Skriftliga förklaringar - 8:e valperioden Kinga GÁL

A munkavállalók szabad mozgása az Unió egyik alapszabadsága, amelynek a legfontosabb leve a fogadó tagállambeli munkavállalóhoz viszonyított bármely megkülönböztetés tilalma. A meglévő uniós szabályok egyértelműen rögzítik, hogy a szabad mozgás jogával élő munkavállalóknak a hazai munkavállalókkal azonos szociális és adókedvezményeket kell biztosítani. Az Európai Parlament álláspontja nagyon kevés teret adott a kompromisszum kialakítására, mert sajnos ugyanazt a protekcionista irányt követi, mint a kiküldetési irányelv. Célja a másik tagállamban történő munkavégzés megnehezítése, sőt ellehetetlenítése: jogvesztést előidéző intézkedésekkel és adminisztratív akadályokkal. Az alkalmazandó jogra és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó fejezetek számos módosítója hátrányosan érinti a más tagállamban történő munkavégzést.
Egyes tagállamok, mint Ausztria, Dánia, Írország, Németország és Hollandia ráadásul szorgalmazzák a családi ellátások indexálásának uniós szintű bevezetését. (Az indexálás a családi ellátások oly módon történő számítását jelenti határon átnyúló helyzetekben, amikor a gyermek a szülő munkavállalási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban él. A módszer lényege, hogy az adott tagállam nem biztosítja minden szülő számára egyaránt ugyanazokat az előnyöket, hanem a családi ellátás összegét a gyermek tartózkodási helye szerinti tagállam körülményeihez igazítva, a megélhetési költségek alapján számolja ki.) Magyar képviselőként ellenzem a családi ellátások indexálását, ezért ez ellen szavaztam, mert az indexálás a mobil munkavállalók és családjaik helyzetének radikális romlását eredményezné.

A plenáris szavazáson elfogadott megállapodás rendkívül nagy előrelépés a magyar gyógyszeripar számára, mert megszünteti a generikus és bioszimiláris gyógyszergyártók versenyhátrányát a harmadik országok piacán, és a belső piacon is. Ennek következménye, hogy a magyar és európai generikus, illetve bioszimiláris gyártóknak a továbbiakban már nem kell harmadik országba helyeznie a gyártási kapacitásait annak érdekében, hogy az SPC időtartama alatt megkezdhessék a gyártást, így a gyártási mentesség hozzájárul majd a gyógyszeripar fellendítéséhez, a foglalkoztatás növeléséhez és jelentős közegészségügyi megtakarítást is ígér. Ugyanakkor a megállapodásban szereplő gyártási mentességhez kapcsolódó biztosítékok garantálják az originális gyógyszergyártók érdekeinek is a figyelembevételét, s egyben megakadályozzák a harmadik országbeli exportra gyártott termékek illegális beszivárgását az uniós piacra az SPC időtartama alatt. Ezen okok miatt támogattam a megállapodás elfogadását.

Sor került a „Jogérvényesülési program” elfogadására is, amelynek eredeti célja a bírák továbbképzése, az európai igazságügyi együttműködés erősítése lett volna. A jelenlegi előterjesztés a programhoz azonban olyan új elemeket csatol, amelyek eltérnek az eredeti céltól. A program olyan civil szervezeteket erősítene, akik úgymond „védik” a jogállamiságot akár saját kormányuk ellen, és úgy finanszírozná ezen NGO-kat, mintha azok a tagállamok igazságügyi rendszereinek részét képeznék. Elfogadhatatlan számomra, hogy a politikai tevékenységet folytató civil szervezeteket uniós forrásokból pénzeljék, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a szöveg ellen szavaztam.

