Európai Parlament: Rendes jogalkotási eljárás  

Navigáció a főmenüben:

Hogyan működik?

Lépések listája:

#1A Bizottság javaslata

Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez

Kezdeményezési joggal rendelkező szereplők
  • Európai Beruházási Bank      
  • Európai Központi Bank      
  • Európai Parlament      
  • Polgári kezdeményezés      
  • A tagállamok egynegyede      
Részletesen
  • határidő: 

    A Bizottság javaslatainak benyújtása nincs határidőhöz kötve.

     
  • szavazás: 

    A biztosi testület írásbeli eljárás keretében (vita nélkül) vagy szóbeli eljárás keretében (vitával) fogadja el a Bizottság javaslatait. Amennyiben szavazás szükséges, a Bizottság egyszerű többséggel határoz.

     
  • a létrejövő dokumentum: 

    A Bizottság által előterjesztett dokumentum az alábbi címet viseli: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete (vagy irányelve vagy határozata) a(z) [a javaslat tárgya]- ról/ről.

    A dokumentum referenciaszáma az alábbi módon épül fel: COM(négyjegyű évszám)négyjegyű szám.

     
  • statisztikák: 

    A hetedik jogalkotási ciklus folyamán (2009–2014) a Bizottság 584 javaslatot terjesztett elő az együttdöntési eljárás keretében, szemben a hatodik jogalkotási ciklus (2004–2009) 508, és az ötödik jogalkotási ciklus (1994–1999) 432 javaslatával.
    A hetedik jogalkotási ciklusban az együttdöntési eljárás keretében beterjesztett európai bizottsági javaslatok az összes jogalkotási javaslat (658) 89%-át tették ki. A hatodik jogalkotási ciklusban 49% (a 1041 javaslatból), az ötödikben 42% (a 1028 javaslatból), a negyedikben (1994–1999) pedig 21% volt ez az arány.

     
    

#2 Első olvasat a Parlamentben

Az első olvasat során az Európai Parlament megvizsgálja a Bizottság javaslatát, és elfogadja vagy módosítja azt.

Részletesen
  • határidő: 

    A Parlament első olvasata nincs határidőhöz kötve.

     
  • szavazás: 

    A bizottsági és a plenáris szavazásnál a leadott szavazatok egyszerű többségére van szükség.

     
  • a létrejövő dokumentum: 

    A Parlament által elfogadott dokumentum az Európai Parlament első olvasatbeli álláspontja.

     
  • statisztikák: 

    A hetedik jogalkotási ciklusban (2009–2014) az együttdöntési dossziék 14%-a a környezetvédelmi szakbizottsághoz, 11%-a a gazdasági szakbizottsághoz, 10%-a a nemzetközi kereskedelmi szakbizottsághoz, 10%-a pedig az állampolgári jogi szakbizottsághoz került.
    Összehasonlításképpen: a hatodik jogalkotási ciklusban (2004–2009) az ilyen dossziék 20%-a a környezetvédelmi szakbizottsághoz, 18,3%-a a jogi szakbizottsághoz, 11,4%-a pedig a közlekedési szakbizottsághoz került

     
    

#3 Első olvasat a Tanácsban

Az első olvasat során a Tanács határozhat úgy, hogy elfogadja a Parlament álláspontját, amely esetben a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül, vagy módosíthatja a Parlament álláspontját, és második olvasatra visszautalhatja a javaslatot a Parlamenthez.

Részletesen
  • határidő: 

    A Tanács első olvasata nincs határidőhöz kötve.

     
  • szavazás: 

    A Tanács minősített többséggel határoz, kivéve ha álláspontja eltér a Bizottságétól, amely esetben egyhangú szavazásra van szükség.

     
  • állampolgári részvétel: 

    Nézzen utána, milyen álláspontot képvisel az Ön kormánya a javasolt jogszabállyal kapcsolatban, és észrevételeit, illetve aggályait küldje meg az illetékes nemzeti hatóságoknak.

     
  • a létrejövő dokumentum: 

    Amennyiben a Tanács változtatások nélkül elfogadja a Parlament álláspontját, a jogalkotási aktust elfogadottnak tekintik, és mint az Európai Parlament és a Tanács irányelvét (vagy rendeletét vagy határozatát) közzéteszik.

    Amennyiben a Tanács változtatásokat javasol a Parlament első olvasatbeli álláspontjához képest, az így létrejövő dokumentum a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja.

     
  • statisztikák: 

    A hetedik jogalkotási ciklus folyamán a dossziék 85%-áról első olvasatban megállapodás született (415 dosszié a 488 lezártból), szemben a hatodik jogalkotási ciklus (2004–2009) 72%-os, és az ötödik jogalkotási ciklus (1999–2004) 29%-os arányával.

    A hetedik jogalkotási ciklusban a Bizottság javaslatától az első olvasatban lezárt jogalkotási aktus elfogadást követő aláírásáig átlagosan 17 hónap telt el. A hatodik jogalkotási ciklusban a dossziék első olvasatbeli lezárásához szükséges átlagos időtartam 16 hónap volt, az ötödik jogalkotási ciklusban pedig 11 hónap.

     
Végeredmény:
  1. A jogalkotási javaslatot elfogadják.   A javaslatok többégét ezen a ponton fogadják el.   
  2. A jogalkotási javaslat a következő lépéshez ér  
    

#4 Második olvasat a Parlamentben

A Parlament megvizsgálja a Tanács álláspontját, és vagy jóváhagyja – amely esetben a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül –, vagy elutasítja – amely esetben a jogalkotási aktus elbukik, és az egész eljárás lezárul –, vagy módosításokat javasol, és a javaslatot második olvasatra visszautalja a Tanácshoz.

Részletesen
  • határidő: 

    A Parlamentnek 3 hónap áll rendelkezésére a második olvasat lefolytatására, ami egy hónappal meghosszabbítható.

     
  • szavazás: 

    Az illetékes parlamenti bizottság a leadott szavazatok egyszerű többségével határoz.

    A plenáris ülés szintén a leadott szavazatok egyszerű többségével határoz, amennyiben módosítások nélkül jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját. A Tanács álláspontjának módosítását vagy elutasítását az európai parlamenti képviselők abszolút többségének kell jóváhagynia.

     
  • állampolgári részvétel: 

    A szövegtervezet megváltoztatására alig van lehetőség. A módosítások csak a Parlament korábbi módosításainak visszaállítására irányulhatnak, amennyiben azok a Parlament és a Tanács közötti kompromisszumot vagy új jogi helyzetet tükröznek. Ennek ellenére kapcsolatba léphet európai parlamenti képviselőjével, és kérheti a módosítások, illetve a jelentés megszavazására vagy elutasítására.

     
  • a létrejövő dokumentum: 

    Amennyiben a Parlament jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját, az elfogadott dokumentum az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjáról. A jogalkotási aktust elfogadottnak tekintik, és mint az Európai Parlament és a Tanács irányelvét (vagy rendeletét vagy határozatát) közzéteszik.

    Ha az Európai Parlament módosítja a Tanács álláspontját, az így elfogadott dokumentum az Európai Parlament második olvasatbeli álláspontja.

     
  • statisztikák: 

    A hetedik jogalkotási ciklusban a 488 együttdöntési dosszié közül 40-et (8%) a második olvasat korai szakaszában létrejött megállapodással fogadtak el, amely esetben a Parlament egy (a Parlament, a Tanács és a Bizottság által) előre megtárgyalt első olvasatbeli tanácsi álláspontot fogad el módosítások nélkül, amivel a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül. A második olvasat korai szakaszában lezárult eljárások átlagos időtartama 32 hónap volt.

    A hatodik jogalkotási ciklusban (2004–2009) a dossziék 10%-át fogadták el a második olvasat korai szakaszában, átlagosan 25 hónap alatt. Az ötödik jogalkotási ciklusban 25% volt ez az arány, akkor átlagosan 23 hónap alatt fogadták el így a dossziékat.

     
Végeredmény:
  1. A jogalkotási javaslatot elfogadják.   
  2. A jogalkotási javaslatot nem fogadják el.   
  3. A jogalkotási javaslat a következő lépéshez ér  
    

#5 Második olvasat a Tanácsban

A Tanács megvizsgálja a Parlament második olvasatbeli álláspontját, és vagy jóváhagyja a Parlament összes módosítását, amely esetben a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül, vagy nem hagyja jóvá az összes módosítást, amely esetben összehívják az egyeztetőbizottságot.

Részletesen
  • határidő: 

    A Tanácsnak 3 hónap áll rendelkezésére a második olvasat lefolytatására, ami egy hónappal meghosszabbítható.

     
  • szavazás: 

    A Tanács minősített többséggel dönt a Parlament azon módosításairól, amelyekre vonatkozóan a Bizottság pozitív véleményt adott, és egyhangúlag dönt azon módosításokról, amelyekre vonatkozóan a Bizottság negatív véleményt adott.

     
  • állampolgári részvétel: 

    A Tanács csak a Parlament módosításaira reagálhat. Ön tájékoztathatja kormányát az egyes módosításokkal kapcsolatos álláspontjáról.

     
  • a létrejövő dokumentum: 

    Amennyiben a Tanács jóváhagyja a Parlament második olvasatbeli álláspontját, a jogalkotási aktust elfogadottnak tekintik, és mint az Európai Parlament és a Tanács irányelvét (vagy rendeletét vagy határozatát) közzéteszik.

    Ha a Tanács második olvasatban nem hagyja jóvá a Parlament álláspontját, nem születik hivatalos dokumentum.

     
  • statisztikák: 

    A hetedik jogalkotási ciklusban az együttdöntési dossziék 5%-áról második olvasatban született megállapodás (a második olvasat korai szakaszában elfogadott dossziékat nem számítva). A hatodik jogalkotási ciklusban 13%, az ötödikben pedig 24% volt ez az arány.

    A hetedik jogalkotási ciklusban az ilyen eljárások átlagos időtartama 32 hónap volt, csakúgy mint a hatodik jogalkotási ciklusban. Az ötödik jogalkotási ciklusban ezzel szemben 24 hónap volt az ilyen eljárások átlagos időtartama.

