Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2012)0403 – C7-0197/2012 – 2012/0196(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0403),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0197/2012),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. november 14-i véleményére(1),
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(2),
– tekintettel az eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz intézett, 2013. november 11-i levélre,
– tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0087/2014),
A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra .a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)
(1) A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletet(5) több alkalommal jelentősen módosították(6). Mivel a rendelet további módosítása szükséges, az áttekinthetőség érdekében azt át kell dolgozni.
(2) E rendelet célja a kereskedelem által veszélyeztetett vagy feltehetően veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok védelmének biztosítása
(3) E rendelet előírásai nem sértik a tagállamok azon jogát, hogy szigorúbb intézkedéseket hozzanak vagy tartsanak fenn a Szerződéssel összhangban, különösen az e rendelet hatálya alá tartozó fajok példányainak birtoklására vonatkozó rendelkezések tekintetében.
(4) Objektív kritériumokat kell meghatározni arra vonatkozóan, hogy mely vadon élő állat- és növényfajok sorolhatók be e rendelet mellékleteibe.
(5) E rendelet végrehajtásához azonos feltételeket kell megállapítani az e rendelet által érintett fajok példányainak az Unióba történő behozatalának vagy az Unióból történő kivitelének vagy újrakivitelének engedélyezésével kapcsolatos okmányok kiállítására , használatára és bemutatására vonatkozóan. Különös szabályokat kell megállapítani a példányok Unión keresztül történő tranzitszállításával kapcsolatban.
(6) A példányoknak az Unióba történő behozatalával kapcsolatos kérelmeket a rendeltetési tagállam igazgatósági hatóságának kell elbírálnia, amelyhez támogatást nyújt a tagállam illetékes tudományos testülete, adott esetben a Tudományos Felülvizsgálati Csoport véleményének figyelembevétele mellett.
(7) Az újrakivitelre vonatkozó előírások keretén belül rendelkezni kell egy konzultációs eljárásról a visszaélések kockázatának korlátozása érdekében.
(8) A vadon élő állat- és növényfajok hatékony védelmének biztosítása érdekében további korlátozásokat lehet alkalmazni a példányok Unióba történő behozatalára, illetve azok onnan történő kivitelére vonatkozóan. Az élő példányok vonatkozásában e korlátozások uniós szinten kiegészíthetők az ilyen példányok Unión belüli tartására vagy szállítására vonatkozó korlátozásokkal.
(9) Különös követelményeket kell megállapítani a fogságban született vagy nevelt, illetve mesterséges úton szaporított példányokkal kapcsolatban, vagy a személyi vagy háztartáshoz tartozó ingóságokkal és azon példányokkal kapcsolatban, amelyek nem kereskedelmi jellegű kölcsönzések, adományozások vagy cserék tárgyai nyilvántartott tudósok és tudományos intézetek között.
(10) Az e rendelet hatálya alá tartozó fajok lehető legszélesebb körű védelmének biztosítása érdekében rendelkezéseket kell meghatározni a fajok Unión belüli kereskedelmének és szállításának ellenőrzésével, valamint a példányok tartására vonatkozó feltételekkel kapcsolatosan. Az e rendelet alapján kiállított, e tevékenységek ellenőrzését elősegítő tanúsítványok megadására, érvényességére és használatára közös szabályoknak kell vonatkozniuk.
(11) Intézkedéseket kell hozni az élő példányokat az Unióból vagy az Unión belül a rendeltetési helyükre történő szállításuk során érő káros hatások minimálisra csökkentése érdekében.
(12) A hatékonyabb ellenőrzés és a vámeljárások megkönnyítése érdekében megfelelő szaktudású – a példányok Unióból történő kivitelekor vagy újrakivitelekor, illetve azok Unióba történő behozatalakor elvégzendő szükséges formaságok és megfelelő vizsgálatok végrehajtásáért felelős – személyzettel rendelkező vámhivatalokat kell kijelölni annak érdekében, hogy ezeket a vámengedélyezési eljárás vagy kezelés lefolytatására felhatalmazzák a 2913/92/EGK tanácsi rendelet(7) értelmében; mivel lenniük kell olyan létesítményeknek is, amelyek az élő példányok megfelelő elhelyezésére és gondozására szolgálnak.
(13) E rendelet végrehajtásához arra van szükség, hogy a tagállamok igazgatási hatóságokat és tudományos testületeket jelöljenek ki.
(14) A lakosság tájékoztatása és e rendelet előírásainak tudatosítása, különösen a határátkelőhelyeknél, segíti ezen előírások érvényesülését.
(15) E rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak fokozottan figyelemmel kell kísérniük az előírások megvalósulását, és e célból egymással és a Bizottsággal szorosan együtt kell működniük. Ez megköveteli az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos információk átadását.
(16) Az e rendelet hatálya alá tartozó vadon élő állat- és növényfajok kereskedelme mértékének megfigyelése rendkívüli jelentőségű a kereskedelemnek a fajok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásának értékelése szempontjából. Közös formájú, részletes éves jelentéseket kell készíteni.
(17) E rendelet teljesülésének biztosítása érdekében fontos, hogy megsértését a tagállamok olyan szankciókkal büntessék, amelyek a jogsértés jellege és súlya tekintetében kielégítőnek és megfelelőnek bizonyulnak.
(18) E rendelet végrehajtásánál figyelembe kell venni számos biológiai és ökológiai szempontot, amely szükségessé teszi egy olyan Tudományos Felülvizsgálati Csoport felállítását, amelynek véleményét a Bizottság továbbítja a tagállamok igazgatási hatóságai és a bizottság felé azzal a céllal, hogy az a döntéshozatal során segítséget nyújtson.
(19) E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni , hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó egyes intékedések, e rendelet mellékleteinek egyes módosításai , valamint a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyzeményben (CITES, a továbbiakban: egyezmény) részt vevő felek konferenciája által meghozott határozatok , az egyezmény állandó bizottsága által meghozott határozatok , illetve előterjesztett javaslatok , és az egyezményi titkárság javaslatainak végrehajtására irányuló további intézkedések elfogadására vonatkozóan . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is.
(20) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. E rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási hatásköröket kap, különösen bizonyos okmányok külalakjának, mintájának és formátumának kialakítására vonatkozóan.. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(8) összhangban kell gyakorolni. [Mód. 1]
ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:
1. cikk
Cél
E rendelet célja a vadon élő állat- és növényfajok védelme és megőrzésük biztosítása kereskedelmük szabályozása útján a 2–22. cikk és az I. melléklet által megállapított A‑D. melléklet, a továbbiakban: A. melléklet, B. melléklet, C. melléklet és D. melléklet, szerint.
E rendeletet a 2. cikk b) pontjában meghatározott egyezmény céljainak, elveinek és rendelkezéseinek megfelelően kell alkalmazni.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
a) „bizottság”: a 21. cikk (1) bekezdése szerinti bizottság;
b) „egyezmény”: Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES);
c) „származási ország”: olyan ország, amelyben a példányt a vadonból fogták be, fogságban tenyésztették vagy mesterségesen szaporították;
d) „behozatali bejelentés”: olyan nyilatkozat, amelyet az importőr, annak ügynöke vagy képviselője tesz a C. vagy D. mellékletben felsorolt fajok valamely példányának az Unióba történő behozatalakor a 19 10.. cikk (2) (1d)bekezdése szerinti űrlapon; [Mód. 2]
e) „tengerről való behozatal”: az egyetlen állam fennhatósága alá sem tartozó tengeri környezetben – beleértve a tenger feletti légteret, a tengerfeneket és a tengerfenék alatti altalajt – befogott példány közvetlen behozatala az Unióba ;
f) „kiállítás”: valamennyi, engedély vagy bizonyítvány elkészítésére és érvényesítésére, illetve azoknak a kérelmezőnek történő kiadására vonatkozó eljárás lefolytatása;
g) „igazgatási hatóság”: egy tagállam esetében a 13. cikk (1) bekezdése szerint és az egyezményben részes harmadik fél esetében az egyezmény IX. cikke szerint kijelölt, nemzeti igazgatási hatóság;
h) „rendeltetési tagállam”: egy példány kiviteléhez vagy újrakiviteléhez használt okmányban megnevezett rendeltetési tagállam; tengerről való behozatal esetében pedig az a tagállam, amelynek joghatósága alá a példány rendeltetési helye tartozik;
i) „eladásra kínálás”: eladásra kínálás és minden olyan tevékenység, amely ésszerűen ilyennek minősül, beleértve az eladási hirdetést vagy hirdettetést, illetve a felhasználási felhívást;
j) „személyi vagy háztartáshoz tartozó ingóságok”: olyan, magánszemély tulajdonában lévő nem élő példányok vagy azok részei, illetve származékai, amelyek a magánszemély számára a szokványos tárgyak és javak részét jelentik vagy e célra szolgálnak;
k) „rendeltetési hely”: az a hely, amelyet az Unióba történő behozatal időpontjában normális tartási helynek feltételeznek; az élő példányok esetében ez azon első hely, ahol azokat – valamely egészségügyi vizsgálat vagy ellenőrzés elvégzésére szolgáló karantént vagy más elhelyezést követően – tartják;
l) „populáció”: a biológiailag vagy földrajzilag elkülönült egyedek teljes száma;
m) „elsődlegesen kereskedelmi célok”: mindazon célok, amelyek nem kereskedelmi jellege nem egyértelműen nyilvánvaló;
n) „ az Unióból történő újrakivitel”: egy korábban behozott példány kivitele az Unióból ;
o) „ az Unióba történő ismételt behozatal”: egy korábban kivitt vagy újrakivitt példány behozatala az Unióba ;
p) „eladás”: az eladás bármely formája. E rendelet alkalmazásában a bérletet, az árucserét vagy a cserét az eladással egyenértékűnek kell tekinteni; a rokon értelmű kifejezéseket is hasonlóan kell értelmezni;
q) „tudományos testület”: egy tagállam esetében a 13. cikk (2) bekezdése szerint és az egyezményben részes harmadik fél esetében az egyezmény IX. cikke szerint kijelölt tudományos testület;
r) „Tudományos Felülvizsgálati Csoport”: a 17. cikk alapján létrehozott tanácsadó bizottság;
s) „faj”: faj, alfaj vagy ezek populációja;
t) „példány”: az A–D. mellékletben felsorolt fajok bármely, élő vagy elhalt, állati vagy növényi egyede vagy ezek bármely része vagy származéka attól függetlenül, hogy ezek más árukban találhatók-e vagy sem, valamint valamennyi olyan más termék, amely esetén a kísérő okmányból, a csomagolásból, a megjelölésből vagy címkéből vagy bármely más körülményből következik, hogy az ezen állat- vagy növényfaj részeinek vagy származékainak minősül, illetve azokat tartalmaz, kivéve ha az ilyen rész vagy származék nem tartozik e rendelet előírásai vagy azon mellékletére vonatkozó előírás hatálya alá, amelyben az érintett fajt az említett mellékletben egy idevonatkozó adat alapján nevezték meg.
Példánynak tekintendő az A–D. mellékletben felsorolt fajok egy példánya, amennyiben az olyan állat vagy növény, illetve annak részei és származékai, amelynek legalább egyik „szülője” a felsorolt fajok egyikébe tartozik. Azokban az esetekben, amikor egy ilyen állatnak vagy növénynek a „szülei” különböző mellékletekben felsorolt fajokba vagy olyan fajokba tartoznak, amelyek közül csak az egyiket sorolják fel, az erősebb korlátozást jelentő melléklet előírásait kell alkalmazni. Azonban növények hibrid példányai esetén, ha a „szülők” egyike az A. melléklet szerinti fajba tartozik, az erősebb korlátozást jelentő mellékletet csak akkor kell alkalmazni, ha e fajra a melléklet egy erre vonatkozó utalást tartalmaz;
u) „kereskedés”: e rendelet hatálya alá tartozó példányok esetében az Unióba történő behozatal, beleértve a tengerről való behozatalt is és az Unióból történő kivitel vagy az ebből származó újrakivitel, valamint az Unión – beleértve a tagállamon – belül történő felhasználás, a szállítás és a tulajdonjog-átadás;
v) „tranzitszállítás”: a példányok nevesített címzett részére történő szállítása két, az Unión kívüli hely között, de az Unió területén keresztül, amely során a szállítás félbeszakítása csak az ilyen jellegű forgalom miatt szükséges intézkedésekkel összefüggésben történhet;
w) „több mint 50 évvel korábban beszerzett, megmunkált példányok”: olyan példányok, amelyeket a természetes feldolgozatlan állapotuk jelentős megváltoztatásával 1947. március 3-a előtt ékszerekké, dísztárgyakká, művészeti tárgyakká, használati eszközökké vagy hangszerekké dolgoztak fel, és amelyek esetében az érintett tagállam igazgatási hatósága meg tudott bizonyosodni arról , hogy azokat ilyen körülmények között szerezték be. Az ilyen példányokat csak abban az esetben lehet megmunkáltnak tekinteni, ha azok nyilvánvalóan az előbb említett kategóriák valamelyikébe tartoznak, és rendeltetésük betöltéséhez további faragásra, iparos munkára vagy egyéb megmunkálás alkalmazására nincs szükség;
x) „ellenőrzések a behozatal, a kivitel, az újrakivitel és a tranzitszállítás időpontjában”: az e rendeletben előírt bizonyítványok , engedélyek és bejelentések okirati ellenőrzése, és adott esetben a példányok vizsgálata, amennyiben az uniós előírások ezt elrendelik vagy egyéb esetekben a szállítmány reprezentatív mintavételezésekor, analízis vagy részletesebb ellenőrzés céljából történő mintavétellel összekötve.
3. cikk
Hatály
(1) Az A. melléklet tartalmazza:
a) az egyezmény I. függelékében felsorolt fajokat, amelyekre a tagállamok nem jelentettek be fenntartást;
b) azon fajokat,
i. amelyeket az uniós vagy nemzetközi kereskedelem érint vagy érinthet, és amelyek kipusztulással fenyegetettek, vagy előfordulásuk olyan ritka, hogy bármilyen fokú kereskedelmük a fajok fennmaradását veszélyezteti;
vagy
ii. amelyek olyan nemzetségbe tartoznak amelynek fajainak többségét vagy olyan fajba tartoznak amelyek alfajainak többségét az A. mellékletben, az a) pontban vagy a b) pont i. alpontjában foglalt kritériumoknak megfelelően felsorolták, és amelyek szerepeltetése e mellékletben az ilyen csoportok hatékony védelme szempontjából lényeges.
(2) A B. melléklet tartalmazza:
a) az egyezmény II. függelékében felsorolt fajok közül azokat, amelyek az A. mellékletben nem szerepelnek, és amelyekre a tagállamok nem jelentettek be fenntartást;
b) az egyezmény I. függelékében felsorolt fajokat, amelyekre fenntartást jelentettek be;
c) minden más olyan fajt, amelyet az egyezmény I. vagy II. függelékében nem soroltak fel; és
i. amely a nemzetközi kereskedelemnek olyan mértékben tárgya, amely nem lehet megfelelő:
– annak fennmaradása vagy az egyes országokban létező populációjának fennmaradása szempontjából, vagy
– a teljes populáció olyan szintű fenntartása szempontjából, amely az adott fajféleség előfordulása szerinti ökorendszerben betöltött szerepének megfelelő;
vagy
ii. amelynek felvétele az A. vagy a B. mellékletekben szereplő egyéb fajokhoz viszonyított hasonlósága miatt lényeges az ilyen fajok egyedeinek esetében a kereskedelem hatékony ellenőrzésének biztosítása szempontjából;
d) azon fajokat, amelyekkel kapcsolatban megállapították, hogy élő példányainak az Unió természetes környezetébe történő bevitele ökológiai fenyegetést jelentene az Unió őshonos vadon élő állat- és növényfajaira.
