Innovációs politika

Az innováció egyre fontosabb szerepet játszik a gazdaságunkban. Amellett, hogy az uniós fogyasztók és munkavállalók javát szolgálja, alapvető fontosságú a jobb munkahelyek teremtése, a környezetbarátabb társadalom építése és az életminőségünk javítása szempontjából is. Emellett kulcsfontosságú az EU globális piacokon való versenyképességének fenntartásához is. Az innovációs politika összeköti a kutatási és technológiafejlesztési politikát az ipari politikával, és célja, hogy kedvező keretet biztosítson az ötletek piacra jutásának.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikke, amely kimondja, hogy „az Unió és a tagállamok biztosítják az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét”.

Az EUMSZ 179–190. cikke szabályozza az Unió kutatási és technológiafejlesztési (KTF) és űrpolitikáját. A KTF-politika fő eszköze a célkitűzéseket, prioritásokat és a támogatás pénzügyi keretét meghatározó többéves keretprogram. A KTF-keretprogramokat az Európai Parlament és a Tanács fogadja el az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott előzetes konzultációt követően, rendes jogalkotási eljárás keretében.

Célkitűzések

Az innovációs politika jelentősége széles körben elismert, és az szorosan kapcsolódik más uniós politikákhoz, például a foglalkoztatási, a versenyképességi, a klíma- és a környezetvédelmi, az ipar- és az energiaügyi politikához. Az innováció szerepe, hogy a kutatási eredményeket új és jobb szolgáltatások és termékek formájában realizálja a globális piacon való versenyképesség megőrzése és az emberek életminőségének javítása érdekében.

Az EU az éves GDP kevesebb százalékát (2020-ban 2,3%) fordítja kutatásra és fejlesztésre (K+F), mint az Egyesült Államok (2020-ban 3,45%) és Japán (2020-ban 3,26%). Ezenkívül agyelszívás is megfigyelhető, mivel az EU legjobb kutatói és fejlesztői elköltöznek azokba az országokba, ahol jobb feltételeket kínálnak nekik. Az EU piaca még mindig széttagolt és nem eléggé innovációbarát. E tendenciák megváltoztatása céljából az EU létrehozta az „Innovatív Unió” koncepcióját, amelynek célja az volt, hogy:

• Az EU-t világszínvonalú tudományos szereplővé tegye;
• megszüntesse az innováció akadályait – például a költséges szabadalmaztatást, a piac töredezettségét, a lassú szabványosítást és a hiányszakmákat –, amelyek hátráltatják az ötletek gyors piacra jutását;
• Forradalmasítsa az állami és a magánszektor együttműködését, nevezetesen az uniós intézmények, a nemzeti és regionális hatóságok és üzleti szféra közötti európai innovációs partnerségek végrehajtása révén.

Eredmények

A. Innovatív Unió

Az Innovatív Unió egyike volt az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaság stratégiája” hét kiemelt kezdeményezésének. A kezdeményezést a Bizottság indította 2010-ben, és az volt a célja, hogy javítsa az uniós kutatás és innováció feltételeit és finanszírozáshoz való hozzáférését, hogy az innovatív ötletekből olyan termékek és szolgáltatások jöhessenek létre, amelyek ösztönzik a növekedést és munkahelyeket teremtenek. Az Innovatív Unió célja az volt, hogy létrehozzon egy olyan valódi, egységes európai piacot az innováció számára, amely vonzza az innovatív társaságokat és vállalkozásokat. Ennek megvalósítása érdekében különböző intézkedéseket javasoltak a szabadalmi oltalom, a szabványosítás, a közbeszerzés és az intelligens szabályozás területén. Több eszközt is bevezettek az uniós helyzet és az elért fejlődés felmérése és figyelemmel kísérése érdekében, ezek többek között:

