8. valgperiode Andor DELI

Az Európai Bizottság rendelettervezete az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Főügyészség együttműködésére vonatkozó eljárásokat és szabályokat tartalmaz, illetve a két uniós intézmény hatásköri kérdéseit rendezi. A rendelettervezetet az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága tárgyalta. Magyarország több más tagállammal együtt nem vesz részt a megerősített együttműködésben, melynek alapján az Európai Ügyészség létrejön. Ennek fényében az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a szavazáson tartózkodtam.

Az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés az Ifjúsági Garancia része, az olyan régiókban élő fiataloknak nyújt támogatást, ahol az ifjúsági munkanélküliség magasabb volt 25%-nál 2012-ben. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat támogatja, és biztosítja, hogy a fiatalok célzott támogatásban részesüljenek Európa azon részein, amelyek a legnagyobb kihívásokkal néznek szembe.
A közös rendelkezésekről szóló rendelet módosítására azért van szükség, mert az IFK-nak a rendelet szövegében rögzített egyedi előirányzata van, és a módosítás nélkül nem biztosítható az IFK 2019. évre tervezett költségvetésének szintje.

A javaslat a legkülső régiók gazdasági tevékenységének és versenyképességének élénkítését célozza anélkül, hogy aláásná a belső piac vagy az EU jogrendjének egységességét, ezért szavazatommal támogattam a strasbourgi plenáris szavazás során.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alappal és a Kohéziós Alappal kapcsolatos jelentés számos hasznos megállapítást tartalmaz, azonban több olyan, a bevándorlás támogatásával kapcsolatos javaslat is megjelenik az előterjesztésben, amelyekkel nem tudok egyetérteni, ezért a parlamenti jelentés plenáris végszavazásánál tartózkodó álláspontot képviseltem.

A jelentés intézményközi tárgyalások folyamatában lezajlott első olvasatát hagyta jóvá az Európai Parlament márciusi strasbourgi plenáris ülése. A szavazás során támogató álláspontot képviseltem.

Az Európai Bizottság a mostani (2014 - 2020) Migrációs Alap II. mellékletét módosítaná egy felhatalmazáson alapuló rendelettel. Az alapvetően technikai jellegű módosítás célja, hogy a melléklet szövegébe bekerüljön az úgynevezett „ellenőrzött központok” fogalma. Viszont ez a fogalom nem létező az uniós jogban és az Európai Bizottság sem kíséreli meg annak meghatározását.
Ameddig ezek az „ellenőrzött központok” unión belül felállított központok, és ameddig pontos definíció hiányában nem lehet egyértelműen leválasztani a kötelező relokációt ezen „ellenőrzött központok” fogalmáról, addig számomra elfogadhatatlan a Bizottság javaslata. Magyarország álláspontja szerint ezeket a migrációs központokat a harmadik országok területén kellene felállítani, mivel már az Unió területén kívül szét kell választani a gazdasági migránsokat a valódi menekültektől. Ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás emelését.

A Parlamentben a néppárti német jelentéstevő által vitt szerzői jogi dosszié fő törekvése az volt, hogy kezelje a multinacionális tartalomszolgáltató cégek azon üzleti gyakorlatát, hogy felhasználási engedély és jogdíjfizetés nélkül jelenítenek meg szerzői jog által védett műveket. A három uniós intézmény végül olyan megoldást dolgozott ki, ami semmilyen kötelezettséget nem ró a felhasználókra, de megvédi a szerzőket attól, hogy jogtalanul elessenek a munkájukért őket megillető tisztességes javadalmazástól.
Másik fontos eredménye a megállapodásnak, hogy támogatja a hagyományos szerkesztőségeket és újságírókat abban, hogy a multinacionális híraggregátor-szolgáltatóktól (pl. Google News) jogdíjakat tudjanak beszedni a sajtókiadványok részleteinek közléséért. Mind a Színházi Dolgozók Szakszervezete, mind a Magyar Lapkiadók Egyesülete, mind pedig a magyar kormány támogatta a jelentést.

