A belső energiapiac
Az EU belső energiapiacának egységesítése és liberalizálása érdekében az Európai Unió intézkedéseket fogadott el versenyképes, fogyasztóorientált, rugalmas és megkülönböztetéstől mentes uniós piac kiépítése érdekében, piaci alapú eladási árakkal. Ezek az intézkedések a piacra jutással, az átláthatósággal és a szabályozással, a fogyasztóvédelemmel, a rendszer-összeköttetésekkel és az ellátás biztonságával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Megerősítik az egyéni fogyasztók, az energiaközösségek és a kiszolgáltatott fogyasztók jogait, tisztázzák a piaci résztvevők és szabályozók szerepét és felelősségi körét, és előmozdítják a transzeurópai energiahálózatok fejlesztését. Ukrajna orosz megszállása és az abból eredő energiaválság óta az uniós energiapiac szerkezete mélyreható strukturális változásokon ment keresztül.
Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. és 194. cikke.
Célkitűzések
Az energiaágazatban az EU belső piacának kiteljesítése megköveteli: számos kereskedelmi és egyéb akadály megszüntetését; az adó- és árpolitikák, valamint a normák és előírások közelítését; a környezetvédelmi és biztonsági szabályozást. A cél egy tisztességes piacra jutással és magas szintű fogyasztóvédelemmel, valamint az összekapcsolódás megfelelő szintjével és megfelelő energiatermelési kapacitással működő piac kialakítása.
Eredmények
A. A gáz- és villamosenergia-piacok liberalizálása
Az 1990-es években az Európai Unió és a tagállamai úgy határoztak, hogy fokozatosan megnyitják a verseny előtt a még mindig monopolisztikus nemzeti villamosenergia- és gázpiacaikat.
Az 1996 és 1998 között elfogadott első energiacsomag két irányelvből állt, és bevezette a nemzeti villamosenergia- és gázpiacok első liberalizációját. A 2003-ban elfogadott második energiacsomag lehetővé tette az ipari és belföldi fogyasztók számára, hogy szabadon választhassák meg saját gáz- és villamosenergia-szolgáltatóikat a versenytársak szélesebb skálájából.
A 2009-ben elfogadott harmadik energiacsomag tovább liberalizálta a belső villamosenergia- és gázpiacokat. Számos reformot vezetett be, mint például az energiaellátás és -termelés elkülönítése az átviteli hálózatoktól (szétválasztás), a független szabályozókra vonatkozó új követelmények, a nemzeti energiaszabályozók együttműködésével foglalkozó új európai ügynökség (ACER), a villamosenergia- és a földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózatai (ENTSO-E és ENTSO-G), valamint a fogyasztói jogok megerősítése a kiskereskedelmi piacokon. A csomag a belső energiapiac sarokköve.
A „Tiszta energia minden európainak” elnevezésű negyedik energiacsomagot 2019-ben fogadták el, amely egy irányelvből (a villamos energiáról szóló irányelv ((EU) 2019/944)) és három rendeletből (a villamos energiáról szóló rendelet ((EU) 2019/943), a kockázatokra való felkészülésről szóló rendelet ((EU) 2019/941), valamint az Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökségről (ACER) szóló rendelet ((EU) 2019/942)) áll. A csomag új villamosenergia-piaci szabályokat vezetett be a megújuló energiaforrásokra és beruházásokra vonatkozóan, ösztönzőket vezetett be a fogyasztók számára, korlátozta az erőműveknek nyújtott támogatásokat, például kapacitásmechanizmusokat. Előírta továbbá vészhelyzeti tervek kidolgozását és az ACER határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos hatáskörének bővítését.
Az ötödik energiacsomagot „Irány az 55%!” címmel 2021-ben hozták nyilvánosságra azzal a céllal, hogy az EU energetikai célkitűzéseit összhangba hozza a 2030-ra és 2050-re vonatkozó új európai éghajlat-politikai célkitűzésekkel; Miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, és leállította az Európába irányuló gázellátást, az EU elfogadta a REPowerEU-t, hogy gyorsan megszüntesse az összes orosz energiahordozó behozatalát, energiatakarékossági intézkedéseket vezessen be, diverzifikálja energiaimportját, kivételes strukturális intézkedéseket fogadjon el a villamosenergia- és gázpiacokon, és felgyorsítsa a megújuló energiaforrások bevezetését.