     
Végeredmény:
  1. A jogalkotási javaslatot elfogadják.   
  2. A jogalkotási javaslat a következő lépéshez ér  
    

#6 Egyeztetés

Az egyeztetőbizottság, amelyben egyenlő számban foglalnak helyet európai parlamenti képviselők és a Tanács képviselői, megkísérel megállapodni egy közös szövegről. Amennyiben nem jár sikerrel, a jogalkotási aktus elbukik, és az eljárás lezárul. Ha megállapodás születik egy közös szövegről, azt harmadik olvasatra továbbítják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Részletesen
  • határidő: 

    Az egyeztetőbizottságot 6 héten belül össze kell hívni (a határidő 8 hétre meghosszabbítható). Az egyeztetőbizottságnak 6 (vagy közös megegyezés esetén 8) hét áll rendelkezésére ahhoz, hogy megállapodjon egy közös szövegről.

     
  • szavazás: 

    A Parlament egyeztetőbizottsághoz delegált küldöttsége a közös szöveget abszolút többséggel (jelenleg a 28-ből 15 szavazattal) hagyja jóvá, míg a Tanács képviselői általában minősített többséggel szavaznak (bár vannak kivételek, amelyek egyhangú szavazást tesznek szükségessé).

     
  • állampolgári részvétel: 

    Módosítások benyújtására gyakorlatilag nincs lehetőség, ugyanakkor tájékoztathatja az egyeztetőbizottságban részt vevő európai parlamenti képviselőket, illetve kormányát arról, hogy mit nem szabadna belefoglalni a végső jogalkotási aktusba.

     
  • a létrejövő dokumentum: 

    Amennyiben megállapodás születik, a bizottságban létrejön egy „közös szöveg” vagy (teljes nevén) „az egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szöveg”..

     
  • statisztikák: 

    A hetedik jogalkotási ciklus folyamán a dossziék 2%-a (9 dosszié) esetében került sor egyeztetésre, szemben a hatodik jogalkotási ciklus 5%-os (24 dosszié) és az ötödik ciklus 20%-os átlagával. Az utóbbi években évente rendszerint egy vagy két egyeztetésre kerül sor.
    Az egyeztetőbizottság az alábbiak vonatkozásában nem hagyott jóvá közös szöveget:
    A távbeszélőn keresztüli kapcsolattartásról szóló irányelv (1994)
    Az értékpapír-bizottságról szóló irányelv (1998)
    A munkaidő-szervezésről szóló irányelv (2009-ben)
    Az új élelmiszerekről szóló rendelet (2011-ben)

     
Végeredmény:
  1. A jogalkotási javaslatot nem fogadják el.   
  2. A jogalkotási javaslat a következő lépéshez ér  
    

#7a Harmadik olvasat a Parlamentben

Az Európai Parlament megvizsgálja a közös szöveget, amelyről ezt követően plenáris ülésen szavaz. A közös szövegen nem eszközölhet változtatásokat. Ha a Parlament elutasítja a szöveget, vagy elmulasztja a szöveggel kapcsolatos lépések megtételét, az aktust nem fogadják el és ezzel az eljárás lezárul. Ha a szöveget a Parlament és a Tanács is jóváhagyja a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül.

Részletesen
  • határidő: 

    Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is a közös szöveg jóváhagyási dátumától számított 6 (vagy közös megegyezés esetén 8) hét áll rendelkezésére a lépések megtételére.

     
  • szavazás: 

    A Parlament a leadott szavazatok egyszerű többségével határoz. A Tanács minősített többséggel hagyja jóvá a közös szöveget.

     
  • állampolgári részvétel: 

    A közös szöveg nem módosítható. Ön az európai parlamenti képviselőket és/vagy az Ön kormányát csak a közös szöveg jóváhagyására, illetve elutasítására kérheti fel.

     
  • a létrejövő dokumentum: 

    Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalást fogad el az egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövegről, amelyben jóváhagyja vagy elutasítja azt.

    A Tanács nem készít hivatalos dokumentumot.

    Amennyiben a közös szöveget jóváhagyták, a jogalkotási aktust elfogadottnak tekintik, és mint az Európai Parlament és a Tanács irányelvét (vagy rendeletét vagy határozatát) közzéteszik.

     
  • statisztikák: 

    A Parlament eddig összesen három közös szöveget utasított el:
    A biotechnológiai találmányok védelme (1995)
    Nyilvános vételi ajánlatok (2001)
    Kikötői szolgáltatások (2003)
    A Tanács soha nem utasított el közös szöveget.
    A hatodik jogalkotási ciklusban az egyeztetési eljáráson sikeresen átjutott dokumentumok esetében – a Bizottság javaslatától az aláírásig – átlagosan 43,9 hónap telt el, szemben az ötödik jogalkotási ciklussal, ahol ugyanehhez 31,9 hónapra volt szükség. A hatodik jogalkotási ciklusban a legrövidebb eljárás időtartama 28,8 hónap, a leghosszabb 159,4 hónap volt.

     
Végeredmény:
  1. A jogalkotási javaslatot elfogadják.   
  2. A jogalkotási javaslatot nem fogadják el.   
    

#7b Harmadik olvasat a Tanácsban

A Tanács megvizsgálja a közös szöveget. Nem módosíthatja a szövegezést. Ha elutasítja a szöveget, vagy nem tesz lépéseket vele kapcsolatban, az aktus elbukik és ezzel az eljárás lezárul. Ha a jóváhagyja a szöveget, és a Parlament is így tesz, a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül.

Részletesen
  • határidő: 

    Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is a közös szöveg jóváhagyási dátumától számított 6 (vagy közös megegyezés esetén 8) hét áll rendelkezésére a lépések megtételére.

     
  • szavazás: 

    A Parlament a leadott szavazatok egyszerű többségével határoz. A Tanács minősített többséggel hagyja jóvá a közös szöveget.

     
  • állampolgári részvétel: 

    A közös szöveg nem módosítható. Ön az európai parlamenti képviselőket és/vagy az Ön kormányát csak a közös szöveg jóváhagyására, illetve elutasítására kérheti fel.

     
  • a létrejövő dokumentum: 

    Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalást fogad el az egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövegről, amelyben jóváhagyja vagy elutasítja azt.

    A Tanács nem készít hivatalos dokumentumot.

    Amennyiben a közös szöveget jóváhagyták, a jogalkotási aktust elfogadottnak tekintik, és mint az Európai Parlament és a Tanács irányelvét (vagy rendeletét vagy határozatát) közzéteszik.

     
  • statisztikák: 

    A Parlament eddig összesen három közös szöveget utasított el:
    A biotechnológiai találmányok védelme (1995)
    Nyilvános vételi ajánlatok (2001)
    Kikötői szolgáltatások (2003)
    A Tanács soha nem utasított el közös szöveget.
    A hatodik jogalkotási ciklusban az egyeztetési eljáráson sikeresen átjutott dokumentumok esetében – a Bizottság javaslatától az aláírásig – átlagosan 43,9 hónap telt el, szemben az ötödik jogalkotási ciklussal, ahol ugyanehhez 31,9 hónapra volt szükség. A hatodik jogalkotási ciklusban a legrövidebb eljárás időtartama 28,8 hónap, a leghosszabb 159,4 hónap volt.

     
Végeredmény:
  1. A jogalkotási javaslatot elfogadják.   
  2. A jogalkotási javaslatot nem fogadják el.   
    

Végeredmény:

  1. A javaslatot elfogadták

    Ha egy jogalkotási javaslat végleges szövegét az Európai Parlament és a Tanács is jóváhagyta, akkor a két intézmény elnökei és főtitkárai közösen aláírják azt. A szövegeket aláírásukat követően közzéteszik a Hivatalos Lapban és hivatalossá válnak.

    • • A rendelet az egész Európai Unióban közvetlenül alkalmazandó és kötelező erejű a Hivatalos Lapban megállapított időponttól kezdődően.
    • • Az irányelv a tagállamokban elérendő célokat határozza meg, de a nemzeti kormányokra hagyja annak eldöntését, hogy jogszabályaikat hogyan igazítják ki e célok elérése érdekében. Minden egyes irányelv meghatározza azt az időpontot, ameddig el kell végezni a nemzeti jogszabályok kiigazítását.
    • • A határozatok egyedi esetekre vonatkoznak, kiváltképp hatóságokat vagy magánszemélyeket érint és teljes mértékben kötelező erejű.
     
         
  2. A javaslatot nem fogadták el

    Ha egy jogalkotási javaslatot az eljárás bármely szakaszában elutasítanak, illetve a Parlament és a Tanács nem tud megállapodásra jutni, akkor a javaslat nem tekintendő elfogadottnak, és az eljárás lezárul. Új eljárás csak egy új bizottsági javaslat révén indítható.

     
     
                                                                                                 
Cikk megjelenítése PDF formátumban 

További információk:

#1 A Bizottság javaslata:
állampolgári részvétel 

  1. Amennyiben úgy véli, hogy az Európai Uniónak jogszabályt kellene kezdeményeznie, az alábbi lehetőségek közül választhat:
    1. polgári kezdeményezést indíthat útjára amennyiben egy éven belül legalább egymillió aláírást gyűjt össze legalább 7 tagállam uniós állampolgáraitól, kérheti az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a hatáskörébe tartozó valamely területen. A polgári kezdeményezésről bővebben
    2. lobbizhat európai parlamenti képviselőjénél, aki
      1. elindíthatja a folyamatot, amelynek során a Parlament felkéri a Bizottságot, hogy tegyen jogalkotási javaslatot. Ez csak akkor lehetséges, ha a Parlament úgy véli, hogy uniós jogszabályra van szükség a Szerződések végrehajtásának elősegítéséhez. Amennyiben a Bizottság visszautasítja a javaslat benyújtását, ezt meg kell indokolnia.
      2. felkérhet egy parlamenti bizottságot, hogy készítsen saját kezdeményezésű jelentést, amely a Parlament általi elfogadását követően noha nem kötelező érvényű nyomást gyakorolhat a Bizottságra annak érdekében, hogy új javaslatokat terjesszen elő.
      3. kérdést intézhet a Bizottsághoz, amelynek alapján a Bizottság esetlegesen mérlegelheti a jogalkotást.A kérdésekről bővebben
      4. írásbeli nyilatkozatot készíthet, amelyet ha az európai parlamenti képviselők több mint fele aláír, intézkedés iránti kérelemmel megküldenek a Bizottságnak. Az írásbeli nyilatkozatokról bővebben
    3. petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez.A petíciókról bővebben
  2. Amikor a Bizottság megkezdi egy jogszabály előkészítését vagy felülvizsgálatát, rendszerint nyilvános konzultációt indít, lehetővé téve az érdekelt felek számára, hogy megtegyék észrevételeiket. A nyilvános konzultációkról bővebben
 
Vissza a kezdőoldalra     

#2 Első olvasat a Parlamentben:
állampolgári részvétel 

Amikor a javaslatot megküldik a Parlamentnek, az előadó és az „árnyékelőadók” (az eljárás nyomon követése céljából az egyes képviselőcsoportok által rendszerint kijelölt képviselők) általában összegyűjtik az érintett felek véleményét. Észrevételeit benyújthatja hozzájuk, a bizottság bármely tagjához vagy bármely európai parlamenti képviselőhöz.


