skip to content
 
 
 
2020-07-14

Növelnék az uniós költségvetést Európa polgárai a járvány okozta válság miatt

Az európaiak többsége - 56 százaléka - szerint több uniós forrást kellene áldozni a járvány okozta károk enyhítésére.

A válaszadók szerint a pénzt elsősorban a népegészségügy területére kellene irányítani, ezt a gazdaságélénkítés és az éghajlatváltozás kezelése követi. A magyar válaszadók ezzel szemben jóval kisebb arányban, 40 százalékban támogatják az uniós források növelését erre a célra.

Az Európai Parlament megbízásából 2020 júniusának végén készített felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek 68 százaléka nagyobb szerepet szánna az Európai Uniónak a válság utáni helyreállításban. Többségük (56 százalékuk) szerint ehhez az is kell, hogy az Uniónak több forrása legyen mindenekelőtt az egészségügyi ágazatot érő terhek, illetve a gazdasági hatások enyhítésére.

A válaszadók több mint fele (53 százalékuk) továbbra is elégedetlen az uniós tagállamok közötti szolidaritás mértékével, bár ezen a téren némi (öt százalékpontos) javulás tapasztalható az áprilisi adatokhoz képest. A magyar válaszadók e tekintetben elégedettebbek az uniós átlagnál.

A Parlament elnöke, David Sassoli így kommentálta az eredményeket:

„A válaszokból egyértelműen kiolvasható, hogy a polgárok nagyobb összetartást és hathatósabb fellépést várnak az Uniótól a válság rendezéséhez. Azt is világosan látják, hogy az uniós költségvetés megnövelése nélkül aligha lehet kezelni a világjárvány példa nélküli gazdasági és társadalmi hatásait. Amikor a Parlament a jelenlegi költségvetési vita során egy hatékonyabb és nagyratörőbb EU mellett teszi le a voksát, akkor az európaiak kérését juttatja érvényre.”

Egyre többen hallottak az EU járványügyi intézkedéseiről, azok megítélése is kedvezőbb

Az európaiak 76 százaléka előtt nem ismeretlenek a világjárvány következményeinek enyhítésére hozott uniós lépések. 36 százalékuk azt is pontosan tudja, hogy melyek ezek a lépések. A témában készült áprilisi felmérés eredményeihez képest ez három százalékpontos növekedést jelent. Áprilisban még a válaszadóknak csak 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett az uniós válaszlépésekkel. Mostanra ebben is átlagosan hét százalékpontos növekedés volt tapasztalható. Egyértelmű jelzés ez arra nézve, hogy a közvélemény kiáll a javasolt intézkedések mellett, amelyek közül több még meg sem valósult.

A polgárok többsége továbbra sem elégedett a tagállamok közötti szolidaritás mértékével

A megkérdezettek 53 százaléka nem érzi kellő mértékűnek a tagállamok egymás iránti szolidaritását, 39 százalékuk viszont ezzel átlagban elégedett. Áprilisban ennél rosszabb volt a helyzet: átlagosan öt százalékponttal többen vártak volna több segítséget a többi tagállamtól. Portugáliában és Spanyolországban különösen sokan voltak elégedetlenek (további kilenc százalékpontnyian), de Németországban, Görögországban, Romániában és Szlovákiában is meghaladta a számuk az átlagot (további hét százalékponttal).

Magyarországon az áprilisi adatokhoz képest öt százalékponttal többen elégedettek a szolidaritás mértékével (43 százalék).

Fejleszteni kellene az uniós szintű, közös eszközöket a hasonló válsághelyzetek kezelésére

A válaszadók mintegy kétharmada (69 százaléka) egyetért azzal, hogy „az EU-nak több hatáskörrel kell rendelkeznie az olyan válságok kezelésére, mint a koronavírus-világjárvány”. 26 tagállamban a válaszadók döntő többsége érzi így. Leginkább Portugáliában és Luxemburgban (87-87 százalék), Cipruson (85 százalék), Máltán (84 százalék), Észtországban (81 százalék), Írországban (79 százalék), Olaszországban és Görögországban (78-78 százalék), valamint Romániában (77 százalék) és Spanyolországban (75 százalék) vannak ezen a véleményen.

A járványvédelemhez az európaiak döntő többsége növelné az uniós költségvetést

Az európaiak többsége (56 százaléka) úgy véli, hogy több uniós pénzügyi forrásra lenne szükség ahhoz, hogy úrrá tudjunk lenni a koronavírus-válságon. A tagállamok közül 15-ben a válaszadók döntő többsége gondolja így: Görögországban 79, Cipruson 74, Spanyolországban és Portugáliában 71-71 százalékuk.

