Писмени обяснения на вот Loránt VINCZE

Az Európai Parlament megszavazta a gépjárművek károsanyag-kibocsátását szabályozó ún. „Euro 7” rendeletet. Üdvözlöm, hogy az elfogadott intézményközi megállapodással sikerült biztosítanunk, hogy az új normákat meghatározó szabályok ne növeljék az autógyártás költségeit.
Az EPP képviselőcsoporttal egyetemben én is azt szeretném, ha mindenki tisztább személygépkocsikat és teherautókat vezethetne, de egyben realistáknak is kell maradnunk. A mai gazdasági környezetben olyan szabályokat kell biztosítanunk, amelyek sem a gyártókat, sem a fogyasztókat nem terhelik túl. A zöldítés nem jelentheti az autók drágulását, amely egyértelműen kizárná az európaiak jelentős részét az új autók vásárlásának lehetőségéből.
A néppárti képviselőcsoportban mi mindig is egy reálisabb megközelítést sürgetettünk, olyan szabályokkal, amelyeket valóban be lehet tartani. Ezek a szabályok jól bevált vizsgálati eljárásokat tartalmaznak, miközben szigorítják a kipufogógáz-határértékek ambícióit. Ezzel javítjuk a levegőminőséget, ugyanakkor teret adunk az iparnak, hogy fellélegezhessen. Így biztosítjuk a versenyképességet és a munkahelyeket az EU-ban.

Sikerült gátat szabni az európai uniós tagállamok piacát elárasztó ukrajnai mezőgazdasági termékeknek. Az Európai Parlament által elfogadott határozat értelmében a gabona, a baromfi, a tojás, a cukor és a méz piacán, amennyiben torzulást okoz az ukrajnai termékek jelenléte, vagyis túlságosan is megnő a behozatali mennyiség és nagyon csökken az ár, az Európai Bizottságnak be kell avatkoznia és le kell állítania az ukrajnai behozatalt. Az eredeti bizottsági javaslathoz képest elfogadott parlamenti módosítás a referencia-éveket is kiegészítette a háború előtti időszakkal, amelyhez képest egyértelműbb az összehasonlítása a behozott áruk mennyiségének.
A parlamenti álláspont szerint helyénvaló automatikus biztosítékot bevezetni a búzára, az árpára, a zabra, a kukoricára, a tojásra, a baromfira és a cukor- és méztermékekre vonatkozóan, amelyet akkor aktiválnak, ha az e rendelet alapján behozott mennyiségek meghaladják a 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban behozott mennyiségek átlagát. Támogattam a megállapodást ebben a formájában és bízom benne, hogy az intézményközi tárgyalások során ez a most elfogadott parlamenti álláspont, amely a racionalitást és gazdáinkkal való szolidaritást is figyelembe veszi, lesz az alapja a végleges megállapodásnak.

A jogosítványokról szóló új európai szabályok célja, hogy megnyitja az utat a digitális európai vezetői engedélyek előtt, és elő akarja segíteni a biztonságosabb közúti közlekedést, megelőzve a baleseteket.
Számos javaslattal egyetértek és támogatom. Ilyen a digitális jogosítvány, az elveszített okmány megkönnyített cseréje, a fiatalok lehetősége, hogy 17 éves kortól személygépkocsit vezethetnek, hasonlóképpen a teherautó esetében 18. évtől. A traktor-jogosítványok kölcsönös elismerése sajnos nem lett egyértelműen az elfogadott szöveg része.
A zöld jelentéstevő a gyakorlatban kivitelezhetetlen javaslatokkal, mint pl. az egységes európai büntetőpontokkal, vagy az oktatókra vonatkozó egységes szabályok bevezetésével túllőtt a célon. A hasznos elképzelést végrehajthatatlan szabályokká kívánta formálni, ezért a jelentés kritikus pontjai ellen szavaztam és így tettem a végszavazásnál is. A képviselők többségével együtt úgy véltem, hogy vannak olyan kérdések, és ilyen az orvosi alkalmassági vizsgálat a jogosítvány kiadásakor vagy meghosszabbításakor, amelyeket a tagállamok saját hatáskörben hatékonyabban szabályoznak, nincs szükség uniós döntésre. A parlamenti szövegből viszont sikerült kitörölni a legtöbb indokolatlan, túlszabályozásra irányuló javaslatot.