• az uniós innováció átfogó eredménytáblája, amely 32 mutatószámon alapul, valamint a szabadalmi és engedélyezési európai tudáspiac. Az európai innovációs eredménytábla, amelyet a Bizottság a lisszaboni stratégia keretében az uniós tagállamok, más európai országok és a regionális szomszédos országok innovációs teljesítményének összehasonlító értékelése érdekében hozott létre;
• a regionális innovációs eredménytábla, amely az Unió régióit négy innovációs teljesítménycsoportba sorolja: „az innováció vezetői”, „erős innovátorok”, „mérsékelt innovátorok” és „feltörekvő innovátorok”. Ennek segítségével részletesebben feltérképezhető a helyi szintű innováció;

Az Innovatív Unió intézkedéseket javasolt az Európai Kutatási Térség kiteljesítésére is az uniós és a nemzeti kutatási politikák közötti nagyobb összhang biztosítása, valamint a kutatói mobilitás akadályainak felszámolása érdekében. Az oktatásban a Bizottság az innovációs készségek hiányainak pótlását célzó, új tanterveket létrehozó projekteket támogat.

B. Horizont 2020 és Horizont Európa

Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseként a Horizont 2020 program volt az Innovatív Unió megvalósításához hozzájáruló pénzügyi eszköz, amely az EU globális versenyképességét volt hivatott biztosítani. Bár ez az EU nyolcadik kutatási keretprogramja (2014–2020) volt, a Horizont 2020 volt az első olyan program, amely integrálta a kutatást és az innovációt, és számos konkrét Innovatív Uniós kötelezettségvállalást is életbe léptetett. 2013-ban a Parlament elfogadta a többéves pénzügyi keretet, melyben a Horizont 2020 programra (2013-as árakon) 77 milliárd eurós költségvetést irányzott elő. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap 2015-ben történt elfogadásával azonban ez az összeg 74,8 milliárd euróra csökkent.

A Horizont 2020 program időközi értékelésére 2018-ban került sor, és az eredményeket arra használták fel, hogy meghatározzák a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram struktúrájának és tartalmának alapjait, amiről 2018-ban tettek közzé javaslatot.

A Covid19-világjárványra reagálva a Bizottság 2020 júniusában mindkét jogi aktusra vonatkozóan módosított javaslatokat terjesztett elő annak érdekében, hogy a Horizont Európa program számára további finanszírozást lehessen biztosítani a NextGenerationEU (NGEU) helyreállítási eszközből. Az Európai Tanács 2020 júliusában megállapodott az európai helyreállítási tervről, amely a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet ötvözi az NGEU révén nyújtandó finanszírozással. A Horizont Európa programot az (EU) 2021/695 rendelet hozta létre, amely meghatározza a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat. Ami a Horizont Európa programot illeti, végül 5,4 milliárd EUR összegű költségvetési előirányzatot fogadtak el az NGEU eszközből, különösen a Covid19-válságot követő zöld és digitális helyreállítás támogatására. Ez a Horizont Európa 2021 és 2027 közötti időszakra szóló 95,5 milliárd eurós teljes költségvetésének részét képezi. 2022-ben a Bizottság módosította a Horizont Európa 2021–2022-es munkaprogramját, növelve a költségvetést, többek között a WomenTechEU költségvetését is, amely nők által vezetett mélytechnológiás induló vállalkozásokat (deep-tech start-up) támogat, valamint az Európa innovációs potenciáljának növelését célzó egyéb intézkedéseket indított útjára.

C. Kohéziós politika

A kohéziós politika a kutatásra és az innovációra is összpontosít. A fejlettebb régiókban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó erőforrások legalább 85%-át nemzeti szinten az innovációval kapcsolatos célkitűzésekre fordítják, és a 2021–2027-es prioritások közé tartoznak az intelligensebb, zöldebb, jobban összekapcsolt és szociálisabb, a polgárokhoz közelebb álló Európába történő beruházások.