Az európai területi együttműködés jelentős európai hozzáadott értékkel bír, és nagymértékben hozzájárult az európai kohézió erősítéséhez az elmúlt évtizedekben. A strasbourgi plenáris ülésen a kapcsolódó szavazáson támogató álláspontot képviseltem, mivel a Parlament javaslatainak többsége hatékonyan szolgálja az európai területi együttműködés előmozdítását, és számos olyan megállapítást tesz, mely az Európai Bizottság rendelettervezetének jobbá tételét szolgálja.
Ilyen többek között az adminisztratív követelmények egyszerűsítésének szorgalmazása, a Bizottság által csökkenteni javasolt társfinanszírozási arány megemelésének javaslata vagy a támogatási időszak kezdetére javasolt nagyobb mértékű előfinanszírozás.

Minden jellegű megkülönböztetés - legyen az faji, etnikai, vallási, nyelvi - elfogadhatatlan számunkra az élet bármelyik területén, legyen az igazságszolgáltatás, oktatás vagy szociális szolgáltatás. Az Európai Parlament állásfoglalása az afrikai származású emberek alapvető jogairól Európában a gyarmatosítás és a rabszolga-kereskedelem örökségével próbál szembenézni és egyértelműen a posztkoloniális országok problémáit veszi számba.
Mivel Magyarországon ez a probléma nem létezik, hiszen nem rendelkezik gyarmattartó múlttal, ugyanakkor demográfiai problémáit sem a legális migráció útján kívánja rendezni, ezért - bármilyen jellegű etnikai megkülönböztetést, rasszizmust elfogadhatatlannak tartva - tartózkodtam a végszavazásnál.

Szavazatommal támogattam a Zile jelentést az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférésről, mert véleményem szerint egy kiegyensúlyozott jelentésről van szó, amelyben sikerült egyensúlyt teremteni a buszokhoz kapcsolódó szolgáltatási piac liberalizációja és a tagállamokban megjelenő közszolgáltatási szerződések védelme között. A szolgáltatások végzésének szabadsága rendkívül fontos uniós alapelv. A piacok megnyitása és a fokozódó versenyhelyzet olcsóbb és minőségibb szolgáltatásokat eredményezhet. Ugyanakkor fontos volt megakadályozni a káros jelenségeket is. Ezért a jelentés védelmi mechanizmusokat látott elő olyan esetekre és útvonalakra, ahol már működő közszolgáltatási szerződések vannak érvényben, illetve, ha városi vagy elővárosi vonalakról van szó. További fontos eleme a jelentésnek az is, hogy kivédené a kifizetődő útvonalak közötti mazsolázást. Egy ilyen jelenséget nem szabad megengednünk, mivel ez károsan érintheti egyes vidéki települések elérhetőségét. A buszos szolgáltatásoknak pedig épp az a lényege és nagy előnye hogy lehetővé teszik a könnyű kapcsolattartást a legfélreesőbb régiókkal is. Ehhez kapcsolódik az az elvárás is, hogy az új szerződések ne veszélyeztessék a már meglévő közszolgáltatási szerződések gazdasági egyensúlyát, sőt a nemzeti hatóságoknak jogában álljon a szolgáltatói engedélyt minden ilyen esetben bevonni. Örülök, hogy a Parlamentnek sikerült egy, a többség számára támogatható szöveget elfogadnia. A végső megegyezés a Tanáccsal azonban már sajnos a májusi választások után felálló parlamentre vár.

Nem értek egyet azzal, hogy az interszexuális személyek jogairól az Európai Uniónak kellene döntenie, hiszen az egyértelműen és félreérttethetetlenül a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ezért - a szubszidiaritás elvének érvényesülését szem előtt tartva - a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a parlamenti állásfoglalás ellen szavaztam.

A megkülönböztetés minden formáját ellenzem, viszont a mai állásfoglalás számos rendelkezése nem tartozik uniós kompetenciába, a hasonló intézkedéseket a tagországok szintjén kell meghozni, hiszen azok egyértelműen tagállami hatáskörbe tartoznak. Ezért - a szubszidiaritás elvének érvényesülését szem előtt tartva - a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a parlamenti állásfoglalás szavazásánál tartózkodtam.

