skip to content
 
 
 
2020-01-16

Rosszabb állapotban a jogállamiság Magyarországon és Lengyelországban

  • Rendszeresebb és strukturált meghallgatásokra van szükség, amelyeket konkrét ajánlások követnek
  • A Parlamentet hivatalosan be kellene vonni a nemzeti hatóságok meghallgatásaiba
  • A Parlament a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus felállítását kéri

A Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az Unió alapértékenek tiszteletben tartása terén, figyelmeztetett a Parlament csütörtökön.

A Parlament a 446 szavazattal, 178 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kiemeli: a Bizottság, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács jelentései és nyilatkozatai egyaránt azt mutatják, hogy „Lengyelországban és Magyarországon (...) romlott a helyzet az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének életbeléptetése óta".

 

A képviselők rámutatnak: a Szerződés 7. cikkének (1) bekezdése alapján a Tanácsban rendezett meghallgatások nem rendszeresek és strukturáltak. A Parlament ezért felkéri a Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon többek között határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.

 

„Továbbra is aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az Unió egészének hitelességét az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az EUSZ 7. cikkét" - jegyzi meg a parlamenti állásfoglalás.

 

Az állásfoglalás sürgeti a Bizottságot, hogy az teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az Unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy a Bírósághoz benyújott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.

 

A Parlament szerepe a 7. cikk szerinti meghallgatásokban

A képviselők bírálják, hogy eddig nem vehettek részt a meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a Parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy a Parlamentnek lehetőséget kell biztosítani az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására.

 

A demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus

Az állásfoglalás végül hangsúlyozza: „sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra", ahogyan azt a Parlament már javasolta. Évi rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné a Szerződés 2. cikkében lefektetett értékeknek való megfelelést.

 

Háttér

A Parlament 2018 szeptemberében kérte a Tanácstól, hogy az akadályozza meg a magyar hatóságokat az Unió alapértékeinek megsértésében. A képviselőket elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése aggasztotta.

 

Lengyelország esetében 2017 decemberében az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást azért, mert úgy vélte, veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikával.

 

A Szerződés 7. cikke értelmében a két kérést elbíráló Tanács az érintett országokban egyértelműnek minősítheti az uniós értékek súlyos megsértését. A döntés előtt a Tanács meghallgatja az értintett országok kormányának álláspontját.

 

Az Unió miniszterei eddig kétszer: 2019 szeptemberében és decemberében hallgatták meg a magyar kormányt. A képviselők többször kifogásolták, hogy hivatalosan nem vehettek részt a meghallgatásokon. A lengyel kormányt 2018 júniusa és decembere között három alkalommal hallgatták meg a Tanácsban.

 

Az Európai Tanács a 7. cikk szerinti eljárás későbbi szakaszában (amelyet a 7. cikk (2) bekezdése ír le) egyhangúlag és a Parlament jóváhagyásának birtokában megállapíthatja, hogy a tagállamok hatóságai súlyos mértékben és folyamatosan megsértik a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat. A döntés szankciókhoz, például a tanácsi szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethet.

 

A vita magyar felszólalói

Járóka Lívia (EPP)

Donáth Anna (RE)

Molnár Csaba (S&D)

Hidvéghi Balázs (EPP)

Győri Enikő (EPP) 17:51

További információ

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2020.1.16.)

A vita felvételről (2020.1.15.)

A név szerinti szavazás eredménye itt lesz elérhető (2020.1.16.)

EP kutatószolgálat: A jogállamiság védelme az Unióban: Meglévő eljárások és lehetséges továbblépés (2019.11.6., angolul)

Sajtóközlemény: Magyar és lengyel jogállamiság: a képviselők az uniós értékek hatékonyabb védelmét várják (2019.12.16.)

A jogállamiság helyzete a tagállamokban és a híres 7. cikk

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Kapcsolat

SZONTAGH Andrásné Annamária
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3552
Mobil: +36 30 603 0575
E-mail: andrasne.szontagh@europarl.europa.eu

PÁLFY Katalin
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3549
Mobil: +36 30 173 47 33
E-mail: katalin.palfy@europarl.europa.eu

BALÁZS Eszter
Sajtóreferens
Telefon: (+32) 2 28 42373 (BXL)
Telefon: (+33) 3 881 73839 (STR)
Mobil: (+32) 470 88 08 77
sajto-hu@europarl.europa.eu