Rendőrségi együttműködés

A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) az EU tágabb belső biztonsági struktúrájának központi eleme. A bűnüldözés területét érintő együttműködés és a szakpolitikák még mindig fejlődnek, különös tekintettel a terrorizmus, a kiberbűnözés és a bűnözés egyéb súlyos és szervezett formái elleni küzdelemre. A fő cél egy biztonságosabb Európa megvalósítása valamennyi uniós polgár javára, az alapvető jogokkal és az adatvédelmi szabályokkal összhangban, amint azt a Parlament többször is kérte.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 33. cikke, (vámügyi együttműködés) valamint 87., 88. és 89. cikke.

Célkitűzések

A hatékony rendőri együttműködés kulcsszerepet játszik az Uniónak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, az alapvető jogok tiszteletben tartására épülő térséggé történő átalakításában. A határokon átnyúló, a rendőrségi szerveket, a vámhatóságokat és egyéb bűnüldöző szolgálatokat bevonó bűnüldözési együttműködés célja a bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása az EU egész területén. A gyakorlatban ez az együttműködés legfőképpen a súlyos bűncselekményekre (szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem, emberkereskedelem, számítástechnikai bűnözés) és a terrorizmusra vonatkozik. Az Europol az EU bűnüldözési ügynöksége.

Eredmények

A. Előzmények

A tagállamok közti rendőri együttműködés 1976-ban vette kezdetét, az ún. „Trevi Csoport”, az igazságügyi és belügyminisztériumok képviselőinek kormányközi hálózata révén. Ezt követően a Maastrichti Szerződés meghatározta azokat a közös érdekű kérdéseket, amelyek esetében indokolt a rendőrségi együttműködés (terrorizmus, kábítószer és a nemzetközi bűnözés egyéb formái). Továbbá lefektette egy „európai rendőrségi hivatal” (Europol) létrehozásának elvét, amely kezdetben az Europol Kábítószeregység formájában jött létre. Az Europol Egyezményt 1995. július 26-án írták alá, bár a hivatal csak 1999. július 1-jén kezdte meg hivatalosan működését az (1997. október 2-án aláírt) Amszterdami Szerződésben megerősített hatáskörökkel. Ugyanakkor a rendőrségi együttműködés terén már az Europol létrejötte előtt is történt előrelépés. A schengeni térség létrehozásával (1985), amelyben eleinte csak néhány tagállam vett részt, már megvalósult a határokon átnyúló rendőri együttműködés (lásd még a 4.2.4. sz. tájékoztatót). Az Amszterdami Szerződés hatálybalépésekor a schengeni vívmányokat – ideértve a rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos aspektusokat – belefoglalták az uniós jogba, bár a kormányközi együttműködés harmadik pilléréhez kerültek. Ugyanezt a kormányközi megközelítést alkalmazták azon rendőrségi együttműködési intézkedések esetében is, amelyeket a tagállamok egy kis csoportja fogadott el a Prümi Szerződés keretében, amely DNS-, ujjlenyomat- és jármű-nyilvántartási adatok cseréjéről szóló rendelkezéseket tartalmazott. A Prümi Szerződést uniós szinten a 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozattal vezették be teljes egészében.

B. A jelenlegi intézményi keret

A Lisszaboni Szerződés jelentősen leegyszerűsítette az intézményi keretet (EUMSZ), így a rendőri együttműködésre vonatkozó intézkedések nagy része jelenleg a rendes jogalkotási eljárás (együttdöntési eljárás) keretében kerül elfogadásra, felülvizsgálatuk pedig az Európai Unió Bírósága hatáskörébe tartozik. Mindazonáltal, még ha el is tekintünk a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség sajátosságaitól (az Írországra és Dániára vonatkozó mentességek, a nemzeti parlamentek kiváltságos szerepe (lásd az EUMSZ-hez csatolt 1., 2., 21. és 22. sz. jegyzőkönyvet)), a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés nem vált maradéktalanul a közösségi keret részévé, és részben továbbra is megőrzi eredeti sajátosságait:

  • a Bizottság megosztja a tagállamokkal kezdeményezési jogkörét, ha ez utóbbiak a Tanács tagjainak egynegyedét képviselik (az EUMSZ 76. cikke);
  • a Parlamenttel csupán konzultálnak az operatív együttműködési intézkedésekről, melyeket a Tanács egyhangúlag fogad el. Amennyiben a Tanácsban nincs egyhangúság, kilenc vagy több tagállam megerősített együttműködés alapján együttműködhet. Ebben az esetben az Európai Tanács felfüggeszti a folyamatot, hogy konszenzust keressen (az ún. „felfüggesztő eljárás”, az EUMSZ 87. cikkének (3) bekezdése).

C. A rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott fő jogalkotási aktusok a rendőrségi együttműködésről

  • Az Európai Parlament és a Tanács 2013/40/EU irányelve (2013. augusztus 12.) az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról („kiberbűnözési irányelv”). A tagállamoknak ezt az irányelvet 2015. szeptember 4-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2016. július 1-jétől alkalmazandó (EU) 2015/2219 rendelete (2015. november 25.) az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről.
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról. A tagállamoknak az irányelvet 2018. május 25-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről. A tagállamoknak ezt az irányelvet 2018. május 9-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról. A tagállamoknak ezt az irányelvet 2018. szeptember 8-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/555 irányelve (2021. március 24.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2018. december 11-étől alkalmazandó (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.
  • Az Európai Parlament és a Tanács legkésőbb 2021. december 28-tól alkalmazandó (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről.
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról;
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1153 irányelve (2019. június 20.) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről. A tagállamoknak ezt az irányelvet 2021. augusztus 1-jéig kellett átültetniük nemzeti jogukba.
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/784 rendelete (2021. április 29.) az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről, amely 2022. június 7-től alkalmazandó.
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/991 rendelete (2022. június 8.) az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról, 2022. június 28-tól alkalmazandó.
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv). A tagállamoknak ezt az irányelvet 2024. október 18-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (CER-irányelv). A tagállamoknak ezt az irányelvet 2024. október 18-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/977 irányelve (2023. május 10.) a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről; A tagállamoknak ezt az irányelvet 2024. december 12-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2023. október 31-től alkalmazandó (EU) 2023/2131 rendelete (2023. október 4.) az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben folytatott digitális információcsere tekintetében történő módosításáról.

D. A rendőrségi együttműködés ügynökségei és egyéb szervei

1. Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol)

Az Europol olyan ügynökség, amelynek fő célja Európa biztonságosabbá tétele. Támogatja a tagállamokat a terrorizmus, a számítástechnikai bűnözés és a bűnözés egyéb súlyos és szervezett formái elleni küzdelemben. Az Europol számos nem uniós partnerállammal és nemzetközi szervezettel is együttműködik. Az Europol a bűnüldözési műveletek támogató központjaként és a bűnözői tevékenységekkel kapcsolatos információk központjaként működik.

A kiterjedt bűnszervezetek és terrorista hálózatok jelentős fenyegetést jelentenek az EU belső biztonsága számára. A legnagyobb biztonsági fenyegetések a terrorizmusból, a nemzetközi kábítószer-kereskedelemből, a pénzmosásból, a szervezett csalásból, az euró hamisításából és az emberkereskedelemből származnak.