A bizottsági szakaszban módosításokat bármely európai parlamenti képviselő benyújthat, a plenáris ülésre azonban a módosításokat az illetékes bizottságnak, valamely képviselőcsoportnak vagy legalább 40 európai parlamenti képviselőnek kell előterjesztenie.


A Bizottságok időnként nyilvános meghallgatásokat rendeznek, amelyeken esetlegesen Ön is részt vehet.


A bizottságok ülését és a plenáris ülést az interneten élőben közvetítik. A közvetítés az alábbi címen érhető el EPTV


Saját parlamenti képviselője számára tanácsot is adhat arra vonatkozóan, hogy mely benyújtott módosítások előnyösek, és melyek nem.

 
Vissza a kezdőoldalra     
 
 

Teljes szöveg: 

#1 A Bizottság javaslata 

Teljes szöveg 
Az Európai Bizottság saját kezdeményezésére vagy más uniós intézmények, illetve országok kérésére, vagy polgári kezdeményezés nyomán gyakran nyilvános konzultációkat követően jogalkotási javaslatokat készít. A végleges javaslatot egyidejűleg továbbítják az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a nemzeti parlamenteknek, valamint egyes esetekben a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.
  1. A rendes jogalkotási eljárás az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtott jogalkotási javaslattal kezdődik.
  2. A rendes jogalkotási eljárás alá jelenleg 85 meghatározott szakpolitikai terület tartozik, amelyek lefedik az EU hatáskörének nagy részét.
  3. A kezdeményezési jog az Európai Bizottságot illeti meg. A legtöbb jogalkotási javaslatot ez az intézmény nyújtja be. Mindazonáltal a Parlament és a Tanács is felkérheti a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot, és néhány jól meghatározott esetben egyéb intézmények is benyújthatnak ilyet.
  4. A Parlament (a képviselők többségének szavazatával) felkérheti a Bizottságot javaslat benyújtására olyan esetekben, amikor a Parlament úgy ítéli meg, hogy uniós jogszabályra van szükség a Szerződések végrehajtásának elősegítéséhez. Amennyiben a Bizottság visszautasítja a javaslat benyújtását, ezt meg kell indokolnia.
  5. A Tanács(egyszerű többséggel) felkérheti a Bizottságot, hogy végezze el a miniszterek által a közös célkitűzések eléréséhez szükségesnek tartott vizsgálatokat, és terjesszen be hozzá megfelelő javaslatokat.
  6. A Szerződések a következő, igen speciális esetekben teszik lehetővé rendes jogalkotási eljárás indítását:
    • a tagállamok egynegyedének kezdeményezése alapján (igazságügyi együttműködés büntetőügyekben és rendőrségi együttműködés)
    • az Európai Központi Bank ajánlása (a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának bizonyos cikkei) alapján
    • Az Európai Unió Bíróságának kérelme alapján (a Törvényszékhez kapcsolódó különös hatáskörű törvényszékek létrehozása az egyes területeken benyújtott meghatározott keresetfajták első fokon történő elbírálására, az Európai Unió Bírósága alapokmányának bizonyos rendelkezései)
    • az Európai Beruházási Bank kérelme alapján
  7. Európai polgári kezdeményezés alapján is nyújtható be bizottsági javaslat.
  8. A Bizottság javaslata olyan kiterjedt konzultációs folyamat eredményeként jön létre, amelyet számos módon le lehet folytatni (kötelező hatásvizsgálat, szakértői jelentések, nemzeti szakértőkkel, nemzetközi szervezetekkel és/vagy nem kormányzati szervezetekkel folytatott konzultáció, konzultáció zöld és fehér könyvek formájában stb.).
  9. A konzultációs folyamat a Bizottság egyes szervezeti egységei között is megindul annak biztosítására, hogy a szóban forgó kérdés valamennyi aspektusát figyelembe vegyék (szolgálatközi konzultáció).
  10. A Bizottság javaslatát általában a biztosi testület fogadja el írásbeli eljárás keretében (a biztosok közötti vita nélkül) vagy szóbeli eljárás keretében (a dokumentumot megvitatja a biztosi testület) és az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé.
  11. A Bizottság (általában rendeletre, irányelvre vagy határozatra irányuló) jogalkotási javaslatát az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti, és ezzel egyidejűleg továbbítja a nemzeti parlamenteknek, valamint adott esetben a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

A nemzeti parlamentek szerepe

  1. Az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt, a nemzeti parlamentek szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvéről szóló 2. jegyzőkönyv értelmében a nemzeti parlamentek számára nyolc hét áll rendelkezésre indoklással ellátott vélemény kiadására, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az adott jogszabálytervezet nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével. Minden nemzeti parlament két szavazattal rendelkezik. A kétkamarás parlamentáris rendszerek esetében a két háznak egy-egy szavazata van.
  2. Amennyiben a nemzeti parlamentek legalább egyharmada úgy véli, hogy a jogszabálytervezet nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a tervezetet felül kell vizsgálni („sárga lap”). Ez a küszöb ¼-re csökken az EUMSZ 76. cikke alapján benyújtott jogalkotási javaslattervezetek esetében (igazságügyi együttműködés büntetőügyekben és rendőrségi együttműködés). A sárga lapos felülvizsgálatot követően a felülvizsgálatot végző intézmény (általában a Bizottság) dönthet arról, hogy fenntartja, módosítja vagy visszavonja-e a jogszabályjavaslatot.
  3. Ezenkívül a rendes jogalkotási eljárás során, amennyiben a nemzeti parlamentek egyszerű többsége úgy véli, hogy a jogalkotási javaslattervezet nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a tervezetet a Bizottságnak kell felülvizsgálnia („narancssárga lap”). A felülvizsgálatot követően a Bizottság dönthet arról, hogy fenntartja, módosítja vagy visszavonja-e a javaslatot. Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy megtartja a javaslatot, álláspontját indokolnia kell. Ezt követően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az első olvasat lezárása előtt mérlegelnie kell, hogy a javaslat összeegyeztethető-e a szubszidiaritás elvével. Ha a Parlament képviselőinek egyszerű többségével és a Tanács tagjainak 55%-os többségével úgy határoz, hogy a javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a javaslatot elvetik.

A Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye

  1. A Bizottságnak és a Tanácsnak bizonyos kérdésekről, illetve, ha a Tanács szükségesnek ítéli konzultálnia kell az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal (EGSZB) és a Régiók Bizottságával (RB). Az EGSZB-nek, például, véleményt kell nyilvánítania a gazdasági és szociális politikai kérdésekben, míg az RB-vel környezeti, oktatási és közlekedési ügyekben kell konzultálni. A Tanács vagy a Bizottság határidőt szabhat meg a javaslatok benyújtásához. Az Európai Parlament is konzultálhat e két bizottsággal. Ezen túlmenően a bizottságok saját kezdeményezésű véleményeket is kiadhatnak.
Vissza a kezdőoldalra     