D. Pénzügyi eszközök

Az Innovatív Unió további célja a magánberuházások ösztönzése volt. Ezért többek között az uniós kockázatitőke-befektetések növelését javasolta. A K+F projektek hitelekhez való hozzáférésének javítása és demonstrációs projektek indítása érdekében az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bank Csoporttal (az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap) együttműködésben közös kezdeményezést indított a Horizont 2020 keretében. Az „InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak” kezdeményezés számos, az EBB csoport által kínált integrált és kiegészítő jellegű finanszírozási eszközből és tanácsadási szolgáltatásból állt, amelyek lefedik a kutatás és innováció teljes értékláncát, annak érdekében, hogy a legkisebbektől a legnagyobb vállalkozásokig támogassák a beruházásokat.

Ezen túlmenően a Bizottság 2014-ben javaslatot tett az „európai beruházási tervre” az állami és magánbefektetések „reálgazdaságban” hároméves időszak alatt legalább 315 milliárd EUR összegű felszabadítása érdekében. Az ESBA egyike volt az „európai beruházási terv” három alappillérének, és az volt a célja, hogy a piaci hiányosságok kezelése és a magánberuházások mozgósítása révén kezelje a piac jelenlegi nem megfelelő működését. Segített a stratégiai pénzügyi beruházások finanszírozásában olyan kulcsfontosságú területeken, mint az infrastruktúra, a kutatás és az innováció, az oktatás, a megújuló energia és az energiahatékonyság, valamint a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott kockázatitőke-befektetések (2.4.2).

Ezenkívül elindították a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programot (COSME), amely a pénzügyi eszközökre összpontosít, illetve a kis- és középvállalkozások nemzetközivé tételéhez nyújt támogatást.

E. Európai Innovációs és Technológiai Intézet

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT) 2008-ban hozta létre a legutóbb az (EU) 2021/819 rendelettel módosított 294/2008/EK rendelet. Átfogó célja, hogy a vezető üzleti, oktatási és kutatási szervezetek közötti együttműködés előmozdítása és megerősítése révén fokozza Európa versenyképességét, fenntartható gazdasági növekedését és a munkahelyteremtést. Célja továbbá, hogy a kreatív és innovatív ötletek kibontakoztatásához szükséges környezet megteremtése révén fellendítse az innovációt és a vállalkozói szellemet Európában. Az EIT ezeket a célkitűzéseket elsősorban innovációs társulásai révén valósítja meg, amelyek több mint 1200 üzleti, kutatási és oktatási partnert (a „tudásháromszög”) tömörítenek.

F. Innovációs Tanács

A Bizottság 2017-ben létrehozta innovátorok tizenöt tagú magas szintű csoportját, amely segített az Európai Innovációs Tanács (EIC) kialakításában a Bizottságnak a Horizont 2020 utódprogramjára, az Európai Horizontra irányuló javaslatai keretében. Az Európai Innovációs Tanács (EIC) az EU kiemelt innovációs programja, amelynek célja az áttörést jelentő innovációk, különösen a deep-tech innovációk azonosítása, fejlesztése és bővítése, és amely 10,1 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik ezeknek a kutatás korai szakaszától a koncepció igazolásáig és a technológiatranszferig a teljes életciklusuk során történő támogatására, valamint az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k finanszírozására és felfuttatására. 2021-ben a Bizottság egyetértési megállapodást írt alá az EIC és az EIT között, hogy megerősítse együttműködésüket a legjobb európai vállalkozók támogatása érdekében. Az Ukrajna elleni orosz agresszív háborúra válaszul a Bizottság 20 millió EUR összeget különített el az ukrán induló vállalkozások támogatására az EIC 2022. évi munkaprogramjának célzott módosítása révén.