Az Europol több szakosodott egységet hozott létre e veszélyek kezelésére:

  • a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ növeli a számítógépes bűncselekményekkel szembeni bűnüldözési fellépés hatékonyságát az Unióban, és ezáltal segít megvédeni az Európában élőket, vállalkozásokat és kormányokat az internetes bűncselekményektől;
  • a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központ támogatást nyújt a tagállamoknak azoknak az összetett és kifinomult bűnözői hálózatoknak a célzott felszámolásában, amelyek részt vesznek a migránsok csempészésében;
  • a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központ olyan operatív és szakértői központ, amely tükrözi a terrorra adott uniós válasz megerősítésének egyre sürgetőbb igényét;
  • A Súlyos és Szervezett Bűnözés Elleni Európai Központ operatív támogatást nyújt a tagállamok nyomozásaihoz a súlyos és szervezett bűnözéssel kapcsolatos kiemelt ügyekben;
  • a Szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozó összehangolt koalíció operatív és technikai támogatást nyújt a bűnüldöző szerveknek és más partnereknek;
  • a Pénzügyi és Gazdasági Bűnözés Elleni Európai Központ olyan operatív központ, amely támogatja a tagállamokat a pénzügyi és gazdasági bűnözéssel kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekben;
  • a FIU.net egy decentralizált és kifinomult számítógépes hálózat, amely támogatja a pénzügyi információs egységeket az Unióban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmükben;
  • a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység feltárja és kivizsgálja az interneten és a közösségi média hálózatain megjelenő rosszindulatú tartalmakat.

Az Europol az Europol-rendelet alapján jött létre. Székhelye Hága, Hollandia. Az Europol számos jelentést készít, például a terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló uniós jelentést (TE-SAT), a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékelését (SOCTA), az internetes szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékelését (IOCTA) és egy éves felülvizsgálatot. Az Europol 2021 áprilisában tette közzé legutóbbi SOCTA-ját, a legutóbbi TE-SAT-ot 2023 júniusában, a legutóbbi IOCTA-ját pedig 2023 júliusában.

Az ügynökség nagyobb elszámoltathatósága érdekében az Europol-rendelet keretében létrehoztak egy az Europollal foglalkozó közös parlamenti ellenőrző csoportot. Az EUMSZ 88. cikke rendelkezik az Europol tevékenységeinek az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek általi ellenőrzéséről. Az Europol-rendelet 51. cikke szerint „[a] közös parlamenti ellenőrző csoport politikai ellenőrzést gyakorol az Europol által a megbízatása keretében folytatott tevékenységek felett, beleértve az említett tevékenységeknek a természetes személyek alapvető jogaira és szabadságaira gyakorolt hatását is”. A közös parlamenti ellenőrző csoport 13. ülésére 2023. szeptember 20–21-én került sor Brüsszelben.

2022 májusában a Parlament és a Tanács új rendeletet fogadott el az Europol megbízatásának módosításáról. A módosított Europol-rendelet 2022. június 28-án lépett hatályba. Az új Europol-rendelet kiterjed a kutatás és az innováció javítására, a nagy adathalmazok feldolgozására, a magánfelekkel és a nem uniós országokkal való együttműködésre, az Európai Ügyészséggel való együttműködésre, valamint arra, hogy miként lehet új figyelmeztető jelzéseket bevinni a Schengeni Információs Rendszerbe a nem uniós országokból származó információk alapján, mivel az Europol most azt javasolhatja, hogy a tagállamok figyelmeztető jelzéseket vigyenek be. Az Europol ügyvezető igazgatója is javaslatot tehet majd olyan, határokon átnyúló dimenzióval nem rendelkező bűncselekményekkel kapcsolatos nemzeti nyomozások megindítására, amelyek uniós szakpolitika tárgyát képező közös érdeket érintenek.

2. Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL)

A CEPOL a bűnüldöző szervek tagjainak képzését kidolgozó, végrehajtó és összehangoló ügynökség. A CEPOL hozzájárul Európa biztonságosabbá tételéhez azáltal, hogy elősegíti az együttműködést és az ismeretek megosztását a tagállamok – és bizonyos mértékig nem uniós országok – bűnüldöző szerveinek tagjai között az EU biztonsági prioritásai, és különösen a súlyos és szervezett bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklus kapcsán felmerülő kérdésekben. A Bűnüldözési Képzési Ügynökség létrehozásáról a CEPOL-rendelet rendelkezik. Székhelye Budapest, Magyarország.