#2 Első olvasat az Európai Parlamentben 

Teljes szöveg 
Az Európai Parlament elnöke a javaslatot valamely parlamenti bizottsághoz utalja, amely előadót jelöl ki, aki a javasolt szöveg módosításait tartalmazó jelentéstervezet elkészítéséért felel. A bizottság szavaz erről a jelentésről, valamint a jelentésre vonatkozóan a többi képviselő által előterjesztett módosításokról. Ezt követően az Európai Parlament a plenáris ülésen a bizottsági jelentés és annak módosításai alapján megvitatja a jogalkotási javaslatot, és szavaz róla. Ennek eredményeként megszületik a Parlament álláspontja. A Parlament a javaslatot módosítások nélkül is elfogadhatja, de módosításokkal is élhet. Ritka esetben az elnök kérheti a Bizottságot javaslata visszavonására. A Parlament első olvasatbeli álláspontját továbbítják a Tanácsnak.
  1. Amikor az Európai Bizottság jogalkotási javaslata beérkezik az Európai Parlamenthez, az elnök (az érintett technikai szolgálatokkal folytatott konzultációt követően) az illetékes bizottsághoz utalja a javaslatot.
  2. A bizottság kijelölése a javaslatban tárgyalt kérdéstől függ.
  3. Más bizottságok számára is felajánlhatják a lehetőséget a véleményük kifejtésére, amennyiben a tárgyalt kérdés érinti őket.
  4. Hatáskörrel kapcsolatos vita esetén amikor például a kérdés szinte egyenlő arányban esik kettő vagy több bizottság hatáskörébe az Elnökök Értekezlete dönt az eljárásról a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása alapján.
  5. Az ilyen viták megoldása lehet a társbizottsági eljárás vagy a közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárás és együttes szavazás alkalmazása.
  6. A társbizottság az illetékes bizottsággal párhuzamosan dolgozik a véleményen, közösen elfogadott menetrend szerint. A két bizottság előadója meghatározza, hogy mely szövegrészek tartoznak kizárólagos vagy közös hatáskörbe, és részletesen megegyeznek az együttműködésük módjáról. Az előadók folyamatosan tájékoztatják egymást és kölcsönös megállapodásra törekszenek a bizottságoknak javasolt szövegről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontjaikról. Az illetékes bizottság szavazás nélkül fogadja el a társbizottság által javasolt módosításokat, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
  7. Ha az illetékes és a társbizottság között hatáskörhöz kapcsolódó nézeteltérés van, az Elnökök Értekezlete hozhat döntést arról, hogy mely hatáskör hova tartozik, illetve közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást írhat elő, amennyiben a kérdés egyenlő mértékben tartozik mindkét bizottság hatáskörébe.
  8. Közös bizottsági ülések esetén az érintett előadó egyetlen jelentéstervezetet dolgoz ki, amelyet megvizsgálnak a közös elnökletű közös bizottsági üléseken részt vevő bizottságok, és szavaznak róla.
  9. Az illetékes parlamenti bizottság első lépésben ellenőrzi a javaslat jogalapját. Vélemény kiadására kérheti fel a jogi ügyekért felelős bizottságot, amely saját kezdeményezésre is megvizsgálhatja a jogalapot.
  10. Amennyiben a javaslatnak pénzügyi vonatkozásai is vannak, az illetékes bizottságnak azt is ellenőriznie kell, hogy a javaslat összhangban áll-e a többéves pénzügyi kerettel, azaz rendelkezésre állnak-e a szükséges pénzügyi források. A költségvetési kérdésekért felelős bizottság is elvégezheti ezt az ellenőrzést saját kezdeményezésére.
  11. Az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport, vagy legalább 40 képviselő kifogást nyújthat be, amennyiben úgy vélik, hogy a javaslat vagy annak részei nem állnak összhangban az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokkal.
  12. Amikor egy javaslatot egy bizottság illetékességi körébe utalnak, a bizottság előadót választ tagjai közül. A gyakorlatban az érintett képviselőcsoportok által megbízott koordinátorok határoznak arról, hogy melyik képviselőcsoport foglalkozik a jelentéssel. Az így kijelölt csoport javasol előadót bizottsági tagjai vagy az állandó póttagjai sorából.
  13. Az előadókat előzetesen is ki lehet jelölni a Bizottság éves jogalkotási programja alapján, így lehetővé téve a számukra, hogy a javaslatot előkészítési szakaszában, a Parlamenthez való benyújtása előtt is nyomon követhessék.
  14. A többi képviselőcsoport árnyékelőadót jelölhet ki, aki a csoport véleményének kidolgozásáért és az előadó munkájának nyomon követéséért felel.
  15. Az előadó vezeti végig a javaslatot az eljárás egyes szakaszain, miközben tanácsokkal látja el a bizottságot (a bizottsági szintű vizsgálat során) és általában a Parlamentet (a plenáris szakaszban) általános megközelítését illetően.
  16. Az előadó feladata a jelentéstervezet bizottság számára történő ismertetése, beleértve a Bizottság javaslatához fűzött saját módosításait.
  17. A parlamenti bizottság általában több lakalommal is ülésezik a jelentéstervezet vizsgálata céljából.
  18. Vitás vagy „technikai” akták esetén nem szokatlan, hogy a szakértői részvétellel folytatott meghallgatásokat szerveznek vagy bizottsági tanulmányok, hatásvizsgálatok elkészítését kérik.
  19. A bizottsági viták során a Bizottság megvédheti javaslatát és választ adhat a bizottsági tagok kérdéseire.
  20. Mivel a Tanács ugyanakkor kapja kézhez a Bizottság javaslatát és kezd el rajta dolgozni, mint a Parlament, az érintett parlamenti bizottság rendszerint felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy folyamatosan nyújtsanak tájékoztatást a Tanács és munkacsoportjai által a javaslaton végzett munka menetéről.
  21. A társbizottságok és a véleménynyilvánító bizottságok véleményeiket az illetékes bizottsághoz nyújtják be.
  22. Bármely európai parlamenti képviselő nyújthat be módosítást az illetékes bizottság által meghatározott határidőn belül. Valamennyi módosításról az illetékes bizottságnak egyszerű többséggel –szavaznia kell.
  23. A jogalkotási aktusra irányuló javaslatra vonatkozó végleges szavazás előtt az illetékes bizottság felkéri az Európai Bizottságot, hogy fejtse ki álláspontját a bizottság által elfogadott összes módosításról, és felkéri a Tanácsot észrevételei megtételére. Ha a Bizottság nincs olyan helyzetben, hogy álláspontját kifejtse, illetve nem kész a bizottság által elfogadott összes módosítás jóváhagyására, a bizottság elhalaszthatja a végső szavazást.
  24. A javaslat bizottság általi elfogadását követően a plenáris ülés napirendjére kerül.
  25. Egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő módosításokat terjeszthet elő a jelentéshez és plenáris ülési szavazásra bocsáthatja azokat. Általában az új módosítások plenáris ülésen való beterjesztésének határideje az szóban forgó ülést megelőző héten, szerdán 12 óra.
  26. A plenáris ülés az illetékes bizottság által elkészített jelentés alapján megvizsgálja a jogalkotási javaslatot, amely jelentés tartalmazza a javaslatra vonatkozó esetleges módosítási javaslatokat, a jogalkotási állásfoglalás tervezetét és adott esetben az előadó indokolását.
  27. A szavazás előtti plenáris vitán a jelen lévő Bizottság bejelenti és magyarázza az egyes benyújtott módosításokkal kapcsolatos álláspontját. A Bizottság parlamenti módosításokkal kapcsolatos álláspontját a dossziéért felelős főigazgatóság készíti el, és azt a biztosi testület hagyja jóvá. A gyakorlatban ezt az intézményközi kapcsolatokért felelős bizottsági kabinetek tagjaiból álló, intézményközi kapcsolatokért felelős csoport készíti, majd a biztosok testülete erősíti meg.
  28. A Parlament először a Bizottság javaslatához fűzött módosításokról szavaz. Ezt követően a módosított vagy nem módosított javaslatról szavaz, amelyet a jogalkotási állásfoglalás-tervezethez fűzött módosításokról szóló szavazás követ. A Parlament végül a jogalkotási állásfoglalás-tervezet egészéről szavaz. A jogalkotási állásfoglalás csak egy arról szóló nyilatkozatot tartalmaz, hogy a Parlament jóváhagyja a javaslatot, elutasítja vagy módosítja azt.
  29. A fent említett valamennyi szavazásnál egyszerű többség, azaz a leadott szavazatok többségének megszerzése szükséges.
  30. Ha a Parlament nem fogadja el a jogalkotási állásfoglalást, a javaslatot visszautalják az illetékes bizottsághoz.
  31. A Parlament
    • a. elutasíthatja az egész javaslatot
    • b. módosítások nélkül jóváhagyhatja a javaslatot
    • c. módosításokkal jóváhagyhatja a javaslatot.
  32. Amennyiben a Bizottság módosított javaslata nem kapja meg a leadott szavazatok többségét, vagy ha az illetékes bizottság vagy legalább 40 képviselő által benyújtott, a javaslat elutasítására irányuló indítványt elfogadják, a Parlament elnöke felfüggeszti a jogalkotási állásfoglalásról szóló szavazást (amelyre általában a módosított javaslatról szóló zárószavazást követően kerül sor), és felkéri a Bizottságot a javaslat visszavonására. Amennyiben a Bizottság visszavonja a javaslatot, a jogalkotási eljárás leáll. Ha a Bizottság nem vonja vissza a javaslatot, az ügyet visszautalják a parlamenti bizottsághoz.
  33. Amennyiben a Bizottság javaslatát teljes egészében elfogadják, de a módosítások alapján a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről szóló szavazást elhalasztják, amíg a Bizottság ki nem fejti álláspontját az egyes módosításokkal kapcsolatban. Amennyiben a Bizottságnak nem áll módjában ilyen nyilatkozatot tenni a javaslatáról tartott parlamenti szavazás végén, úgy tájékoztatja az elnököt vagy az illetékes bizottságot arról, hogy mikor lesz módjában nyilatkozatot tenni; a javaslatot ennek megfelelően felveszik az ezen időpontot követő első ülés napirendtervezetére.
  34. Amennyiben a Bizottság kimondja, hogy nem áll szándékában elfogadni a Parlament valamennyi módosítását, az előadó vagy az illetékes bizottság elnöke hivatalos javaslatot tesz a Parlamentnek arra vonatkozóan, hogy szavazzanak-e a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről. Javaslattétel előtt felkérhetik az elnököt, hogy függessze fel az anyag vizsgálatát. Ha a Parlament a szavazás elhalasztása mellett dönt, az ügyet újbóli megvizsgálás céljából visszautalják az illetékes bizottságnak. Ekkor kizárólag az illetékes bizottság által benyújtott, a Bizottsággal való megegyezésre irányuló módosítások fogadhatók el.
  35. A javaslat Parlament által jóváhagyott szövegét és a kapcsolódó állásfoglalást az elnök a Parlament álláspontjaként továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak.
  36. Amint a Parlament lezárta az első olvasatát, a Bizottság a Parlament több módosítását is magában foglaló, „módosított javaslatot” fogadhat el.
  37. A Szerződés nem szab határidőt a Parlament első olvasatához.

Megjegyzés: Az Amszterdami Szerződés óta lehetséges egy rendes jogalkotási eljárást első olvasatban lezárni. Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az első olvasatban elért megállapodások.

