Dichiarazioni di voto scritte - 8ª legislatura András GYÜRK

Sor került a „Jogérvényesülési program” elfogadására is, amely eredeti célja a bírák továbbképzése, az európai igazságügyi együttműködés erősítése lett volna. A jelenlegi előterjesztés a programhoz azonban olyan új elemeket csatol, amelyek eltérnek az eredeti céltól. A program olyan civil szervezeteket erősítene, akik úgymond "védik" a jogállamiságot akár saját kormányuk ellen, és úgy finanszírozná ezen NGO-kat, mintha azok a tagállamok igazságügyi rendszereinek részét képeznék. Elfogadhatatlan számomra, hogy a politikai tevékenységet folytató civil szervezetek uniós forrásokból pénzeljék, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a szöveg ellen szavaztam.

Felháborító, hogy a ma elfogadott „Jogok és Értékek program” alapján mostantól az EU költségvetéséből - köztük a magyar adófizetők pénzéből - is finanszírozhatják az EU tagállamaiban a jogállamiság érvényesülését vizsgáló akár politikai szerepet játszó nem kormányzati szervezeteket. Magyarországon ezek az NGO-k köztudottan a Soros György nevéhez köthető szervezetek, amelyek az elmúlt évek során a jogállamiság köntösébe bújtatva hevesen támadták a magyar kormányt. Ellenzem a politikai tevékenységet folytató civil szervezetek uniós forrásokból való pénzelését, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a szöveg ellen szavaztam. Ehelyett az EU külső határait védő tagállamok - így a magyar határkerítés - költségeit kellene megtérítenie az Európai Uniónak.

Fontosnak tartom, hogy álljanak rendelkezésre hiteles, pontos és aktuális adatok az illegális bevándorlás súlyosságának megállapítása érdekében, viszont ezen adatok szolgáltatása nem róhat túl nagy terhet a tagállamokra. Ennél pedig még fontosabb, hogy az adatokat csak az illegális migráció megfékezése érdekében lehessen felhasználni, nehogy pedig egy esetleges állandó kötelező betelepítési kvóta tagállami részesedésének a kiszámításához járuljon hozzá. Szkeptikus maradtam az adatok végső felhasználására való tekintettel, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként tartózkodtam a végszavazásnál.

Jelentés az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról [2017/0355(COD)] Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Az új jogszabály a demográfiai fejlemények, a digitalizáció és az új foglalkoztatási formák előidézte munkaerő-piaci kihívásokra kíván megoldást nyújtani. Elfogadása után az irányelv hatályon kívül helyezi majd az írásbeli tájékoztatási kötelezettségről szóló 1991-es irányelvet, továbbá új minimális jogokat és új szabályokat vezet be a munkavállalók számára a munkafeltételeikről nyújtandó információk tartalmára, formájára és ütemezésére vonatkozóan. A jövőbeli irányelv előírja a munkaadók számára, hogy a tájékoztassák a munkavállalókat a munkaviszony alapvető aspektusairól. Ezt fontos célnak találom. A preambulum azonban nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy a munkavállaló meghatározását kivegyék a tagállamok kezéből, amit nem tudok támogatni, ezért a szavazásnál tartózkodtam.

A rendelet egy rendkívül széles hatáskörű ügynökséget hoz létre, amelyet a Bizottság és az EP nyomására „hatóságnak” szükséges nevezni. A tárgyalások erőltetett ütemben zajlottak le, amely nem volt mentes a Hatóság létrehozását támogató tagállamok erős nyomásától. A Hatóság számos, már meglévő és jól működő uniós szervezetet fog magába olvasztani. Feladatköre magában foglalja a munkavállalók és munkáltatók számára történő információ- és szolgáltatásnyújtást, a tagállamok közötti együttműködés és információcsere támogatását, valamint a kockázatértékelést. Támogatni fogja a nemzeti hatóságokat a közös tevékenységek, ide értve a határon átnyúló munkaügyi ellenőrzések lebonyolításában is. Emellett mediátori szerepe is lesz a nemzeti hatóságok közötti vitás kérdésekben. A rendelettervezettel kapcsolatos koncepcionális hibák, valamint a tagállami hatáskörök veszélybe kerülése miatt azonban nem értek egyet a rendelet tervezetével.