A gazdákra új terheket rovó, a természet helyreállításáról szóló jogszabályjavaslatot, szűk többséggel fogadta el a Parlament. Az RMDSZ képviselőjeként ellene szavaztam, ahogyan a Néppárt egésze is.
Az EU-s intézmények között megszületett ideiglenes megállapodás alakította ugyan az eredeti szöveget, de az továbbra is előírja a mezőgazdasági területek egy részének a parlagosítását. Az előírt normákhoz az EU nem biztosít pénzügyi támogatást, a kompenzáció kérdése a tagállamokra vár. A szabályok csupán a lápok és mocsarak visszaállítása esetében enyhültek.
Az európai mezőgazdaság nem mérhető egyenlő mércével: az erdélyi mezőgazdasági földterületek, erdők, legelők a jó hagyományoknak köszönhetően lényegesen jobb állapotban vannak, mint az intenzív gazdálkodásnak kitett nyugat-európai területek. A mezőgazdaság szerepe létfontosságú az élelmiszer- és élelmezésbiztonság terén, elutasítottam, hogy a gazdákat tényleges támogatás helyett tervekkel sújtsák.
Ellenszavazatommal nemet mondtam a túlszabályozásra és a dogmatikus zöld politikára.

A környezeti bűnözés a rendelkezésekre álló adatok szerint a negyedik leggyakoribb bűncselekmény a világon és a szervezett bűnözés egyik fő bevételi forrása. Ezért indokolt volt európai jogszabály elfogadása a környezeti bűncselekmény meghatározására. A témával néppárti felelőseként két véleményező bizottságban foglalkoztam. Az egyeztetések során fő célom az volt, hogy megőrizzük a javaslat valódi célját, hogy az új irányelv legyen segítségére a tagállamoknak a határon átnyúló környezet elleni bűncselekmények megelőzésében, kivizsgálásában és az elkövetők megbüntetésében. Az illegális fakitermelés és kereskedelem összetett kérdésére is ráirányítottam a figyelmet, amely ellen szintén hatékony lehet a közös európai fellépés.
Az unió eszközei és hatóságai hatékonyan tudják támogatni a tagállamok együttműködését, ha a környezeti bűncselekmény több tagállamot is érint. Az új jogszabály remélhetőleg az erőfeszítések jobb koordinálását segíti és visszaszorítja a bűncselekményeket.
Támogattam az intézményközi megállapodás eredményét, amely a környezet védelmében erősíti a határon átnyúló együttműködést.

I voted in favour of the report on the implementation of the Treaty provisions on national parliaments. Its aim is to assess the use of the current mechanisms for the participation of national parliaments in the European political process, as well as to determine possible improvements either within the current Treaty provisions or in the event of their revision. National parliaments should be important political actors strengthening the democratic foundation of the EU. Their active participation in EU affairs is instrumental in ensuring democratic accountability and legitimacy of the EU institutional system. However, the ability of national parliaments to act in EU affairs could still be improved. They could and should play a more active role in EU affairs. This role should go beyond checking respect for the subsidiarity principle: national parliaments should be more closely involved in the substance of EU policies and legislation, and should have the opportunity to intervene throughout the decision-making process.
I therefore supported the provisions from the report calling for the extension of the Early Warning System from the current 8 weeks to 12 weeks; improved possibility of national parliaments to scrutinise and hold their national governments accountable and greater cooperation between national parliaments and the European Parliament.

Elismerem az Erasmus + program fontosságát az uniós oktatás és kutatás terén. A program uniós sikertörténet, ezért annak végrehajtásáról beszámoló jelentést megszavaztam. Azzal viszont nem értek egyet, hogy a Bizottság álproblémákat kreálva tartja vissza a programban való részvételi lehetőségtől a magyar diákok, oktatók és kutatók nagy részét. A jelenlegi helyzetet megerősítő javaslat ellen szavaztam.
Az Erasmus + programban való részvétel lehetősége minden tagállam oktatási intézményeit és diákjait megkülönböztetés nélkül megilleti. A magyar fél korábban eleget tett az uniós kéréseknek és végrehajtotta a kért jogszabályi változtatásokat ezért is érthetetlen számomra, miért tagadja meg a Bizottság csaknem 180.000 magyar diáktól az Erasmuson keresztüli európai tapasztalatcserét és tanulást, amely csak pozitívan hathat a fiatalok világfelfogására, szemléletmódjának alakulására.
Jobban át kellene gondolniuk mind a kollégáknak, mind a Bizottságnak, akik ezt a szükségtelen helyzetet kívánják fenntartani, hogy vajon milyen haszna lesz ennek a fiatal nemzedék szempontjából és hogy nem inkább az ellenkezőjét váltja-e ki az EU azzal, hogy fiatalok tízezreitől tagadja meg az európai egyetemi tapasztalatcserét és együttműködésben való részvételt.