Vissza a kezdőoldalra     

#3 Első olvasat a Tanácsban 

Teljes szöveg 
A Tanácson belül az előkészítő munka a Parlament első olvasatával párhuzamosan zajlik, az első olvasatra azonban hivatalosan csak a Parlament álláspontja alapján kerülhet sor a Tanácsban. A Tanács: elfogadhatja az Európai Parlament álláspontját, amely esetben a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül; vagy változtatásokat fogadhat el a Parlament álláspontjára vonatkozóan, aminek eredményeképpen létrejön a Tanács első olvasatbeli álláspontja, amelyet második olvasatra megküldenek a Parlamentnek.
  1. A Bizottság javaslatát egyidejűleg küldik el a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.
  2. Így a Tanácsban az Európai Parlamentben zajló munkával párhuzamosan folyhatnak az előkészítő munkálatok, de a Tanács csak akkor fogadhat el állásfoglalást, ha a Parlament már lépett.
  3. Az intézményeket arra ösztönzik, hogy tájékoztassák egymást a rendes jogalkotási eljárás keretében folytatott tárgyalások előrehaladásáról és menetrendjéről.
  4. Ahogy a Parlamentben, úgy a Tanácsban sem vonatkozik határidő az első olvasatra.
  5. A tanácsi határozatokat a tagállamok képviselőiből álló és a féléves soros elnökségét biztosító ország képviselője által elnökölt külön munkacsoportok készítik elő a Tanács titkárságának segítségével. A munkacsoportok a valamennyi miniszteri szinten hozott tanácsi határozat előkészítését végző Állandó Képviselők Bizottságának (COREPER, I. vagy II. rész) tartoznak elszámolással.
  6. Az első olvasatbeli álláspont megalkotását megelőzően két köztes lépés közül választhat a Tanács:
    1. a Tanács megegyezhet az elvek tekintetében magyarul az általános megközelítést illetően –, mielőtt az Európai Parlament véleményt nyilvánítana. Ez ritka, és főleg azokban az esetekben fordul elő, amikor erős a késztetés az első olvasatbeli megállapodás elérésére;
    2. gyakoribb, hogy a Tanács először politikai megállapodásra jut, amely nagy vonalakban körvonalazza első olvasatban javasolt álláspontját. E megállapodás részleteit aztán a munkacsoport véglegesíti, a megállapodást jogász-nyelvészek (az egyes nyelveken értő, a szövegek helyességét jogi és nyelvi szempontból ellenőrző jogi szakértők) ellenőrzik, majd a Tanács egy következő ülésén hivatalosan első olvasatbeli álláspontnak nyilvánítja.
    Mindkét esetben a Tanács csak azután véglegesíti álláspontját, amikor már megkapta a Parlament első olvasatbeli módosításait, illetve a Bizottság ezek nyomán készített javaslatát.
  7. Az első olvasatbeli álláspontot elfogadhatják vita nélkül amennyiben az előkészítő fázisban egyetértés született („A” napirendi pont), vitát követően („B” napirendi pont), illetve kivételes esetben írásbeli eljárással. Az első két esetben a tanácskozás nyilvános.
  8. A Tanács minősített többséggel hoz határozatot, kivéve az adózást, a szociális biztonságot, a külpolitikát, a védelmet és az operatív rendőrségi együttműködést, amely területeken egyhangú határozat szükséges.
  9. A Tanács első olvasata tekintetében négy lehetséges forgatókönyv létezik:
    1. Ha a Parlament nem fogadott el módosításokat és a Tanács nem kíván változtatni a Bizottság javaslatán, akkor a jogi aktus minősített többséggel elfogadható. Az aktus ezáltal elfogadottá válik.
    2. Ha a Parlament módosításokat javasolt, a jogi aktus elfogadásához a Tanácsnak valamennyi módosítást jóvá kell hagynia minősített többséggel, amennyiben a Bizottság belefoglalta azokat módosított javaslatába, vagy egyhangú határozattal, amennyiben nem. Ha a Tanács jóváhagyja a Parlament által javasolt valamennyi módosítást, a jogszabályt elfogadják.
    Elfogadása után az aktust aláírásra benyújtják a Parlament és Tanács elnökeinek és főtitkárának, és közzéteszik a Hivatalos Lapban.
    1. Bár a Szerződés erről konkrétan nem rendelkezik, széles körben elfogadott, hogy minősített többséggel történő szavazással a Tanács teljes egészében elutasíthatja a Bizottság javaslatát.

      A Bizottság az első olvasat során bármikor visszavonhatja vagy megváltoztathatja javaslatát.
    2. Amennyiben a Tanács nem fogadja el a Parlament által javasolt valamennyi módosítást, illetve saját változtatásokat akar bevezetni, első olvasatbeli álláspontot fogad el.
  10. Az első olvasatbeli álláspont szövegét az indokolással és a Tanács vagy a Bizottság által a Tanács jegyzőkönyvében való rögzítés céljából tett valamennyi nyilatkozattal együtt elküldik a Parlamentnek. A Bizottság tájékoztatja a Parlamentet a Bizottság álláspontjáról.
  11. A Parlamentet általában a Tanács első olvasatbeli álláspontjának hivatalos elfogadását követő plenáris ülés alkalmával értesítik az álláspontról. A Szerződésben az eljárás további szakaszai számára meghatározott időkeret azután kezdődik, hogy a Parlament a plenáris ülésen bejelenti az első olvasatbeli tanácsi álláspont kézhezvételét (a bejelentést ami általában csütörtökre esik követő napon).
  12. Informális kapcsolatfelvételre lehetőség szerint a politikai megállapodás és az első olvasatbeli tanácsi álláspontról szóló hivatalos értesítés közötti időszakban kerül sor egy második olvasatbeli korai megállapodás (másképpen: egyeztetett első olvasatbeli álláspont) létrehozásának elősegítése céljából.

NB: Amennyiben a társjogalkotók első olvasatbeli megállapodásra törekszenek, gyakran szerveznek informális úgynevezett háromoldalú tárgyalásokat a Parlament (előadó és –adott esetben árnyékelőadó), a Tanács (a munkacsoport és/vagy Coreper elnöke) és a Bizottság (a dossziéért felelős szervezeti egység és a Bizottság főtitkára) képviselői részvételével.

Ennek célja, hogy a plenáris ülésen elfogadott parlamenti módosítások a Tanács számára is jóváhagyhatóak legyenek. A Bizottság gyakran játszik közvetítői és szerkesztői szerepet e kompromisszumos szövegek tekintetében.

Vissza a kezdőoldalra     

#4 Második olvasat az Európai Parlamentben 

Teljes szöveg 
Az Európai Parlamentnek 3 hónap áll rendelkezésére a Tanács álláspontjának megvizsgálásához; ez a határidő négy hónapra meghosszabbítható. A Tanács álláspontja először az illetékes bizottsághoz kerül, amely ajánlást készít a Parlament második olvasatához. A plenáris ülés szavaz az ajánlásról és annak esetleges jóllehet korlátozott módosításairól. A második olvasatnak négyféle kimenetele lehetséges: a Parlament jóváhagyja a Tanács álláspontját, és a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül; a Parlament nem határoz a megadott határidőn belül, amely esetben az aktus a Tanács első olvasatbeli álláspontjának megfelelően elfogadottnak minősül; a Parlament elutasítja a Tanács első olvasatbeli álláspontját, amely esetben az aktus nem kerül elfogadásra, és az eljárás lezárul; a Parlament módosításokat javasol a Tanács első olvasatbeli álláspontjához, és álláspontját második olvasatra továbbítja a Tanácshoz.
  1. Ha a Tanács nem ért egyet az Európai Parlament első olvasatbeli álláspontjával, első olvasatbeli tanácsi álláspontot fogad el, és továbbítja azt a Parlamentnek. A Parlament megkapja a Bizottság közleményét is, melyben a Bizottság ismerteti a Tanács álláspontjával kapcsolatos álláspontját, és hogy miért támogatja vagy ellenzi azt.
  2. A Parlamenthez a következő dokumentumok érkeznek be:
    • a Tanács első olvasatbeli álláspontja
    • az álláspont elfogadásakor a tanácsi jegyzőkönyvbe felvett valamennyi nyilatkozat
    • mely okok vezették a Tanácsot álláspontja elfogadásához
    • a Bizottság álláspontja.
  3. A dokumentumok beérkezése és ellenőrzése után az elnök bejelentést tesz a plenáris ülésen, melyben elismeri a Tanács első olvasatbeli álláspontjának és a Bizottság erről szóló közleményének a kézhezvételét. A dossziét automatikusan továbbítják az illetékes bizottságnak, amely megegyezik az első olvasat idején illetékes bizottsággal. A dokumentumok valamennyi hivatalos nyelven rendelkezésre állnak.
  4. Az első olvasattal ellentétben a második olvasatra szigorú határidők vonatkoznak. A Parlamentnek három hónapon belül cselekednie kell (ez a határidő az EP vagy a Tanács kérésére négy hónapra hosszabbítható): míg a Parlament az első olvasatbeli tanácsi álláspont plenáris ülésen történő bejelentését tekinti kezdő időpontnak, a Tanács szerint a visszaszámlálás az első olvasatbeli tanácsi álláspont kézhezvételének napján, rendszerint a plenáris üléshét hétfőjén kezdődik.
  5. A bizottságbeli második olvasat javarészt hasonlít az első olvasatbeli eljárásra, de a bizottsági javaslat helyett a Tanács első olvasatbeli álláspontja a módosítandó szöveg. Csak az illetékes bizottság készít jelentést, a többi bizottságtól nem érkezik vélemény.
  6. A Tanácsot felkérhetik, hogy az illetékes bizottság első ülésén ismertesse álláspontját.
  7. Az előadó (általában ugyanaz a képviselő, aki az első olvasatbeli jelentést is készítette) „ajánlástervezetet”, azaz második olvasatbeli jelentést készít.
  8. Az ajánlástervezet tartalmazza az előadó által javasolt módosításokat. Csak az illetékes bizottság teljes jogú tagjai vagy állandó póttagjai terjeszthetnek elő további módosításokat.
  9. A második olvasatbeli módosításokra bizottsági és plenáris szinten is korlátozások vonatkoznak. A módosítások csak akkor elfogadhatók, ha céljuk:
    1. a Parlament első olvasatbeli álláspontjának teljes vagy részleges visszaállítása
    2. kompromisszum a Parlament és a Tanács között
    3. a tanácsi szöveg azon részének módosítása, amely nem szerepelt az eredeti bizottsági javaslatban, vagy eltér annak tartalmától
    4. az első olvasat óta felmerült új ténybeli vagy jogi helyzet figyelembevétele.
  10. Az illetékes bizottság elnöke határoz a módosítások elfogadhatóságáról.
  11. Amennyiben az első olvasat óta európai parlamenti választásokra került sor, az elnök úgy határozhat, hogy ezeket a korlátozásokat nem alkalmazzák.
  12. Szavazás előtt a bizottság kérheti az elnöktől és az előadótól, hogy a Tanács képviselője és a Bizottság illetékese jelenlétében vitassák meg a módosításokat a bizottságban. A megvitatást követően az előadó kompromisszumos módosításokat nyújthat be.
  13. A bizottság egyszerű többséggel határoz a módosításokról és a második olvasatbeli ajánlásról.
  14. A bizottsági szavazást követően az ajánlás a plenáris ülés elé kerül.
  15. Az ajánlás javasolhatja a Tanács első olvasatbeli álláspontjának jóváhagyását, módosítását vagy elvetését, és tartalmazza a javasolt döntés rövid indokolását is.
  16. A tanácsi álláspont és a bizottság második olvasatbeli ajánlása automatikusan felkerül a Parlament számára a második olvasat kapcsán megszabott határidő előtti szerdai plenáris ülés napirendtervezetébe, de korábbi plenáris ülésen is foglalkozhatnak a kérdéssel.
  17. A plenáris ülésen az illetékes bizottság, képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő terjeszthet elő módosításokat.
  18. A plenáris ülésen benyújtott módosításokra ugyanaz a korlátozás vonatkozik, mint a bizottsági szakaszban benyújtottakra. A Parlament elnöke határoz a plenáris ülés elé terjesztett módosítások elfogadhatóságáról. Az elnök határozata végleges.
  19. Mielőtt a plenáris ülésen bármely módosításról szavaznának, az elnök megkérheti a Bizottságot annak jelzésére, hogy hajlandó lenne-e elfogadni azokat.
  20. Ebben az esetben a Bizottság illetékese a szavazást megelőző plenáris vitán ismerteti a Bizottság álláspontját a módosításokkal kapcsolatosan. Csakúgy, mint az első olvasatban, a Bizottság álláspontját az intézményközi kapcsolatokért felelős csoport készíti el, majd azt a biztosok erősítik meg.
  21. A Tanácsot szintén fel lehet kérni, hogy ismertesse álláspontját.
  22. A második olvasat eredményei az alábbiak lehetnek:
    1. az első olvasatbeli tanácsi álláspont elutasítása
    2. a Parlament nem szavaz a megszabott határidőn belül
    3. a Tanács első olvasatbeli álláspontját módosítások nélkül jóváhagyják (a második olvasat korai szakaszában létrejött megállapodás)
    4. a Parlament módosításokat javasol a Tanács első olvasatbeli álláspontjához.
  23. Az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő javasolhatja a tanácsi álláspont elutasítását. A javaslatot az európai parlamenti képviselők többségének azaz abszolút többséggel kell elfogadni. A módosításokról folytatott szavazás előtt minden ilyen javaslatról szavaznak.
  24. A Tanács első olvasatbeli álláspontjának elutasítása megszünteti a jogalkotási eljárást, amelyet csak új bizottsági javaslat indíthat újra. 2015 januárjáig ez csak egyszer fordult elő: 2005 júliusában, a szoftverszabadalmi irányelv (a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelv) esetében. A tanácsi álláspontot az európai parlamenti képviselők túlnyomó többsége elutasította (648 szavazat 14 ellenében, 18 tartózkodás mellett), ami véget vetett az eljárásnak. Ez az ügy felvetette azt a kérdést, hogy a Bizottság visszavonhat-e egy, az első olvasaton már túljutott javaslatot. Míg a Bizottság fenntartja annak jogát, hogy egy javaslatot bármely szakaszban visszavonjon, a Parlament és a Tanács szerint miután a Tanács elfogadta első olvasatbeli álláspontját, már az a szöveg, és nem a bizottsági javaslat képezi az eljárás hátralévő részének alapját; ennélfogva a Bizottság nem vonhatja vissza javaslatát, mivel annak már „nem az övé”.
  25. Ha a Parlament nem határoz a megadott határidőn belül, az aktus a Tanács első olvasatbeli álláspontjának megfelelően elfogadottnak minősül.
  26. Ha a Parlament módosítások nélkül hagyja jóvá a Tanács első olvasatbeli álláspontját, a képviselők egyszerű többségének igen szavazata szükséges.
  27. Elfogadása után az aktust aláírásra benyújtják a Parlament és Tanács elnökeinek és főtitkárainak, és közzéteszik a Hivatalos Lapban.
  28. Végül pedig, a Parlament módosításokat javasolhat a Tanács első olvasatbeli álláspontjához. A módosításoknak meg kell felelniük a második olvasatbeli kritériumoknak, és mindegyiket az európai parlamenti képviselők abszolút többségének kell jóváhagynia.
  29. A szavazás eredményéről tájékoztatják a Tanácsot és a Bizottságot is.
  30. A Szerződés külön előírja, hogy a Bizottságnak írásbeli véleményt kell készítenie a Parlament módosításairól, és ez határozza meg, hogy milyen típusú szavazás szükséges a Tanácsban: ha például a Tanács el kívánja fogadni a Parlament azon módosításait, melyekről a Bizottság negatív véleményt adott, akkor egyhangúlag kell szavaznia.
Vissza a kezdőoldalra     