(3) A C. melléklet tartalmazza:
a) az egyezmény III. függelékében felsorolt fajok közül azokat, amelyek nem szerepelnek az A. vagy B. melléklet felsorolásában, és amelyekre a tagállamok nem jelentettek be fenntartást;
b) az egyezmény II. függelékében felsorolt fajokat, amelyekre fenntartást jelentettek be.
(4) A D. melléklet tartalmazza:
a) azon A., B., és C. mellékletekben fel nem sorolt fajokat, amelyeket az Unióba olyan mennyiségben hoznak be, amely indokolja a figyelemmel kísérést;
b) az egyezmény III. függelékében felsorolt fajokat, amelyekre fenntartást jelentettek be.
(5) Amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozó fajok természetvédelmi helyzete indokolja szerepeltetésüket az egyezmény valamely függelékében, a tagállamok hozzájárulnak a szükséges módosításokhoz.
4. cikk
Az Unió területére történő behozatal
(1) Az A. mellékletben felsorolt fajok példányainak az Unió területére történő behozatalának feltétele a szükséges ellenőrzések elvégzése és a rendeltetési tagállam igazgatási hatósága által kiállított behozatali engedély előzetes bemutatása a behozatali vámhivatalban.
A behozatali engedélyt csak a (6) bekezdés alapján meghatározott korlátozásokkal összhangban és a következő feltételek teljesítése esetén lehet megadni:
a) az illetékes tudományos testület a Tudományos Felülvizsgálati Csoport véleményének figyelembevétele alapján úgy ítéli meg, hogy az Unió területére történő behozatal:
i. nem befolyásolja hátrányosan a fajok természetvédelmi helyzetét vagy a faj érintett populációja által elfoglalt terület kiterjedését;
ii. indoka:
– a 8. cikk (3) bekezdésének e), f) és g) pontjában szereplő célok valamelyike, vagy
– más olyan cél, amely nem befolyásolja hátrányosan az érintett fajok fennmaradását;
b) i. a kérelmező írásos bizonyítékkal tanúsítja, hogy a példányokat az érintett fajokra vonatkozó védelmi jogszabályokkal összhangban szerezte be, amely az egyezmény függelékeiben felsorolt fajok egyedeinek harmadik országból történő behozatala esetében egy olyan kiviteli engedély vagy újrakiviteli bizonyítvány vagy ezek másolata, amelyet a kiviteli vagy újrakiviteli ország illetékes hatósága adott ki az egyezményben foglaltakkal összhangban,
ii. a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban az A. mellékletben felsorolt fajok esetében a behozatali engedély kiállításának nem szükséges feltétele az ilyen írásos bizonyíték megléte, de a behozatali engedély eredeti példányát a kérelmező nem kaphatja meg addig, amíg a kiviteli engedélyt vagy az újtakiviteli bizonyítványt be nem mutatja;
c) az illetékes tudományos testület megbizonyosodott arról, hogy a tervezett rendeltetési helyen az élő példányt annak megőrzésére és gondozására megfelelően előkészített telephely várja;
d) az igazgatási hatóság megbizonyosodott arról, hogy a példány felhasználása elsődlegesen nem kereskedelmi célból történik;
e) az igazgatási hatóság az illetékes tudományos testülettel lefolytatott konzultáció alapján megbizonyosodott arról, hogy a behozatali engedély megadását meghiúsító, a fajok védelmét befolyásoló egyéb ok nem áll fenn; és
f) a tengerről való behozatal esetén az igazgatási hatóság megbizonyosodott arról, hogy az élő példányt úgy készítették elő a szállításra és úgy szállították, hogy a sérülés, az egészségkárosodás vagy a kegyetlen bánásmód veszélyét minimálisra csökkentették.
(2) A B. mellékletben felsorolt fajok egyedeinek az Unió területére történő behozatalának feltétele a szükséges ellenőrzések elvégzése és a rendeltetési tagállam igazgatási hatósága által kiállított behozatali engedély előzetes bemutatása a behozatali vámhivatalban.
A behozatali engedélyt csak a (6) bekezdés alapján meghatározott korlátozásokkal összhangban és a következő feltételek teljesülése esetén lehet megadni:
a) az illetékes tudományos testület a rendelkezésre álló adatok tanulmányozása után és a Tudományos Felülvizsgálati Csoport véleményének figyelembevétele mellett úgy ítéli meg, hogy az Unió területére történő behozatal nem befolyásolja hátrányosan – a kereskedelem jelenlegi és várható mértékét figyelembe véve – a fajok természetvédelmi helyzetét vagy a faj érintett populációja által elfoglalt területet. E vélemény a további behozatalra is vonatkozik, amennyiben az előbb említett szempontok értékelésének eredménye jelentősen nem változik meg;
b) a kérelmező írásos bizonyítékokkal tanúsítja, hogy a tervezett rendeltetési helyen az élő példányt annak megőrzésére és gondozására megfelelően előkészített telephely várja;
c) az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontja, valamint e) és f) pontja szerinti feltételek teljesülnek.
(3) A C. mellékletben felsorolt fajok egyedeinek az Unió területére történő behozatalának feltétele a szükséges ellenőrzések elvégzése és a behozatali bejelentés előzetes bemutatása a behozatali vámhivatalban, és
a) a C. mellékletben érintett fajokkal kapcsolatban említett valamely országból történő kivitel esetén az egyezménynek megfelelően a kérelmezőnek az ország illetékes hatósága által kiállított kiviteli engedélyt kell bemutatnia arról, hogy a példányok beszerzése az érintett fajok megőrzésére vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban történt; vagy
b) a C. mellékletben érintett fajokkal kapcsolatban nem említett valamelyik országból történő kivitel vagy bármely országból történő újrakivitel esetén a kérelmezőnek a kiviteli vagy újrakiviteli országban e célra illetékes hatóság által az egyezménnyel összhangban kiállított kiviteli engedélyt, újrakiviteli bizonyítványt vagy eredetigazolást kell bemutatnia.
(4) A D. mellékletben felsorolt fajok egyedeinek az Unió területére történő behozatalának feltétele a szükséges ellenőrzések elvégzése és a behozatali bejelentés előzetes bemutatása a behozatali vámhivatalban.
(5) Az (1) bekezdés a) és d ) pontjában, valamint a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett behozatali engedély megadásának feltételei nem vonatkoznak olyan példányokra, amelyek esetében a kérelmező írásos bizonyítékot nyújt be arról, hogy
a) azokat előzőleg jogszerűen hozták be az Unióba vagy szerezték be az Unióban , és hogy azokat – módosított vagy változatlan formában – ismételten hozták be az Unióba ; vagy
b) azok több mint ötven évvel korábban beszerzett, megmunkált példányok.
(6) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy az érintett származási országokkal lefolytatott egyeztetés alapján egyeztetést követően, valamint a Tudományos Felülvizsgálati Csoport véleményének figyelembevételével a Bizottság – végrehajtási20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az jogi aktusokkal –aktusokat fogadjon el, amelyek az Unióba történő behozatalt általánosságbanbehozatal tekintetében általános korlátozást vagy bizonyos származási országok vonatkozásában korlátozhatja:országokra vonatkozó korlátozást vezetnek be: [Mód. 3]
a) az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában vagy e) pontjában említett feltételek alapján az A. mellékletben felsorolt fajokkal kapcsolatban;
b) az (1) bekezdés e) vagy a (2) bekezdés a) pontjában említett feltételek alapján a B. mellékletben felsorolt fajokkal kapcsolatban; és
c) a B. mellékletben felsorolt olyan fajok élő egyedei vonatkozásában, amelyek magas halálozási arányt mutatnak a szállítás során, vagy azok vonatkozásában, amelyekről megállapításra került, hogy fogságban a természetes élettartamuknak megfelelő időtartamot valószínűleg nem élik meg; vagy
d) az olyan fajok élő egyedeire, amelyekről megállapították, hogy az Unió természeti környezetébe történő bevitelük ökológiai fenyegetést jelent az Unió őshonos vadon élő állat- és növényfajaira.
Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 4]
A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában negyedévente közzéteszi az első albekezdésnek megfelelően megállapított korlátozások listáját.
(7) Amennyiben az Unióba történő behozatalt követően különleges vasúti, légi vagy vízi szállítási műveletre kerül sor, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1)–(4) bekezdésben említett, a behozatali vámhivatalban elvégzendő ellenőrzés és importokmány-bemutatás teljesítése tekintetében történő eltérés engedélyezésére vonatkozóan , annak érdekében, hogy ezen ellenőrzéseket és az okmányok bemutatását egy másik, a 12. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt vámhivatalnál is elvégezhessék.
5. cikk
Az Unióból történő kivitel és újrakivitel
(1) Az A. mellékletben felsorolt fajok egyedeinek az Unióból történő kivitele vagy újrakivitele során el kell végezni a szükséges ellenőrzéseket, és azon tagállam igazgatási hatósága által megadott kiviteli engedélyt vagy újrakiviteli bizonyítványt , amelyben a példányok találhatók, előzetesen be kell mutatni a vámkezelést végző vámhivatalban.
(2) Az A. mellékletben felsorolt fajok egyedeinek példányaira a kiviteli engedély csak abban az esetben adható meg, ha a következő feltételek teljesülnek:
a) az illetékes tudományos testület írásos véleménye szerint az egyedek befogása vagy természetből történő begyűjtése vagy ezek kivitele nem befolyásolja hátrányosan a fajok természetvédelmi helyzetét vagy a fajok érintett populációja által elfoglalt terültetek kiterjedését;
b) a kérelmező írásos bizonyítékot szolgáltat, hogy a példányokat az érintett fajok védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokkal összhangban szerezték be; amennyiben a kérelmet nem a származási tagállamban nyújtják be, az ilyen írásos bizonyítékhoz olyan bizonyítványt kell mellékelni, mely tanúsítja, hogy a példányt a természetes lelőhelyén hatályos jogszabályokkal összhangban szerezték be;
c) Az igazgatási hatóság megbizonyosodott arról, hogy
i. az élő példányt úgy készítették elő a szállításra és úgy szállították, hogy a sérülés, az egészségkárosodás vagy a kegyetlen bánásmód veszélyét minimálisra csökkentették, és
ii. – az egyezmény I. függelékében fel nem sorolt fajok egyedeinek felhasználása elsődlegesen nem kereskedelmi célból történik, vagy
– e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett fajok egyedeinek az egyezményben részes fél államába történő kivitele esetében a behozatali engedélyt kiadták;
és
d) a tagállam igazgatási hatósága az illetékes tudományos testülettel folytatott konzultáció után megbizonyosodott arról, hogy a fajok megőrzésével kapcsolatban semmiféle más ok nem áll fenn, amely a kiviteli engedély kiadása ellen szólna.
(3) Az újrakiviteli bizonyítvány csak abban az esetben állítható ki, ha a (2) bekezdés c) és d) pontjában említett feltételek teljesülnek, és a kérelmező írásos bizonyítékot ad arról, hogy a példányokat
a) az Unióba e rendelet előírásaival összhangban hozták be;
b) amennyiben azokat 1997. március 3-a előtt hozták be az Unió területére, akkor az a 3626/82/EGK(9) tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban történt; vagy ha e rendeletek hatálybalépése előtt, de 1997. március 3-át követően hozták be az Unió területére akkor az a 338/97/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban történt; vagy
c) amennyiben azokat 1984 előtt hozták be az Unió területére, akkor az egyezmény rendelkezéseivel összhangban kerültek a nemzetközi kereskedelembe; vagy
d) jogszerűen vitték be egy tagállam területére, mielőtt az a) vagy b) pontban említett rendeletek vagy az egyezmény előírásai a példányokra vagy abban a tagállamban alkalmazhatóvá vált volna.
(4) A B. és a C. mellékletekben felsorolt fajok példányainak az Unióból történő kivitele vagy újrakivitele során el kell végezni a szükséges ellenőrzéseket, és azon tagállam igazgatási hatósága által megadott kiviteli engedélyt vagy újrakiviteli bizonyítványt, amelyben a példányok találhatók, előzetesen be kell mutatni a vámkezelést végző vámhivatalban.
Kiviteli engedély csak akkor állítható ki, ha a (2) bekezdés a), b) pontjában, c) pontjának i. alpontjában, valamint d) pontjában említett előírásokat teljesítették.
Újrakiviteli engedély csak akkor állítható ki, ha a (2) bekezdés c) pontjának i. alpontjában és d) pontjában, valamint a (3) bekezdés a)–d) pontjában említett előírásokat teljesítették.
(5) Amennyiben az újrakiviteli bizonyítvány iránti kérelem olyan példányokra vonatkozik, amelyeket egy másik tagállam által kiállított behozatali engedély alapján hoztak be az Unió területére, az igazgatási hatóság előzetesen konzultál az engedélyt kiállító igazgatási hatósággal. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a konzultációs eljárásokra és azon esetekre vonatkozóan , amelyekben konzultációra van szükség
(6) A (2) bekezdés a) pontjában és c) pontjának i. alpontjában említett, kiviteli engedély vagy újrakiviteli bizonyítvány kiállítására vonatkozó feltételeket nem kell alkalmazni:
a) a több mint 50 évvel korábban beszerzett, megmunkált példányokra; vagy
b) a nem élő példányokra és azok részeire, valamint származékaira, amennyiben a kérelmező írásos bizonyítékkal igazolja, hogy azokat jogszerűen szerezték meg azelőtt, hogy e rendelet , a 338/97/EK rendelet vagy a 3626/82/EGK rendelet vagy az egyezmény rendelkezései azokra alkalmazhatóvá váltak volna .
(7) Valamennyi tagállam illetékes tudományos testülete figyelemmel kíséri a B. mellékletben felsorolt fajok példányai vonatkozásában az érintett tagállam által kiállított kiviteli engedélyeket és e példányok kivitelét. Amennyiben a tudományos testület úgy ítéli meg, hogy valamely faj egyedeinek kivitelét korlátozni kell annak érdekében, hogy ezek mennyisége olyan szintű maradjon, amely az előfordulásuk szerinti ökorendszerben betöltött szerepüknek megfelel, és egyidejűleg jóval azon szintérték feletti legyen, amely következtében e fajok bekerülhetnek az A. mellékletbe a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának vagy b) pontja i. alpontjának megfelelően, a tudományos testület írásos formában javasolja az illetékes igazgatási hatóságnak a megfelelő intézkedések megtételét az adott faj példányaira vonatkozó kiviteli engedélyek kiadásának korlátozására.
Amennyiben egy igazgatási hatósághoz javaslat érkezik az első albekezdésben említett intézkedésre, erről véleményével együtt tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság adott esetben – végrehajtási jogi aktusokkal – korlátozások bevezetését javasolja az érintett fajok kivitelére. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
6. cikk
A 4., 5. és 10. cikkben említett engedélyek és bizonyítványok megadása iránti kérelmek elutasítása
(1) Ha egy tagállam elutasít egy engedély vagy bizonyítvány megadása iránti kérelmet e rendelet célját érintő jelentős esetben, akkor késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot az elutasításról és annak okairól.
