skip to content
 
 
 
2020-09-17

Az Unió helyzete: vita Ursula von der Leyennel

Az éghajlatváltozás, a migráció, a rasszizmus és az egyészségügyi veszélyhelyzetek kezelése állt az Európai Unió helyzetéről szóló szeptember 16-i vita középpontjában a Parlamentben.

Felszólalása során az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen visszatekintett a Bizottság eddigi eredményeire és egy sor új kezdeményezést is bemutatott.

A Bizottság elnökének elsősorban a koronavírus-válságból való európai gazdasági kilábalást célzó tervei között szerepelt az európai minimumbér bevezetése és az európai zöld megállapdás megerősítése. Az Európai Bizottság konkrétan azt javasolja, hogy a 2030-ig megvalósítandó kibocsátás-csökkentési célt az 1990-es érték 55 százalékára emeljék fel, mondta von der Leyen. A Bizottság elnöke az Unió egészségügy terén játszott szerepének bővítését is szorgalmazta, és javasolta egy orvosgyógyászati kutatásokkal foglalkozó uniós ügynökség felállítását.

Külügyek

„Tisztán és érthetően mondom: az Európai Unió a belaruszok oldalán áll. Mindnyájunkat megrendített a Függetlenség terén békésen gyülekezők és a nők rettenthetetlen menetében részt vevők hatalmas bátorsága" - jelentette ki von der Leyen. Alekszej Navalnij oroszországi megmérgezésével kapcsolatban megjegyezte: „nem egyedi jelenségről van szó. Ugyanezt a játszmát láttuk Grúziában és Ukrajnában, Szíriában és Salisbury-ben - és világszerte akkor, amikor beleavatkoznak a választásokba. A játszma nem változik - és ezen semmilyen csővezeték sem változtat". Von der Leyen az európai Magnyitszkij-törvény megalkotása mellett foglalt állást.

Kína ugyan fontos partner az Unió számára, ez azonban nem akadályozhatja meg azt, hogy az Unió felszólaljon az emberi jogok megsértése ellen, fogalmazott. Felszólította a tagállamokat, hogy minősített többséggel történő szavazással reagáljanak bátrabban a világszerte tapasztalható jogsértésekre.

Von der Leyen a migráció kezelésével kapcsolatos erőfeszítések fokozását is várja a tagállamoktól. „A migráció európai kihívás, és egész Európának részt kell vennie a megoldásában" - jelentette ki.

A Bizottság elnöke bejelentette, hogy új akcióterv készül a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd visszaszorítására. Felszólalt az LMBTQ közösség jogainak védelmében is, és támogatta a családi kapcsolatok Unió-szerte kölcsönös elismerését.

Vita a képviselőkkel

A képviselők nagy többsége támogatta az új kezdeményezéseket, ugyanakkor azokra a területekre is rámutatott, ahol az Uniónak fejlődnie kellene és amelyekre a legnagyobb hangsúlyt kellene fektetnie.

Manfred Weber (EPP, Németország) szerint a munkahelyteremtésnek kellene az EU egyik legfontosabb célkitűzésének lennie: „Vegyük Olaszországot: az olasz fiatalok 40 százaléka még mindig munkanélküli. Nem fogadhatjuk el, hogy napjaink Európai Unióban még egy generáció elvesszen. [ ..] A helyreállítási alapból származó pénzt csak egyszer lehet elkölteni, és számunkra a legfontosabb Európa fiatal nemzedékének jövője”. Hangsúlyozta: az Uniónak egységesen kell fellépnie a globális színtéren. A belarusz helyzet kapcsán úgy fogalmazott: „Ha hitelesek akarunk maradni, akkor mutassuk meg a Minszk utcáin tüntetőknek, hogy Európa az ő oldalukon áll”.

Iratxe García Pérez (S&D, Spanyolország) az Unió bevételi forrásairól szólva támogatta a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó tervét: „Csak ezzel tudunk úgy áttérni a környezetbarát életre és beruházni a társadalmi integrációba, hogy közben senkit sem hagyunk hátra". Üdvözölte a kibocsátás-csökkentésre vonatkozó új, 2030-ra kitűzött célt, de emlékeztetett, hogy nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy „az emberek résztvevői ennek az átmenetnek. Ezért a szegénységet, a gyermekszegénységet és a minimálbér kérdését is kezelő stratégiára van szükség". A képviselő emellett a kulturális ágazat megsegítését szorgalmazta és olyan európai kulturális platform létrehozását javasolta, amely „lehetővé teszi a fiatalok összefogását és erősíti az európai kultúrát".