Az Európai Bizottság rendelettervezete az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Főügyészség együttműködésére vonatkozó eljárásokat és szabályokat tartalmaz, illetve a két uniós intézmény hatásköri kérdéseit rendezi. A rendelettervezetet az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága tárgyalta. Magyarország több más tagállammal együtt nem vesz részt a megerősített együttműködésben, melynek alapján az Európai Ügyészség létrejön. Ennek fényében az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a szavazáson tartózkodtam.

Támogatom a rendelet elfogadását. A rendelet 7 jelenleg is létező statisztikai adatgyűjtés közös új szabályait állapítja meg. Az EP módosítók nagy többsége (+/- 75%) belekerült a szövegbe.
Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői egyetértettek módosító javaslatommal: az adatgyűjtés a jövőben kötelezően terjedjen ki a fogyatékossággal élő emberek életminőségére is. A jövőben az egyéni szinten, mintavétel alapján felvett statisztikai adatok kitérnek majd a személyek egészségi állapotán belül arra is, hogy ha valaki fogyatékossággal él. Tehát rákérdeznek majd arra, hogy a fogyatékosság miként jelenik meg az egyén jövedelmi helyzetében, életkörülményeiben, munkája és tanulmányai során, vagy akár a legújabb technológiák használata terén. A statisztikai adatgyűjtés az életminőségre vonatkozó kérdések körében arra is kitér majd, hogy a fogyatékossággal élő személy befogadása megvalósul-e gazdasági, szociális vagy kulturális szinten és ez miként befolyásolja az egyén jóllétét. A több éves közös munka eredményeként elfogadott szöveg alapján az élet minden területén egyértelműbb lesz, hogy milyen helyzetben vannak a fogyatékossággal élők más személyekhez képest az egyes uniós tagállamokban. Ennek eredményeképpen a politikai döntéshozók a fogyatékossággal élők személyes szükségleteihez jobban igazodó, hatékonyabb megoldásokat találhatnak.

Egyetértek azzal, hogy a bevándorlási tisztviselők európai hálózata segítse elő a harmadik országokkal történő együttműködést az illegális migráció megfékezése és a migrációt kiváltó okok helyben történő kezelése érdekében, hogy aktívan vegyen részt az embercsempészés és emberkereskedők elleni küzdelemben. Viszont nem elfogadható számomra, hogy az illegális migráció megállításában a legális migrációs csatornák létrehozásában segédkezzen. A cél továbbra is az illegális migráció megfékezése, a fokozott határvédelemmel, illetve a migrációt kiváltó okok helyben történő kezelésével. Ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként tartózkodtam a végszavazásnál.

Az irányelv célja minimumkövetelmények meghatározása, de tekintettel kell lennünk a szubszidiaritás elvére is, mivel a családjogi kérdések meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik. A tagállamok nyújthatnak az irányelvben lefektetettnél kedvezőbb feltételeket. Magyarország nem kényszerítő intézkedésekkel akarja elérni a munka és a család jobb egyensúlyát. Magyarország nagyon erősen támogatja a családokat és ösztönözi a gyermekvállalást, amelynek része az is, hogy a nőket támogatjuk a munkahelyre való visszatérésben. Ebben szerepe van az apasági szabadságnak is, de Magyarországon ezen is túlmegy: 2022-re megvalósul a teljes bölcsődei ellátottság és bevezetjük a nagyszülői gyedet: ha a család úgy dönt, akkor az aktívan dolgozó nagyszülő is otthon maradhat a gyermekkel és ő lesz jogosult a pénzbeli támogatásra.
Nagyon sokféle megoldás létezik tehát, ezért úgy vélem, hogy a tagállamokra kell bízni, hogy az irányelven túlmenően hogyan támogatják a nőket, a családokat. Véleményünk szerint a családok elég érettek ahhoz, hogy a szülői szabadság átruházásról döntsenek, nem kell semmit rájuk kényszeríteni. Az ellátási szintet pedig úgy kell meghatározni a tagállamoknak, hogy erősítsék a szülői szabadság mindkét szülő általi igénybevételét. Támogatjuk, hogy a szülői szabadságot legfeljebb a gyermek 8 éves koráig ki lehessen venni. Ugyancsak támogatjuk a gondozói szabadság intézményét, de a részlet szabályokat itt is a tagállamoknak kell kidolgozniuk.