(2) A Bizottság közli a többi tagállammal az (1) bekezdéssel összhangban megkapott információt e rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.
(3) Ha olyan példányra érkezik engedély vagy bizonyítvány megadása iránti kérelem, amelyre vonatkozóan egy kérelmet már előzőleg visszautasítottak, a kérelmezőnek a korábbi elutasításról tájékoztatnia kell a kérelem elbírálására illetékes hatóságot.
(4) A tagállamok elismerik a kérelem másik tagállam illetékes hatósága általi elutasítását, amennyiben ezen elutasítás e rendelet valamely előírásán alapul.
Az első albekezdés azonban nem vonatkozik azon esetekre, amelyeknél a körülmények jelentősen megváltoztak, vagy amelyeknél a kérelem indokolására új bizonyítékot terjesztenek elő. Amennyiben az igazgatási hatóság ilyen esetekben egy engedélyt vagy bizonyítványt állít ki, erről, valamint a kiállítás indokairól tájékoztatja a Bizottságot.
7. cikk
Eltérések
(1) Fogságban született és nevelt vagy mesterségesen szaporított példányok
Amennyiben a 8. cikket kell alkalmazni, az A. mellékletben felsorolt fajok fogságban született vagy nevelt, illetve mesterségesen szaporított példányainak védelmét a B. mellékletben felsorolt fajok példányaira alkalmazható előírásokkal összhangban kell megvalósítani.
A mesterségesen termesztett növények esetében különleges feltételekkel – a 4. és az 5. cikk rendelkezéseitől eltérés tehető.
A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el:
a) az annak megállapítására szolgáló kritériumokra vonatkozóan , hogy egy példány fogságban született és nevelkedett-e, illetve mesterségesen szaporították-e és ez kereskedelmi célból történt-e;
b) az e bekezdés a második albekezdésében említett különleges feltételekre vonatkozóan , ha azok a következőkre vonatkoznak:
i. növény-egészségügyi bizonyítványok felhasználása;
ii. nyilvántartásba vett kereskedők és e cikk (4) bekezdésében említett tudományos intézetek által folytatott kereskedelem; és
iii. hibridekkel folytatott kereskedelem.
(2) Tranzitszállítás
A 4. cikktől eltérve, amennyiben egy példány az Unión keresztül történő tranzitszállítás alatt áll, a behozatali vámhivatalban nem szükséges az előírt engedélyek, bizonyítványok és bejelentések ellenőrzése és bemutatása.
A 3. cikk (1) bekezdésével és a 3. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban a mellékletekben felsorolt fajok esetén az e bekezdés első albekezdésében említett eltérést csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a kiviteli vagy újrakiviteli harmadik ország illetékes hatósága olyan érvényes, az egyezmény által előírt kiviteli vagy újrakiviteli okmányt állított ki, amely azon példányokra vonatkozik, amelyekhez azt mellékelték, és amelyekben meghatározták a példányok rendeltetési helyét.
Amennyiben a kivitelt vagy az újrakivitelt megelőzően a második albekezdésben említett okmányt nem állították ki, a példányt le kell foglalni, és – adott esetben – el lehet kobozni, ha az okmányt nem nyújtják be utólag a különleges feltételeknek megfelelően. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kiviteli vagy újrakiviteli okmány utólagos benyújtásának különleges feltételeire vonatkozóan.
(3) Személyi vagy háztartáshoz tartozó ingóságok
A 4. és 5. cikktől eltérve, az azokban foglalt előírások nem alkalmazandók az A‑D. mellékletekben felsorolt fajok nem élő példányaira, ezek részeire és származékaira, amennyiben azok olyan személyi és háztartáshoz tartozó ingóságok, amelyek Unióba történő behozatala, Unióból történő kivitele vagy különleges rendelkezésekkel összhangban történt. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a személyi és háztartáshoz tartozó ingóságok behozatalára, kivitelére vagy újrakivitelére vonatkozó különleges rendelkezésekre vonatkozóan.
(4) Tudományos intézmények
A 4., 5., 8. és 9. cikkben említett okmányok nem szükségesek a működési hely szerinti államok igazgatási hatóságai által bejegyzett tudósok és tudományos intézetek közötti olyan nem kereskedelmi jellegű kölcsönök, adományok és cserék esetében, amelyek herbáriumi példányokat és más tartósított, szárított vagy beágyazott múzeumi példányokat és élő növényi anyagokat érintenek, amelyeket olyan címkével láttak el, amelynek a mintáját határozták meg, illetve amelyeket valamely harmadik ország igazgatási hatósága által kiállított vagy elfogadott hasonló címkével láttak el.
A Bizottság – végrehajtási jogi aktusokkal – megállapítja az élő növényi anyagok címkéjének mintáját. Ezen végrehajtási aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
8. cikk
A kereskedelmi tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó előírások
(1) Az A. mellékletben felsorolt fajok példányainak megvétele, vételi ajánlat tétele, kereskedelmi célú beszerzése, kereskedelmi célú árubemutatása, kereskedelmi nyereséget célzó felhasználása és eladása, kereskedelmi célú tartása, eladási ajánlata vagy eladásra történő szállítása tilos.
(2) A tagállamok megtilthatják példányok tartását, különösen az A. mellékletben felsorolt fajok élő állatainak esetében.
(3) A vadon élő állat- és növényfajok megőrzésére vonatkozó egyéb uniós jogszabályok követelményeivel összhangban, az (1) bekezdésben említett tilalom alól esetenként eltérés engedélyezhető azon tagállam igazgatási hatósága által kiállított arra vonatkozó bizonyítvány révén, amelyben a példányok találhatók, amennyiben a példányok
a) beszerezése az Unióban vagy az Unióba történő bevitele azelőtt történt, hogy az egyezmény I. függelékében vagy a 3626/82/EGK rendelet C.1. mellékletében vagy e rendelet illetve a 338/97/EK rendelet A. mellékletében felsorolt fajokra vonatkozó előírások alkalmazhatóvá váltak volna ; vagy
b) több mint 50 évvel korábban beszerzett, megmunkált példányok; vagy
c) Unióba történő bevitele a 338/97/EK rendelet, vagy e rendelet előírásaival összhangban történt, és azokat olyan célokra kívánják felhasználni, amelyek nem károsak az érintett fajok fennmaradása szempontjából; vagy
d) egy állatfajnak fogságban született vagy nevelt példányai, vagy egy növényfajnak mesterségesen szaporított példányai, vagy ilyen példányok részei vagy származékai; vagy
e) beszerzése kivételes körülmények között történt a tudományos fejlődés előmozdítása érdekében vagy alapvető biomedikai célokból a 86/609/EGK tanácsi irányelv(10) értelmében, amennyiben kizárólag e fajok bizonyulnak alkalmasnak e célokra, és amennyiben a fajnak olyan példányai nem állnak rendelkezésre, amelyek fogságban születtek vagy amelyeket ott szaporítottak; vagy
f) olyan tenyésztési vagy szaporítási célokat szolgálnak, amelyek hozzájárulnak az érintett fajok megőrzéséhez; vagy
g) kutatási vagy oktatási jellegű célokat szolgálnak a fajok megóvása vagy megőrzése körében; vagy
h) egy tagállamból származnak, és a természetes életterükből az adott tagállamban hatályos jogszabályokkal összhangban gyűjtötték be őket.
(4) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett tilalmak alóli, a (3) bekezdésben említett feltételeken alapuló általános eltérésekre , valamint az A. mellékletben felsorolt fajokra vonatkozó, a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összhangban lévő általános eltérésekre vonatkozóan . Ezen eltéréseknek összhangban kell lenniük a vadon élő állat-és növényfajok megőrzésére vonatkozó egyéb uniós jogszabályok előírásaival.
(5) Az (1) bekezdésben említett tilalmakat kell alkalmazni a B. mellékletben felsorolt fajok példányaira is, kivéve, ha az érintett tagállam illetékes hatósága számára bizonyítani lehet, hogy az ilyen példányok beszerzése és – amennyiben azok az Unió területén kívülről származnak – behozatala a vadon élő állat- és növényfajok megőrzésére vonatkozó egyéb uniós jogszabályokkal összhangban történt.
(6) A tagállamok illetékes hatóságai eladhatják a B., C. és D. mellékletekben felsorolt fajok e rendelet alapján elkobzott példányait, amennyiben azok így nem jutnak vissza közvetlenül azon természetes vagy jogi személyhez, akitől azt elkobozták, vagy aki részese volt a jogsértésnek. E példányokat ezután valamennyi célra jogszerűen megszerzettként lehet felhasználni.
9. cikk
Élő példányok szállítása
(1) Az A. mellékletben felsorolt fajok valamelyikébe tartozó élő példány Unión belüli bármilyen, a behozatali engedélyben vagy e rendeletnek megfelelően kiállított bármilyen bizonyítványban megjelölt helyről történő szállításának feltétele azon tagállam igazgatási hatósága által megadott előzetes felhatalmazás, amelyben a példány található. A szállítás egyéb eseteiben a példány szállításáért felelős személynek – adott esetben – tudnia kell bizonyítani a példány jogszerű eredetét.
(2) Az ilyen felhatalmazás
a) csak abban az esetben adható meg, ha a tagállam illetékes tudományos testülete – vagy amennyiben a szállítás egy másik tagállamba történik, ez utóbbi állam illetékes tudományos testülete – megbizonyosodott arról, hogy a rendeltetési helyen az élő példány számára tervezett elhelyezés annak fennmaradása és gondozása céljából megfelelő;
b) meglétét egy bizonyítvány kiállítása erősíti meg; és
c) meglétét adott esetben, azonnal közölni kell azon tagállam igazgatási hatóságával, amelyben a példányt el kívánják helyezni.
(3) Azonban ilyen felhatalmazásra nincs szükség, ha egy élő állatot sürgős állatorvosi kezelés céljából kell szállítani, és visszaszállítása közvetlenül az engedélyezett tartási helyére történik.
(4) Amennyiben a B. mellékletben felsorolt fajok élő példányát az Unión belül szállítják, a példány birtokosa ezt csak annak biztosítása után fejezheti be, ha a tervezett címzettet megfelelően tájékoztatta a példány megfelelő gondozásához szükséges elhelyezésről, berendezésről és gyakorlatról.
(5) Amennyiben élő példányokat szállítanak az Unióba , onnan ki vagy azon belül, vagy egy ideig ott tartják azokat a tranzitszállítás vagy a kirakodás során, ezeket olyan módon kell felkészíteni, szállítani és gondozni, hogy a sérülés, az egészségkárosodás vagy a kegyetlen bánásmód veszélye minimális szinten maradjon, és állatok esetében az állatok szállítás közbeni védelméről szóló uniós jogszabályok betartásra kerüljenek.
(6) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon fajok élő példányainak tartására és szállítására vonatkozó korlátozásokra vonatkozóan , amelyek Unióba történő behozatalát a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban korlátozták.
10. cikk
Kiállítandó engedélyek, bejelentések és bizonyítványok [Mód. 5]
Egy tagállam igazgatási hatósága – erre irányuló kérelem és valamennyi szükséges bizonyíték bemutatása esetén – az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában, az 5. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében és a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett célokból bizonyítványt állíthat ki, amennyiben az ehhez szükséges valamennyi feltétel teljesül.
(1a) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett bizonyítványok külalakjának meghatározása érdekében. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 6]
1b) Egy tagállam igazgatási hatósága – erre irányuló kérelem és valamennyi szükséges bizonyíték bemutatása esetén – a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint az 5. cikk (1) és (4) bekezdésében említett célokból engedélyt állíthat ki, amennyiben az ehhez szükséges valamennyi feltétel teljesül.
(1c) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el az (1b) bekezdésben említett engedélyek külalakjának meghatározása érdekében. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 8]
(1d) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a 4. cikk (3) és (4) bekezdésében említett behozatali bejelentés külalakjának meghatározása érdekében. E végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 9]
11. cikk
Az engedélyek és bizonyítványok érvényessége és különleges feltételek
(1) A tagállamok által bevezethető vagy fenntartható szigorúbb intézkedések sérelme nélkül, a tagállamok illetékes hatóságai által e rendelettel összhangban kiállított engedélyek és bizonyítványok az egész Unióban érvényesek.
(2) Az ilyen engedélyeket vagy bizonyítványokat, valamint az ezeken alapuló más engedélyeket vagy bizonyítványokat érvénytelennek kell tekinteni, amennyiben az illetékes hatóság vagy – az engedélyt vagy bizonyítványt kiállító illetékes hatósággal lefolytatott konzultációt követően – a Bizottság megállapítja, hogy azok kiállítása a rá vonatkozó követelmények teljesülésének téves feltételezésén alapult.
Egy tagállam területén elhelyezett és ilyen okmányokkal ellátott példányokat e tagállam illetékes hatóságai lefoglalják és elkobozhatják.
(3) E rendeletnek megfelelően kiállított bármely engedélyben vagy bizonyítványban a kiállító hatóság feltételeket és követelményeket határozhat meg annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet előírásai teljesüljenek. Amennyiben ilyen feltételeket vagy követelményeket kell feltüntetni az engedélyek vagy a bizonyítványok nyomtatványán , erről a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot.
(4) A vonatkozó kiviteli engedély vagy újrakiviteli bizonyítvány másolata alapján kiállított behozatali engedély a példányok Unióba történő behozatala tekintetében csak abban az esetben lesz érvényes, ha ehhez az eredeti kiviteli engedélyt vagy újrakiviteli bizonyítványt is mellékelték.
(5) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az engedélyek és bizonyítványok kiállításának határidejére vonatkozóan .
12. cikk
Behozatali és kiviteli helyek
(1) A tagállamok vámhivatalokat jelölnek ki az e rendelet hatálya alá tartozó fajok Unióba történő behozatalára és Unióból történő kivitelére vonatkozó ellenőrzések és vámkezelés elvégzésére, abból a célból, hogy átruházzák rájuk az e rendelet hatálya alá tartozó fajok példányainak a 2913/92/EGK rendelet szerinti vámkezelését vagy vámnyilatkozat kiadását, és meghatározzák, melyek a kifejezetten az élő példányok kezelésére szolgáló vámhivatalok.
(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt valamennyi vámhivatalt elegendő számú és megfelelően kiképzett személyzettel kell ellátni. A tagállamok biztosítják, hogy az elhelyezés az élő állatok szállítására és elhelyezésére vonatkozó uniós jogszabályoknak megfeleljen és – amennyiben szükséges – megteszik az élő növények esetében szükséges intézkedéseket.
(3) Az (1) bekezdés szerint kijelölt valamennyi hivatalt bejelentik a Bizottságnak, amely ezek listáját közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(4) Kivételes esetekben és különleges kritériumoknak megfelelően az igazgatási hatóság az Unióba történő behozatal vagy az Unióból történő kivitel vagy újrakivitel kezelésére olyan vámhivatalt is felhatalmazhat, amelyet nem az (1) bekezdéssel összhangban jelöltek ki. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan különleges kritériumokra vonatkozóan, amelyeknek megfelelően a behozatal, kivitel vagy újrakivitel kezelésére más vámhivatal is felhatalmazható.
