skip to content
 
 
 
2020-04-02

Az álhírleleplezés világnapja: az EP a koronavírus kapcsán terjedő álhírekre figyelmeztet

A koronavírus-járvány valótlan és a félrevezető hírek terjedését is magával hozta, az álhírek terjedése pedig a járvány elleni küzdelmet is megnehezíti.

  • • A félrevezető információk emberéleteket sodornak veszélybe, és a demokráciára is veszélyesek
  • • Az álhírek egyik forrása az amerikai alt-right, Kína és Oroszország
  • • Uniós honlapok cáfolják a járvánnyal kapcsolatos álhíreket

Április másodikán, az álhírek leleplezésének nemzetközi napján a Parlament a valótlan hírek veszélyeire hívja fel a figyelmet: az álhírek nem csak az európaiak egészségét sodorják veszélybe, hanem magát a demokráciát is.

 

Emberek ezrei éjjel-nappal dolgoznak a koronavírusban megbetegedettek megmentésén, eközben egészségügyi szervezetek és az álhíreket ellenőrzők a járvány újabb baljós mellékhatására hívják fel a figyelmet: bizonyos szervezetek és egyének segítség helyett a válságot politikai vagy kereskedelmi célú manipulációra használják ki.

Az uniós intézmények már többször felhívták a figyelmet a félrevezető hírek és csalások veszélyeire. A vírus kapcsán keringő álhírekre adott európai válaszról szóló információk a központi EU oldalon találhatók. Az oldalon a járvánnyal kapcsolatban elterjedt, leggyakoribb álhírek cáfolata mellett megbízható és tényszerű tájékoztatás található a járványra adott uniós válaszról.

Az Unió külügyi szolgálatának részeként működő, az álhírek felkutatásával és cáfolatával foglalkozó munkacsoport EUvsDisinfo honlapon található jelentése szerint több álhír amerikai alt-right körökből, Kínából és Oroszországból érkezik. Az ő esetükben a félrevezető hírek célja politikai: az Európai Unió aláásása vagy politikai változások előidézése.

„Az álhíreket könnyen cáfolhatjuk: az uniós szolidaritásnak számos példáját láthattuk már. Ugyan az Unió hatásköre az egészségügy terén erősen korlátozott, de a tagállamok és az Unió egésze folyamatosan keresi a módját, hogy hogyan segíthet a válság áldozatainak. Jelenleg például német orvosok és nővérek foglalkoznak Olaszországból vagy Franciaországból odaszállított COVID-19 betegekkel. Csehország tíz-tízezer védőruhát szállított Olaszországba és Spanyolországba. Ausztria és Franciaország több millió maszkot küldött Olaszországba" - sorolta Othmar Karas (EPP, Ausztria), a Parlament alelnöke.

„A múlt héten az Európai Parlament szinte egyhangúlag fogadta el azokat a sürgős intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a tagállamok felszabadult uniós pénzeket használhatnak fel az egészségügyben, orvosi segítségnyújtásra és a vírus terjedésének lassítására. A többi uniós intézmény is fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy megtalálja a módját, hogyan segítheti hatékonyan és gyorsan a válság áldozatait, legyen szó betegekről, az egészségügyben dolgozókról, vagy a járvány miatt a munkájukat vagy jövedelmüket elvesztőkről" - tette hozzá a néppárti politikus.

Katarina Barley (S&D, Németország) parlamenti alelnök szerint „ilyen időszakokban életek függnek attól, hogy mindnyájan hallgatunk-e az egészségügyi hatóságokra. A hazugságok terjesztése vagy az igazság megkérdőjelezése még veszélyesebbé válik. Fontos, hogy az intézmények továbbra is szorosan együttműködjenek az online tartalomszolgáltatókkal, és arra ösztönözzék őket, hogy részesítsék előnyben a megbízható forrásokat, biztosítsanak kevésbé prominens helyet az álhírleleplezők által félretájékoztatásnak vagy álhírnek minősített tartalmaknak, és vegyék le a törvénytelen vagy embereket fizikai veszélynek kitévő tartalmakat.

A Parlament az egészségügyi dolgozók támogatására kampányt indít, amelyben megmutatja: itt olyan európaiak élnek, akik vállvetve küzdenek a COVID-19 járvány ellen."

A szocialista politikus felhívta a figyelmet: mindenkinek oda kell figyelnie az interneten terjedő félretájékoztatási kísérletekre. „Ma, az álhírleleplezés nemzetközi napján szeretnénk emlékeztetni arra, mennyire fontos a tények ellenőrzése. Minden uniós nyelven elérhető ötleteket adunk arra, hogyan ellenőrizhetjük magunk is a hírek valóságtartalmát. Ahogy a közösségi távolságtartásra és a kézmosásra vonatkozó szabályokat betartjuk, ugyanígy a hamis tanácsok és manipulatív hírek terjedésének megakadályozását is feladatunknak kell tekintenünk."

Karas alelnök hozzátette: „Egy ilyen válságban az álhírek leleplezése nem azt jelenti, hogy mások hibáinak kijavításával saját okosságunkban gyönyörködünk. Ehelyett polgári kötelességünk, hogy megvédjük az európaiakat és a demokratikus társadalmunkat."

További információ

Félretájékoztatás és álhírek: vírusszerűen terjednek a COVID-19 járvány idején

Koronavírus - uniós válaszlépések

EP kutatószolgálat: Hogyan ismerjük fel az álhíreket?

Európai Bizottság: Küzdelem a dezinformáció ellen

Európai Bizottság: Koronavírus-járvány elleni válaszintézkedések

EP tudományos média központ (angolul)

Az Európai Külügyi Szolgálat álhirekkel szemben fellépő egységének honlapja

Videó: A koronavírussal kapcsolatos álhírek (2020.4.2.)

Videó: harc a félretájékoztatás és az álhírek ellen a közösségi oldalakon (2017.4.11.)

Kapcsolat

SZONTAGH Andrásné Annamária
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3552
Mobil: +36 30 603 0575
E-mail: andrasne.szontagh@europarl.europa.eu

PÁLFY Katalin
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3549
Mobil: +36 30 173 47 33
E-mail: katalin.palfy@europarl.europa.eu

BALÁZS Eszter
Sajtóreferens
Telefon: (+32) 2 28 42373 (BXL)
Telefon: (+33) 3 881 73839 (STR)
Mobil: (+32) 470 88 08 77
sajto-hu@europarl.europa.eu