Az egyes tagállamok által 2015 óta fenntartott, már-már intézményesített határellenőrzések teljes mértékben szembe mennek az Európai Unió alapvető szabadságjogaival és aláássák a schengeni megállapodás érvényesülését. Ezek az állandósult belső határellenőrzések veszélyeztetik a magyar polgárok számára az EU legkézelfoghatóbb vívmányát, a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlását. Emellett komoly kihatással lehet az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlására is, amelyek pénzügyi hatásai negatívan befolyásolhatják az EU gazdasági növekedését. Véleményünk szerint az Unió külső határait kell megvédeni minden eszközzel, nem a belső határnélküliséget megszüntetni.
Az első olvasatos szöveg összhangban van a magyar kormány álláspontjával, miszerint el kell kerülni a nem valós indokok alapján állandósított belső határellenőrzések visszaállítását. Továbbá garanciákat kell beépíteni, hogy a belső határellenőrzést politikai céllal ne tarthassák fenn, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam az első olvasatos álláspont elfogadását.

Az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés az Ifjúsági Garancia része, az olyan régiókban élő fiataloknak nyújt támogatást, ahol az ifjúsági munkanélküliség magasabb volt 25%-nál 2012-ben. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat támogatja, és biztosítja, hogy a fiatalok célzott támogatásban részesüljenek Európa azon részein, amelyek a legnagyobb kihívásokkal néznek szembe.
A közös rendelkezésekről szóló rendelet módosítására azért van szükség, mert az IFK-nak a rendelet szövegében rögzített egyedi előirányzata van, és a módosítás nélkül nem biztosítható az IFK 2019. évre tervezett költségvetésének szintje.

A javaslat a legkülső régiók gazdasági tevékenységének és versenyképességének élénkítését célozza anélkül, hogy aláásná a belső piac vagy az EU jogrendjének egységességét, ezért szavazatommal támogattam a strasbourgi plenáris szavazás során.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alappal és a Kohéziós Alappal kapcsolatos jelentés számos hasznos megállapítást tartalmaz, azonban több olyan, a bevándorlás támogatásával kapcsolatos javaslat is megjelenik az előterjesztésben, amelyekkel nem tudok egyetérteni, ezért a parlamenti jelentés plenáris végszavazásánál tartózkodó álláspontot képviseltem.

A jelentés intézményközi tárgyalások folyamatában lezajlott első olvasatát hagyta jóvá az Európai Parlament márciusi strasbourgi plenáris ülése. A szavazás során támogató álláspontot képviseltem.

Az Európai Bizottság a mostani (2014 - 2020) Migrációs Alap II. mellékletét módosítaná egy felhatalmazáson alapuló rendelettel. Az alapvetően technikai jellegű módosítás célja, hogy a melléklet szövegébe bekerüljön az úgynevezett „ellenőrzött központok” fogalma. Viszont ez a fogalom nem létező az uniós jogban és az Európai Bizottság sem kíséreli meg annak meghatározását.
Ameddig ezek az „ellenőrzött központok” unión belül felállított központok, és ameddig pontos definíció hiányában nem lehet egyértelműen leválasztani a kötelező relokációt ezen „ellenőrzött központok” fogalmáról, addig számomra elfogadhatatlan a Bizottság javaslata. Magyarország álláspontja szerint ezeket a migrációs központokat a harmadik országok területén kellene felállítani, mivel már az Unió területén kívül szét kell választani a gazdasági migránsokat a valódi menekültektől. Ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás emelését.