(5) A tagállamok biztosítják a nyilvánosság tájékoztását a határátkelési pontoknál az e rendelet értelmében elfogadott szabályokról .
13. cikk
Igazgatási hatóságok, tudományos testületek és más illetékes hatóságok
(1) Valamennyi tagállam kijelöl egy igazgatási hatóságot, amely elsődlegesen felelős e rendelet végrehajtásáért és a Bizottsággal történő kapcsolattartásért.
Valamennyi tagállam további igazgatási hatóságokat és más illetékes hatóságokat is kijelölhet a rendelet végrehajtásának céljából, ebben az esetben az elsődleges igazgatási hatóság feladata annak biztosítása, hogy a többi hatóság valamennyi, e rendelet helyes végrehajtásához szükséges tájékoztatást megkapjon.
(2) Valamennyi tagállam kijelöl egy vagy több, megfelelő képesítéssel rendelkező tudományos testületet, amelyek feladatainak az egyéb kijelölt igazgatási hatóságokétól függetlennek kell lennie.
(3) A tagállamok legkésőbb 1997. március 3-ig megküldik az igazgatási hatóságok, az engedélyek vagy bizonyítványok kiadására illetékes más hatóságok, valamint a tudományos testületek nevét és címét a Bizottságnak, amely ezt az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.
Az (1) bekezdés első albekezdésében említett valamennyi igazgatási hatóság két hónapon belül megküldi a Bizottságnak – annak megkeresése alapján – az engedélyek vagy bizonyítványok aláírására felhatalmazott személyek nevét és aláírásmintáját és az engedélyek vagy bizonyítványok hitelesítésére használt pecsétek, bélyegzők vagy más eszközök lenyomatait.
A tagállamok a megadott adatokban bekövetkező valamennyi változást – legkésőbb e változások bekövetkeztét követő két hónapon belül – közlik a Bizottsággal.
14. cikk
Az előírások betartásának ellenőrzése és a jogsértések kivizsgálása
(1) A tagállamok illetékes hatóságai ellenőrzik az e rendeletben szereplő előírások betartását.
Amennyiben az illetékes hatóság bármikor úgy véli, hogy sérül ezen előírások betartása, megteszi a szükséges lépéseket a jogsértések megszüntetésére vagy jogi beavatkozást kezdeményez.
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és – az egyezmény függelékeiben felsorolt fajok esetében – az egyezményi titkárságot az illetékes hatóságok által megtett bármely lépésről, amely e rendelettel kapcsolatos jelentős jogsértésekkel függ össze, beleértve a példányok lefoglalásait és elkobzásait.
(2) A Bizottság felhívja a tagállamok illetékes hatóságainak figyelmét azon ügyekre, amelyek vizsgálatát szükségesnek tartja e rendelet keretén belül. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és – az egyezmény függelékében felsorolt fajok esetében – az egyezményi titkárságot az ennek nyomán lefolytatott vizsgálatok eredményeiről.
(3) Valamennyi tagállam képviselőjéből álló végrehajtási csoportot kell alakítani annak biztosítása céljából, hogy az e rendeletben foglalt előírások megvalósuljanak. A csoport elnöke a Bizottság képviselője.
A végrehajtási csoport vizsgál meg minden olyan, e rendelet végrehajtásával kapcsolatos technikai jellegű kérdést, amelyet az elnök vet fel vagy saját kezdeményezésére, vagy a csoport vagy a bizottság tagjainak kérelmére.
A Bizottság a végrehajtási csoportban elhangzó véleményeket a bizottság felé továbbítja.
15. cikk
Az információk közlése
(1) A tagállamok és a Bizottság megosztják egymással az e rendelet végrehajtásához szükséges információkat.
A tagállamok és a Bizottság biztosítják a szükséges lépések megtételét annak érdekében, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot és az egyezmény és e rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok, valamint az e rendelet értelmében elfogadott előírások közismertek és köztudottak legyenek.
(2) A Bizottság kapcsolatot tart az egyezményi titkársággal annak érdekében, hogy az egyezmény ténylegesen megvalósuljon az a rendelet hatálya alá tartozó területen.
(3) A Bizottság haladéktalanul továbbítja a Tudományos Felülvizsgálati Csoport véleményét az érintett tagállamok igazgatási hatóságai felé.
(4) A tagállamok igazgatási hatóságai a Bizottsághoz minden év június 15. előtt megküldik azokat az előző évre vonatkozó információkat, amelyek az egyezmény VIII. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti jelentés elkészítéséhez szükségesek, továbbá azokat, amelyek az A., B. és C. mellékletben felsorolt fajok példányainak nemzetközi kereskedelmére, valamint a D. mellékletben felsorolt fajok Unióba történő behozatalára vonatkoznak. A Bizottság – végrehajtási jogi aktusokkal – meghatározza 1 a megadandó információkat és azok benyújtásának formáját . Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Az első albekezdésben említett adatszolgáltatás alapján a Bizottság minden év október 31. előtt kiadja az e rendelet hatálya alá tartozó fajoknak az Unióba behozott, onnan kivitt vagy újrakivitt példányaira vonatkozó statisztikai jelentést, és továbbítja az egyezményi titkárság felé az azon fajokra vonatkozó adatokat, amelyekre az egyezmény vonatkozik.
A 22. cikk sérelme nélkül, a tagállamok igazgatási hatóságai minden második év június 15. előtt – és először 1999-ben – közölnek a Bizottsággal minden olyan információt az előző két évre vonatkozóan, amely az egyezmény VIII. cikke (7) bekezdésének b) pontjában említett jelentések elkészítéséhez szükséges, valamint az e rendelet előírásainak megfelelő, az egyezmény hatálya alá nem tartozó információkat. A Bizottság – végrehajtási jogi aktusokkal – meghatározza 2 a megadandó információkat és azok benyújtásának formáját Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A harmadik albekezdésben említett információk alapján a Bizottság minden második év október 31. előtt – és először 1999-ben – jelentést készít e rendelet végrehajtásáról és alkalmazásáról.
(5) Tekintettel a mellékletek készülő kiegészítéseire, a tagállamok illetékes hatóságai valamennyi vonatkozó információt megküldenek a Bizottságnak. A Bizottság – végrehajtási jogi aktusokkal – meghatározza a szükséges információkat . Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(6) A 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(11) összhangban a Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket az e rendelet végrehajtása során közölt információk titkosságának védelme érdekében.
16. cikk
Szankciók
(1) A tagállamok megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy e rendeletnek legalább a következő megsértéseit szankcionálják:
a) a példányok Unióba történő behozatala vagy onnan történő kivitele vagy újrakivitele a megfelelő engedély vagy bizonyítvány nélkül vagy hamis, hamisított vagy érvénytelen engedéllyel vagy bizonyítvánnyal vagy olyan engedéllyel vagy bizonyítvánnyal, amelyet a kiállító hatóság engedélye nélkül változtattak meg;
b) a rendelet alapján kiállított engedélyen vagy bizonyítványon rögzített feltételek megsértése;
c) hamis nyilatkozat tétele vagy tudottan hamis információ szolgáltatása egy engedély vagy bizonyítvány megszerzése érdekében;
d) hamis, meghamisított vagy érvénytelen, illetve felhatalmazás nélkül módosított engedély vagy bizonyítvány használata egy uniós engedély vagy bizonyítvány megszerzéséhez vagy e rendelettel kapcsolatos bármely más hivatalos célra;
e) a behozatali bejelentés elmulasztása vagy hamis behozatali bejelentés tétele;
f) élő példányok szállítása a sérülés, egészségkárosodás vagy kegyetlen bánásmód veszélyének minimálisra csökkentésére irányuló, megfelelő előkészület nélkül;
g) az A. mellékletben felsorolt fajok példányainak a behozatali engedély kiadása idején vagy később kapott felhatalmazástól eltérő felhasználása;
h) mesterségesen szaporított növények kereskedelme a 7. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében előírt követelményekkel ellentétben;
i) a példányoknak az Unió területére vagy onnan kifelé vagy azon keresztül történő szállítása e rendelettel összhangban kiállított megfelelő engedély vagy bizonyítvány nélkül és az egyezményben részes harmadik országból történő kivitel vagy újrakivitel esetében az egyezménnyel összhangban kiállított engedély vagy bizonyítvány vagy ilyen engedély vagy bizonyítvány meglétére vonatkozó kielégítő bizonyíték nélkül;
j) példányok megvétele vagy azokra vételi ajánlat tétele, kereskedelmi célú beszerzésük, használatuk kereskedelmi nyereség céljából, kereskedelmi célú nyilvános árubemutatásuk, eladásuk, kereskedelmi célú tartásuk, eladási ajánlatuk vagy eladásra történő szállításuk a 8. cikkel megszegésével;
k) egy engedély vagy bizonyítvány felhasználása olyan példányhoz, amely nem azonos azzal, mint amelyre azt kiállították ;
l) e rendelet szerint kiállított engedély vagy bizonyítvány meghamisítása vagy megváltoztatása;
m) egy uniós behozatali, kiviteli vagy újrakiviteli engedély vagy bizonyítvány iránti kérelem elutasításáról való tájékoztatás elmulasztása a 6. cikk (3) bekezdésének megfelelően.
(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek meg kell felelniük a jogsértés jellegének és súlyosságának, és előírásokat kell tartalmazniuk a példányok lefoglalására és – adott esetben – azok elkobzására.
(3) Amennyiben egy példányt elkoboznak, az elkobzással a tagállam illetékes hatóságát bízzák meg, amely
a) a tagállam Tudományos Testületével lefolytatott egyeztetés után – e rendelet és az egyezmény céljaival és rendelkezéseivel összhangban – elhelyezi a példányt vagy más módon rendelkezik a példányról; és
b) élő példány Unióba történő behozatala esetében a kiviteli országgal történt megbeszélést követően – az elkövető személy költségére – visszaküldheti azt a kiviteli országba.
(4) Amennyiben a B. vagy a C. mellékletben felsorolt fajok valamelyikének egy élő példánya érvényes engedély vagy bizonyítvány nélkül érkezik az Unióba történő beléptetés helyére, a példányt le kell foglalni vagy el lehet kobozni, vagy ha a címzett visszautasítja a példány átvételét, akkor a tagállam beléptetési pont szerint illetékes hatóságai – adott esetben – megtagadhatják a szállítmány beléptetését és kötelezhetik a szállítót a példány visszaszállítására annak eredeti indítási helyére.
17. cikk
Tudományos Felülvizsgálati Csoport
(1) E rendelettel létrejön a Tudományos Felülvizsgálati Csoport, amely valamennyi tagállam tudományos testületének vagy testületeinek képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság képviselője.
(2) A Tudományos Felülvizsgálati Csoport megvizsgálja az e rendelet alkalmazásával összefüggő valamennyi olyan – különösen a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával, a (2) bekezdésének a) pontjával és (6) bekezdésével kapcsolatos – tudományos kérdést, amelyet az elnök vagy a saját kezdeményezésére, vagy e csoport vagy a bizottság tagjainak kérésére vet fel.
(3) A Bizottság a Tudományos Felülvizsgálati Csoport véleményét továbbítja a bizottsághoz.
18. cikk
További felhatalmazási jogkörök
(1) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egységes feltételekre és kritériumokra vonatkozóan a következők tekintetében:
a) a 4. cikkben, az 5. cikkben, a 7. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikkben említett okmányok kiállítása , érvényessége és felhasználása;
b) a 7. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett növény-egészségügyi bizonyítványok felhasználása;
c) szükség esetén a példányok megjelölésére szolgáló eljárások meghatározása az azonosítás megkönnyítésére és e rendelet előírásai betartásának biztosítására.
(2) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy szükség esetén a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a az egyezményben részt vevő felek konferenciája által elfogadott határozatok, az egyezmény állandó bizottsága által meghozott határozatok vagy előterjesztett javaslatok és az egyezményi titkárság javaslatainak végrehajtására irányuló további intézkedésekre vonatkozóan .
(3) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az A‑D. melléklet módosítása céljából , az A. mellékletre vonatkozó olyan módosítások kivételével, amelyek nem az egyezményben részt vevő felek konferenciája határozataiból következnek.
19. cikk
További végrehajtási jogkörök
(1) A Bizottság – végrehajtási jogi aktusokkal – meghatározza a 4. cikkben, az 5. cikkben, a 7. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikkben említett okmányok külalakját. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(2) A Bizottság – végrehajtási jogi aktusokkal – meghatározza a behozatali bejelentés benyújtására szolgáló űrlapot. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 10]
20. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) Az e cikkben meghatározott feltételek mellett a Bizottság hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
(2) A Bizottsága a4. cikk (6) bekezdésében, a 4. cikk (7) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, a 8. cikk (4) bekezdésében, a 9. cikk (6) bekezdésében, a 11. cikk (5) bekezdésében, a 12. cikk (4) bekezdésében és a 18. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett felhatalmazása határozatlan időre szól [az alap jogalkotási aktusalapjogiaktus hatálybalépésének időpontja vagy a jogalkotó által megállapított bármely más időpont] –tól/-től kezdődő hatállyal. [Mód. 11]
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (6) bekezdésében, a 4. cikk (7) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, a 8. cikk (4) bekezdésében, a 9. cikk (6) bekezdésében, a 11. cikk (5) bekezdésében, a 12. cikk (4) bekezdésében és a 18. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 12]
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5) A a 4. cikk (6) bekezdésében, 4. cikk (7) bekezdésének, az 5. cikk (5) bekezdésének, a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének, a 8. cikk (4) bekezdésének, a 9. cikk (6) bekezdésének, a 11. cikk (5) bekezdésének, a 12. cikk (4) bekezdésének és a 18. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő [két hónapon] belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam [két hónap]-pal meghosszabbodik. [Mód. 13]
21. cikk
A bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot egy , a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmével foglalkozó bizottságként említett bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
22. cikk
Záró rendelkezések
Valamennyi tagállam értesíti a Bizottságot és az egyezményi titkárságot azon rendelkezésekről, amelyeket kifejezetten e rendelet végrehajtása céljából fogad el, és valamennyi olyan jogi eszközről és meghozott intézkedésről, amelyeket e rendelet alkalmazására és végrehajtására alkalmaz.
A Bizottság ezen információkról értesíti a többi tagállamot.
23. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 338/97/EK rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozások e rendeletre való hivatkozásnak tekintendők, és a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.
24. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt .
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
I. MELLÉKLET
Megjegyzések az A., B., C. és D. melléklet értelmezéséhez
1. Az A., B., C. és D. mellékletben szereplő fajokra az alábbiakkal történik utalás:
a) a fajok nevével; vagy
b) mint egy magasabb rendszertani egységben vagy annak egy kiemelt részében foglalt valamennyi fajra.
2. Az »spp.« rövidítés használatos egy magasabb rendszertani egység valamennyi fajának jelölésére.
3. A fajnál magasabb rendszertani egységekre történő utalások csupán tájékoztató vagy osztályozó célúak.
4. Az A. mellékletben félkövér betűvel szedett fajokat a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(12) vagy a 92/43/EGK tanácsi irányelvben(13) meghatározott védelemnek megfelelően vették fel a listába.
5. A növények esetében a következő rövidítések használatosak a fajnál alacsonyabb rendszertani egységeknél:
a) az »ssp« rövidítés az alfajt;
b) a »var(s)« rövidítés a változato(ka)t; valamint
c) a »fa« rövidítés a formát jelöli.