#5 Második olvasat a Tanácsban 

Teljes szöveg 
A Tanácsnak 3 (egy esetleges meghosszabbítással 4) hónap áll rendelkezésére a Parlament második olvasatbeli álláspontjának megvizsgálásához. A Tanács tájékoztatást kap az Európai Bizottság második olvasatbeli parlamenti módosításokra vonatkozó álláspontjáról is. A Tanács vagy jóváhagyja a Parlament összes módosítását, amely esetben a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül, vagy nem hagyja jóvá az összes módosítást. Utóbbi esetben a Tanács elnöke a Parlament elnökével egyetértésben egyeztetőbizottsági ülést hív össze.
  1. Az Európai Parlament második olvasatbeli módosításainak valamennyi hivatalos nyelven történő hivatalos kézbesítésétől számítják a Tanács második olvasatbeli idejét.
  2. A Tanácsnak három (vagy néhány esetben négy) hónapja van cselekedni.
  3. A Tanács elfogadhatja vagy elutasíthatja a Parlament módosításait. Mielőtt döntene, megkapja a Bizottság véleményét a Parlament módosításairól.
  4. Az eljárás hasonlít a Tanács első olvasatbeli álláspontjának elkészítéséhez: az illetékes munkacsoport elkészíti az álláspontot, amelyet benyújtanak a Coreperhez, majd a Tanács elfogadja azt.
  5. A tárgyalások sikeres lezárása érdekében a Parlament és a Tanács már akkor megkezdi a második olvasatbeli tárgyalásokat, amikor a javaslat a Parlamentnél van, különösen olyankor, amikor lehetségesnek tűnik a második olvasatbeli megállapodás.
  6. Ezekre a nem hivatalos kapcsolatfelvételekre sor kerülhet a Parlament képviselői és a Tanács elnöksége közötti kétoldalú találkozók, vagy ami gyakoribb a Bizottságot is magában foglaló háromoldalú találkozók formájában. Az ilyen kapcsolatfelvételek eseti jellege miatt papíron lefektetve nem alakult ki a képviselet „bevett” formája, de általában bevonják a Parlament előadóját (akit szükség esetén más képviselőcsoportok árnyékelőadói is elkísérnek), és a megfelelő tanácsi munkacsoport elnökét, akit a Tanács igazgatása támogat. A Bizottságot általában a dossziéért felelős tisztviselők képviselik, akiket a Bizottság főtitkársága és jogi szolgálata segít.
  7. E kapcsolatfelvételek célja megállapodás elérése a Tanács és a Parlament számára is elfogadható módosításcsomagról. A Bizottság véleménye is fontos, mert az határozza meg, hogy a Tanácsban milyen típusú szavazás szükséges a Parlament módosításairól folytatott szavazáskor.
  8. Sikeres tárgyalások esetén a Coreper elnöke levelet küld az illetékes parlamenti bizottság elnökének, amelyben a Tanács vállalja, hogy jóváhagyja a Parlament módosításait, amennyiben azok összhangban állnak a Tanács és a Parlament által közösen megállapított kompromisszummal.
  9. A kompromisszumos módosításokat ezt követően a bizottság, vagy gyakrabban közvetlenül a plenáris ülés elé terjesztik. Ezeket képviselőcsoportja nevében aláírja az előadó és annyi árnyékelőadó, ahány részt vett a megállapodásban, annak maximális biztosítása érdekében, hogy a szükséges többséget elérjék. A Parlamenten belül érintett képviselőcsoportok összehangolják szavazataikat a Tanáccsal megtárgyalt módosítások elfogadása érdekében.
  10. A Tanács második olvasata esetében a szükséges szavazatok száma a Parlament módosításairól adott bizottsági véleménytől függ. Azokat a módosításokat, melyekről a Bizottság pozitív véleményt adott, minősített többséggel is el lehet fogadni a Tanácsban. Azokat a módosításokat azonban, melyekről a Bizottság negatív véleményt adott, a Tanács csak egyhangúlag hagyhatja jóvá.
  11. Amennyiben a Tanács a Parlament valamennyi módosítását jóváhagyja, a jogalkotási aktus elfogadottnak minősül. A jogalkotási szöveget az Európai Parlament és a Tanács elnökei és főtitkárai aláírják, majd közzéteszik a Hivatalos Lapban.
  12. Amennyiben a Tanács nem hagyja jóvá a Parlament valamennyi módosítását, a Tanács elnöke az Európai Parlament elnökével egyetértésben, a tanácsbeli elutasítástól számított hat héten belül (két hét lehetséges hosszabbítással) összehívja az egyeztetőbizottság ülését.
Vissza a kezdőoldalra     