Jelentés a határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmusról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról. A határokon átnyúló európai mechanizmus az uniós határrégiók életszínvonalának emelését, helyzetének javulását szeretné elősegíteni a határokon átnyúló együttműködést szolgáló eszköztár részeként. A határrégiók az Unió területének megközelítőleg 40%-át teszik ki, és az uniós polgárság közel egyharmada él ezeken a területeken. Azonban a határrégiókban általában magasabb a munkanélküliség és alacsonyabb a gazdasági teljesítmény, fejletlenebb az infrastruktúra, mint a központibb elhelyezkedésű régiókban. Számos előnnyel járt volna, ha az eszköz kötelező jelleget kap, azonban önkéntes eszközként is igen hasznos, ezért az előterjesztést támogattam a strasbourgi plenáris szavazáson.

Szavazatommal támogattam a Zile jelentést az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférésről, mert véleményem szerint egy kiegyensúlyozott jelentésről van szó, amelyben sikerült egyensúlyt teremteni a buszokhoz kapcsolódó szolgáltatási piac liberalizációja és a tagállamokban megjelenő közszolgáltatási szerződések védelme között. A szolgáltatások végzésének szabadsága rendkívül fontos uniós alapelv. A piacok megnyitása és a fokozódó versenyhelyzet olcsóbb és minőségibb szolgáltatásokat eredményezhet. Ugyanakkor fontos volt megakadályozni a káros jelenségeket is. Ezért a jelentés védelmi mechanizmusokat látott elő olyan esetekre és útvonalakra, ahol már működő közszolgáltatási szerződések vannak érvényben, illetve, ha városi vagy elővárosi vonalakról van szó. További fontos eleme a jelentésnek az is, hogy kivédené a kifizetődő útvonalak közötti mazsolázást. Egy ilyen jelenséget nem szabad megengednünk, mivel ez károsan érintheti egyes vidéki települések elérhetőségét. A buszos szolgáltatásoknak pedig épp az a lényege és nagy előnye hogy lehetővé teszik a könnyű kapcsolattartást a legfélreesőbb régiókkal is. Ehhez kapcsolódik az az elvárás is, hogy az új szerződések ne veszélyeztessék a már meglévő közszolgáltatási szerződések gazdasági egyensúlyát, sőt a nemzeti hatóságoknak jogában álljon a szolgáltatói engedélyt minden ilyen esetben bevonni. Örülök, hogy a Parlamentnek sikerült egy, a többség számára támogatható szöveget elfogadnia. A végső megegyezés a Tanáccsal azonban már sajnos a májusi választások után felálló parlamentre vár.

Nem értek egyet azzal, hogy az interszexuális személyek jogairól az Európai Uniónak kellene döntenie, hiszen az egyértelműen és félreérttethetetlenül a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ezért - a szubszidiaritás elvének érvényesülését szem előtt tartva - a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a parlamenti állásfoglalás ellen szavaztam.

A megkülönböztetés minden formáját ellenzem, viszont a mai állásfoglalás számos rendelkezése nem tartozik uniós kompetenciába, a hasonló intézkedéseket a tagországok szintjén kell meghozni, hiszen azok egyértelműen tagállami hatáskörbe tartoznak. Ezért - a szubszidiaritás elvének érvényesülését szem előtt tartva - a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a parlamenti állásfoglalás szavazásánál tartózkodtam.

Jelenleg 33 decentralizált ügynökség van az Európai Unióban, azonban a Szerződések nem definiálják, hogy mi is az “ügynökség”, ugyanakkor a Szerződések több helyütt ténylegesen is megemlítik az ügynökségeket (EUSz 9. uniós polgárság, EUMSz 15. átláthatóság elve, 16 adatvédelem, 71 belbiztonság, 123, 24, 127, 130, 282 pénzügyi előírások, stb). Igaz, az EUSz 5. cikkelyének értelmében a hatalomátruházás elvének meg kell felelniük, azonban az ügynökségek szakterületük, felépítésük, finanszírozásukban egymástól teljesen eltérő minőségűek. A jelentés ezt a sokrétű és sokszínű hatalom átruházási létező gyakorlatot tárja fel, és a jobb és átláthatóbb kormányzatisági elszámoltatási eljárást javasol. Mivel az EU-ban az ügynökségek alakítása folyamatos és népszerű, a jobb elszámoltatás és átláthatóság megteremtése érdekében szavazatommal támogattam a jelentést.