6. A fajok vagy magasabb rendszertani egységek neve mellett szereplő »(I)«, »(II)«, illetve »(III)« jelzések az Egyezmény azon függelékére utalnak, amelyben az érintett faj szerepel a 7–9. megjegyzésnek megfelelően. Amennyiben nincs semmilyen magyarázó jegyzet, az érintett faj nem szerepel az Egyezmény függelékeiben.
7. Egy faj vagy magasabb rendszertani egység neve mellett szereplő (I) azt jelöli, hogy az érintett faj vagy faj feletti rendszertani egység szerepel az Egyezmény I. függelékében.
8. Egy faj vagy magasabb rendszertani egység neve mellett szereplő (II) azt jelöli, hogy az érintett faj vagy faj feletti rendszertani egység szerepel az Egyezmény II. függelékében.
9. Egy faj vagy magasabb rendszertani egység neve mellett szereplő (III) azt jelöli, hogy az érintett faj vagy faj feletti rendszertani egység szerepel az Egyezmény III. függelékében. Ebben az esetben azt az országot, amelynek kapcsán az adott faj bekerült a III. függelékbe, szintén jelölik.
10. »Nemesített növényfajta« (kultivár): a kultúrnövények nevezéktanának nemzetközi kódexe 8. kiadásának meghatározása alapján olyan növénykultúra, a) amelynek szelekciója egy sajátos jegy vagy jegyek kombinációja alapján történt b) amely e jegyek tekintetében elkülöníthető, egységes és stabil, és c) megfelelő eszközökkel történő szaporítás esetén megtartja ezeket a jellemzőket. Kultivár esetében csak az az új rendszertani egység vehető figyelembe, amelynek kategórianeve és meghatározása hivatalosan közzétételre került a kultúrnövények nevezéktanával foglalkozó nemzetközi kódex legújabb kiadásában.
11. Hibridek csak abban az esetben szerepelhetnek a függelékekben, ha a természetben önálló és tartós populációik találhatók. Azon hibrid állatokra, amelyeknek négy felmenő generációjából egy vagy több példány az A. vagy B. mellékletben szereplő valamely fajba tartozott, éppúgy vonatkoznak e rendelet rendelkezései, mint ha önálló fajok lennének, akkor is, ha az érintett hibridek konkrétan nem szerepelnek a mellékletekben.
12. Ha egy faj szerepel az A., B. vagy C. mellékletben, akkor annak minden része és származéka is szerepel ugyanazon mellékletben, kivéve, ha az adott fajra vonatkozó jegyzetben feltüntetik, hogy csak bizonyos részei és származékai szerepelnek a mellékletben. E rendelet 2. cikke t) pontjának megfelelően a B. vagy C. mellékletben szereplő faj vagy magasabb rendszertani egység neve mellé tett »#« jel és az azt követő szám az adott magasabb rendszertani egység konkrét részeit és származékait jelöli e rendelet alkalmazásában, a következőképpen:
#1
Valamennyi rész és származék, kivéve:
a) a mag, a spóra és a pollen (ideértve a pollíniumokat);
b) a steril konténerben szállított, in vitro szaporított, szilárd vagy folyékony táptalajon levő magoncok vagy szövettenyészetek;
c) a mesterségesen szaporított növényekről származó vágott virág; valamint
d) a Vanilla nemzetségbe tartozó mesterségesen szaporított növények termése, része és származéka.
#2
Valamennyi rész és származék, kivéve:
a) a mag és a pollen; valamint
b) a csomagolt és kiskereskedelmi forgalomra előkészített késztermékek.
#3
Egész és szeletelt gyökerek, valamint annak részei.
#4
Valamennyi rész és származék, kivéve:
a) a mag (ideértve az Orchidaceae maghéját), a spóra és a pollen (ideértve a pollíniumokat). A kivétel nem vonatkozik a Mexikóból exportált Cactaceae spp. magjára, valamint a Madagaszkárról exportált Beccariophoenix madagascariensis és Neodypsis decaryi magjára;
b) a steril konténerben szállított, in vitro szaporított, szilárd vagy folyékony táptalajon levő magoncok vagy szövettenyészetek;
c) a mesterségesen szaporított növényekről származó vágott virág;
d) a Vanilla (Orchidaceae) nemzetség, illetve a Cactaceae család betelepített vagy mesterségesen szaporított növényeinek termése, része és származéka; illetve
e) az Opuntia nemzetség Opuntia alnemzetségébe és a Selenicereus (Cactaceae) nemzetségbe tartozó betelepített vagy mesterségesen szaporított növények szára, virága, része és származéka; valamint
f) az Euphorbia antisyphilitica csomagolt és kiskereskedelmi forgalomra előkészített késztermékei.
#5
A rönk, a fűrészfa és a furnérlemez.
#6
A rönk, a fűrészfa, a furnérlemez és a rétegelt lemez.
#7
A rönk, a fanyesedék, őrlemény és kivonat.
#8
Föld alatti részek (é. gyökerek és gumók): egészben, részben vagy porítva.
#9
Valamennyi rész és származék, kivéve amelyen a következő címke szerepel »Készült ellenőrzött begyűjtésű Hoodia spp.-ből ellenőrzött előállítás során nyert anyagból a botswanai/namíbiai/dél-afrikai CITES irányító hatóságokkal való együttműködés keretében, a BW/NA/ZA xxxxxx számú megállapodás szerint«.
#10
A rönk, a fűrészfa, a furnérlemez, ideértve a húros hangszerekhez való vonók gyártására használt félkész faárut.
#11
A rönk, a fűrészfa, furnérlemez, rétegelt lemez, őrlemény és kivonat.
#12
A rönk, a fűrészfa, a furnérlemez, a rétegelt lemez és az illóolaj, a csomagolt és kiskereskedelmi forgalomra előkészített késztermékek kivételével.
#13
Mag (nevezik endospermiumnak, gyümölcshúsnak vagy koprának is) és annak valamennyi származéka.
13. Mivel az A. mellékletben szereplő egyetlen NÖVÉNYFAJRA vagy magasabb rendszertani egységre vonatkozóan sem történt kiegészítés abból a célból, hogy hibridjeit e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően kell kezelni, ez azt jelenti, hogy az e fajokhoz vagy rendszertani egységekbe tartozó növények mesterséges szaporításával előállított hibridek a mesterséges szaporítást tanúsító kereskedelmi bizonyítvánnyal forgalomba hozhatók, és hogy e hibridek magjaira és pollenjére (beleértve a pollíniumokat), a róluk származó vágott virágra, a steril konténerben szállított, in vitro szaporított, szilárd vagy folyékony táptalajon levő magoncaira vagy szövettenyészeteire nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései.
14. A vizeletre, az ürülékre és az ámbrára, amelyek mellékterméknek minősülnek és az érintett állatok kezelése nélkül keletkeznek, nem vonatkoznak e rendelet előírásai.
15. A D. mellékletben szereplő állatfajokat illetően a rendelkezések kizárólag az élő és a teljes, illetve lényegében teljes elpusztult példányokra alkalmazandók, kivéve azokat a rendszertani egységeket, amelyek egyéb részeire és származékaira vonatkozóan az alábbi kiegészítések értelmében a rendelkezések szintén vonatkoznak:
§ 1
Bármely teljes vagy lényegében teljes bőr, nyers- vagy cserzett bőr.
Bármely toll, illetve bármely tollal borított bőr vagy más rész.
§ 2
16. A D. mellékletben szereplő növényfajokat illetően a rendelkezések kizárólag az élő példányokra alkalmazandók, kivéve azokat a rendszertani egységeket, amelyek egyéb részeire és származékaira vonatkozóan az alábbi kiegészítések értelmében a rendelkezések szintén vonatkoznak:
§ 3
Szárított és friss növények, beleértve adott esetben a következőket: levelek, gyökerek/gyökértörzs, szár, mag/spóra, kéreg, illetve termés.
§ 4
A rönk, a fűrészfa és a furnérlemez.
A. melléklet
B. melléklet
C. melléklet
Köznapi név
ÁLLATOK
CHORDATA (GERINCHÚROSOK)
MAMMALIA
Emlősök
ARTIODACTYLA
PÁROSUJJÚ PATÁSOK
Antilocapridae
Villásszarvú-antilopfélék
Villásszarvú antilop
Bovidae
Marhafélék
Addax nasomaculatus (I)
Mendeszantilop
Ammotragus lervia (II)
Sörényes juh
Antilope cervicapra (III Nepál)
Indiai antilop
Bison bison athabascae (II)
Erdei amerikai bölény
Gaur
Bos mutus (I) (a Bos grunniens-ként szereplő háziasított forma kivételével, amelyre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései)
Jak
Bos sauveli (I)
Kouprey
Bubalus arnee (III Nepál) (a Bubalus bubalis-ként szereplő háziasított forma kivételével, amelyre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései)
Vízibivaly
Bubalus depressicornis (I)
Alföldi anoa
Bubalus mindorensis (I)
Mindoro bivaly
Hegyi anoa
Budorcas taxicolor (II)
Takin
Capra falconeri (I)
Pödröttszarvú kecske
Capricornis milneedwardsii (I)
Kínai széró
Capricornis rubidus (I)
Vörös széró
Capricornis sumatraensis (I)
Déli gorál
Capricornis thar (I)
Himalájai széró
Cephalophus brookei (II)
Brooke-bóbitásantilop
Cephalophus dorsalis (II)
Feketelábú bóbitásantilop
Cephalophus jentinki (I)
Libériai bóbitásantilop
Cephalophus ogilbyi (II)
Ogilby-bóbitásantilop
Cephalophus silvicultor (II)
Sárgahátú bóbitásantilop
Cephalophus zebra (II)
Zebra-bóbitásantilop
Damaliscus pygargus pygargus (II)
Tarka lantszarvúantilop
Gazella cuvieri (I)
Edmi gazella
Gazella dorcas (III Algéria/ Tunézia)
Dorkász gazella
Gazella leptoceros (I)
Homoki gazella
Hippotragus niger variani (I)
Óriás fekete lóantilop
Kobus leche (II)
Zambézi mocsáriantilop
Naemorhedus baileyi (I)
Vörös gorál
Naemorhedus caudatus (I)
Hosszúfarkú gorál
Naemorhedus goral (I)
Közönséges gorál
Kínai gorál
Nanger dama (I)
Dám gazella
Oryx dammah (I)
Kardszarvú nyársasantilop
Oryx leucoryx (I)
Arab nyársasantilop
Ovis ammon (II) (az A. mellékletben szereplő alfajok kivételével)
Argali juh
Tibeti argali juh
Ovis ammon nigrimontana (I)
Kara Tau argali juh
Ovis canadensis (II) (csak a mexikói populáció; e rendelet mellékleteiben más populáció nem szerepel)
Vastagszarvú juh
Ovis orientalis ophion (I)
Ciprusi muflon
Ovis vignei (II) (az A. mellékletben szereplő alfaj kivételével)
Urial
Ovis vignei vignei (I)
Indiai urial
Pantholops hodgsonii (I)
Tibeti antilop, csiru
Philantomba monticola (II)
Kék bóbitásantilop
Pseudoryx nghetinhensis (I)
Vietnámi antilop
Rupicapra pyrenaica ornata (I)
Abruzzói zerge
Saiga borealis (II)
Mongol tatárantilop
Saiga tatarica (II)
Nyugati tatárantilop
Tetracerus quadricornis (III Nepál)
Négyszarvú antilop
Camelidae
Tevefélék
Lama guanicoe (II)
Guanakó
Vicugna vicugna (I) (az alábbi populációik kivételével: Argentína [Jujuy és Catamarca tartományok természetes, valamint Jujuy, Salta, Catamarca, La Rioja és San Juan tartományának félvad populációi]; Bolívia [a teljes populáció]; Chile [a Primera Región populációja] és Peru [a teljes populáció]; amelyek a B. mellékletben szerepelnek)
Vicugna vicugna (II) (csak az alábbi populációk: Argentína(14) [Jujuy és Catamarca tartományok természetes, valamint Jujuy, Salta, Catamarca, La Rioja és San Juan tartományának félvad populációi]; Bolívia(15) [a teljes populáció]; Chile(16) [a Primera Región populációja]; Peru(17) [a teljes populáció]; az összes többi populáció az A. mellékletben szerepel)
Vikunya
Cervidae
Szarvasfélék
Axis calamianensis (I)
Calamian-szarvas
Axis kuhlii (I)
Kuhl-szarvas
Axis porcinus annamiticus (I)
Annami-disznószarvas
Blastocerus dichotomus (I)
Lápi szarvas
Cervus elaphus bactrianus (II)
Kasmíri gímszarvas
Cervus elaphus barbarus (III Algéria/ Tunézia)
Atlasz-gímszarvas
Cervus elaphus hanglu (I)
Hangul-gímszarvas
Dama dama mesopotamica (I)
Mezopotámiai szarvas
Hippocamelus spp. (I)
Villásszarvasok
Mazama temama cerasina (III Guatemala)
Vörös nyársasszarvas cerasina alfaja
Muntiacus crinifrons (I)
Kontyos muntyákszarvas
Muntiacus vuquangensis (I)
Vietnami muntyákszarvas
Odocoileus virginianus mayensis (III Guatemala)
Maja fehérfarkú szarvas
Ozotoceros bezoarticus (I)
Pampaszarvas
Pudu mephistophiles (II)
Északi törpeszarvas
Pudu puda (I)
Déli törpeszarvas
Rucervus duvaucelii (I)
Mocsári szarvas
Rucervus eldii (I)
Líraszarvas
Hippopotamidae
Vízilófélék
Hexaprotodon liberiensis (II)
Törpevíziló
Hippopotamus amphibius (II)
Nílusi víziló
Moschidae
Pézsmaszarvasfélék
Moschus spp. (I) (csak az afganisztáni, bhutáni, india, mianmari, nepáli és pakisztáni populációi; az összes többi populáció a B. mellékletben szerepel)
Moschus spp. (II) (az afganisztáni, bhutáni, indiai, mianmari, nepáli és pakisztáni populációk kivételével; amelyek az A. mellékletben szerepelnek)
Pézsmaszarvasok
Suidae
Disznófélék
Babyrousa babyrussa (I)
Közönséges babiruszadisznó
Babyrousa bolabatuensis (I)
Bola Batu babiruszadisznó
Babyrousa celebensis (I)
Nagyfogú babiruszadisznó
Babyrousa togeanensis (I)
Malenge-szigeti babiruszadisznó
Sus salvanius (I)
Törpedisznó
Tayassuidae
Pekarifélék
Tayassuidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével és az örvös pekari (Pecari tajacu) Mexikóban és az USA-ban élő populációi kivételével, amelyek nem szerepelnek e rendelet mellékleteiben)
Pekarifélék
Catagonus wagneri (I)
Chaco-pekari
CARNIVORA
RAGADOZÓK
Ailuridae
Kispandafélék
Ailurus fulgens (I)
Kispanda
Canidae
Kutyafélék
Canis aureus (III India)
Aranysakál
Canis lupus (I/II)
(Minden populáció, kivéve Spanyolországnak a Duero folyótól északra fekvő területeinek és Görögországnak a 39. szélességi körtől északra fekvő területeinek populációit. Bhután, India, Nepál és Pakisztán populációi az I. függelékben szerepelnek; minden egyéb populáció a II. függelékben található. Kivéve a háziasított formát és a dingót, amelyek Canis lupus familiaris-ként és Canis lupus dingo-ként szerepelnek.