Jelenleg 33 decentralizált ügynökség van az Európai Unióban, azonban a Szerződések nem definiálják, hogy mi is az “ügynökség”, ugyanakkor a Szerződések több helyütt ténylegesen is megemlítik az ügynökségeket (EUSz 9. uniós polgárság, EUMSz 15. átláthatóság elve, 16 adatvédelem, 71 belbiztonság, 123, 24, 127, 130, 282 pénzügyi előírások, stb). Igaz, az EUSz 5. cikkelyének értelmében a hatalomátruházás elvének meg kell felelniük, azonban az ügynökségek szakterületük, felépítésük, finanszírozásukban egymástól teljesen eltérő minőségűek. A jelentés ezt a sokrétű és sokszínű hatalom átruházási létező gyakorlatot tárja fel, és a jobb és átláthatóbb kormányzatisági elszámoltatási eljárást javasol. Mivel az EU-ban az ügynökségek alakítása folyamatos és népszerű, a jobb elszámoltatás és átláthatóság megteremtése érdekében szavazatommal támogattam a jelentést.

A FIDESZ-KDNP néppárti delegációja minden olyan szabadkereskedelmi megállapodást támogat, amely elősegíti hazánk, Magyarország sikeres szereplését a világpiacon. Az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás elfogadása során is kizárólag ezt a szempontot tartotta szem előtt a delegáció.
A jelenlegi gazdasági trendek szerint a közel jövő globális gazdasági motorja Ázsia lesz, így Európának kulcsfontosságú, hogy fair és jól működő gazdasági kapcsolatokat alakítson ki a kontinens országaival. Az Európai Unió és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodás az első, melyet az Unió ASEAN taggal köt, így egy nagy lépésnek számít a megjelölt cél felé.
A legfőbb erénye a megállapodásnak, hogy segíti a magyar exportot mind az ipari, mind pedig a mezőgazdasági vámok lebontásában. Ezen kívül védelemben részesít ikonikus jelentőségű magyar földrajzi árujelzőket. Mivel a megállapodás kedvező hazánkra nézve, remélhetőleg a jövőben példaként szolgál majd más ASEAN országokkal való szabadkereskedelmi megállapodás megkötése során.

Az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló jelentés az első olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodás, amelyet az EU egy ASEAN-taggal köt. Éppen ezért a mai jelentés fontos mérföldkő a két régió közötti szabadkereskedelmi megállapodás végső célja felé vezető úton. Továbbá a két félt olyan közös értékek kötik össze, mint amilyenek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelem és a multilaterális kereskedelmi rendszer melletti erős elkötelezettség.
A jelentés hangsúlyozza, fontos, hogy az EU továbbra is a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer élharcosa maradjon, aminek a mai megállapodás fontos dokumentuma. A jelentés azt is kiemelni, hogy Szingapúr a világ egyik legversenyképesebb gazdasága, és a világ egyik legkevésbé korrupt országa. A megállapodás fontos lépést jelent és precedenst teremt a más ASEAN-tagállamokkal kötendő kereskedelmi és beruházási megállapodások tekintetében. Ezért szavazatommal támogattam a jelentést.

A FIDESZ-KDNP néppárti delegációja minden olyan szabadkereskedelmi megállapodást támogat, amely elősegíti hazánk, Magyarország sikeres szereplését a világpiacon. Az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás elfogadása során is kizárólag ezt a szempontot tartotta szem előtt a delegáció.
A jelenlegi gazdasági trendek szerint a közel jövő globális gazdasági motorja Ázsia lesz, így Európának kulcsfontosságú, hogy fair és jól működő gazdasági kapcsolatokat alakítson ki a kontinens országaival. Az Európai Unió és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodás az első, melyet az Unió ASEAN taggal köt, így egy nagy lépésnek számít a megjelölt cél felé.
Szavazatommal támogattam a jelentést, mert olyan fair beruházási környezet megteremtését célozza, mely elősegíti, hogy a magyar vállalatok megfelelő védelem mellett tudják kihasználni a szabadkereskedelmi megállapodás által megnyitott lehetőségeket.