Magyarországon ez az adat 57 százalék. A magyar megkérdezettek 42 százaléka azonban elégedett az uniós rendelkezésére álló források mennyiségével (csak 40 százalékuk támogatná a forrásbővítést).

Azzal kapcsolatban, hogy mely szakpolitikai területekre irányuljanak uniós többletforrások, az európai polgárok egyértelműen az egészségügyet említették a legelső helyen. 55 százalékuk számára a népegészségügyi ráfordítások a legfontosabbak (a tagállamok közül 17-ben). A listán előkelő helyen szerepelt továbbá a gazdaságélénkítés és a vállalkozási lehetőségek bővítése (45 százalék), a foglalkoztatás és a szociális ügyek (37 százalék), valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem (36 százalék). Ha tagországokra lebontva nézzük a sorrendet, az olaszok (58 százalék), a szlovének (55 százalék) és a litvánok (54 százalék) a gazdasági helyreállítás finanszírozását érzik égetőbbnek, míg az osztrákok (48 százalék) és a dánok (45 százalék) inkább az éghajlatvédelemét. Szlovákiában (63 százalék), Horvátországban (58 százalék) és Finnországban (46 százalék) a leggyakrabban a foglalkoztatás és a szociális kérdések merülnek fel válaszként.

Magyarországon a közegészségügy mellett a gazdaság újraindítására, az oktatásra, a védelemre és biztonságra, valamint a tiszta energiára és szállításra költenének az emberek arányaiban jóval többet, mint a megkérdezettek uniós átlaga.

Továbbra is jelentős egyéni pénzügyi nehézségek

Mi sem jelzi jobban, hogy mielőbb szükség van a helyreállítási csomagra, hogy az európai polgárok a járvány kitörése óta súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Ebben a tekintetben alig volt változás áprilishoz képest: a válaszadók 57 százaléka számolt be pénzügyi nehézségekről. Elsődleges okként 21 tagállamban jelölték meg a polgárok a jövedelemkiesést (28 százalék). Leginkább a magyarok és a spanyolok (43-43 százalék), a bolgárok és a görögök (41-41 százalék), valamint az olaszok (37 százalék) panaszkodtak erre.

A magyar választók a pénzügyi nehézségekkel kapcsolatos válaszok mindegyikében jóval az uniós átlag feletti nehézségeket jelöltek meg.

Csökken a bizonytalanság és a félelem érzése, megjelent a bizakodás és a remény

Amikor a polgárokat arról kérdezték, hogy jelenleg mivel lehetne a legjobban jellemezni a válsággal kapcsolatos érzelmi állapotukat, 15 tagállamban is a „reménységet” választották (a válaszadók összesen 41 százaléka). Ez jelentős fejlődés a legutóbbi felmérés óta. Egészen megközelítette a „bizonytalanságot”, amely az áprilisi 50 százalékról most 45 százalékra csökkent. Általában véve is csökkennek a negatív érzések: a félelem öt százalékponttal 17 százalékra, a frusztráció négy százalékponttal 23 százalékra, a tehetetlenség nyolc százalékponttal 21 százalékra. Ezzel szemben átlagban három százalékponttal többen vannak azok, akik bizakodással tekintenek a jövőbe (24 százalék) és két százalékponttal többen, akik úgy érzik, hogy számíthatnak segítségre (16 százalék).


Megjegyzés a szerkesztőknek

A közvéleménykutatást a Kantar végezte az interneten (illetve Máltán és Cipruson telefonon) 2020. június 11. és 29. között. Az EU 27 tagállamából összesen 24 798-an válaszoltak. A megkérdezettek köre a 16 és 64 év közötti korcsoportra (illetve Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában a 16–54 éves korosztályra) korlátozódott. A reprezentatív mintavétel érdekében országos szinten nem-, életkor- és régió-alapú kvótákat határoztak meg. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.

A tervek szerint 2020 szeptemberének elején adjuk majd közre a felmérésről készült teljes jelentést az összes adattal együtt.

További információ

 

A Parlament által megrendelt közvéleménykutatás első eredményei, 2020. július 14. (angolul)

 

További információ

Kapcsolat

SZONTAGH Andrásné Annamária
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3552
Mobil: +36 30 603 0575
E-mail: andrasne.szontagh@europarl.europa.eu

PÁLFY Katalin
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3549
Mobil: +36 30 173 47 33
E-mail: katalin.palfy@europarl.europa.eu

BALÁZS Eszter
Sajtóreferens
Telefon: (+32) 2 28 42373 (BXL)
Telefon: (+33) 3 881 73839 (STR)
Mobil: (+32) 470 88 08 77
sajto-hu@europarl.europa.eu