Canis lupus (II) (Spanyolországnak a Duero folyótól északra fekvő területeinek és Görögországnak a 39. szélességi körtől északra fekvő területeinek populációi). Kivéve a háziasított formát és a dingót, amelyek Canis lupus familiaris-ként és Canis lupus dingo-ként szerepelnek.
Szürke farkas
Canis simensis
Etióp sakál
Cerdocyon thous (II)
Közönséges pamparóka
Chrysocyon brachyurus (II)
Sörényesfarkas
Cuon alpinus (II)
Vadkutya
Lycalopex culpaeus (II)
Culpeo pamparóka
Lycalopex fulvipes (II)
Darwin-pamparóka
Lycalopex griseus (II)
Argentin pamparóka
Lycalopex gymnocercus (II)
Igazi pamparóka
Speothos venaticus (I)
Erdeikutya
Vulpes bengalensis (III India)
Indiai róka
Vulpes cana (II)
Afgán róka
Vulpes zerda (II)
Sivatagi róka
Eupleridae
Falanukfélék
Cryptoprocta ferox (II)
Fossza
Eupleres goudotii (II)
Falanuk
Fossa fossana (II)
Madagaszkári cibetmacska
Felidae
Macskafélék
Felidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével. A háziasított változat példányaira nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései)
Macskafélék
Gepárd
Caracal caracal (I) (csak az ázsiai populációk; az összes többi populáció a B. mellékletben szerepel)
Sivatagi macska (karakál)
Catopuma temminckii (I)
Temminck-macska
Felis nigripes (I)
Feketelábú macska
Felis silvestris (II)
Vadmacska
Leopardus geoffroyi (I)
Geoffroy-macska
Leopardus jacobitus (I)
Andesi macska
Leopardus pardalis (I)
Ocelot
Leopardus tigrinus (I)
Tigrismacska
Leopardus wiedii (I)
Hosszúfarkú macska
Lynx lynx (II)
Közönséges hiúz
Lynx pardinus (I)
Párduchiúz
Neofelis nebulosa (I)
Ködfoltos párduc
Panthera leo persica (I)
Ázsiai oroszlán
Panthera onca (I)
Jaguár
Panthera pardus (I)
Leopárd
Panthera tigris (I)
Tigris
Pardofelis marmorata (I)
Márványfoltos macska
Prionailurus bengalensis bengalensis (I) (csak a bangladesi, indiai és thaiföldi populációk; az összes többi populáció a B. mellékletben szerepel)
Bengáli törpemacska törzsalakja
Prionailurus iriomotensis (II)
Iriomote-törpemacska
Prionailurus planiceps (I)
Laposfejű macska
Prionailurus rubiginosus (I) (csak az indiai populációk; az összes többi populáció a B. mellékletben szerepel)
Rozsdás macska
Puma concolor coryi (I)
Floridai puma
Puma concolor costaricensis (I)
Costa Ricai puma
Puma concolor couguar (I)
Keleti puma
Puma yagouaroundi (I) (csak a közép- és észak-amerikai populációk; az összes többi populáció a B. mellékletben szerepel)
Jaguarundi
Uncia uncia (I)
Hópárduc
Herpestidae
Mongúzfélék
Herpestes fuscus (III India)
Rövidfarkú mongúz fuscus alfaja
Herpestes edwardsi (III India)
Szürke mongúz
Herpestes javanicus auropunctatus (III India)
Jávai mongúz auropunctatus alfaja
Herpestes smithii (III India)
Smith-mongúz
Herpestes urva (III India)
Rákász-mongúz
Herpestes vitticollis (III India)
Csíkosnyakú mongúz
Hyaenidae
Hiénafélék
Proteles cristata (III Botswana)
Cibethiéna
Mephitidae
Bűzösborzfélék
Conepatus humboldtii (II)
Patagóniai bűzösborz
Mustelidae
Menyétfélék
Lutrinae
Vidraformák
Lutrinae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)
Vidrák
Kongói tömpeujjúvidra
Enhydra lutris nereis (I)
Tengeri vidra
Lontra felina (I)
Parti vidra
Lontra longicaudis (I)
Hosszúfarkú vidra
Lontra provocax (I)
Déli vidra
Lutra lutra (I)
Közönséges vidra
Lutra nippon (I)
Japán vidra
Pteronura brasiliensis (I)
Óriásvidra
Mustelinae
Menyétformák
Eira barbara (III Honduras)
Tayra
Galictis vittata (III Costa Rica)
Nagy grizon
Martes flavigula (III India)
Sárgatorkú nyest
Martes foina intermedia (III India)
Nyest intermedia alfaja
Martes gwatkinsii (III India)
Gwatkins-nyest
Mellivora capensis (III Botswana)
Méhészborz
Mustela nigripes (I)
Feketelábú görény
Odobenidae
Rozmárfélék
Odobenus rosmarus (III Kanada)
Rozmár
Otariidae
Fülesfókafélék
Arctocephalus spp (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)
Medvefókák
Arctocephalus philippii (II)
Juan Fernandez-medvefóka
Arctocephalus townsendi (I)
Guadelupe-medvefóka
Phocidae
Fókafélék
Mirounga leonina (II)
Déli elefántfóka
Monachus spp. (I)
Barátfókák
Procyonidae
Mosómedvefélék
Bassaricyon gabbii (III Costa Rica)
Ecsetfarkú nyestmedve
Bassariscus sumichrasti (III Costa Rica)
Közép-amerikai macskanyérc
Nasua narica (III Honduras)
Fehérorrú koati
Nasua nasua solitaria (III Uruguay)
Vörösorrú koati solitaria alfaja
Potos flavus (III Honduras)
Farksodró
Ursidae
Medvefélék
Ursidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)
Medvefélék
Ailuropoda melanoleuca (I)
Óriáspanda
Helarctos malayanus (I)
Maláj medve
Melursus ursinus (I)
Ajakos medve
Tremarctos ornatus (I)
Pápaszemes medve
Ursus arctos (I/II)
(csak a bhutáni, kínai, mexikói és mongóliai populációk és az Ursus arctos isabellinus alfaj szerepel az I. függelékben; az összes többi populáció és alfaj a II. függelékben szerepel).
Acerodon spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)
Repülőrókák
Acerodon jubatus (I)
Fülöp-szigeteki repülőróka
Pteropus spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételéve)
Repülőrókák
Pteropus insularis (I)
Caroline-repülőróka
Pteropus livingstonii (II)
Livingstone-repülőróka
Pteropus loochoensis (I)
Japán repülőróka
Pteropus mariannus (I)
Mariana-repülőróka
Pteropus molossinus (I)
Aranyfejű repülőróka
Pteropus pelewensis (I)
Pelew-szigeti repülőróka
Pteropus pilosus (I)
Palau-repülőróka
Pteropus rodricensis (II)
Rodrigez-repülőkutya
Pteropus samoensis (I)
Samoa-repülőróka
Pteropus tonganus (I)
Tonga-repülőróka
Pteropus ualanus (I)
Kosrae-szigeti repülőróka
Pteropus voeltzkowi (II)
Pemba-repülőróka
Pteropus yapensis (I)
Yap-szigeti repülőróka
CINGULATA
ÖVESÁLLATOK
Dasypodidae
Tatufélék
Cabassous centralis (III Costa Rica)
Északi csupaszfarkú tatu
Cabassous tatouay (III Uruguay)
Nagy csupaszfarkú-tatu
Chaetophractus nationi (II) (A megállapított éves exportkvóta nulla. A faj minden példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük folytatott kereskedelmet ennek megfelelően szabályozni.)
Equus africanus (I) (az Equus asinus-ként szereplő háziasított forma kivételével, amelyre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései.)
Afrikai vadszamár
Equus grevyi (I)
Grevy-zebra
Equus hemionus (I/II) (A faj a II. függelékben szerepel, de az Equus hemionus hemionus és az Equus hemionus khur alfajok az I. függelékben találhatók.)
Ázsiai vadszamár
Equus kiang (II)
Kiang
Equus przewalskii (I)
Vadló
Equus zebra hartmannae (II)
Hartmann-hegyizebra
Equus zebra zebra (I)
Fokföldi hegyizebra
Orrszarvúfélék
Rhinocerotidae spp. (I) (a B. mellékletben szereplő alfajok kivételével)
Orrszarvúfélék
Ceratotherium simum simum (II) (csak a dél-afrikai és a szváziföldi populációk; az összes többi populáció az A. mellékletben szerepel. Nemzetközi kereskedelem kizárólag élő állatok megfelelő és elfogadható célállomásra történő szállítása esetén, valamint vadászati trófeák esetén engedélyezhető. Az alfaj minden más példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük folytatott kereskedelmet ennek megfelelően kell szabályozni)
Déli szélesszájú orrszarvú
Tapírfélék
Tapiridae spp. (I) (a B. mellékletben szereplő faj kivételével)
Tapírfélék
Tapirus terrestris (II)
Közönséges tapír
TOBZOSKÁK
Manidae
Tobzoskafélék
Manis spp. (II)
(A Manis crassicaudata, Manis culionensis, Manis javanica és Manis pentadactyla vadon befogott és elsődlegesen kereskedelmi célból forgalomba kerülő példányaira a megállapított éves exportkvóta nulla.)
Tobzoskák
VENDÉGIZÜLETESEK
Bradypodidae
Háromujjúlajhár-félék
Bradypus variegatus (II)
Füstös háromujjúlajhár
Kétujjúlajhár-félék
Choloepus hoffmanni (III Costa Rica)
Hoffman-kétujjúlajhár
Hangyászfélék
Myrmecophaga tridactyla (II)
Sörényes hangyász
Tamandua mexicana (III Guatemala)
Északi hangyász
Főemlősök
PRIMATES spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)
Főemlősök
Pókmajomfélék
Alouatta coibensis (I)
Coiba-bőgőmajom
Alouatta palliata (I)
Mellényes bőgőmajom
Alouatta pigra (I)
Mexikói bőgőmajom
Ékes pókmajom frontanus alfaja
Ateles geoffroyi panamensis (I)
Ékes pókmajom panamai alfaja
Brachyteles arachnoides (I)
Gyapjas pókmajom
Brachyteles hypoxanthus (I)
Északi gyapjasmajom
Oreonax flavicauda (I)
Sárgafarkú gyapjasmajom
Csuklyásmajomfélék
Callimico goeldii (I)
Ugró tamarin
Callithrix aurita (I)
Fehérpamacsos selyemmajom
Callithrix flaviceps (I)
Sárgafejű selyemmajom
Leontopithecus spp. (I)
Oroszlánmajmok
Saguinus bicolor (I)
Csupaszpofájú tamarin
Saguinus geoffroyi (I)
Geoffroy-tamarin
Saguinus leucopus (I)
Fehérkezű tamarin
Saguinus martinsi (I)
Martins-tamarin
Gyapjasfejű tamarin
Saimiri oerstedii (I)
Vöröshátú mókusmajom
Cerkóffélék
Cercocebus galeritus (I)
Kalapos mangábé
Cercopithecus diana (I)
Diána-cerkóf
Cercopithecus roloway (I)
Sárgacombú cerkóf
Sárgafarkú cerkóf
Colobus satanas (II)
Ördögkolobusz
Macaca silenus (I)
Oroszlánfejű makákó
Mandrillus leucophaeus (I)
Drill
Mandrillus sphinx (I)
Mandrill
Nasalis larvatus (I)
Borneói nagyorrúmajom
Közép-afrikai vöröskolobusz
Piliocolobus gordonorum (II)
Uzungwa-vööröskolobusz
Piliocolobus kirkii (I)
Kirk keleti kolobusz
Piliocolobus pennantii (II)
Keleti kolobusz
Piliocolobus preussi (II)
Preuss-kolobusz
Piliocolobus rufomitratus (I)
Tana-kolobusz
Piliocolobus tephrosceles (II)
Ugandai vöröskolobusz
Piliocolobus tholloni (II)
Thollon-vöröskolobusz
Presbytis potenziani (I)
Mentawai langur
Pygathrix spp. (I)
Piszeorrú majmok
Rhinopithecus spp. (I)
Piszemajmok
Semnopithecus ajax (I)
Kasmíri szürkelangur
Semnopithecus dussumieri (I)
Dussumier-szürkelangur
Semnopithecus entellus (I)
Hulmán langur
Semnopithecus hector (I)
Terrai szürkelangur
Semnopithecus hypoleucos (I)
Feketelábú szürkelangur
Semnopithecus priam (I)
Sri Lanka-i szürkelangur
Semnopithecus schistaceus (I)
Hegyi szürkelangur
Simias concolor (I)
Malacfarkúlangur
Trachypithecus delacouri (II)
Delacour-langur
Trachypithecus francoisi (II)
François-langur
Trachypithecus geei (I)
Aranylangur
Trachypithecus hatinhensis (II)
Ha Tinh-i langur
Trachypithecus johnii (II)
Nilgiri-langur
Trachypithecus laotum (II)
Laoszi langur
Trachypithecus pileatus (I)
Sapkás langur
Trachypithecus poliocephalus (II)
Fehérfejű langur
Trachypithecus shortridgei (I)
Shortridge-langur
Törpemakifélék
Cheirogaleidae spp. (I)
Törpemakifélék
Véznaujjúmaki-félék
Daubentonia madagascariensis (I)
Véznaujjú maki
Emberfélék
Gorilla beringei (I)
Keleti gorilla (hegyi gorilla)
Gorilla gorilla (I)
Gorilla
Pan spp. (I)
Csimpánzok
Pongo abelii (I)
Szumátrai orangután
Pongo pygmaeus (I)
Borneói orángután
Gibbonfélék
Hylobatidae spp. (I)
Gibbonfélék
Indrifélék
Indriidae spp. (I)
Indrifélék
Makifélék
Lemuridae spp. (I)
Makifélék
Fürgemakifélék
Lepilemuridae spp. (I)
Fürgemakifélék
Lórifélék
Nycticebus spp. (I)
Lajhármakik
Sakifélék
Cacajao spp. (I)
Uakarik
Callicebus barbarabrownae (II)
Nincs magyar neve
Callicebus melanochir (II)
Nincs magyar neve
Callicebus nigrifrons (II)
Feketehomlokú kabócamajom
Callicebus personatus (II)
Feketearcú kabócamajom
Chiropotes albinasus (I)
Fehérorrú sátánmajom
Koboldmakifélék
Tarsius spp. (II)
Koboldmakik
ORMÁNYOSOK
Elephantidae
Elefántfélék
Elephas maximus (I)
Ázsiai elefánt
Loxodonta africana (I) (a botswanai, namíbiai, dél-afrikai és zimbabwei populációk kivételével, amelyek a B. mellékletben szerepelnek)
Loxodonta africana (II)
(csak a botswanai, namíbiai, dél-afrikai és zimbabwei populációk(19); az összes többi populáció az A. mellékletben szerepel)
Afrikai elefánt
RÁGCSÁLÓK
Chinchillidae
Csincsillafélék
Chinchilla spp. (I) (a háziasított forma példányaira nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései)
Csincsillák
Pakafélék
Cuniculus paca (III Honduras)
Pettyes paka
Agutifélék
Dasyprocta punctata (III Honduras)
Közép-amerikai aguti
Kúszósülfélék
Sphiggurus mexicanus (III Honduras)
Mexikói kúszósül
Sphiggurus spinosus (III Uruguay)
Tüskés kúszósül
Tarajossülfélék
Hystrix cristata
Tarajos sül
Egérfélék
Leporillus conditor (I)
Nagy rőzsepatkány
Pseudomys fieldi praeconis (I)
Dűnelakó ausztrálegér
Xeromys myoides (I)
Ausztrál mocsáripatkány
Zyzomys pedunculatus (I)
Ausztrál szirtipatkány
Mókusfélék
Cynomys mexicanus (I)
Mexikói prérikutya
Marmota caudata (III India)
Hosszúfarkú mormota
Marmota himalayana (III India)
Himalájai mormota
Ratufa spp. (II)
Királymókusok
Callosciurus erythraeus
Csinos tarkamókus
Sciurus carolinensis
Keleti szürkemókust
Sciurus deppei (III Costa Rica)
Deppe-erdeimókus
Sciurus niger
Amerikai rókamókus
MÓKUSCICKÁNY-ALAKÚAK
SCANDENTIA spp. (II)
Mókuscickányok
SIRENIA
SZIRÉNEK
Dugongidae
Dugongfélék
Dugong dugon (I)
Dugong
Manátifélék
Trichechidae spp. (I/II) (A Trichechus inunguis és a Trichechus manatus az I., a Trichechus senegalensis a II. függelékben szerepel.)
Trochilidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)
Kolibrifélék
Glaucis dohrnii (I)
Bahia-remetekolibri
LILEALAKÚAK
Burhinidae
Ugartyúkfélék
Burhinus bistriatus (III Guatemala)
Koronás ugartyúk
Sirályfélék
Larus relictus (I)
Mongol sirály
Szalonkafélék
Numenius borealis (I)
Eszkimópóling
Numenius tenuirostris (I)
Vékonycsőrű póling
Tringa guttifer (I)
Pettyes cankó
GÓLYAALAKÚAK
Ardeidae
Gémfélék
Ardea alba
Nagy kócsag
Bubulcus ibis
Pásztorgém
Egretta garzetta
Kis kócsag
Papucscsőrűgólya-félék
Balaeniceps rex (II)
Papucscsőrű gólya
Gólyafélék
Ciconia boyciana (I)
Feketecsőrű gólya
Fekete gólya
Ciconia stormi
Pápaszemes gólya
Jabiru mycteria (I)
Jabiru
Leptoptilos dubius
Sárgafejű marabu
Mycteria cinerea (I)
Szumátrai tantalusz
Flamingófélék
Phoenicopteridae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)
Flamingók
Phoenicopterus ruber (II)
Rózsás flamingó
Íbiszfélék
Eudocimus ruber (II)
Skarlátbatla
Geronticus calvus (II)
Déli tarvarjú
Geronticus eremita (I)
Tarvarjú
Nipponíbisz
Platalea leucorodia (II)
Kanalasgém
Pseudibis gigantea
Óriásíbisz
GALAMBALAKÚAK
Columbidae
Galambfélék
Caloenas nicobarica (I)
Sörényes galamb
Claravis godefrida
Sávos ezüstgalamb
Columba livia
Szirti galamb
Ducula mindorensis (I)
Mindori császárgalamb
Gallicolumba luzonica (II)
Luzoni csillagosgalamb
Goura spp. (II)
Koronásgalambfajok
Leptotila wellsi
Grenadai gerle
Nesoenas mayeri (III Mauritius)
Rózsás galamb
Vadgerle
SZALAKÓTALAKÚAK
Bucerotidae
Szarvascsőrűmadár-félék
Aceros spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)
Ázsiai szarvascsőrű madarak
Aceros nipalensis (I)
Vöröstorkú szarvascsőrűmadár
Anorrhinus spp. (II)
Ázsiai szarvascsőrű madarak
Anthracoceros spp. (II)
Ázsiai szarvascsőrű madarak
Berenicornis spp. (II)
Ázsiai szarvascsőrű madarak
Buceros spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)
Ázsiai szarvascsőrű madarak
Buceros bicornis (I)
Nagy szarvascsőrűmadár
Penelopides spp. (II)
Ázsiai szarvascsőrű madarak
Rhinoplax vigil (I)
Kalapácsfejű szarvascsőrűmadár
Rhyticeros spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)
Ázsiai szarvascsőrű madarak
Rhyticeros subruficollis (I)
Sárgatorkú szarvascsőrűmadár
TURÁKÓALAKÚAK
Musophagidae
Turákófélék
Tauraco spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)
Turákók
Tauraco bannermani (II)
Bannerman-turákó
SÓLYOMALAKÚAK
FALCONIFORMES spp. (II)
(az A. mellékletben szereplő fajok és az újvilágikeselyű-félék (Cathartidae) C. mellékletben szereplő egy fajának kivételével; e család többi faja nem szerepel e rendelet mellékleteiben)
Sólyomalakúak
Vágómadárfélék
Accipiter brevipes (II)
Kis héja
Accipiter gentilis (II)
Héja
Accipiter nisus (II)
Karvaly
Aegypius monachus (II)
Barátkeselyű
Aquila adalberti (I)
Ibériai sas
Aquila chrysaetos (II)
Szirti sas
Aquila clanga (II)
Fekete sas
Aquila heliaca (I)
Parlagi sas
Aquila pomarina (II)
Békászó sas
Buteo buteo (II)
Egerészölyv
Buteo lagopus (II)
Gatyás ölyv
Buteo rufinus (II)
Pusztai ölyv
Chondrohierax uncinatus wilsonii (I)
Csigászhéja kubai alfaja
Circaetus gallicus (II)
Kígyászölyv
Circus aeruginosus (II)
Barna rétihéja
Circus cyaneus (II)
Kékes rétihéja
Circus macrourus (II)
Fakó rétihéja
Circus pygargus (II)
Hamvas rétihéja
Elanus caeruleus (II)
Kuhi
Eutriorchis astur (II)
Madagaszkári kígyászhéja
Gypaetus barbatus (II)
Saskeselyű
Gyps fulvus (II)
Fakó keselyű
Haliaeetus spp. (I/II) (a rétisas - Haliaeetus albicilla az I., a többi faj a II. függelékben szerepel)
Rétisasok
Harpia harpyja (I)
Hárpia
Hieraaetus fasciatus (II)
Héjasas
Hieraaetus pennatus (II)
Törpesas
Leucopternis occidentalis (II)
Tumbesi erdeiölyv
Milvus migrans (II) (a B. mellékletben szereplő Milvus migrans lineatus kivételével)
Barna kánya
Milvus milvus (II)
Vörös kánya
Neophron percnopterus (II)
Dögkeselyű
Pernis apivorus (II)
Darázsölyv
Pithecophaga jefferyi (I)
Majomevő sas
Újvilágikeselyű-félék
Gymnogyps californianus (I)
Kaliforniai kondor
Sarcoramphus papa (III Honduras)
Királykeselyű
Vultur gryphus (I)
Andesi kondor
Sólyomfélék
Falco araeus (I)
Seychelle-szigeteki vércse
Falco biarmicus (II)
Feldegg-sólyom
Falco cherrug (II)
Kerecsensólyom
Falco columbarius (II)
Kis sólyom
Falco eleonorae (II)
Eleonóra-sólyom
Falco jugger (I)
Indiai sólyom
Falco naumanni (II)
Fehérkarmú vércse
Falco newtoni (I) (csak a Seychelle-szigeteki populáció)
Madagaszkári vércse
Falco pelegrinoides (I)
Sivatagi sólyom
Falco peregrinus (I)
Vándorsólyom
Falco punctatus (I)
Mauritiusi vércse
Falco rusticolus (I)
Északi sólyom (vadászsólyom)
Falco subbuteo (II)
Kabasólyom
Falco tinnunculus (II)
Vörösvércse
Falco vespertinus (II)
Kék vércse
Halászsasfélék
Pandion haliaetus (II)
Halászsas
TYÚKALAKÚAK
Cracidae
Hokkófélék
Crax alberti (III Kolumbia)
Kéklebenyes hokkó
Crax blumenbachii (I)
Atlanti hokkó
Crax daubentoni (III Kolumbia)
Sárgabütykös hokkó
Crax fasciolata
Csupaszarcú hokkó
Crax globulosa (III Kolumbia)
Pirosbütykös hokkó
Crax rubra (III Kolumbia, Costa Rica, Guatemala és Honduras)
Púpos hokkó
Mitu mitu (I)
Csupaszfülű mitu
Oreophasis derbianus (I)
Szarvas hokkó
Ortalis vetula (III Guatemala/Honduras)
Yukatáni erdeityúk
Pauxi pauxi (III Kolumbia)
Sisakoshokkó
Penelope albipennis (I)
Fehérszárnyú sakutyúk
Penelope purpurascens (III Honduras)
Borzas sakutyúk
Penelopina nigra (III Guatemala)
Szurdokguán
Pipile jacutinga (I)
Pápaszemes guán
Pipile pipile (I)
Trinidadi guán
Lábastyúkfélék
Macrocephalon maleo (I)
Kalapácsfejű tyúk
Fácánfélék
Argusianus argus (II)
Argosz-páva
Catreus wallichii (I)
Bóbitás fácán
Colinus virginianus ridgwayi (I)
Bozótfürj sonora-sivatagi alfaja
Crossoptilon crossoptilon (I)
Fehér fülesfácán
Crossoptilon mantchuricum (I)
Barna fülesfácán
Gallus sonneratii (II)
Gyöngyös bankivatyúk
Ithaginis cruentus (II)
Vérfácán
Lophophorus impejanus (I)
Himalájai fényfácán
Lophophorus lhuysii (I)
Kékfarkú fényfácán
Lophophorus sclateri (I)
Fehérfarkú fényfácán
Lophura edwardsi (I)
Vietnámi fácán
Lophura hatinhensis
Annami fácán
Lophura imperialis (I)
Császárfácán
Lophura swinhoii (I)
Nyerges fácán
Meleagris ocellata (III Guatemala)
Pávaszemes pulyka
Odontophorus strophium
Örvös fogasfürj
Ophrysia superciliosa
Himalájai fürj
Pavo muticus (II)
Zöld páva
Polyplectron bicalcaratum (II)
Szürke pávafácán
Polyplectron germaini (II)
Barna pávafácán
Polyplectron malacense (II)
Maláj pávafácán
Polyplectron napoleonis (I)
Díszes pávafácán
Polyplectron schleiermacheri (II)
Borneói pávafácán
Rheinardia ocellata (I)
Gyöngyös fácán
Syrmaticus ellioti (I)
Fehérnyakú fácán
Syrmaticus humiae (I)
Burmai fácán
Syrmaticus mikado (I)
Mikádófácán
Tetraogallus caspius (I)
Kaszpi királyfogoly
Tetraogallus tibetanus (I)
Tibeti királyfogoly
Tragopan blythii (I)
Fehérhasú tragopán
Tragopan caboti (I)
Mandarintragopán
Tragopan melanocephalus (I)
Kasmír-tragopán
Tragopan satyra (III Nepál)
Szatírtragopán
Tympanuchus cupido attwateri (I)
Nagy prérityúk texasi alfaja
DARUALAKÚAK
Gruidae
Darufélék
Gruidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)
Darufélék
Grus americana (I)
Lármás daru
Grus canadensis (I/II) (a faj a II. függelékben szerepel, de a Grus canadensis nesiotes és a Grus canadensis pulla alfajok az I. függelékben szerepelnek)
Kanadai daru
Grus grus (II)
Daru
Grus japonensis (I)
Mandzsu daru
Grus leucogeranus (I)
Hódaru
Grus monacha (I)
Kámzsás daru
Grus nigricollis (I)
Kormosfejű daru
Grus vipio (I)
Amúri daru
Túzokfélék
Otididae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)
(az A. mellékletben szereplő fajok, valamint az Agapornis roseicollis, Melopsittacus undulatus, Nymphicus hollandicus és Psittacula krameri fajok kivételével, amelyek nem szerepelnek e rendelet mellékleteiben)
Papagájalakúak
Kakadufélék
Cacatua goffiniana (I)
Tanimbar-kakadu
Cacatua haematuropygia (I)
Vörösfarú kakadu
Cacatua moluccensis (I)
Malaku-kakadu
Cacatua sulphurea (I)
Sárgafülű kakadu (beleértve a kis sárgabóbitás, a közép sárgabóbitás és a narancsbóbitás kakadut is)
Probosciger aterrimus (I)
Arakakadu
Lórifélék
Eos histrio (I)
Koronás lóri
Vini spp. (I/II) (A Vini ultramarina az I., az összes többi faj a II. mellékletben szerepel.)