#6 Egyeztetés 

Teljes szöveg 
A Parlament második olvasatbeli álláspontjának Tanács általi elutasítását követően 6 (meghosszabbítás esetén 8) héten belül a Tanács és az Európai Parlament elnöke összehívja az egyeztetőbizottságot, amelyben egyenlő számban foglalnak helyet európai parlamenti képviselők és a Tanács képviselői. Az egyeztetőbizottságnak 6 hét áll rendelkezésére arra, hogy a Parlament és a Tanács második olvasatbeli álláspontja alapján határozzon egy közös szövegről; ez a határidő nyolc hétre meghosszabbítható. Ha az egyeztetőbizottság nem hagy jóvá közös szöveget, a javasolt jogalkotási aktus elbukik, és az eljárás lezárul. Ha az egyeztetőbizottság jóváhagy egy közös szöveget, azt harmadik olvasatra továbbítják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
  1. Ha a Tanács második olvasatban nem hagyja jóvá a Parlament valamennyi módosítását, egyeztetőbizottságot hívnak össze.
  2. Az egyeztetőbizottság keretében a két társjogalkotó, az Európai Parlament és a Tanács közvetlen tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy közös szöveg formájában megállapodásra jusson.
  3. Az egyeztetőbizottságot hat (vagy hosszabbítás jóváhagyása esetén nyolc) héten belül kell összehívni azt követően, hogy a tanácsi második olvasat lezárult és a Parlamentet hivatalosan értesítették arról, hogy a Tanács nem fogadja el a Parlament második olvasatbeli módosításait.
  4. Minden egyes egyeztetést kívánó jogalkotási javaslatot külön-külön, az ezzel megbízott egyeztetőbizottságban vitatnak meg.
  5. Az egyeztetőbizottságot a Tanács elnöke hívja össze a Parlament elnökének egyetértésével. Az összehívás időpontjának az első ülés időpontja számít.
  6. Az első ülés időpontjától számítva hat hét (a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére, illetve közös kezdeményezésükre legfeljebb két hét lehetséges hosszabbítással) áll rendelkezésre a közös szöveg megtárgyalására és elfogadására.
  7. Mielőtt a bizottság hivatalosan megkezdené munkáját, előkészítő háromoldalú egyeztetésekre és technikai megbeszélésekre kerül sor, amint egyértelművé válik, hogy a Tanács nem tudja elfogadni a Parlament második olvasatbeli módosításait. Az egyeztetőbizottsági üléseket is megszakíthatják háromoldalú egyeztetések.
  8. A háromoldalú egyeztetéseken és a technikai megbeszéléseken a Parlament, a Tanács és a Bizottság kis tárgyalócsapatai ülnek össze, melyek mindegyike jelentést tesz az egyeztetőbizottságon belüli megfelelő küldöttségnek.
  9. A háromoldalú tárgyalásokon a Parlamentet az egyeztetőbizottságba delegált küldöttség elnöke, az illetékes parlamenti bizottság elnöke és az előadó képviseli, őket a Parlament egyeztetésért felelős titkársága, és adott esetben a jogi szolgálat egy tagja segíti.
  10. A Tanácsot a soros elnökség szerepét betöltő tagállam megbízott vagy állandó képviselője (a Coreper I vagy II elnöke) képviseli, akit a Tanács titkárságának munkatársai segítenek, beleértve a jogi szolgálatot is.
  11. A Bizottságot a dossziéért felelős részleg főigazgatója képviseli, akit szakértők, a Bizottság jogi szolgálata és az igazgatás segít.
  12. A nem hivatalos háromoldalú technikai megbeszéléseken rendszerint a három intézmény szakértői és tisztviselői vesznek részt.
  13. A háromoldalú egyeztetéseken folytatott tárgyalások egy „négyhasábos munkadokumentumon” alapulnak, amely a Parlament és a Tanács álláspontjait tartalmazza:
    1. (1) a Tanács első olvasatbeli álláspontja
    2. a Parlament második olvasatbeli módosításai
    3. a Tanács álláspontja a Parlament módosításairól (elfogadás, elutasítás, vagy esetleges kompromisszumos szöveg)
    4. a parlamenti küldöttség álláspontja a tanácsi javaslatokról.
  14. A tárgyalások során a két küldöttség kompromisszumra törekszik azon módosítások vonatkozásában, ahol ellentétek állnak fenn. Ennek érdekében politikai vagy technikai szinten kis munkacsoportok további szövegezési munkájára lehet szükség.
  15. Az egyes háromoldalú egyeztetések eredményeit az adott tárgyalók a Parlament és a Tanács küldöttségei elé terjesztik jóváhagyásra: szükség esetén további háromoldalú egyeztetésekre vagy informális ülésekre kerül sor.
  16. Maga az egyeztetőbizottság két egyforma méretű küldöttségből áll: egy küldöttséget delegál az Európai Parlament és egyet a Tanács.
    1. A Tanács küldöttségét valamennyi tagállam egy-egy képviselője (miniszter, vagy gyakrabban a tagállamok Coreper képviselői) alkotja. A tanácsi küldöttség elnöke a dossziéért felelős Tanács elnöki tisztjét ellátó miniszter. A küldöttség minősített többség alapján jár el (kivéve azon ügyeket, melyek vonatkozásában a Szerződés egyhangúságot ír elő).
    2. A parlamenti küldöttség egyező számú, 28 európai parlamenti képviselőből, valamint 28 helyettesből áll (a helyettesek csak akkor szavazhatnak, ha a képviselőcsoportjukhoz tartozó egyik teljes jogú tag hiányzik). Három európai parlamenti alelnök az egyeztetőbizottság állandó tagja, és felváltva elnökölnek. A küldöttség többi 25 tagját a képviselőcsoportok nevezik ki, a képviselőcsoport Parlamenten belüli méretével arányosan. A képviselők többsége általában az ügyért felelős parlamenti bizottság tagjai közül kerül ki. A legtöbb esetben a küldöttség megpróbál konszenzus alapján dolgozni. Szavazás esetén a küldöttség a tagok többségének szavazatával (jelenleg 15 szavazat) határoz. Az egyeztetőbizottságba delegált parlamenti küldöttségről lentebb található bővebb információ.
    3. Az elvileg a dossziéért felelős biztos által képviselt Bizottság is részt vesz az egyeztetőbizottság munkájában, hogy segítsen összeegyeztetni a Parlament és a Tanács álláspontját.
  17. A háromoldalú megbeszélésekhez hasonlóan, a fő munkaeszköz itt is a valamennyi hivatalos nyelvre lefordított, közös négyhasábos munkadokumentum (lásd a 13. pontot). A bizottság rendelkezésére áll a Bizottság javaslata is, és annak a Parlament második olvasatbeli módosításairól adott véleménye.
  18. Az egyeztetőbizottság elnöki feladatait a Parlament alelnöke és a soros elnökséget ellátó tagállam minisztere közösen látja el. A bizottság váltakozva a Parlament és a Tanács épületeiben ülésezik, elsősorban Brüsszelben.
  19. A legtöbb egyeztetőbizottsági ülés háromoldalú egyeztetéssel kezdődik, ahol a két társjogalkotó a megfelelő intézménytől kapott megbízatása alapján ismerteti álláspontját. A Bizottság közvetítői szerepet tölt be.
  20. Az egyeztetőbizottság első ülésének otthont adó intézmény felel a közös szöveg megszerkesztéséért és a továbbító levélért, majd a jogalkotási aktus Parlament és Tanács általi végleges elfogadását követően az aktusnak a két intézmény elnökei általi aláírásáért és az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéért.
  21. Ha a Parlament és a Tanács küldöttségének nem sikerül megállapodásra jutnia az egyeztetőbizottságban, az egész javaslat elbukik. Új eljárás csak új európai bizottsági javaslat alapján indulhat. 2015 januárjáig összesen négyszer fordult elő, hogy az egyeztetőbizottság ne tudott volna közös szövegről megállapodni (a távbeszélőn keresztüli kapcsolattartásról szóló irányelv (1994); az értékpapír-bizottságról szóló irányelv (1998); a munkaidő-szervezésről szóló irányelv (2009); az új élelmiszerekről szóló rendelet (2011)).
    https://www.europarl.europa.eu/oeil/popups/ficheprocedure.do?reference=2004/0209(COD)&l=en
    https://www.europarl.europa.eu/oeil/popups/ficheprocedure.do?lang=en&reference=2008/0002(COD) .
  22. Ha a Parlament és a Tanács küldöttsége kompromisszumra jut, az egyeztetőbizottságnak jóvá kell hagynia a „közös szöveget”. A Tanács küldöttsége minősített többséggel hagyja azt jóvá (vagy a Szerződésben megjelölt esetekben egyhangúlag), a Parlament küldöttsége pedig tagjai egyszerű többségével.
  23. Amint az egyeztetőbizottságban megállapodás születik a közös szövegről (vagy később a bizottság társelnökei közötti levélváltás formájában), annak az intézménynek a főtitkársága, ahol az első ülésre sor került, elkészíti a jogalkotási szöveg tervezetét, elvileg a tárgyalások nyelvén. A Parlament weboldalán közvetlenül a tárgyalások lezárása után, amint lehetséges, közzétesznek egy ideiglenes verziót: https://www.europarl.europa.eu/code/default_hu.htm.
  24. A jogi és nyelvi ellenőrzést követően a dokumentumot az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhetővé teszik.
  25. Az egyeztetőbizottság társelnökei kísérő levéllel elküldik a közös szöveget a Parlament elnökének és a Tanács soros elnökének. Az intézmények esetleges nyilatkozatait csatolják e levélhez. A levelet tájékoztatás céljából megküldik a Bizottság azon képviselőjének is, aki részt vett az egyeztetőbizottságban.
  26. Az egyeztetőbizottságban létrejött megállapodást az egész Parlamentnek és a Tanácsnak is meg kell erősítenie. A két intézmény külön-külön szavaz a létrejött közös szövegről, és nincs lehetőségük további módosításokra.
A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége
  1. A Parlamentet a tanácsi küldöttség tagjainak létszámával megegyező számú képviselőből álló küldöttség képviseli az egyeztetőbizottságban. A küldöttséget minden egyeztető eljáráshoz külön nevezik ki. Feladata a Parlament egészének képviselete a Tanáccsal folytatott tárgyalások során.
  2. Minden egyes ciklus kezdetén, illetve az Európai Parlament általános politikai összetételében bekövetkező jelentős változások esetén, az Elnökök Értekezlete a képviselőcsoportok relatív politikai súlyával összhangban határozza meg az egyeztetőbizottságba delegált küldöttségek politikai összetételét.
  3. A 2014. májusi európai parlamenti választások után alakult EP politikai összetétele alapján az egyeztetőbizottságba delegált parlamenti küldöttségek összetétele az alábbiak szerint alakul:
    • ENP: 9 képviselő
    • S&D: 8 képviselő
    • ECR: 3 képviselő
    • ALDE: 2 képviselő
    • GUE/NGL: 2 képviselő
    • Zöldek: 2 képviselő
    • EFDD: 2 képviselő
  4. Az egyeztetés tekintetében külön felelősséggel felruházott három alelnök mindegyik ilyen küldöttségben részt vesz, és beleszámítanak az egyes képviselőcsoportok kvótáiba. Mindegyik küldöttségnél e három alelnök egyike tölti be az elnöki tisztet: egymás között döntik el, hogy ki melyik egyeztetési eljárásért lesz felelős, illetve ennek megfelelően azt, hogy ki melyik küldöttségben tölti be az elnöki tisztet. Az előadó(k) és az illetékes parlamenti bizottság elnöke szintén hivatalból kijelölt tagjai a küldöttségnek, és beleszámítják őket képviselőcsoportjuk kvótájába.
  5. A küldöttség további tagjait az egyes képviselőcsoportok nevezik ki az egyes egyeztetési eljárásokhoz. Legtöbbjük az illetékes bizottságból vagy a véleményt nyilvánító bizottságokból érkezik. Ha a társbizottsági eljárást kell alkalmazni, a parlamenti küldöttség magában foglalja a társbizottság előadóját is. A képviselőcsoportoknak megegyező számú helyettest is ki kell jelölniük, akik aktívan részt vehetnek a küldöttség munkájában, de csak teljes jogú tag helyettesítése esetén szavazhatnak.

