011-ben)
A Parlament második olvasatbeli álláspontjának Tanács általi elutasítását követően 6 (meghosszabbítás esetén 8) héten belül a Tanács és az Európai Parlament elnöke (…)
Az Európai Parlament megvizsgálja a közös szöveget, amelyről ezt követően plenáris ülésen szavaz. A közös szövegen nem eszközölhet változtatásokat. Ha a Parlament elutasítja a szöveget, vagy elmulasztja a szöveggel kapcsolatos lépések megtételét, az aktust nem fogadják el és ezzel az eljárás lezárul. Ha a szöveget a Parlament és a Tanács is jóváhagyja a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül.
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is a közös szöveg jóváhagyási dátumától számított 6 (vagy közös megegyezés esetén 8) hét áll rendelkezésére a lépések megtételére.
A Parlament a leadott szavazatok egyszerű többségével határoz. A Tanács minősített többséggel hagyja jóvá a közös szöveget.
A közös szöveg nem módosítható. Ön az európai parlamenti képviselőket és/vagy az Ön kormányát csak a közös szöveg jóváhagyására, illetve elutasítására kérheti fel.
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalást fogad el az egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövegről, amelyben jóváhagyja vagy elutasítja azt.
A Tanács nem készít hivatalos dokumentumot.
Amennyiben a közös szöveget jóváhagyták, a jogalkotási aktust elfogadottnak tekintik, és mint az Európai Parlament és a Tanács irányelvét (vagy rendeletét vagy határozatát) közzéteszik.
A Parlament eddig összesen három közös szöveget utasított el:
A biotechnológiai találmányok védelme (1995)
Nyilvános vételi ajánlatok (2001)
Kikötői szolgáltatások (2003)
A Tanács soha nem utasított el közös szöveget.
A hatodik jogalkotási ciklusban az egyeztetési eljáráson sikeresen átjutott dokumentumok esetében – a Bizottság javaslatától az aláírásig – átlagosan 43,9 hónap telt el, szemben az ötödik jogalkotási ciklussal, ahol ugyanehhez 31,9 hónapra volt szükség. A hatodik jogalkotási ciklusban a legrövidebb eljárás időtartama 28,8 hónap, a leghosszabb 159,4 hónap volt.
A közös szöveget egy időben elküldik a Parlament és a Tanács számára jóváhagyás céljából. Nincs arra vonatkozó konkrét szabály, hogy a társjogalkotóknak milyen (…)
A Tanács megvizsgálja a közös szöveget. Nem módosíthatja a szövegezést. Ha elutasítja a szöveget, vagy nem tesz lépéseket vele kapcsolatban, az aktus elbukik és ezzel az eljárás lezárul. Ha a jóváhagyja a szöveget, és a Parlament is így tesz, a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül.
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is a közös szöveg jóváhagyási dátumától számított 6 (vagy közös megegyezés esetén 8) hét áll rendelkezésére a lépések megtételére.
A Parlament a leadott szavazatok egyszerű többségével határoz. A Tanács minősített többséggel hagyja jóvá a közös szöveget.
A közös szöveg nem módosítható. Ön az európai parlamenti képviselőket és/vagy az Ön kormányát csak a közös szöveg jóváhagyására, illetve elutasítására kérheti fel.
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalást fogad el az egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövegről, amelyben jóváhagyja vagy elutasítja azt.
A Tanács nem készít hivatalos dokumentumot.
Amennyiben a közös szöveget jóváhagyták, a jogalkotási aktust elfogadottnak tekintik, és mint az Európai Parlament és a Tanács irányelvét (vagy rendeletét vagy határozatát) közzéteszik.
A Parlament eddig összesen három közös szöveget utasított el:
A biotechnológiai találmányok védelme (1995)
Nyilvános vételi ajánlatok (2001)
Kikötői szolgáltatások (2003)
A Tanács soha nem utasított el közös szöveget.