Az energiaunió jelenleg az energiahatékonyságra, a megújuló energiára, a villamosenergia-piac szerkezetére, az ellátásbiztonságra, a belső energiapiacra, a rendszerösszeköttetésekre, a kockázatokra való felkészültségre és az irányításra vonatkozó intézkedések végrehajtásán alapul. A csomag legfontosabb jogi aktusai a következők.
A villamos energia belső piacáról szóló rendelet ((EU) 2019/943 rendelet), amely meghatározza a villamosenergia-piacok működésének fő piaci alapú elveit és szabályait. Kiterjed a piaci alapú árképzésre, a fogyasztókra mint aktív piaci szereplőkre, a dekarbonizált villamosenergia-termelés piaci alapú ösztönzőire, a határokon átnyúló villamosenergia-áramlás akadályainak fokozatos felszámolására, a villamosenergia-termelők közvetlen vagy közvetett felelősségére, valamint a kapacitásmechanizmusok létrehozásának feltételeire.
A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelv ((EU) 2019/944 irányelv) számos fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmaz, beleértve a villamosenergia-ellátási árak szabad meghatározását és a szolgáltatók közötti piaci árversenyt; az energiaszegény és kiszolgáltatott helyzetben levő háztartási fogyasztók védelemét; valamint a végső fogyasztók villamosenergia-ellátásra való jogosultságát. A fogyasztók többletköltségek nélkül kérhetik intelligens fogyasztásmérők beszerelését; a háztartások és a mikrovállalkozások díjmentesen hozzáférhetnek legalább egy olyan eszközhöz, amely összehasonlítja a szolgáltatók ajánlatait, beleértve a dinamikus árszerződésekre vonatkozókat is; ingyenesen szolgáltatót válthatnak legfeljebb három héten belül, valamint közös szolgáltatóváltási rendszerekben vehetnek részt. Az intelligens fogyasztásmérőkkel rendelkező végfelhasználók dinamikus árazási szerződéseket kérhetnek legalább egy nagy szolgáltatóval; joguk van aktív fogyasztóként eljárni anélkül, hogy aránytalan vagy diszkrimináló műszaki követelményeknek kellene megfelelniük (például saját termelésű villamos energiát értékesítve), és joguk van egyértelmű, összefoglalt szerződéses feltételekhez.
A villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló rendelet ((EU) 2019/941 rendelet) a határokon átnyúló együttműködés biztosítása érdekében közös szabályokat vezet be a villamosenergia-válságok megelőzésére és az azokra való felkészülésre vonatkozóan. Emellett a villamosenergia-ellátás biztonságának értékelésére és nyomon követésére szolgáló közös keretrendszert is meghatároz. A rendelet értelmében a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatának (ENTSO-E) az ACER-rel és a villamosenergia-koordinációs csoporttal együttműködésben közös kockázatazonosítási módszertant kell kidolgoznia és javasolnia, amelyet az ACER hagy jóvá.
A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelv (2009/73/EK irányelv) piaci alapú és megkülönböztetésmentes szabályokat vezet be a földgáz szállítására, elosztására, szolgáltatására és tárolására vonatkozóan. Az uniós országoknak szét kell választaniuk a szállítási rendszereket és a rendszer-üzemeltetőket a vertikálisan integrált energiavállalatoktól. Ez azt jelenti, hogy a gáz- vagy villamosenergia-termeléssel vagy -ellátással foglalkozó vállalatok nem gyakorolhatnak jogokat egy szállításirendszer-üzemeltető felett, és fordítva. Az uniós országok (vagy azok illetékes szabályozó hatóságai) felelősek a harmadik felek átviteli és elosztórendszerekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférési rendszerének megszervezéséért. Ennek érdekében közzéteszik a tarifákat.
A földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló rendelet (715/2009/EK rendelet) bevezeti a földgázszállító hálózatokhoz, a gáztárolókhoz és az LNG-létesítményekhez (cseppfolyósított földgáz)való hozzáférés szabályait. A rendelet meghatározza a hálózati hozzáférés díjai megállapításának módját; a felkínálandó szolgáltatásokat; a kapacitásnak a földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők (TSO-k) közötti felosztását; az átláthatósági követelményeket és az egyensúlyozási szabályokat; valamint a kiegyensúlyozási díjakat a piacon. Az uniós országok vagy az illetékes szabályozó hatóságok felelősek a harmadik felek átviteli és elosztórendszerekhez való megkülönböztetésmentes, közzétett tarifákon alapuló hozzáférési rendszerének megszervezéséért.
B. További teendők
Az ötödik energiacsomag energetikai szempontjairól szóló vitára eredetileg a világjárványt követő helyreállítás által vezérelt magas energiaárak összefüggésében került sor. 2021-ben elfogadták az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot. Ezen túlmenően a 2009/73/EK földgáz-irányelv és a 715/2009/EK földgáz-rendelet felülvizsgálatának célja a versenyképes dekarbonizált gázpiacok új szabályozási keretének létrehozása, beleértve az új uniós hidrogénpiacot és a metánkibocsátás csökkentését.
Az ötödik energiacsomagról folytatott vita gyökeresen megváltozott az Ukrajna elleni orosz inváziót követően. Az Uniónak reagálnia kellett az eszkalálódó globális energiaválságra, ezért számos javaslatot terjesztett elő energiapiacainak mélyreható strukturális átalakítására vonatkozóan. 2022 márciusában a REPowerEU-ról szóló közlemény kifejezetten kinyilvánította az EU azon szándékát, hogy fokozatosan megszüntesse az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. 2022 májusában a REPowerEU terv ezt a célt az energiatakarékosságra, az ellátás diverzifikálására, az energiaellátás biztonságának növelésére, a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére és a megújuló energia bevezetésének felgyorsítására irányuló intézkedésekkel hajtotta végre. Ezt követték 2022 júliusában a gáz iránti kereslet csökkentésére irányuló összehangolt intézkedésekre vonatkozó új szabályok – „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért”.
A helyzet sürgősségére való tekintettel a Bizottság benyújtotta az összehangolt gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló (EU) 2022/1369 tanácsi rendeletet, amely önkéntes, de vészhelyzet esetén kötelező 15%-os célt határozott meg a tagállamok gázfogyasztásának 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. közötti csökkentésére vonatkozóan, és augusztus 9-én lépett hatályba. 2022 szeptemberében ezt a magas energiaárak kezelését, valamint az európai polgárok és vállalkozások energiaszámláinak csökkentését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló új tanácsi rendelet követte. 2022 szeptembere és decembere között a Tanács három ideiglenes rendkívüli piaci intézkedést fogadott el: a bruttó villamosenergia-fogyasztás önkéntes, 2022. december 1. és 2023. március 21. között 10%-os általános csökkentésére, valamint csúcsidőben a villamosenergia-fogyasztás kötelező 5%-os csökkentésére vonatkozó cél; 180 EUR/MWh piaci bevételi plafon a megújuló energiaforrásokat, nukleáris energiát és lignitet használó villamosenergia-termelők esetében; valamint a fosszilis tüzelőanyagok ágazatára vonatkozó kötelező ideiglenes szolidaritási adó.