A küldöttség szervezése

  1. A parlamenti küldöttség alakuló ülést tart, melyen megbízást ad a tárgyalócsapatnak általában a küldöttség elnöki teendőit ellátó alelnöknek, az illetékes bizottság elnökének és az előadó(k)nak –, hogy a háromoldalú tárgyalások megkezdődhessenek.
  2. A Bizottság is részt vesz ezen az ülésen és a parlamenti küldöttség valamennyi későbbi ülésén is. Képviselőinek feladata, hogy ismertessék és magyarázzák a Parlament második olvasatbeli módosításaival kapcsolatos bizottsági véleményt, és lehetőség szerint nyújtsanak tájékoztatást azokról a tanácsbeli fejleményekről is, melyekről tudomásuk van.
  3. A küldöttség tagjai az egymást követő ülések során folyamatosan nyomon követik az egyeztető eljárás előrehaladását.
  4. A küldöttség üléseinek fő célja a tárgyalócsoport megbízatásának megújítása, valamint minden kompromisszumos szöveg megvitatása. Általános egyetértés függvényében jóváhagynak bizonyos módosításokat vagy kompromisszumos javaslatokat. Ha rendezetlen kérdések maradnak, a küldöttség utasításokkal látja el a tárgyalócsoportot arra vonatkozóan, hogyan folytasson tárgyalásokat a Tanáccsal. A parlamenti küldöttség eljárási kérdéseket is megvizsgál, például azt, hogy szükséges-e egy másik háromoldalú ülés megszervezése, illetve hogy az egyeztetőbizottságot össze lehet-e hívni, és ha igen, mikor.
  5. Az eljárás végén a küldöttség hivatalosan jóváhagyja vagy elutasítja az egyeztetés során elért megállapodást. A küldöttség célja, hogy konszenzussal döntsön. Amennyiben azonban szavazásra van szükség, a jóváhagyáshoz a tagok abszolút többségének szavazata (a lehetséges 28-ből legalább 15 szavazat) szükséges.
  6. A küldöttséget a parlamenti igazgatás egy szakszolgálata, az egyeztetésekkel és az együttdöntéssel foglalkozó titkárság, és a különböző szakszolgálatok, például a jogi szolgálat, a jogász-nyelvészek és a sajtószolgálat segítik.
Vissza a kezdőoldalra     

#7Harmadik olvasat az Európai Parlamentben és a Tanácsban 

Teljes szöveg 
A közös szöveget egy időben elküldik a Parlament és a Tanács számára jóváhagyás céljából. Nincs arra vonatkozó konkrét szabály, hogy a társjogalkotóknak milyen sorrendben kell határozniuk. A két intézménynek 6 (vagy közös megegyezés esetén 8) hét áll rendelkezésére a döntéshez, miközben nem hajthatnak végre módosításokat a szövegen. A Parlamentben a közös szövegről történő szavazást a plenáris ülésen tartott vita előzi meg. Ha a Parlament és a Tanács jóváhagyja a közös szöveget, a jogalkotási javaslat elfogadottnak tekintendő. Ha a valamelyik, illetve mindkét intézmény elutasítja a szöveget, vagy nem reagál időben, a javasolt jogalkotási aktus elbukik, és az eljárás lezárul. Az eljárást csak egy új bizottsági javaslat indíthatja újra.
  1. Ha az egyeztetőbizottság jóváhagyja a közös szöveget, azt harmadik olvasatban az egész Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. A két intézmény külön szavaz a közös szövegről, további módosításokra nincs lehetőség.
  2. Az egyeztető eljárás sikeres befejezését követően a közös munkadokumentum és az egyeztetés során elfogadott módosítások alapján közös szövegtervezet készül. Először egy nyelven készítik el, majd fordítás készül a többi hivatalos nyelvre. A közös szövegtervezet eredeti nyelvi változatát elküldik a küldöttség tagjainak.
  3. A véglegesített közös szöveget, amelyet a Parlament és a Tanács jogász-nyelvészei is ellenőriztek, az egyeztetőbizottság társelnökei továbbítják a Parlament elnökének és a Tanács soros elnökének. Az intézmények esetleges nyilatkozatait csatolják levelükhöz.
  4. A harmadik olvasatot e levél kézhezvételétől számítva 6 héten belül vezénylik le. A határidő a Parlament vagy a Tanács, illetve a két intézmény közös kezdeményezésére legfeljebb két héttel meghosszabbítható.

A Parlament

  1. A hat hetes (legfeljebb 8 hétre hosszabbítható) időszak alatt az európai parlamenti küldöttség tagjai saját nyelvükön megkapják a végleges közös szöveget egy jelentéssel együtt, amely ismerteti az egyeztető eljárás különböző szakaszait és eredményeit, és szerepel benne az is, hogy a küldöttség hogyan szavazott az egyeztető eljárás során. A Parlament plenáris üléssel foglalkozó szolgálatainak elküldik a végleges közös szöveget, az előadó és a küldöttség elnöke által készített jelentést, a kísérő levelet és az intézmény valamennyi nyilatkozatát. A megállapodás különböző nyelvi változatait ekkor teszik közzé a Parlament weboldalán.
  2. A közös szövegről történő szavazást a plenáris ülésen vita előzi meg a tárgyalások eredményéről és a Tanáccsal elért (vagy el nem ért) megállapodásról. Ez a vita általában a küldöttség elnöki tisztét betöltő alelnök és az előadó nyilatkozatával kezdődik. A plenáris ülésen ezt követően szavaznak a közös szövegről. A jóváhagyáshoz a leadott szavazatok egyszerű többsége szükséges; ellenkező esetben a közös szöveget elutasítják.

A Tanács

  1. A közös szöveget a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, amely általában a Parlament harmadik olvasatát követően szavaz. A Tanács minősített többséggel határoz.
  2. A gyakorlatban a közös szöveg Tanács általi jóváhagyása nem okoz problémát, mivel az egyeztetőbizottságbeli tanácsi küldöttség tagállamonként egy képviselőből áll. A Tanács eddig soha nem utasította el az egyeztetés során elért megállapodást.
  3. Ha bármelyik intézmény nem hagyja jóvá a közös szöveget, a jogalkotási eljárás véget ér: csak új bizottsági javaslat indíthatja újra.
  4. Ha a szöveget a Parlament és a Tanács is jóváhagyja, az aktust aláírásra benyújtják az Európai Parlament és a Tanács elnökeinek és főtitkárainak, és közzéteszik a Hivatalos Lapban.
 
Vissza a kezdőoldalra      
Cikk megjelenítése PDF formátumban 

Szerződés 

Az európai unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata : 294. cikkaz EKSz. korábbi 251. cikke)

  1. Ha A Szerződések valamely jogi aktus elfogadásával kapcsolatban rendes jogalkotási eljárásra hivatkoznak, a következő eljárást kell alkalmazni.
  2. A Bizottság javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

Első olvasat

  1. Az Európai Parlament első olvasatban elfogadja álláspontját és azt továbbítja a Tanácsnak.
  2. Ha a Tanács az Európai Parlament álláspontjával egyetért, a javasolt aktust az Európai Parlament álláspontjának megfelelő szövegezéssel elfogadottnak kell tekinteni.
  3. Ha a Tanács nem ért egyet az Európai Parlament álláspontjával, a Tanács első olvasatban elfogadja saját álláspontját, és azt közli az Európai Parlamenttel.
  4. A Tanács teljeskörűen tájékoztatja az Európai Parlamentet az első olvasatban elfogadott állás­ pont elfogadásához vezető okokról. A Bizottság teljeskörűen tájékoztatja az Európai Parlamentet a saját álláspontjáról.

Második olvasat

  1. Ha az e közléstől számított három hónapon belül az Európai Parlament:
    1. egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával vagy nem foglal állást, a szóban forgó jogi aktust a Tanács álláspontjának megfelelő szövegezéssel elfogadottnak kell tekinteni;
    2. tagjainak többségével elutasítja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni;
    3. tagjainak többségével módosításokat javasol a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjához, az így módosított szöveget továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak; a Bizottság véleményt nyilvánít ezekről a módosításokról.
  2. Ha az Európai Parlament módosításainak kézhezvételétől számított három hónapon belül a Tanács minősített többséggel:
    1. valamennyi módosítással egyetért, a javasolt jogi aktust elfogadottnak kell tekinteni;
    2. nem fogadja el valamennyi módosítást, a Tanács elnöke az Európai Parlament elnökével egyetér­ tésben hat héten belül összehívja az egyeztetőbizottságot.
  3. A Tanács egyhangúlag dönt azokról a módosításokról, amelyekről a Bizottság elutasító véle­ ményt adott.

Egyeztetés

  1. A Tanács tagjaiból vagy azok képviselőiből és az Európai Parlament azonos számú képvise­ lőiből álló egyeztetőbizottság feladata, hogy a Tanács tagjainak vagy azok képviselőinek minősített többségével és az Európai Parlament képviselőinek többs��gével az Európai Parlament és a Tanács második olvasatban elfogadott álláspontjai alapján az összehívásától számított hat héten belül megállapodásra jusson egy közös szövegtervezetről.
  2. A Bizottság részt vesz az egyeztetőbizottság munkájában, és megtesz minden szükséges kezdeményezést az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében.
  3. Ha az egyeztetőbizottság az összehívásától számított hat héten belül nem hagy jóvá közös szövegtervezetet, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.

Harmadik olvasat

  1. Ha e határidőn belül az egyeztetőbizottság jóváhagy egy közös szövegtervezetet, e jóváha­ gyástól számítva hat hét áll rendelkezésre, hogy az Európai Parlament a leadott szavazatok több­ ségével, a Tanács pedig minősített többséggel e tervezetnek megfelelően elfogadja a szóban forgó jogi aktust. Ha ez nem teljesül, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.
  2. Az e cikkben említett három hónapos, illetve hathetes határidő az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére legfeljebb egy hónappal, illetve két héttel meghosszabbodik.

Különös rendelkezések

  1. Ha a Szerződésekben meghatározott esetekben valamely jogalkotási aktust a tagállamok egy csoportjának kezdeményezésére, az Európai Központi Bank ajánlása alapján, illetve a Bíróság kérelme alapján kell a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadni, a (2) bekezdés, a (6) bekezdés második mondata és a (9) bekezdés nem alkalmazható.

Ebben az esetben az Európai Parlament és a Tanács a javasolt jogi aktust az első és második olvasatban elfogadott álláspontjaikkal együtt továbbítják a Bizottságnak. Az eljárás folyamán az Európai Parlament vagy a Tanács kikérheti a Bizottság véleményét, amely véleményt a Bizottság saját kezdeményezésére is kiadhat. A Bizottság, amennyiben szükségesnek ítéli, a (11) bekezdésnek megfelelően részt vehet az egyeztetőbizottságban is.


EN C 326/174 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.10.26.

 
Cikk megjelenítése PDF formátumban  A rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartozó területek (PDF) A rendes jogalkotási eljárás kézikönyve, A Tanács, 2010  

Megosztás