A hatodik jogalkotási ciklusban az egyeztetési eljáráson sikeresen átjutott dokumentumok esetében – a Bizottság javaslatától az aláírásig – átlagosan 43,9 hónap telt el, szemben az ötödik jogalkotási ciklussal, ahol ugyanehhez 31,9 hónapra volt szükség. A hatodik jogalkotási ciklusban a legrövidebb eljárás időtartama 28,8 hónap, a leghosszabb 159,4 hónap volt.
A közös szöveget egy időben elküldik a Parlament és a Tanács számára jóváhagyás céljából. Nincs arra vonatkozó konkrét szabály, hogy a társjogalkotóknak milyen (…)
Ha egy jogalkotási javaslat végleges szövegét az Európai Parlament és a Tanács is jóváhagyta, akkor a két intézmény elnökei és főtitkárai közösen aláírják azt. A szövegeket aláírásukat követően közzéteszik a Hivatalos Lapban és hivatalossá válnak.
Ha egy jogalkotási javaslatot az eljárás bármely szakaszában elutasítanak, illetve a Parlament és a Tanács nem tud megállapodásra jutni, akkor a javaslat nem tekintendő elfogadottnak, és az eljárás lezárul. Új eljárás csak egy új bizottsági javaslat révén indítható.
Amikor a javaslatot megküldik a Parlamentnek, az előadó és az „árnyékelőadók” (az eljárás nyomon követése céljából az egyes képviselőcsoportok által rendszerint kijelölt képviselők) általában összegyűjtik az érintett felek véleményét. Észrevételeit benyújthatja hozzájuk, a bizottság bármely tagjához vagy bármely európai parlamenti képviselőhöz.
A bizottsági szakaszban módosításokat bármely európai parlamenti képviselő benyújthat, a plenáris ülésre azonban a módosításokat az illetékes bizottságnak, valamely képviselőcsoportnak vagy legalább 40 európai parlamenti képviselőnek kell előterjesztenie.
A Bizottságok időnként nyilvános meghallgatásokat rendeznek, amelyeken esetlegesen Ön is részt vehet.
A bizottságok ülését és a plenáris ülést az interneten élőben közvetítik. A közvetítés az alábbi címen érhető el EPTV
Saját parlamenti képviselője számára tanácsot is adhat arra vonatkozóan, hogy mely benyújtott módosítások előnyösek, és melyek nem.
A nemzeti parlamentek szerepe
A Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye
Megjegyzés: Az Amszterdami Szerződés óta lehetséges egy rendes jogalkotási eljárást első olvasatban lezárni. Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az első olvasatban elért megállapodások.
NB: Amennyiben a társjogalkotók első olvasatbeli megállapodásra törekszenek, gyakran szerveznek informális úgynevezett háromoldalú tárgyalásokat a Parlament (előadó és –adott esetben árnyékelőadó), a Tanács (a munkacsoport és/vagy Coreper elnöke) és a Bizottság (a dossziéért felelős szervezeti egység és a Bizottság főtitkára) képviselői részvételével.
Ennek célja, hogy a plenáris ülésen elfogadott parlamenti módosítások a Tanács számára is jóváhagyhatóak legyenek. A Bizottság gyakran játszik közvetítői és szerkesztői szerepet e kompromisszumos szövegek tekintetében.
A küldöttség szervezése
A Parlament
A Tanács
Első olvasat
Második olvasat
Egyeztetés
Harmadik olvasat
Különös rendelkezések
Ebben az esetben az Európai Parlament és a Tanács a javasolt jogi aktust az első és második olvasatban elfogadott álláspontjaikkal együtt továbbítják a Bizottságnak. Az eljárás folyamán az Európai Parlament vagy a Tanács kikérheti a Bizottság véleményét, amely véleményt a Bizottság saját kezdeményezésére is kiadhat. A Bizottság, amennyiben szükségesnek ítéli, a (11) bekezdésnek megfelelően részt vehet az egyeztetőbizottságban is.
EN C 326/174 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.10.26.