3. A Belső Biztonságra Vonatkozó Operatív Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottság (COSI)

Az EUMSZ 71. cikke értelmében „[a] belső biztonságra vonatkozó operatív együttműködés Unión belüli előmozdításának és erősítésének biztosítására a Tanácson belül egy állandó bizottság jön létre. A 240. cikk sérelme nélkül e bizottság segíti a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok intézkedéseinek összehangolását. E bizottság munkájába be lehet vonni az Unió érintett szerveinek és hivatalainak képviselőit. A bizottság munkájáról folyamatosan tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket”. A COSI létrehozásáról a belső biztonságra vonatkozó operatív együttműködéssel foglalkozó állandó bizottság létrehozásáról szóló, 2010. február 25-i tanácsi határozat (2010/131/EU) rendelkezett.

4. Az Európai Unió Helyzetelemző Központja

Az Európai Unió Helyzetelemző Központja (EU INTCEN) tulajdonképpen nem a rendőrségi együttműködés szerve, mivel az Európai Külügyi Szolgálat egyik szerve, és csak stratégiai elemzéssel foglalkozik. Ugyanakkor hozzájárul a rendőrségi együttműködéshez azáltal, hogy a hírszerző szolgálatok, a katonaság, a diplomaták és a rendőrség által szolgáltatott információk alapján értékelést készít a fenyegetésekről. Az INTCEN tevékenysége operatív szempontból is hasznos, például a terroristák mozgásának célállomásaival, okaival és útvonalaival kapcsolatos, az Unió egészére vonatkozó információk biztosítása révén.

Az Európai Parlament szerepe

A Parlament kulcsszerepet játszott a rendőrségi együttműködésre vonatkozó uniós jogszabályok kialakításában azáltal, hogy politikai prioritássá tette az európai lakosság biztonságát. Emellett a rendes jogalkotási eljárás keretében a Tanáccsal egyenrangú félként munkálkodik a rendőrségi együttműködés javításán.

A rendőrségi együttműködés fő eszköze az Europol, amely központi elemét képezi az EU szélesebb értelemben vett belső biztonsági infrastruktúrájának. Az Europol reformjának részeként a Parlament aktívan kiállt a nagyobb mértékű parlamenti ellenőrzés és a jobb adatvédelmi szabályok mellett. A Parlament (a rendes jogalkotási eljárás keretében) részt vett az Europol megbízatásának megerősítésében, a 2020. december 9-én elfogadott bizottsági javaslatot követően. Az új megbízatás lehetővé teszi az Europol számára, hogy nagy adathalmazokat dolgozzon fel, és olyan új technológiákat fejlesszen ki, amelyek megfelelnek a bűnüldözési igényeknek. Megerősíti továbbá az Europol adatvédelmi keretét és parlamenti felügyeletét. A felülvizsgált Europol-rendelet 2022 júniusában lépett hatályba.

A terrorizmus elleni küzdelemről és a véleménynyilvánítás szabadságáról folytatott különböző viták során a Parlament elítélte az Európában és világszerte elkövetett terrortámadásokat, és egységre és határozott reagálásra szólított fel. A Parlament emellett további erőfeszítésekre szólított fel az alapvető szabadságok előmozdítása érdekében, és utalt arra, hogy sürgősen kezelni kell a radikalizálódás és a gyűlöletbeszéd online vonatkozásait.

2020. december 17-én a Parlament állásfoglalást fogadott el a biztonsági unióra irányuló, a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó uniós stratégiáról, amelyet a Bizottság 2020. július 24-én javasolt. A stratégia a következő öt évben eszközök és intézkedések kidolgozását javasolja fizikai és digitális környezetünk biztonságának garantálása érdekében, ideértve a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, a hibrid fenyegetések megelőzését és felderítését, kritikus infrastruktúráink ellenálló képességének növelését, a kiberbiztonság előmozdítását, valamint a kutatás és az innováció előmozdítását.