2023. március 14-én a Bizottság javaslatot tett a villamosenergia-piac szerkezetének megreformálására, nevezetesen a villamosenergia-rendelet, a villamos energiáról szóló irányelv és az 1227/2011/EU REMIT-rendelet felülvizsgálatára. A javaslat ösztönzi hosszabb távú szerződéseket, szabályokat vezet be a megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférésre, a megújuló energia megosztására, a hosszú távú fogyasztói szerződésekre, a keresletoldali válasz és a tárolás új támogatási rendszereire, a kiszolgáltatott fogyasztók védelmére, válság esetén a szabályozott kiskereskedelmi árak háztartásokra és kkv-kra való kiterjesztésére, valamint a tagállamok azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy végső megoldásként szolgáltatókat jelöljenek ki. 2023 októberében a Parlament és a Tanács elfogadta tárgyalási álláspontját, és megnyitotta a háromoldalú egyeztetést e jogszabály elfogadása céljából.
C. Az energiapiac szabályozása: az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége
Az EU ACER-t 2009-ben hozták létre, és 2011 márciusa óta működik. Az ACER a nemzeti szabályozó hatóságok közötti regionális és európai szintű együttműködés elősegítéséért felel, illetve a hálózat, valamint a villamos energia és a gáz belső piaca fejlesztésének nyomon követéséért. Illetékes még a piaci visszaélések kivizsgálása, illetve a tagállamokkal szemben a megfelelő szankciók alkalmazásának koordinálása terén is.
2019 júniusában az (EU) 2019/942 rendelet (az ACER-rendelet) megerősítette az ACER szerepét a nemzeti szabályozó szervek fellépéseinek koordinálásában, különös tekintettel a fragmentált nemzeti vagy regionális döntéshozatal kockázatának kitett, határokon átnyúló területekre vonatkozó intézkedésekre. A villamos energiáról szóló rendelet ((EU) 2019/943 rendelet) átdolgozása keretében az ACER növelte hatáskörét az üzemi és kereskedelmi szabályzatra vonatkozó végleges javaslat kidolgozásában és a Bizottságnak történő benyújtásában, valamint a regionális villamosenergia-piac (ajánlattételi övezet) felülvizsgálati folyamatának befolyásolásában. A rendelet tehát a REMIT-tel kapcsolatos tevékenységek költségeinek fedezésére szolgáló további finanszírozási forrásként díjakat („REMIT-díjak”) vezet be.
Az Európai Unió az (EU) 2019/943 rendeletben és a 715/2009/EK rendeletben együttműködési struktúrákat hozott létre a villamos energia és a gáz Átviteli-, illetve Szolgáltatásirendszer-üzemeltetőinek Európai Hálózata (ENTSO-k) részére is. Az ENTSO-k az ACER-rel együtt kidolgozzák a hálózathoz való hozzáférés részletes szabályait és technikai szabályzatát, továbbá az üzemeltetési információk cseréjén, valamint a közös biztonsági és vészhelyzetben követendő előírások és eljárások kidolgozásán keresztül biztosítják a hálózatüzemeltetés összehangolását. Az ENTSO-k feladata továbbá, hogy kétévente tízéves hálózati beruházási terv készüljön, amelyet aztán az ACER vizsgál felül.
Az (EU) 2016/1952 rendelet célja az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítása oly módon, hogy kötelezik a tagállamokat, hogy ezeket az árakat és az árképzési rendszereket évente kétszer közöljék az Eurostattal A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU rendelet (REMIT) célja szavatolni a kereskedelmi gyakorlatok tisztességes mivoltát az európai energiapiacokon.
D. Az energiaellátás biztonsága
A villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló (EU) 2019/941 rendelet a villamosenergia-ellátás biztonságát célzó intézkedéseket állapít meg, amelyek garantálják a villamos energia belső piacának megfelelő működését, a tagállamok közötti összekapcsolódás megfelelő szintjét, a termelési kapacitást, valamint a kínálat és kereslet közötti megfelelő egyensúlyt. Az energiaunió irányításáról szóló (EU) 2018/1999 rendelet azt a célt tűzi ki, hogy a villamosenergia-hálózatok összekapcsoltsága 2030-ig legalább 15%-os legyen. A földgázellátás biztonságáról szóló (EU) 2017/1938 rendelet a földgázellátás biztonságának megőrzését célzó intézkedéseket állapít meg azáltal, hogy rendkívüli intézkedéseket tesz lehetővé vészhelyzetek esetén. Ezt a rendeletet 2022-ben, az Ukrajna elleni orosz inváziót követően felülvizsgálták. Az EU kötelező gáztároló-feltöltési célértékeket fogadott el, amelyek értelmében az uniós országoknak 2022. november 1-jéig kapacitásuk 80%-ára, a következő években pedig 90%-ára kell feltölteniük gáztárolóikat.
