skip to content
 
 
 
2020-07-10

Fejleszteni kell az energiatárolást a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséhez

Európa egyre inkább megújuló forrásokból nyer energiát, ezért a képviselők a tárolási megoldások – például a háztartási akkumulátorok és a hidrogéntermelés – felfuttatását javasolják.

  • A nap- és a szélenergia nem ad folyamatos energiaellátást, tárolni kell
  • A képviselők különböző megoldásokkal fejlesztenék a hidrogéntermelést és az akkumulátorokat
  • A decentralizált tárolást a háztartások és az autók akkumulátorainak fejlesztése segítené

Egy szerdán 556 szavazattal, 22 ellenszavazattal és 110 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben a parlamenti képviselők felvázolják energiatárolási stratégiájukat, mely kulcsszerepet fog játszani az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás céljainak teljesítésében.

Claudia Gamon (Renew Europe, Ausztria), a témáért a Parlamentben felelős képviselő szerint: „Az energiatárolás elengedhetetlen a megújuló energiaforrásokon alapuló, dekarbonizált gazdaságra való átálláshoz. Mivel a szél- és a napenergiából előállított villamos energia nem áll minden pillanatban rendelkezésre a szükséges mennyiségben, több energiát kell tárolnunk. A már jól működő szivattyús energiatárolás mellett több új technológiának is kulcsszerepe lesz, így például az új akkumulátortechnológiáknak, a hőenergia-tárolásnak és a zöld hidrogénnek. Az európai polgárok folyamatos ellátása érdekében biztosítani kell ezek piacra jutását.”

Zöld hidrogén

A Parlament azt kéri az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól, hogy számolják fel az energiatárolási projektek útjában álló szabályozási akadályokat, például a kettős adóztatást és az EU hálózati szabályzatainak hiányosságait. A képviselők szerint a transzeurópai energiahálózatokról szóló rendeletet felül kell vizsgálni, hogy az energiatároló létesítmények fejlesztését tervező piaci szereplők projektjei ne legyenek kizárva a pályázatokból.

A képviselők kiemelik továbbá a megújuló forrásokból előállított hidrogénben (az úgynevezett „zöld hidrogénben”) rejlő lehetőségeket, és felkérik a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a hidrogéngazdaságra irányuló kutatást és fejlesztést. Véleményük szerint támogatási intézkedésekkel csökkenthetők a zöld hidrogénhez kapcsolódó költségek, és gazdaságilag életképessé tehető annak termelése. Tekintve, hogy a földgáz használata csak átmeneti jellegű, és fokozatosan csökkenteni kell, a Bizottság felkérést kap arra is, hogy vizsgálja meg, a hidrogénszállítás szempontjából mennyire reális opció a gázinfrastruktúra utólagos átalakítása.

Uniós gyártású akkumulátorok és új tárolási lehetőségek

A Parlament egyetért a Bizottsággal, hogy európai szabványokra van szükség az akkumulátorokra vonatkozóan, és csökkenteni kell az Unión kívüli akkumulátorgyártástól való függést. Az EU erősen függ az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok importjától, melyek olyan forrásokból is származhatnak, ahol a kitermelésük környezetkárosodással jár. Ezt mérséklendő meg kell erősíteni az akkumulátorok újrafeldolgozási rendszereit, és az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagokat lehetőleg az Unión belül, fenntartható forrásokból kell biztosítani.

Végezetül a képviselők megoldásokat javasolnak más tárolási lehetőségek, például a mechanikus energiatárolás és a hőenergia-tárolás fellendítésére. Úgy vélik, jelentősen segíthetik a tárolás decentralizálását a háztartási akkumulátorok, a háztartási hőtárolás, az energia járművekből energiahálózatba táplálása és a háztartási intelligens energiarendszerek.

Háttér

A zöld megállapodás és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás céljainak megvalósításához Európa energiarendszerének az évszázad második felére szén-dioxid-semlegessé kell válnia. A megújuló energiaforrások kulcsfontosságúak ennek eléréséhez, azonban némelyikük nem jelent állandó megoldást, hiszen például a nap- és a szélenergia-termelés függ a napszaktól, az évszakoktól és az időjárástól. Mivel az energia egyre nagyobb hányadát nyerjük többféle megújuló energiaforrásból, az energiatárolás is egyre fontosabb szerephez jut. Át kell ugyanis hidalni azt az időt, amely az energia megtermelése és fogyasztása között eltelik.

 

Az Európai Bizottság becslése szerint ahhoz, hogy az Unió 2050-re egyáltalán ne bocsásson ki üvegházhatást okozó gázokat, a mainál hatszor több energiát kell tudnia tárolni.

További információ

Kapcsolat

SZONTAGH Andrásné Annamária
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3552
Mobil: +36 30 603 0575
E-mail: andrasne.szontagh@europarl.europa.eu

PÁLFY Katalin
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3549
Mobil: +36 30 173 47 33
E-mail: katalin.palfy@europarl.europa.eu

BALÁZS Eszter
Sajtóreferens
Telefon: (+32) 2 28 42373 (BXL)
Telefon: (+33) 3 881 73839 (STR)
Mobil: (+32) 470 88 08 77
sajto-hu@europarl.europa.eu