Felháborító, hogy a ma elfogadott „Jogok és Értékek program” alapján mostantól az EU költségvetéséből – köztük a magyar adófizetők pénzéből – is finanszírozhatják az EU tagállamaiban a jogállamiság érvényesülését vizsgáló, akár politikai szerepet játszó nem kormányzati szervezeteket. Magyarországon ezek az NGO-k köztudottan a Soros György nevéhez köthető szervezetek, amelyek az elmúlt évek során a jogállamiság köntösébe bújtatva hevesen támadták a magyar kormányt. Ellenzem a politikai tevékenységet folytató civil szervezetek uniós forrásokból való pénzelését, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a szöveg ellen szavaztam. Ehelyett az EU külső határait védő tagállamok – így a magyar határkerítés – költségeit kellene megtérítenie az Európai Uniónak.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta terheli a három uniós intézményt az a feladat, hogy az új jogforrási rendszerhez igazítsák a még hatályban lévő “az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró” jogi aktusokat. A három intézménynek sikerült megállapodnia 64 jogi aktus szabályozásáról. Ez egy hatalmas siker ahhoz képest, hogy évekig nem történt semmilyen előrelépés az ügyben. A maradék jogi aktusok tárgyalása a következő parlament feladata lesz.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta terheli a három uniós intézményt az a feladat, hogy az új jogforrási rendszerhez igazítsák a még hatályban lévő “az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró” jogi aktusokat. A három intézménynek sikerült megállapodnia 64 jogi aktus szabályozásáról. Ez egy hatalmas siker ahhoz képest, hogy évekig nem történt semmilyen előrelépés az ügyben. A maradék jogi aktusok tárgyalása a következő parlament feladata lesz.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta terheli a három uniós intézményt az a feladat, hogy az új jogforrási rendszerhez igazítsák a még hatályban lévő “az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró” jogi aktusokat. A három intézménynek sikerült megállapodnia 64 jogi aktus szabályozásáról. Ez egy hatalmas siker ahhoz képest, hogy évekig nem történt semmilyen előrelépés az ügyben. A maradék jogi aktusok tárgyalása a következő parlament feladata lesz.

Fontosnak tartom, hogy álljanak rendelkezésre hiteles, pontos és aktuális adatok az illegális bevándorlás súlyosságának megállapítása érdekében, viszont ezen adatok szolgáltatása nem róhat túl nagy terhet a tagállamokra. Ennél pedig még fontosabb, hogy az adatokat csak az illegális migráció megfékezése érdekében lehessen felhasználni, nehogy pedig egy esetleges állandó kötelező betelepítési kvóta tagállami részesedésének a kiszámításához járuljon hozzá. Szkeptikus maradtam az adatok végső felhasználására való tekintettel, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként tartózkodtam a végszavazásnál.

Az új jogszabály a demográfiai fejlemények, a digitalizáció és az új foglalkoztatási formák előidézte munkaerő-piaci kihívásokra kíván megoldást nyújtani. Elfogadása után az irányelv hatályon kívül helyezi majd az írásbeli tájékoztatási kötelezettségről szóló 1991-es irányelvet, továbbá új minimális jogokat és új szabályokat vezet be a munkavállalók számára a munkafeltételeikről nyújtandó információk tartalmára, formájára és ütemezésére vonatkozóan. A jövőbeli irányelv előírja a munkaadók számára, hogy a tájékoztassák a munkavállalókat a munkaviszony alapvető aspektusairól. Ezt fontos célnak találom. A preambulum azonban nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy a munkavállaló meghatározását kivegyék a tagállamok kezéből, amit nem tudok támogatni, ezért a szavazásnál tartózkodtam.

A rendelet egy rendkívül széles hatáskörű ügynökséget hoz létre, amelyet a Bizottság és az EP nyomására „hatóságnak” szükséges nevezni. A tárgyalások erőltetett ütemben zajlottak le, amely nem volt mentes a Hatóság létrehozását támogató tagállamok erős nyomásától. A Hatóság számos, már meglévő és jól működő uniós szervezetet fog magába olvasztani. Feladatköre magában foglalja a munkavállalók és munkáltatók számára történő információ- és szolgáltatásnyújtást, a tagállamok közötti együttműködés és információcsere támogatását, valamint a kockázatértékelést. Támogatni fogja a nemzeti hatóságokat a közös tevékenységek, ide értve a határon átnyúló munkaügyi ellenőrzések lebonyolításában is. Emellett mediátori szerepe is lesz a nemzeti hatóságok közötti vitás kérdésekben. A rendelettervezettel kapcsolatos koncepcionális hibák, valamint a tagállami hatáskörök veszélybe kerülése miatt azonban nem értek egyet a rendelet tervezetével.