2021. október 6-án a Parlament állásfoglalást fogadott el a mesterséges intelligenciáról (MI) a büntetőjogban, valamint annak a rendőrség és az igazságügyi hatóságok általi, büntetőügyekben történő felhasználásáról. A képviselők rámutattak az algoritmikus torzítás kockázatára a mesterségesintelligencia-alkalmazásokban, és hangsúlyozták, hogy a megkülönböztetés megelőzése érdekében emberi felügyeletre van szükség. Kérték továbbá az arcfelismerő rendszerek bűnüldözési célú telepítésére vonatkozó moratórium bevezetését.

A Parlament részt vesz a következők értékelésében és ellenőrzésében, és felülvizsgálja a vonatkozó jogalkotási javaslatokat:

Annak biztosítása érdekében, hogy a bűnüldözés Unió-szerte jobban működhessen együtt egy modern szabálykönyv alapján, a Bizottság 2021. december 8-án javaslatot tett egy uniós rendőrségi együttműködési kódexre, amely egyszerűsíti a különböző uniós eszközök és többoldalú együttműködési megállapodások jelenlegi mozaikját. A javasolt intézkedések közé tartozik egy az operatív rendőrségi együttműködésre vonatkozó ajánlás, a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcserére vonatkozó új szabályok, valamint a „prümi” keret szerinti rendőrségi együttműködést szolgáló automatizált adatcserére vonatkozó felülvizsgált szabályok. A Parlament részt vesz a javasolt intézkedések jóváhagyásában.

A Parlament jelenleg jelentéseket és állásfoglalásokat készít a következő kérdésekről: az emberkereskedelem megelőzése, továbbá az ellene folyó küzdelem és az áldozatok védelme; a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzése és leküzdése; online erőszak; gyermekek online szexuális bántalmazása; kiberbűnözés és kiberbiztonság; pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása; a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatok; az internetes adatvédelem és az elektronikus hírközlés titkosságának reformja; a Schengeni határellenőrzési kódex felülvizsgálata; a vízumkiadási eljárások digitalizálása; tárgyalások az Interpollal; bűnüldözési együttműködés; automatizált adatcsere a rendőrségi együttműködés érdekében (Prüm II); előzetes utasinformációk gyűjtése és továbbítása; a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály; terrorizmus és erőszakos radikalizálódás; tolakodó kémszoftverek; valamint az Egyesült Államokkal folytatott információcsere és adatáramlás.

A rendőrségi együttműködés és a belső biztonsági szakpolitikák kialakítása még tart, középpontba állítva a páneurópai fenyegetések és a bűnözés elleni hatékonyabb küzdelmet, és – különösen a Parlament vonatkozásában – ennek során tiszteletben tartva az alapvető jogokra és adatvédelemre vonatkozó szabályokat. Bár teljes mértékben felülvizsgálták az uniós rendőrségi együttműködési ügynökségekre vonatkozó szabályokat, továbbra is összehangolt erőfeszítésekre lesz szükség a rendőrségi együttműködésre irányuló intézkedések további megerősítése érdekében, különös tekintettel az adatok és bizonyítékok a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti, valamint az e hatóságok és az uniós ügynökségek közötti cseréje terén. A Parlament sürgette a tagállamokat, hogy az adatminőség tekintetében végezzék el a szükséges technikai szabványosítási javításokat, és alakítsák ki az információmegosztást alapértelmezettnek tekintő jövőbeli megközelítés jogi keretét. Ezzel összefüggésben az EU-nak körültekintően foglalkoznia kell az új technológiákkal, a mesterséges intelligenciával, a titkosítással, valamint a határigazgatási, biztonsági és migrációs információs rendszerek interoperabilitásával kapcsolatos kihívásokkal.

Mivel az uniós ügynökségek egyre több feladattal és növekvő elvárásokkal néznek szembe, megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat kell biztosítani számukra.

A Parlament immár teljes jogú intézményi szereplő a belső biztonsági politikák terén, és nagyobb szerepet kell játszania a rendőrségi együttműködési politikák értékelésében és meghatározásában.

 

Alessandro Davoli