Schriftliche Erklärungen zur Abstimmung Edina TÓTH

Az EUMSZ 168. cikkének közegészségre vonatkozó (7) bekezdése értelmében „az Unió tevékenységének tiszteletben kell tartania a tagállamoknak az egészségügyi politikájuk meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatáskörét”. A Parlament baloldali többsége által elfogadott állásfoglalási indítvány az abortuszhoz való jognak felvételéról az EU Alapjogi Chatrájába egy újabb brüsszeli lopakodó hatáskörelvonási kísérletet takar maga mögött, az emberi jogok védelmének látszata alatt.
Az abortusszal kapcsolatos ellátás szabályozása a szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamok felelőssége, míg az EU hatáskörébe ezen intézkedések támogatása, összehangolása vagy kiegészítése tartozik. A Chartában rögzített értékek a tagállamok közös értékei, amelyeket az uniós polgárok egyetemesen magukénak vallanak, ugyanakkor az abortuszhoz való jog továbbra is vitatott kérdés, a tagállamok eltérő szakpolitikai megoldásokat választanak ennek szabályozására. Azonban a brüsszeli baloldal ismért azt követeli, mindenki az ő ideológiájának megfelelően járjon el, miközben a Charta bármilyen módosításához a tagállamok egyhangú jóváhagyására lenne szükség.
Az állásfoglalási indítványt ezért a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ellenezte.

Magyarország eltökélt az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség tekintetében az egyenlőséggel foglalkozó szervek jogköreinek erősítésében és az áldozatok segítésében. Jelen jelentés azonban nem tudta az áldozatok jogi érdekeit előtérbe helyezni és azt ideológiamentesen, szakmai módon összefoglalni.
Mind a Fidesz EP képviselői a parlamenti tárgyalások alatt, mind Magyarország a trialógus viták alatt a Tanács ülésein nagyfokú rugalmasságot mutatva, kompromisszumokat kívántak elérni, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szerveket Európa szerte meg lehessen erősíteni. A Tanács ebben nem volt partner, teret engedve a brüsszeli balliberális genderideológiának.
A jelentést az európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról ezért a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja nem tudta támogatni.

A gyermekek európai fővárosának éves kijelölésére irányuló európai kezdeményezés létrehozásról szóló határozat támogatását semmi nem indokolja, mivel a gyermekvédelem tagállami hatáskör. Ezen kívül ez a program nem turisztikai vagy kulturális céllal jönne létre, hanem az EU értékeinek és céljainak (pl. LGBTQI, inkluzivitás, liberális ideológia, stb.) népszerűsítésére a gyermekek körében és a gyermekek bevonásával. Számos hasonló program áll már az uniós polgárok rendelkezésére, például Európai Ifjúsági Portál.
Aggodalomra ad okot, hogy a gyermekjogokat eszközként akarják felhasználni arra, hogy a gyermekeket minél korábban a brüsszeli "értékekkel" tudják megismertetni ("brainwashing") és érzékenyítésre használnák ezt a kezdeményezést is. Maga a kezdeményezés egy bujtatott hatáskör elvonást is takar, hisz a gyerekvédelem nemzeti hatáskörbe tartozik. Meggyőződésünk, hogy a gyermekek elsődleges szocializációs forrásának a családoknak kell lennie, ez a javaslat azonban a család gyengítését eredményezi, ezért nem támogattam a határozatot.

Az előterjesztés számos hasznos, helytálló, előremutató megállapítást fogalmaz meg. Felhívja például a figyelmet a kohéziós politika fontosságára az elmúlt évek súlyos válságai során. Kiemeli azt is, hogy a kohéziós politika segítségével jelentős eredményeket sikerült felmutatni többek között a foglalkoztatás, az energiai és közlekedési infrastruktúrák, vállalkozások, egészségügy, éghajlatváltozás elleni küzdelem területén.
A rendkívül sok konstruktív gondolat mellett azonban sajnos ismételten megjelenik a jogállamiság gondolata, a jelentés ugyanis „elvárja a Bizottságól, hogy maradéktalanul vegye figyelembe a jogállamisági szempontokat a partnerségi megállapodások és a kohéziós politikai programok jóváhagyásakor.”
Elfogadhatatlannak és ugyanakkor rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy a jelentés helyesnek tartja, hogy nehezen definiálható, elfogult ideológiai feltételekhez kössék a kohéziós politikai pénzek folyósítását, ezért a jelentés plenáris szavazása során tartózkodó álláspontot képviseltem.

Magyarország számára kulcsfontosságú a régió országaival való együttműködés az Európába irányuló illegális migráció megállítása, az embercsempészet felszámolása érdekében. Emiatt volt lényeges a megállapodás az EU és Tunézia között. A Szomdszédságpolitikáért és Bővítésért felelős biztos előkészítő munkája eredményeként a Bizottság fontos lépést tett a két fél közötti együttműködés megszilárdítása érdekében.
A költségvetési támogatás formájában jutattott segítségnyújtás egyszerre jelent hozzájárulást Tunézia gazdasági stabilitásához, amely fontos szempont az illegális migrációval szembeni és a régió polgárainak, kiemelten a fiatalok helyben maradásáért folytatott küzdelemben. Ha Tunézia stabilitása veszélybe kerül, úgy az Unió országaira helyeződő bevándorlási nyomás drámai mértékben erősödne. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a Tunéziával való szoros együttműködés mellett, ezért a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának képviselői a határozat ellen szavaztak.