Dacian Cioloş (Renew, Románia) szerint Európa fontos lépést tett az elmúlt hónapokban: „A helyreállítási terv vitathatatlanul történelmi jelentőségű lépés, megmutatja az Unió valódi erejét, és hogy képesek vagyunk együtt úrrá lenni a válságon”. A képviselő ugyanakkor megjegyezte, hogy ha az Unió meg szeretné tartani az emberek bizalmát, akkor a jogállamiság tiszteletben tartásának fontos szerepet kell játszania: „[...] az Unió pénzügyi érdekeit meg kell védeni a korrupciótól és más befolyástól”. Üdvözölte, hogy a Bizottság a Parlament kérésére hatásvizsgálatokat végez az éghajlatváltozásra és a digitalizációra vonatkozó tervei kapcsán.

Nicolas Bay (ID, Franciaország) sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy - álláspontja szerint - Európának nincsenek eszközei a piacok védelmére az egészségügyi válság közepén. Úgy látja, hogy a szigorú környezetvédelmi szabályok gyengítik az európai vállalkozások versenyképességét: „Ez nem mozdítja előre Európa függetlenebbé válását és jólétét, inkább csak még törékenyebbé teszi Európát a nemzetközi színtéren”.

Ska Keller (Zöldek/EFA, Németország) élesen kritizálta az Európa határaihoz érkező bevándorlókkal szemben támasztott feltételeket: „Szégyenteljes helyzetben vagyunk [...] és európaiként mindannyiunkat felelősség terhel”. Arra kérte a Bizottságot, hogy akár a tagállamokkal is vitába szállva „kezelje prioritásként, hogy segítséget nyújtsunk a rászorulóknak, és ne nyugodjon bele ebbe a katasztrofális állapotba”. Üdvözölte a Bizottság javaslatát, amely 2030-ra 55 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátást. „Az éghajlatváltozással nem lehet tárgyalni, ezért minél előbb cselekednünk kell.”

Ryszard Legutko (ECR, Lengyelország) szerint az elmúlt időszak mozgalmas volt az Unió számára, amely most rosszabb állapotban van, mint tíz éve. „Az elmúlt évtizedben évről évre azt hallottuk a Bizottság elnökétől, hogy fényes jövő vár ránk és hamarosan eljönnek az EU dicsőséges napjai, feltéve persze, ha további kompetenciákkal ruházzuk fel az európai intézményeket... Európa-szerte egyre kevesebb ember veszi már ezt komolyan”.

Manon Aubry (GUE/NGL, Franciaország) hiányolta a Bizottság elnökének beszédéből annak említését, hogy szolidaritási válság van az Európai Unióban, amelyet jól példáznak az adóparadicsomok, vagy éppen a lengyel és a magyar jogállamiság helyzetéhez kapcsolódó ügyek. Szerinte a kibocsátás csökkentésére vonatkozó 55 százalékos cél sem elegendő: „Annak érdekében, hogy valóban kezelni tudjuk az előttünk álló kihívásokat, komoly változások kellenek. Kizárólag a környezetvédelemre és a szociális kérdésekre kellene összpontosítanunk”. A képviselő az európai adóparadicsomok felszámolására és igazságos adózás rendszerének kialakítására szólított fel.

A képviselők felszólalásaira és kérdéseire reagálva Ursula von der Leyen konstruktív hozzáállást kért a migráció kezelésének ügyében. „Minden évben mintegy kétmillió ember és 140 ezer menekült érkezik Európába, képesnek kell lennünk ezt kezelni” - jegyezte meg. A Bizottság jövő héten ismerteti a témában készült javaslatát. A jogállamiság kapcsán elmondta, hogy a Bizottság az eddigi legszisztematikusabb és legátfogóbb megközelítést alkalmazza.

A vita magyar felszólalói

Deutsch Tamás (EPP)

Molnár Csaba (S&D)

Gyöngyösi Márton (független)

További információ

 

Az évértékelő beszéd honlapja

Az Európai Bizottság évértékelő beszéddel kapcsolatos honlapja

A beszéd angolul

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Kapcsolat

SZONTAGH Andrásné Annamária
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3552
Mobil: +36 30 603 0575
E-mail: andrasne.szontagh@europarl.europa.eu

PÁLFY Katalin
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3549
Mobil: +36 30 173 47 33
E-mail: katalin.palfy@europarl.europa.eu

BALÁZS Eszter
Sajtóreferens
Telefon: (+32) 2 28 42373 (BXL)
Telefon: (+33) 3 881 73839 (STR)
Mobil: (+32) 470 88 08 77
sajto-hu@europarl.europa.eu