G. Európai innovációs menetrend

2022-ben a Bizottság új európai innovációsmenetrendet fogadott el, amelyben 25 konkrét intézkedést javasol öt kiemelt területen: a növekvő innovatív (scale-up) vállalkozások finanszírozása; az innováció kísérleti terek és közbeszerzés révén történő előmozdítása; az európai innovációs ökoszisztémák innovációjának Unió-szerte történő felgyorsítása és megerősítése; a mélytechnológiai tehetségek támogatása, vonzása és megtartása; valamint a politikai döntéshozatali eszközök javítása. A menetrend célja, hogy Európa vezető szerepet töltsön be a mélytechnológiai innováció új hullámában, amely a sürgető társadalmi kihívások megoldásához jelentős tőkeberuházással kombinált, áttörést jelentő K+F-et igényel. Az európai innovációs menetrend stratégiai szempontjainak folyamatos fejlesztése érdekében létrehozták az Európai Innovációs Véleményező Testületet, amely az európai tudományos élet és az ipar magas szintű képviselőit tömörítő tanácsadói és a felmerülő kérdések megvitatására szolgáló platformként működik.

A Bizottság 2022. évi tudományos, kutatási és innovációs teljesítményjelentése szintén az EU globális innovációs teljesítményére összpontosít, és intézkedéseket javasolt az olyan kérdések kezelésére, mint a tehetségek vonzásának és megtartásának nehézsége.

Az Európai Parlament szerepe

A Parlament számos állásfoglalást fogadott el az EU innovációs politikájának megerősítése érdekében, többek között az alábbiakat:

• a 2010. június 16-i, az Európa 2020 stratégiáról szóló állásfoglalás. Ez az állásfoglalás határozottan támogatott egy, az ipari ágazat egészére kiterjedő politikát, és a legkedvezőbb környezetet kívánta megteremteni az erős, versenyképes és diverzifikált uniós ipari bázis fenntartásához és fejlesztéséhez, a fenntartható és energiahatékony gazdaságra való átállás lehetővé tétele mellett;
• a 2011. május 12-i, az „Innovatív Unió: Európa átalakítása a válság utáni világnak megfelelően” című állásfoglalás;
• a 2011. október 26-i, az új készségek és munkahelyek menetrendjéről szóló állásfoglalás. Az állásfoglalás hangsúlyozta, hogy fontos szorosabb együttműködést kialakítani a kutatóintézetek és az ipar között, valamint ösztönözni és támogatni az ipari vállalatok kutatásba és fejlesztésbe való beruházásait.
• a 2016. július 6-i, „Az innovációt támogató szinergiák: az európai strukturális és beruházási alapok, Horizont 2020 és más uniós innovációs alapok és programok” című állásfoglalás;
• a 2020. november 25-i, az új európai iparstratégiáról szóló állásfoglalás, amelyben a Parlament hangsúlyozta, hogy az EU szuverenitásának és stratégiai autonómiájának biztosításához versenyképes ipari bázisra, valamint a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal, innovatív megoldásokkal és kulcsfontosságú értékláncokkal kapcsolatos kutatásba és innovációba való hatalmas beruházásra van szükség;
• a 2022. április 6-i, „A kutatás és az innováció globális megközelítéséről: Európa nemzetközi együttműködésre irányuló stratégiája egy változó világban” című állásfoglalás, amely üdvözölte a kérdésről szóló bizottsági közleményt, és hangsúlyozta, hogy az Uniónak szabályokon alapuló többoldalú együttműködést kell kialakítania a kulcsfontosságú globális gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások kezelése érdekében, amelyben a K+I-nek kulcsszerepet kell játszania.
• az Európai Innovációs Tanács végrehajtásáról szóló, 2022. november 22-i állásfoglalás, amelyben a Parlament felszólította a Bizottságot, hogy értékelje újra az Európai horizont program keretében az EIC-alap végrehajtását, és ajánlásokat tett az áttörést jelentő innovációk hatékonyabb támogatására Európában.

A témával kapcsolatos további információkért látogasson el az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) honlapjára.

 

Kristi Polluveer

11-2023