A rendeletjavaslat elvileg a médiapluralizmust és a média függetlenségét kívánta védeni, valójában azonban ez egy brüsszeli cenzúratörvény, a tagállamok hatásköreibe beavatkozva akarja rendszabályozni a tagállami médiarendszereket. A jogszabály a médiapiaci sajátosságokat figyelmen kívül hagyva egységes, minden tagállam számára kötelező szabályrendszert határoz meg, s akár szankciókkal is korlátozhatja bizonyos tartalmak megjelenését a tagállami közmédiában.
Az uniós szabályozás célja, hogy csak Brüsszel hangja szólalhasson meg a tagállami nyilvánosságban, és lehetőséget teremt arra, hogy Brüsszel elnyomja a nemzeti és keresztény-konzervatív véleményeket, értékeket. A jogszabály alattomos hatáskörbővítést jelent az EU részéről, hiszen a szabályozás tárgya, az EU alapító szerződései szerint nem EU-s hatáskör, hanem tagállami, ezért végszavazásnál nemmel szavaztam.

Magyarország eltökélt a munkahelyi zaklatás és erőszak valamint a férfiak és nők közötti különbségek eltörlésében. Ennek azonban nem megfelelő módja az, hogy az Unió ismét tagállami hatáskörbe avatkozva kényszerítené rá a tagállamokat egy nemzetközi egyezmény ratifikálására.
A nemzetközi nőnap meggyalázása az, hogy a nők ünneplése helyett az Európai Parlament ezen alkalmat ballibirális gender ideológiájának terjesztésére használja fel. Az Európai Unió nem tagja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, az egyes tagállamok a szervezet tagjai. A felvetést támogató tagállamok nagy része már bevezette saját szuverenitása körében az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2019. évi (190. sz.) Erőszak és Zaklatás Elleni Egyezményét bármiféle eljárásjogi aggály vagy Uniós engedélyezés nélkül. Magyarország több tagállam mellett nem kívánta az egyezményt ratifikálni, annak ideológiai tartalma miatt, az hogy a Tanács erre kötelezné a tagállamokat elfogadhatatlan. Minden nő védelmet és tiszteletet igényel. Ennek biztosítása pedig uniós kereteken belül tagállami hatáskörbe tartozik.
A megerősítésre való felkérést ezért a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ellenezte.

Együttérzünk a Navalnij család tagjaival, és egyetértünk azzal, hogy ki kell vizsgálni halálának körülményeit. Kiállunk az emberi élet és méltóság védelme mellett. Több mint két éve zajlik a háború Ukrajnában. Álláspontunk a kezdetektől egyértelmű: elítéljük Oroszország katonai agresszióját és kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Azonban minél tovább tart a háború, annál több lesz a kár és az emberáldozat. Meggyőződésünk, hogy ennek a pusztításnak csak és kizárólag a béke vethet véget és nem pedig az újabb fegyverszállítások, a katonai támogatás fenntartása. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ezért tartózkodott a határozat megszavazásánál.

Magyarország mindig a nemzetközi jog talaján állt, és kezdettől fogva elítéljük Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen. A háború kezdete óta elismerjük Ukrajna önvédelemhez, szuverenitásához és területi integritásához való jogát. A magyar kormány erőn felüli humanitárius segítséget biztosít Ukrajnának, több mint 1.3 millió menekültet fogadtunk eddig.
A háború immár két éve tart, több százezer ember vesztette életét a harcokban. A pusztításnak csak fegyverszünet, béketárgyalások és tartós béke vethet véget.
A határozat szövegében azonban nem esik szó tűzszünetről, béketárgyalások kezdeményezéséről. Ehelyett még több fegyver szállítását, a háború folytatását ösztönzi. A szankciós politika nem érte el a hozzá fűzött reményeket. Ez a szöveg az energiákra vonatkozó szankciórendszer még drasztikusabb kiterjesztését indítványozza például a nukleáris ágazat és a ROSZATOM-mal való együttműködés terén is, amely súlyos és közvetlen kihatással lenne Magyarország helyzetére is. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ezért a határozat ellen szavazott.

A tagállamok hatékony és sikeres fellépésének köszönhetően, az intézményközi tárgyalások során sikerült új irányba terelni a javaslatot a természet-helyreállítási jogszabályról. Úgy vélem, hogy a területért felelős korábbi uniós biztos, Frans Timmermans teljes mértékben felelős a kezdeti kudarcokért, hiszen alelnökként azt várta el, hogy a Közös Agrárpolitika költségvetéséből finanszírozzák a helyreállítást. A keret túlterheltsége miatt ez a javaslat azonban komolytalan volt, így azt semmilyen formában nem lehetett támogatni.
Meglátásom szerint a korábbi hibákat orvosolták, a Közös Agrárpolitika már nincs veszélyben. Kiemelten fontosnak tartom, hogy az uniós természet-helyreállítási intézkedések nem veszélyeztethetik Európa élelmezésbiztonságát. Szavazatommal támogattam az ideiglenes megállapodást, hiszen az abban foglalt javaslatok kellő garanciát nyújtanak a rugalmassági intézkedések és a vészfék mechanizmus alkalmazása révén.