A közlekedési együttműködés a Nyugat- Balkán országaival még 2004-ben kezdődött egy egyetértési memorandum aláírásával, mely az Európai Bizottság és Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Koszovó között köttetett. Az egyezség fő célja, a TEN-T korridorok kibővítése a Nyugat-Balkán felé.
A most elfogadott Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés aláírására 2017 július 12-én és október 9-én került sor. Azóta Koszovó kivételével az összes érintett állam ratifikálta is azt.
Mivel a szerződés szövegével egyetértek, szavazatommal támogattam azt.

A Jogérvényesülés program eredeti célja a bírák továbbképzése, az európai igazságügyi együttműködés erősödése kellene, hogy legyen. Ez fontos és támogatandó cél. A jelenlegi előterjesztés a Jogérvényesülés programhoz azonban olyan új elemeket és programokat csatol, amelyek eltérnek az eredeti céltól.
Az új tervezet szerint a program olyan civil szervezeteket erősítene, akik úgymond "védik" a jogállamiságot akár saját kormányuk ellen, és úgy finanszírozná ezen NGO-kat, mintha azok a tagállamok igazságügyi rendszereinek részét képeznék. Az új javaslat pénzügyi támogatást adna ahhoz, hogy civil szervezetek demonstrációkat szervezhessenek és, hogy tagállamokkal szemben pereskedjenek. Megismétli tehát a Jogérvényesülés program azt a típusú NGO-finanszírozást, amit már megháromszorozott összeggel megítélt egy párhuzamosan futó NGO-finanszírozást célzó, ún. Jogok és Értékek program által.
Felháborító és elfogadhatatlan számunkra, hogy ezt az NGO-finanszírozást elsősorban a 7-es cikk szerinti eljárás alá eső tagállamokra irányozná elő, így kifejezetten Magyarországra szabja, ahelyett hogy az eredeti célnak megfelelően bírósági képzésre, valamint polgári- és büntetőügyekben történő igazságügyi együttműködésre fordítaná ezeket a forrásokat. Tehát a parlamenti javaslat újabb pénzügyi kereteket kínál azon szervezetek számára (pl. a Soros-finanszírozta Open Society Institute etc.), amelyek így az európai adófizetők pénzén fogják majd hazánkat bevándorlásellenes álláspontja miatt nyíltan támadni.

Az Európa jövőjéről, illetve az Európai Unió jövőjéről való vita fontos és kiemelt jelentőségű. A jelentés azonban sajnos nem veszi figyelembe az Európában zajló társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok már most látható következményeit, valamint az integrációt egyféleképpen értelmezi, és ezt tekinti a lehető legjobb megoldásnak a jelenlegi problémákra. Mivel az EU jövőjéről való vitának több típusú integráció értelemzést is magában kellene foglalnia, amiben a szuverenitások - legyen az tagállami, nép, parlamenti vagy EU-s szintű - megfelelő egyensúlyban, ellenőrzéssel szerepelnek, tartózkodtam a jelentés szavazásánál.

Az EUSz 9. és az EUMSz 20. cikkelye alapján az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. Az uniós polgárság komplementer jellegét nem lehet elvitatni, és ebből következik, hogy a hozzáfűződő jogosultságok azonban már tagállamonként több helyütt is korlátozottá válhatnak. Például választáshoz való jog, petícióhoz való jog vagy az Európai Polgári Kezdeményezés támogatásának lehetősége. Ebben a tekintetben EU polgárok különböző minőségi jogosultságokat élveznek (vagy éppen nem élveznek) EU szerte.
A jelentés felhívja a figyelmet az uniós polgárság különböző minőségeire. Azonban a komplementer jellegét mintha elfeledni vélte volna a jelentéstevő és egy olyan politikai programot állított össze az uniós polgárság kiterjesztésére, ami a Szerződéseken túlmutat, többek között az európai politikai pártokhoz való közvetlen csatlakozás lehetősége, megkerülve a tagállami pártokat, vagy halszálka listák bevezetése, illetve tagállamok számára kötelező ünneppé tenné május 9-ét.
Európai démosz és a ténylegesen megélt európai közösség hiányában az uniós polgárság egyelőre nem tud valódi európai identitást teremteni, így ezt a jelentést nem támogattam.