Ismertetők az Európai Unióról
Európai Parlament
Kérjük, töltse ki ezt a mezőt.

Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés

A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul, és több területen a tagállamok jogszabályainak közelítésére irányuló intézkedéseket is magában foglal. A Lisszaboni Szerződés erősebb alapot teremtett egy büntető igazságszolgáltatási térség kialakításához, és egyúttal új hatásköröket adott az Európai Parlamentnek.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 82–86. cikke.

Célkitűzések

Az Európai Unión belüli határellenőrzések fokozatos megszüntetése jelentősen előmozdította az uniós polgárok szabad mozgását, de a bűnelkövetők határokon átnyúló tevékenységét is megkönnyítette. A határokon átnyúló bűnözés jelentette kihívás leküzdése érdekében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség területe olyan intézkedéseket is magában foglal, amelyek célja a tagállamok között a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés előmozdítása. A kiindulópontot a kölcsönös elismerés elve jelenti. Konkrét intézkedések kerültek elfogadásra a transznacionális bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem és annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok, a gyanúsítottak és a fogvatartottak jogai Unió-szerte védelemben részesüljenek.

Eredmények

A. A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó főbb uniós jogi aktusok

1. Elfogadási eljárások

Az EUMSZ-szel összhangban a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó legtöbb intézkedést rendes jogalkotási eljárás keretében fogadják el, és azok az Európai Unió Bírósága általi bírósági felülvizsgálatnak vethetők alá. Mindazonáltal, még ha el is tekintünk a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség sajátosságaitól (Írország és Dánia kimaradása (lásd az EUMSZ-hez csatolt 21. és 22. sz. jegyzőkönyvet) és a nemzeti parlamentek kiváltságos szerepe (lásd az EUMSZ-hez csatolt 1. és 2. sz. jegyzőkönyvet)), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – a rendőrségi együttműködéssel egyetemben – nem vált maradéktalanul az uniós keret részévé, és részben továbbra is megőrizte a Lisszaboni Szerződés előtti eredeti sajátosságait:

  • a Bizottság megosztja a tagállamokkal kezdeményezési jogkörét, ha ez utóbbiak a Tanács tagjainak egynegyedét képviselik (az EUMSZ 76. cikke);
  • a Parlamenttel csupán konzultálnak a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó konkrét intézkedésekről, amelyeket ezután a Tanács egyhangúlag fogad el. Amennyiben a Tanácsban nincs egyhangúság, még mindig lehetséges kilenc vagy több tagállam megerősített együttműködés keretében történő közös fellépése.

2. A rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott főbb jogi aktusok

a. A büntetőeljárásokra vonatkozó közös minimumszabályok:

  • Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról;
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról;
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve (2013. október 22.) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve (2016. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve (2016. május 11.) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről.

b. A terrorizmus elleni küzdelem:

  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/784 rendelete (2021. április 29.) az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2131 rendelete (2023. október 4.) az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben folytatott digitális információcsere tekintetében történő módosításáról.

c. A korrupció, a kiberbűnözés, a csalás és a pénzmosás elleni küzdelem:

  • Az Európai Parlament és a Tanács 2013/40/EU irányelve (2013. augusztus 12.) az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról („kiberbűnözési irányelv”);
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2014/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról;
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2014/57/EU irányelve (2014. április 16.) a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről szóló irányelv);
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2014/62/EU irányelve (2014. május 15.) az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1673 irányelve (2018. október 23.) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1805 rendelete (2018. november 14.) a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/713 irányelve (2019. április 17.) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról.

d. Információcsere a tagállamok és az uniós ügynökségek között:

  • Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA);
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról. Ez a rendelet a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/884 irányelvhez kapcsolódik;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/977 irányelve (2023. május 10.) a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1543 rendelete (2023. július 12.) a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1544 irányelve (2023. július 12.) a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról.

e. Az áldozatok védelme:

  • Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről;
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről;
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2011/99/EU irányelve (2011. december 13.) az európai védelmi határozatról;
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról.

B. A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel foglalkozó ügynökségek és egyéb kapcsolódó szervek

1. Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust)

Az Eurojust ösztönzi és javítja a nyomozások és büntetőeljárások összehangolását, valamint a tagállami hatóságok közötti együttműködést. Elősegíti különösen a nemzetközi kölcsönös jogsegély iránti kérelmek és a kiadatási kérelmek végrehajtását. Az Eurojust minden lehetséges módon támogatja a tagállami hatóságokat a határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások hatékonyabbá tételében.

Az Eurojust – a tagállam kérésére – segítséget nyújthat valamely tagállamnak az adott tagállammal és egy harmadik országgal kapcsolatos nyomozási és vádhatósági tevékenységek során, ha az Eurojust és a harmadik ország együttműködési megállapodást kötött, vagy ha ehhez bizonyítottan alapvető érdek fűződik.