Az (EU) 2022/2576 rendelet az energiaszolidaritást növeli a gázbeszerzések jobb koordinálása, a határokon átnyúló gázkereskedelem és a megbízható referenciaárak révén. Az uniós energiaplatform számára pedig jogi keretet biztosít, hogy támogassa az uniós országokat a 2023/2024-es téli időszakra való felkészülésben és különösen gáztároló létesítményeik feltöltésében. A biztonságos olajellátás szavatolására törekedve a 2009/119/EK irányelvarra kötelezi a tagállamokat, hogy legalább akkora állandó kőolajkészletet tároljanak, amelynek mennyisége megfelel kilencvennapnyi átlagos napi nettó behozatal vagy – ha ez több – hatvanegy napnyi átlagos belföldi napi fogyasztás mennyiségének. A földgázról szóló 2009/73/EK irányelv hatálya kiterjed a nem uniós országokba irányuló és onnan érkező jövőbeli gázvezetékekre, a meglévő vezetékekre vonatkozó eltérésekkel. Külön rendelkezések találhatók a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról szóló 2013/30/EU irányelvben.
E. Transzeurópai energiahálózat (TEN-E)
A transzeurópai energiahálózat olyan szakpolitika, amely a tagállamok energetikai infrastruktúráinak összekapcsolására összpontosít. A szakpolitika részeként tizenegy kiemelt jelentőségű folyosót (három villamosenergiára, öt tengeri hálózatra és három hidrogénre) határoztak meg. Emellett három kiemelt jelentőségű tematikus területet is meghatároztak (intelligens villamosenergia-hálózatok kiépítése, intelligens gázhálózatok és határokon átnyúló szén-dioxid-hálózat).
A transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló (EU) 2022/869 rendelet iránymutatásokat határoz meg a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozóan, meghatározva az uniós országok közötti közös érdekű projekteket (Közös érdekű projektek), az EU és a nem uniós országok közötti kölcsönös érdekű projekteket, valamint a transzeurópai energiahálózatokat is magukban foglaló kiemelt projektjeit. A rendelet megszüntette a földgázzal és kőolajjal kapcsolatos új projektek támogatását, és minden projekt számára kötelező fenntarthatósági kritériumokat vezetett be. Az energiával és a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekkel kapcsolatos új közös érdekű projekteket a 2021–2027-es időszakra szóló Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF–E) finanszírozza, amely egy 5,84 milliárd EUR összegű hét éves költségvetéssel rendelkező finanszírozási eszköz, amelyet az Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség által kezelt támogatások formájában osztanak ki. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal állítja össze a közös érdekű projektek listáját, amely csak akkor lép hatályba, ha a Parlament vagy a Tanács az értesítéstől számított két hónapon belül nem emel kifogást.
Az Európai Parlament szerepe
A belső energiapiacokra vonatkozó jogalkotási csomag elfogadásával a Parlament határozottan támogatta a villamosenergia-ágazatban az átviteli tulajdonjog szétválasztását mint az infrastrukturális beruházások hátrányos megkülönböztetéstől mentes megkönnyítésének, az új belépők számára a hálózathoz való tisztességes hozzáférésnek, valamint a piaci átláthatóságnak a leghatékonyabb eszközét.