Az 1993-ban Koppenhágában elfogadott uniós tagsági kritériumok mérföldkőnek számítottak, mind az EU, mind pedig azon országok számára, amelyek a közösségi tagságra aspiráltak. Az ún. koppenhágai kritériumok átfogó feltételrendszert állítottak fel a csatlakozni kívánó államok számára többek között a demokráciára, a jogállamiságra, az emberi jogokra, a piacgazdaságra és az uniós vívmányok hatékony végrehajtására való képességre vonatkozóan.
A kritériumoknak köszönhetően valósulhattak meg például a közép-kelet-európai reformok a kisebbségvédelem terén, mivel azok egyértelműen magukba foglalják a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Ma is az egyik legerősebb hivatkozási alap az uniós jogrendben. Sajnálatos a kisebbségvédelem terén az EU nem alkalmazza a tagállamokkal szemben ezt a követelményt és 30 év óta kevés változás történt a területen.
A kisebbségvédelem megfelelő szintű biztosítása, amely az őshonos, nemzeti kisebbségekről szól, fontos tényezője a társadalmi béke, stabilitás megalapozásának, ez volt a cél a kilencvenes években is, amelyről mára megfeledkezett az EU, pedig ugyanakkora szükség lenne rá.
A plenáris elé benyújtott állásfoglalási indítvány bár általánosan magában foglalja többek között a kisebbségek védelmének érvényesítését, számos olyan elemet tartalmaz, amelyek nem a koppenhágai kritériumok körébe tartoznak, ezért a végszavazásnál tartózkodtam.

Az Európai Parlament elfogadott jelentésében többek között olyan megoldásokat kér a Bizottságtól, amelyek lehetővé teszik a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek, valamint a határmenti régiókban élők számára a jogszerű hozzáférést az anyanyelvű tartalmakhoz.
A Minority SafePack Európai Polgári Kezdeményezés egyik javaslata szintén a kisebbségi nyelvű audiovizuális tartalmakhoz való jobb hozzáférés biztosításáról szól, ennek az elképzelésnek a támogatásaként is értelmezhető a többségi parlamenti álláspont.
Megemlíti továbbá, hogy az audiovizuális tartalmakkal kapcsolatban a Bizottság párbeszédet folytatott az érdekelt felekkel a minőségi tartalmak Unión belüli terjesztésének előmozdítása érdekében. A fórumon a FUEN kisebbségi ernyőszervezet is részt vett. Az EP azt kéri, hogy a párbeszéd eredményeiről és következtetéseiről szóló jelentést nyújtsa be a Bizottság a Parlamentnek.
A jelentést kitér arra, hogy a sportesemények online közvetítési szolgáltatásokon keresztüli jobb hozzáférését javítani kell, mivel ma ez az egyik olyan terület, ahol a legszigorúbban érvényesülnek a korlátozások, véleményem szerint indokolatlanul.
Jó hír, hogy az ún. geo-blocking jelentést ebben a formában fogadtuk el, amelynek célja, hogy a felhasználók egyszerűbben, korlátozások nélkül tudjanak hozzáférni a különböző digitális tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz. Támogattam az állásfoglalást, az eddig is következetesen képviselt és a kisebbségi nyelvhasználat bővítését célzó lépésekkel együtt.

A Petíciós Bizottság utolsó éves jelentését fogadtuk el ebben a mandátumban, amely összefoglalja a Parlamenthez petíciók formájában beérkező állampolgári felvetéseket, panaszokat. Támogattam a jelentést, képet ad arról milyen témák foglalkoztatták leginkább az embereket az elmúlt időszakban és azokra milyen válaszokat fogalmazott meg a bizottság.
Erdélyi, illetve kisebbségi szempontból kiemelendő két része a jelentésnek. Az egyik, amely rámutat arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos petíciók továbbra is a Petíciós Bizottság napirendjén maradtak, különösen az anyanyelvi oktatáshoz való joggal és a nyelvhasználattal kapcsolatos megkülönböztető gyakorlatok terén.
Mindez azt jelenti, hogy foglalkozni kell a témával uniós szinten. Az EU kulturális és nyelvi sokszínűségéről szóló, 2022. április 20-án tartott nyilvános meghallgatást én javasoltam, ennek során szakértőkkel vizsgáltuk a kisebbségi nyelvek használatát érintő különböző kérdéseket, valamint az EU kulturális és nyelvi sokszínűsége megőrzésének és előmozdításának lehetőségeit. A meghallgatás alapján a PETI egy tanulmányt készített a témában. A jelentés kimondja, hogy szükséges, hogy az EU támogassa a regionális és kisebbségi nyelvek tanítását és használatát.
Az éves beszámoló továbbá elismeri a barnamedve- és farkaspopulációkról szóló petíciók nagy számát, és megállapítja, hogy valamennyi érintett hatóság együttműködésére van szükség ahhoz, hogy hatékony megoldásokat találjanak a nagyragadozók védelmére és kezelésére.