Az Európai Bizottság rendelettervezete az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Főügyészség együttműködésére vonatkozó eljárásokat és szabályokat tartalmaz, illetve a két uniós intézmény hatásköri kérdéseit rendezi. A rendelettervezetet az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága tárgyalta. Magyarország több más tagállammal együtt nem vesz részt a megerősített együttműködésben, melynek alapján az Európai Ügyészség létrejön. Ennek fényében az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a szavazáson tartózkodtam.

Egyetértek azzal, hogy a bevándorlási tisztviselők európai hálózata segítse elő a harmadik országokkal történő együttműködést az illegális migráció megfékezése és a migrációt kiváltó okok helyben történő kezelése érdekében, hogy aktívan vegyen részt az embercsempészés és emberkereskedők elleni küzdelemben. Viszont nem elfogadható számomra, hogy az illegális migráció megállításában a legális migrációs csatornák létrehozásában segédkezzen. A cél továbbra is az illegális migráció megfékezése, a fokozott határvédelemmel, illetve a migrációt kiváltó okok helyben történő kezelésével. Ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként tartózkodtam a végszavazásnál.

Az irányelv célja minimumkövetelmények meghatározása, de tekintettel kell lennünk a szubszidiaritás elvére is, mivel a családjogi kérdések meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik. A tagállamok nyújthatnak az irányelvben lefektetettnél kedvezőbb feltételeket. Magyarország nem kényszerítő intézkedésekkel akarja elérni a munka és a család jobb egyensúlyát. Magyarország nagyon erősen támogatja a családokat és ösztönözi a gyermekvállalást, amelynek része az is, hogy a nőket támogatjuk a munkahelyre való visszatérésben. Ebben szerepe van az apasági szabadságnak is, de Magyarországon ezen is túlmegy: 2022-re megvalósul a teljes bölcsődei ellátottság és bevezetjük a nagyszülői gyedet: ha a család úgy dönt, akkor az aktívan dolgozó nagyszülő is otthon maradhat a gyermekkel és ő lesz jogosult a pénzbeli támogatásra.
Nagyon sokféle megoldás létezik tehát, ezért úgy vélem, hogy a tagállamokra kell bízni, hogy az irányelven túlmenően hogyan támogatják a nőket, a családokat. Véleményünk szerint a családok elég érettek ahhoz, hogy a szülői szabadság átruházásról döntsenek, nem kell semmit rájuk kényszeríteni. Az ellátási szintet pedig úgy kell meghatározni a tagállamoknak, hogy erősítsék a szülői szabadság mindkét szülő általi igénybevételét. Támogatjuk, hogy a szülői szabadságot legfeljebb a gyermek 8 éves koráig ki lehessen venni. Ugyancsak támogatjuk a gondozói szabadság intézményét, de a részlet szabályokat itt is a tagállamoknak kell kidolgozniuk.

Az egyes tagállamok által 2015 óta fenntartott, már-már intézményesített határellenőrzések teljes mértékben szembe mennek az Európai Unió alapvető szabadságjogaival és aláássák a schengeni megállapodás érvényesülését. Ezek az állandósult belső határellenőrzések veszélyeztetik a magyar polgárok számára az EU legkézelfoghatóbb vívmányát, a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlását. Emellett komoly kihatással lehet az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlására is, amelyek pénzügyi hatásai negatívan befolyásolhatják az EU gazdasági növekedését. Véleményünk szerint az Unió külső határait kell megvédeni minden eszközzel, nem a belső határnélküliséget megszüntetni.
Az első olvasatos szöveg összhangban van a magyar kormány álláspontjával, miszerint el kell kerülni a nem valós indokok alapján állandósított belső határellenőrzések visszaállítását. Továbbá garanciákat kell beépíteni, hogy a belső határellenőrzést politikai céllal ne tarthassák fenn, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam az első olvasatos álláspont elfogadását.