Az Eurojust hatásköre ugyanazokra a bűncselekményekre terjed ki, mint amelyek tekintetében a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) hatáskörrel rendelkezik, ilyenek például a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem, a hamisítás, a pénzmosás, a számítástechnikai bűnözés, a vagyon vagy közjavak elleni bűncselekmények, ideértve a csalást és a korrupciót is, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények, környezeti bűncselekmények és bűnszervezetben való részvétel. Az Eurojust a tagállam kérésére segítséget nyújthat más típusú bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokban és vádhatósági eljárásokban is.

Oroszország Ukrajna elleni, 2022 februárjában kezdődött katonai agresszióját követően 2022 márciusában az Eurojust által támogatott közös uniós nyomozócsoport kezdte meg működését Ukrajnában. 2023. április 14-én a közös nyomozócsoport hét tagja megállapodott abban, hogy nemcsak a feltételezett háborús bűncselekményeket, hanem az Ukrajnában elkövetett népirtás bűntettének eseteit is kivizsgálják. Üdvözölték továbbá az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának azon ígéretét is, hogy ügyészt rendel ki az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központhoz. Az Eurojust a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok adatbázisának (CICED) is otthont ad, hogy támogassa a közös nyomozócsoport munkáját és a nemzetközi bűncselekményekkel kapcsolatos egyéb nyomozásokat.

2022 áprilisában a Bizottság az Eurojust megbízatásának kiterjesztésére irányuló javaslatot tett közzé. A Parlament és a Tanács néhány héttel később megállapodásra jutott a felülvizsgált megbízatásról, amely lehetővé teszi az Eurojust számára, hogy megőrizze, elemezze és tárolja a háborús bűncselekményekre, népirtásra és emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékokat, és ezeket megossza a tagállamok illetékes igazságügyi hatóságaival és a Nemzetközi Büntetőbírósággal. Az új Eurojust-rendeletet 2022. május 31-én hirdették ki az EU Hivatalos Lapjában, és az a kihirdetést követő napon hatályba lépett.

Az Eurojust előző keretjogszabálya (az Eurojust megerősítéséről szóló, 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozat) 2009. június 4-én lépett hatályba. Az (EU) 2018/1727 rendelet 2019. december 12-én vált alkalmazandóvá. Az Eurojust jelenlegi jogalapja az (EU) 2018/1727 rendeletnek a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel, a háborús bűncselekményekkel és a kapcsolódó bűncselekményekkel összefüggő bizonyítékok Eurojustnál történő megőrzése, elemzése és tárolása tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/838 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Az Eurojust minden évben éves jelentést tesz közzé. Az Eurojust 2023. május 24-én tette közzé 2022. évi éves jelentését. A három legfontosabb bűncselekménytípus, amelyekkel az ügynökség 2022-ben foglalkozott, a csalás, a kábítószer-kereskedelem és a pénzmosás volt.

Az Eurojust székhelye Hágában, Hollandiában található.

2. Az Európai Ügyészség (EPPO)

Az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet 2017. november 20. óta van hatályban. A Parlament 2017. október 5-i jogalkotási állásfoglalásában adta egyetértését a Tanács rendelettervezetéhez.

Az Európai Ügyészség független és decentralizált hivatal, amelynek hatáskörébe tartozik az uniós költségvetést érintő bűncselekményekkel – például csalásokkal, korrupciós bűncselekményekkel, illetve határokon átnyúló súlyos, 10 millió EUR értéket meghaladó héacsalásokkal – kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások lefolytatása. A bűncselekmények jegyzékét a jövőben ki lehet egészíteni például a terrorizmussal.

A Parlament és a Tanács közös megegyezéssel kinevezték az első európai főügyészt, Laura Codruţa Kövesit, akinek megbízatása hét évre szól, amely nem újítható meg.

Eddig 22 tagállam csatlakozott az Európai Ügyészséghez, és azon kevés tagállam, amely jelenleg nem vesz részt benne, bármikor csatlakozhat. Az Európai Ügyészség központi irodája Luxembourgban van, a legfőbb ügyész és az összes részt vevő tagállam képviselőiből álló ügyészi kollégium irodáival együtt. Ők vezetik a delegált ügyészek által végzett napi bűnügyi nyomozásokat.

Az Európai Ügyészség 2021. június 1-jén kezdte meg működését, és már számos vizsgálatot folytat. Ezen kívül is számos területen zajlik a munka: folyamatban van a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereknek az Európai Ügyészségről szóló rendelethez való hozzáigazítása, a delegált európai ügyészek kinevezése, valamint a személyzet felvétele.