A Parlament kiemelte a középtávú beruházásokra vonatkozó közös európai álláspont (indikatív jellegű tízéves európai terv, középpontban a rendszer-összeköttetésekkel), a szabályozó hatóságok, tagállamok és átvitelirendszer-üzemeltetők közötti fokozottabb együttműködés, valamint a hálózati hozzáférési feltételek harmonizálására irányuló szilárd folyamat fontosságát is. Az Európai Parlament kezdeményezésére a fogyasztói jogok kérdése kiemelt hangsúlyt kapott, ami a Tanáccsal elért egyezség részét képezte: az állásfoglalások a fogyasztói jogok bővítését szorgalmazták (szolgáltatóváltás, közvetlen tájékoztatás intelligens mérőórákon keresztül, és az „energia-ombudsmannak” benyújtott panaszok hatékony kezelése).
A Parlament elérte továbbá az „energiaszegénység” fogalmának elismerését. Határozottan támogatta az ACER megalapítását; kiemelte, hogy az ACER-t fel kell ruházni az olyan kérdések rendezéséhez szükséges hatáskörökkel, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságok nem tudnak megoldani, és amelyek akadályozzák a belső piac integrációját és megfelelő működését. Az Ukrajna elleni orosz invázió óta a Parlament számos állásfoglalást fogadott el az orosz fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről és az alábbi fő álláspontokról:
- A Parlament 2023. szeptember 14-én megerősítette a villamosenergia-piacról szóló tárgyalások megkezdését. Meg kívánja erősíteni a fogyasztók árvolatilitással szembeni védelmét, garantálni kívánja a rögzített és dinamikus árszerződések közötti választás jogát, és meg kívánja tiltani a szerződési feltételek egyoldalú módosítását. Felszólított továbbá arra, hogy tiltsák meg a szolgáltatók villamosenergia-ellátástól való elszakítását, többek között a viták idején is, és tiltsák meg, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználókkal szemben előrefizetési rendszereket alkalmazzanak.
- 2022. október 5-én a Parlament állásfoglalást fogadott el az energiaárakról, amelyben ismételten felszólított az orosz olaj-, szén-, nukleáris üzemanyag- és gázimport azonnali és teljes embargójára, és hangsúlyozta az energiával kapcsolatos álláspontját a kiszolgáltatott fogyasztók kikapcsolása ellen. Felszólított a csővezetékeken keresztül érkező gázbehozatalra vonatkozó megfelelő árplafon bevezetésére, a spekuláció kezelésére irányuló új intézkedésekre, a fogyasztók és a vállalkozások javára történő, az inframarginális villamosenergia-termelésből származó piaci bevételekre plafont megállapítására, és megbízta a Bizottságot, hogy elemezze a villamosenergia- és a gázáraktól való függetlenítést. Végezetül sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság a tanácsi rendeleteket választotta az energiaválság kezelésének jogalkotási eszközeként.
- 2022. május 19-én a Parlament állásfoglalást fogadott el az Ukrajnában zajló orosz háború Unióra gyakorolt társadalmi és gazdasági következményeiről, amelyben felszólította a tagállamokat, hogy sürgősen fogadják el a hatodik szankciócsomagot. Ismételten azonnali és teljes embargóra szólított fel az Oroszországból történő olaj-, szén-, nukleárisüzemanyag- és gázimport tekintetében.
- 2022. április 7-én a Parlament állásfogadást fogadott el, amelyben felszólított az orosz kőolaj-, szén-, nukleárisüzemanyag- és gázimport azonnali, teljes körű embargójára, az Északi Áramlat 1 és 2 teljes beszüntetésére, valamint egy olyan terv benyújtására, amely rövid távon továbbra is biztosítja az EU energiaellátásának biztonságát.
- 2022. március 1-jén a Parlament elítélte Oroszország Ukrajna elleni jogellenes, provokáció nélküli és indokolatlan katonai agresszióját, valamint Belarusz ezen agresszióban való részvételét. Szorgalmazta a szankciók hatályának kiterjesztését, és azt, hogy azok az orosz gazdaság és ipari bázis, különösen a katonai-ipari komplexum stratégiai gyengítését célozzák. Szorgalmazta kiváltképpen a legfontosabb orosz exporttermékek – többek között a kőolaj és a földgáz – behozatalának korlátozását.
A témával kapcsolatos további információkért látogasson el az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) honlapjára.
Matteo Ciucci