Nagyon elkeserítő, hogy a XXI. század Európájában az oknyomozó újságírásba bele lehet halni. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy kézre kerüljenek az elkövetők és, hogy hasonló barbár cselekedetek soha többé ne fordulhassanak elő.
Ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy a máltai és szlovákiai gyilkosságokkal összefüggésben hozott határozatot arra használja az Európai Parlament baloldali többsége, hogy újra általános jogállamisági vita kérdésében ostorozza Magyarországot, ahol nem öltek meg újságírót, nem ül börtönben egyetlen újságíró sem és senkit nem hurcoltak meg koholt vádak alapján.
Az pedig egyenesen felháborító, hogy „a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem helyzete az Európai Unióban, különösen Máltán és Szlovákiában” címet viselő parlamenti állásfoglalástervezetben olyan hivatkozás is van, amelyben az Európai Parlament sürgeti a Tanácsot, hogy részt vehessen a Magyarország elleni 7-es cikk szerinti eljárásban, amihez az alapító szerződések alapján semmi joga sem lenne.
Egyértelmű a baloldali és liberális EP-képviselők szándéka, hogy minden fronton nyomást gyakoroljanak hazánkra, hogy megváltoztassuk a tömeges migrációt ellenző álláspontunkat. Csakis így jelenhetnek meg a hazánkkal szemben megfogalmazott kritikák tartalmilag Magyarországot nem érintő jelentésekben és állásfoglalásokban is. Ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként az állásfoglalás ellen szavaztam.

Az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés az Ifjúsági Garancia része, az olyan régiókban élő fiataloknak nyújt támogatást, ahol az ifjúsági munkanélküliség magasabb volt 25%-nál 2012-ben. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat támogatja, és biztosítja, hogy a fiatalok célzott támogatásban részesüljenek Európa azon részein, amelyek a legnagyobb kihívásokkal néznek szembe.
A közös rendelkezésekről szóló rendelet módosítására azért van szükség, mert az IFK-nak a rendelet szövegében rögzített egyedi előirányzata van, és a módosítás nélkül nem biztosítható az IFK 2019. évre tervezett költségvetésének szintje.

A javaslat a legkülső régiók gazdasági tevékenységének és versenyképességének élénkítését célozza anélkül, hogy aláásná a belső piac vagy az EU jogrendjének egységességét, ezért szavazatommal támogattam a strasbourgi plenáris szavazás során.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alappal és a Kohéziós Alappal kapcsolatos jelentés számos hasznos megállapítást tartalmaz, azonban több olyan, a bevándorlás támogatásával kapcsolatos javaslat is megjelenik az előterjesztésben, amelyekkel nem tudok egyetérteni, ezért a parlamenti jelentés plenáris végszavazásánál tartózkodó álláspontot képviseltem.

Az Európai Bizottság a mostani (2014 - 2020) Migrációs Alap II. mellékletét módosítaná egy felhatalmazáson alapuló rendelettel. Az alapvetően technikai jellegű módosítás célja, hogy a melléklet szövegébe bekerüljön az úgynevezett „ellenőrzött központok” fogalma. Viszont ez a fogalom nem létező az uniós jogban és az Európai Bizottság sem kíséreli meg annak meghatározását.
Ameddig ezek az „ellenőrzött központok” unión belül felállított központok, és ameddig pontos definíció hiányában nem lehet egyértelműen leválasztani a kötelező relokációt ezen „ellenőrzött központok” fogalmáról, addig számomra elfogadhatatlan a Bizottság javaslata. Magyarország álláspontja szerint ezeket a migrációs központoknak a harmadik országok területén kellene felállítani, mivel már az Unió területén kívül szét kell választani a gazdasági migránsokat a valódi menekültektől. Ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás emelését.

A Parlamentben a néppárti német jelentéstevő által vitt szerzői jogi dosszié fő törekvése az volt, hogy kezelje a multinacionális tartalomszolgáltató cégek azon üzleti gyakorlatát, hogy felhasználási engedély és jogdíjfizetés nélkül jelenítenek meg szerzői jog által védett műveket. A három uniós intézmény végül olyan megoldást dolgozott ki, ami semmilyen kötelezettséget nem ró a felhasználókra, de megvédi a szerzőket attól, hogy jogtalanul elessenek a munkájukért őket megillető tisztességes javadalmazástól.
Másik fontos eredménye a megállapodásnak, hogy támogatja a hagyományos szerkesztőségeket és újságírókat abban, hogy a multinacionális híraggregátor-szolgáltatóktól (pl. Google News) jogdíjakat tudjanak beszedni a sajtókiadványok részleteinek közléséért. Mind a Színházi Dolgozók Szakszervezete, mind a Magyar Lapkiadók Egyesülete, mind pedig a magyar kormány támogatta a jelentést.