Az Európai Ügyészség 2023. március 23-án ismertette 2022. évi éves jelentését az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága előtt. 2022-ben az Európai Ügyészség 3318 bűnügyi bejelentést kapott és dolgozott fel, és 865 nyomozást indított. Emellett a bírák 359,1 millió EUR összegben adtak ki befagyasztást elrendelő határozatokat az Európai Ügyészség vizsgálataival összefüggésben (szemben a 2021. évi 147,3 millió EUR-val), ami a szervezet 2022. évi költségvetése több mint hétszeresének felel meg.

Az Európai Parlament szerepe

A Parlament kulcsszerepet játszik a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jogszabályok kialakításában azáltal, hogy politikai prioritásként kezeli a bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet. A Tanáccsal egyenrangú félként munkálkodik a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javításán. A rendes jogalkotási eljárás az uniós büntetőjog szinte valamennyi területén irányadó, néhány kivételtől eltekintve, amelyek között különösen az Európai Ügyészség létrehozásához szükséges egyetértési eljárás említendő.

A tagállamok között a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megvalósításának fő eszköze az Eurojust. Az Europol reformja során a Parlament aktívan kiállt a nagyobb mértékű parlamenti ellenőrzés és az adatvédelmi szabályok javítása mellett.

A Parlament 2020. december 1-jén (a Covid19 miatti távoli részvétellel) megszervezte az Eurojust tevékenységeinek értékeléséről szóló első parlamentközi bizottsági ülést. A parlamentközi bizottsági ülés az EUMSZ 85. cikkével és az (EU) 2018/1727 rendelettel összhangban az Eurojust tevékenységeinek az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek általi első értékelésével foglalkozott. Az Eurojust tevékenységének értékeléséről szóló második parlamentközi bizottsági ülésre 2022. február 1-jén, a harmadikra pedig 2022. november 30-án került sor. A negyedik parlamentközi bizottsági ülést 2023. november 7-én tartották Brüsszelben.

Az Európai Parlament 2021. január 20-án állásfoglalást fogadott el az európai elfogatóparancs és a tagállamok közötti átadási eljárások végrehajtásáról (valamint elfogadta a Lisszaboni Szerződés előtt elfogadott, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat végrehajtásáról szóló jelentést). Ezen állásfoglalásában a Parlament értékelte a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló, hosszadalmas uniós kiadatási eljárásokat 2004-ben felváltó, egyszerűsített, határokon átnyúló bírósági átadási eljárás eredményeit.

2021. október 6-án a Parlament állásfoglalást fogadott el a mesterséges intelligenciáról (MI) a büntetőjogban, valamint annak a rendőrség és az igazságügyi hatóságok általi, büntetőügyekben történő felhasználásáról.

A Parlament jelenleg jelentéseket (és állásfoglalásokat) készít a következő kérdésekről: a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzése és leküzdése; a korrupció elleni küzdelem; az emberkereskedelem megelőzése, továbbá az ellene folyó küzdelem és az áldozatok védelme; a büntetőeljárás átadása; az áldozatok jogai; a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása; vagyonelkobzás és vagyonvisszaszerzés; online gyűlöletbeszéd és online erőszak; valamint a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok felderítése és eltávolítása.

A Parlament nyomon fogja követni továbbá a Bizottság közelmúltbeli és jövőbeli kezdeményezéseit a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, a kiberbűnözés, az igazságszolgáltatás digitalizációja, a bűnüldözési együttműködés, a terrorizmus és az erőszakos radikalizálódás, a behatoló kémszoftverek, a dezinformáció és a jogellenes online tartalmak, az igazságügyi képzés, az igazságszolgáltatásban a jogállamisággal kapcsolatos fejlemények, valamint a mesterséges intelligencia területén.

2022 májusában az Ukrajna elleni orosz agresszió fényében a Bizottság új, megerősített szabályokat javasolt a vagyonvisszaszerzésre és -elkobzásra vonatkozóan, abból a célból, hogy segítse az uniós korlátozó intézkedések végrehajtását, amelyek megsértését javasolja felvenni az uniós bűncselekmények jegyzékébe. A Parlament részt vesz a jóváhagyás folyamatában e javaslatok tekintetében, amelyeket a „Freeze and Seize” munkacsoport keretében terjesztettek elő.

A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó politikák kidolgozása még folyamatban van, középpontjában pedig az egész EU-ra kiterjedő fenyegetések és a bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem áll. A Parlament konkrét intézkedéseket fogadott el a terrorizmus, a transznacionális bűnözés, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem és annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok, a gyanúsítottak és a fogvatartottak jogai Unió-szerte védelemben részesüljenek. A tagállamok közötti információcsere javítását célzó számos intézkedést is elfogadtak.

 

Alessandro Davoli