Lórik (Vini-fajok)
Papagájfélék
Amazona arausiaca (I)
Vöröstorkú amazon
Amazona auropalliata (I)
Sárgatarkójú amazon
Amazona barbadensis (I)
Sárgavállú amazon
Amazona brasiliensis (I)
Vörösfarkú amazon
Amazona finschi (I)
Lilahomlokú amazon
Amazona guildingii (I)
Királyamazon
Amazona imperialis (I)
Császáramazon
Amazona leucocephala (I)
Kubai amazon
Amazona oratrix (I)
Sárgafejű amazon
Amazona pretrei (I)
Vörösmaszkos amazon
Amazona rhodocorytha (I)
Tüzeshomlokú amazon
Amazona tucumana (I)
Tukumán-amazon
Amazona versicolor (I)
Kékmaszkos amazon
Amazona vinacea (I)
Galambbegyű amazon
Amazona viridigenalis (I)
Zöldarcú amazon
Amazona vittata (I)
Puerto Rico-i amazon
Anodorhynchus spp. (I)
Jácintara-fajok
Ara ambiguus (I)
Nagy katonaara
Ara glaucogularis (I)
Kéktorkú ara
Ara macao (I)
Sárgavállú ara
Ara militaris (I)
Kis katonaara
Ara rubrogenys (I)
Vörösfülű ara
Cyanopsitta spixii (I)
Spix-ara
Cyanoramphus cookii (I)
Norfolk-szigeti kecskepapagáj
Cyanoramphus forbesi (I)
Mangere-kecskepapagáj
Cyanoramphus novaezelandiae (I)
Piroshomlokú kecskepapagáj
Cyanoramphus saisseti (I)
Új-kaledóniai kecskepapagáj
Cyclopsitta diophthalma coxeni (I)
Pirosarcú fügepapagáj
Eunymphicus cornutus (I)
Szarvas papagáj
Guarouba guarouba (I)
Aranypapagáj
Neophema chrysogaster (I)
Narancshasú fűpapagáj
Ognorhynchus icterotis (I)
Sárgafülű papagáj
Pezoporus occidentalis (valószínűleg kipusztult) (I)
Pterocnemia pennata (I) (a Pterocnemia pennata pennata kivételével, amely a B. mellékletben szerepel)
Darwin-nandu
Pterocnemia pennata pennata (II)
Darwin-nandu törzsalakja
Rhea americana (II)
Nandu
PINGVINALAKÚAK
Spheniscidae
Pingvinfélék
Spheniscus demersus (II)
Pápaszemes pingvin
Spheniscus humboldti (I)
Humboldt-pingvin
BAGOLYALAKÚAK
STRIGIFORMES spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)
Bagolyalakúak
Bagolyfélék
Aegolius funereus (II)
Gatyáskuvik
Asio flammeus (II)
Réti fülesbagoly
Asio otus (II)
Erdei fülesbagoly
Athene noctua (II)
Kuvik
Bubo bubo (II) (a B. mellékletben szereplő Bubo bubo bengalensis kivételével)
Uhu
Glaucidium passerinum (II)
Törpekuvik
Heteroglaux blewitti (I)
Erdei kuvik
Mimizuku gurneyi (I)
Óriáskuvik
Ninox natalis (I)
Karácsony-szigeteki kakukkbagoly
Ninox novaeseelandiae undulata (I)
Kakukkbagoly undulata alfaja
Nyctea scandiaca (II)
Hóbagoly
Otus ireneae (II)
Sokoke-füleskuvik
Otus scops (II)
Füleskuvik
Strix aluco (II)
Macskabagoly
Strix nebulosa (II)
Szakállas bagoly
Strix uralensis (II) (a B. mellékletben szereplő Strix uralensis davidi kivételével)
Uráli bagoly
Surnia ulula (II)
Karvalybagoly
Gyöngybagolyfélék
Tyto alba (II)
Gyöngybagoly
Tyto soumagnei (I)
Vörhenyes gyöngybagoly
STRUCCALAKÚAK
Struthionidae
Struccfélék
Struthio camelus (I) (csak az algériai, Burkina Fasó-i, kameruni, a közép-afrikai köztársaságbeli, csádi, mali, mauritániai, marokkói, nigeri, nigériai, szenegáli és szudáni populációk; a többi populáció nem szerepel e rendelet mellékleteiben)
Strucc
TINAMÚALAKÚAK
Tinamidae
Tinamufélék
Tinamus solitarius (I)
Remetetinamu
TROGONALAKÚAK
Trogonidae
Trogonfélék
Pharomachrus mocinno (I)
Kvézál
HÜLLŐK
CROCODYLIA
KROKODILOK
CROCODYLIA spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)
Krokodilok
Aligátorfélék
Alligator sinensis (I)
Kínai alligátor
Caiman crocodilus apaporiensis (I)
Apoporiszi pápaszemes kajmán
Caiman latirostris (I) (az argentin populáció kivételével, amely a B. mellékletben szerepel)
Sakáre-kajmán
Melanosuchus niger (I) (a B. mellékletben szereplő brazil és ecuadori populációk kivételével. Az utóbbira nulla exportkvóta érvényes mindaddig, amíg az egyezmény titkársága és az IUCN/SSC krokodilspecialista csoportja éves exportkvótát meg nem állapít)
Fekete kajmán
Krokodilfélék
Crocodylus acutus (I) (a kubai populáció kivételével, amely a B. mellékletben szerepel)
Hegyesorrú krokodil
Crocodylus cataphractus (I)
Páncélos krokodil
Crocodylus intermedius (I)
Orinocói krokodil
Crocodylus mindorensis (I)
Mindoro-krokodil
Crocodylus moreletii (I) (Kivéve a B. mellékletben szereplő belize-i és mexikói populációkat, amelyekre nulla kvóta vonatkozik a kereskedelmi céllal forgalmazott, vadonból származó példányok esetében.)
Púpos krokodil
Crocodylus niloticus (I) (kivéve a botswanai, egyiptomi [a kereskedelmi céllal forgalmazott, vadonból származó példányokat nulla kvótával], etiópiai, kenyai, madagaszkári, malawi, mozambiki, namíbiai, dél-afrikai, ugandai, tanzániai (amelyre a fogságban felnevelt példányok mellett legfeljebb 1600 vadonból származó példányig terjedő kvóta vonatkozik, beleértve a vadászati trófeákat is), zambiai és zimbabwei populációkat, amelyek a B. mellékletben szerepelnek)
Nílusi krokodil
Crocodylus palustris (I)
Mocsári krokodil
Crocodylus porosus (I) (kivéve az ausztráliai, indonéziai és pápua új-guineai populációkat, amelyek a B. mellékletben szerepelnek)
Bordás krokodil
Crocodylus rhombifer (I)
Rombuszkrokodil
Crocodylus siamensis (I)
Sziámi krokodil
Osteolaemus tetraspis (I)
Tompaorrú krokodil
Tomistoma schlegelii (I)
Szunda-krokodil
Gaviálfélék
Gavialis gangeticus (I)
Gangeszi gaviál
HIDASGYÍKOK
Sphenodontidae
Hidasgyíkfélék
Sphenodon spp. (I)
Hidasgyíkok
GYÍKOK
Agamidae
Agámafélék
Uromastyx spp. (II)
Tüskésfarkúgyíkok
Kaméleonfélék
Bradypodion spp. (II)
Törpekaméleonok
Brookesia spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)
Levélkaméleonok
Brookesia perarmata (I)
Fegyveres levélkaméleon
Calumma spp. (II)
Kaméleonok
Chamaeleo spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)
Valódi kaméleonok
Chamaeleo chamaeleon (II)
Közönséges kaméleon
Furcifer spp. (II)
Kaméleonok
Kinyongia spp. (II)
Törpekaméleonok
Nadzikambia spp. (II)
Törpekaméleonok
Tobzosfarkúgyík-félék
Cordylus spp. (II)
Tobzosfarkúgyíkok
Gekkófélék
Cyrtodactylus serpensinsula (II)
Kígyó-szigeti csupaszujjú gekkó
Hoplodactylus spp. (III Új-Zéland)
Új-Zélandi gekkók
Naultinus spp. (III Új-Zéland)
Új-Zélandi gekkók
Phelsuma spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)
Nappaligekkók
Phelsuma guentheri (II)
Mauritiuszi nappaligekkó
Uroplatus spp. (II)
Laposfarkú gekkók
Viperagyíkfélék
Heloderma spp. (II) (az A. mellékletben szereplő alfaj kivételével)
Viperagyíkok
Heloderma horridum charlesbogerti (I)
Guatemalai viperagyík
Leguánfélék
Amblyrhynchus cristatus (II)
Tengeri leguán
Brachylophus spp. (I)
Falakó leguánok
Conolophus spp. (II)
Varacskosfejű gyíkok
Ctenosaura bakeri (II)
Utila tüskésfarkú leguán
Ctenosaura oedirhina (II)
Ratan tüskésfarkú leguán
Ctenosaura melanosterna (II)
Feketemellű tüskésfarkú leguán
Ctenosaura palearis (II)
Guatemalai tüskésfarkú leguán
Cyclura spp. (I)
Orrszarvúleguánok
Iguana spp. (II)
Valódi leguánok
Phrynosoma blainvillii (II)
Nincs magyar neve
Phrynosoma cerroense (II)
Nincs magyar neve
Phrynosoma coronatum (II)
Koronás békagyík
Phrynosoma wigginsi (II)
Nincs magyar neve
Sauromalus varius (I)
Tarka csukvalla
Nyakörvösgyíkfélék
Gallotia simonyi (I)
Kanári-szigeti óriásgyík
Podarcis lilfordi (II)
Baleári faligyík
Podarcis pityusensis (II)
Ibizai faligyík
Vakondgyíkfélék
Corucia zebrata (II)
Óriás zebragyík
Tejufélék
Crocodilurus amazonicus (II)
Krokodilfarkú gyík
Dracaena spp. (II)
Krokodiltejuk
Tupinambis spp.(II)
Tejuk
Varánuszfélék
Varanus spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)
Varánuszok
Varanus bengalensis (I)
Bengáli varánusz
Varanus flavescens (I)
Sárga varánusz
Varanus griseus (I)
Pusztai varánusz
Varanus komodoensis (I)
Komodói varánusz
Varanus nebulosus (I)
Nincs magyar neve
Varanus olivaceus (II)
Gray-varánusz
Bütykösgyíkfélék
Shinisaurus crocodilurus (II)
Krokodilfarkú bütykösgyík
Kígyók
Boidae
Boafélék
Boidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)
Boafélék
Acrantophis spp. (I)
Madagaszkári boák
Boa constrictor occidentalis (I)
Nyugati vörösfarkú boa
Epicrates inornatus (I)
Puerto-Rico-i karcsúboa
Epicrates monensis (I)
Mona-karcsúboa
Epicrates subflavus (I)
Jamaikai karcsúboa
Eryx jaculus (II)
Nyugati homokiboa
Sanzinia madagascariensis (I)
Madagaszkári falakó boa
Mauritiusiboa-félék
Bolyeriidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)
Mauritiusiboa-félék
Bolyeria multocarinata (I)
Mauritiusi boa
Casarea dussumieri (I)
Rőtpikkelyű boa
Siklófélék
Atretium schistosum (III India)
Nincs magyar neve
Cerberus rynchops (III India)
Kutyafejű vízisikló
Clelia clelia (II)
Musszurána
Cyclagras gigas (II)
Brazil hamiskobra
Elachistodon westermanni (II)
Indiai tojásevő-kígyó
Ptyas mucosus (II)
Patkányevő sikló
Xenochrophis piscator (III India)
Nincs magyar neve
Mérgessiklófélék
Hoplocephalus bungaroides (II)
Sárgafoltos hamiskobra
Micrurus diastema (III Honduras)
Atlanti korallkígyó
Micrurus nigrocinctus (III Honduras)
Feketegyűrűs korallkígyó
Naja atra (II)
Nincs magyar neve
Naja kaouthia (II)
Nincs magyar neve
Naja mandalayensis (II)
Nincs magyar neve
Naja naja (II)
Pápaszemes kobra
Naja oxiana (II)
Nincs magyar neve
Naja philippinensis (II)
Nincs magyar neve
Naja sagittifera (II)
Nincs magyar neve
Naja samarensis (II)
Nincs magyar neve
Naja siamensis (II)
Nincs magyar neve
Naja sputatrix (II)
Nincs magyar neve
Naja sumatrana (II)
Nincs magyar neve
Ophiophagus hannah (II)
Királykobra
Újvilágipiton-félék
Loxocemidae spp. (II)
Újvilágipiton-félék
Pitonfélék
Pythonidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő alfaj kivételével)
Pitonfélék
Python molurus molurus (I)
Tigrispiton törzsalakja
Földiboafélék
Tropidophiidae spp. (II)
Földiboafélék
Viperafélék
Crotalus durissus (III Honduras)
Borzasztó csörgőkígyó
Crotalus durissus unicolor
Arubai csörgőkígyó
Daboia russelii (III India)
Daboja
Vipera latifii
Latifi-vipera
Vipera ursinii (I) (csak az európai populáció, kivéve a volt Szovjetunió területén élőket; ez utóbbiak nem szerepelnek e rendelet mellékleteiben)
Parlagi vipera
Vipera wagneri (II)
Wagner-hegyivipera
TEKNŐSÖK
Carettochelyidae
Kétkarmúteknős-félék
Carettochelys insculpta (II)
Kétkarmú teknős
Kígyónyakúteknős-félék
Chelodina mccordi (II)
McCord-kígyónyakúteknős
Pseudemydura umbrina (I)
Ál-huszárteknős
Tengeriteknős-félék
Cheloniidae spp. (I)
Tengeriteknős-félék
Aligátorteknős-félék
Macrochelys temminckii (III Amerikai Egyesült Államok)
Keselyűteknős
Tabascoteknős-félék
Dermatemys mawii (II)
Tabasco-teknős
Kérgesteknősfélék
Dermochelys coriacea (I)
Kérgesteknős
Édesvíziteknős-félék
Chrysemys picta
Díszes ékszerteknős
Glyptemys insculpta (II)
Északi víziteknős
Glyptemys muhlenbergii (I)
Muhlenberg-víziteknős
Graptemys spp. (III Amerikai Egyesült Államok)
Térképteknősök
Terrapene spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)
Dobozteknősök
Terrapene coahuila (I)
Coahuilai dobozteknős
Trachemys scripta elegans
Vörösfülű ékszerteknős
Batagur affinis (I)
Déli batagur-teknős
Batagur baska (I)
Batagur-teknős
Batagur spp. (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)
Cuora spp. (II)
Szelenceteknősök
Geoclemys hamiltonii (I)
Hamilton-teknős
Geoemyda spengleri (III Kína)
Cakkos földiteknős
Heosemys annandalii (II)
Templomteknős
Heosemys depressa (II)
Lapos partiteknős
Heosemys grandis (II)
Óriás-partiteknős
Heosemys spinosa (II)
Tüskés partiteknős
Leucocephalon yuwonoi (II)
Celebeszi erdeiteknős
Malayemys macrocephala (II)
Nagyfejű csigaevőteknős
Malayemys subtrijuga (II)
Maláj csigaevőteknős
Mauremys annamensis (II)
Annami teknős
Mauremys iversoni (III Kína)
Iverson-víziteknős
Mauremys megalocephala (III Kína)
Nagyfejű háromélűteknős
Mauremys mutica (II)
Indokínai víziteknős
Mauremys nigricans (III Kína)
Nagy háromélűteknős
Mauremys pritchardi (III Kína)
Pritchard-víziteknős
Mauremys reevesii (III Kína)
Kínai háromélűteknős
Mauremys sinensis (III Kína)
Kínai csíkosteknős
Melanochelys tricarinata (I)
Háromélű földiteknős
Morenia ocellata (I)
Burmai gyűrűsteknős
Notochelys platynota (II)
Maláj laposhátúteknős
Ocadia glyphistoma (III Kína)
Kuanghszi-csíkosteknős
Ocadia philippeni (III Kína)
Hajnani csíkosteknős
Orlitia borneensis (II)
Borneói folyamiteknős
Pangshura spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)
Fedélteknősök
Pangshura tecta (I)
Indiai fedélteknős
Sacalia bealei (III Kína)
Kínai szemesteknős
Sacalia pseudocellata (III Kína)
Hajnani szemesteknős
Sacalia quadriocellata (III Kína)
Díszes szemesteknős
Siebenrockiella crassicollis (II)
Fekete szélesfejűteknős
Siebenrockiella leytensis (II)
Leytei partiteknős
Nagyfejűteknős-félék
Platysternon megacephalum (II)
Nagyfejű teknős
Sisakteknősfélék
Erymnochelys madagascariensis (II)
Madagaszkári folyamteknős
Peltocephalus dumerilianus (II)
Duméril-sisakteknős
Podocnemis spp. (II)
Folyamteknősök
Szárazfölditeknős-félék
Testudinidae spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével; a Geochelone sulcata vadon befogott, elsődlegesen kereskedelmi célból forgalmazott egyedeire megállapított éves exportkvóta nulla.)
Szárazfölditeknős-félék
Astrochelys radiata (I)
Sugaras teknős
Astrochelys yniphora (I)
Csőrösmellű teknős
Chelonoidis nigra (I)
Elefántteknős
Gopherus flavomarginatus (I)
Mexikói üregteknős
Malacochersus tornieri (II)
Résteknős
Psammobates geometricus (I)
Déli sátorteknős
Pyxis arachnoides (I)
Közönséges pókteknős
Pyxis planicauda (I)
Lapos pókteknős
Testudo graeca (II)
Mór teknős
Testudo hermanni (II)
Görög teknős
Testudo kleinmanni (I)
Egyiptomi teknős
Testudo marginata (II)
Szegélyes teknős
Lágyhéjúteknős-félék
Amyda cartilaginea (II)
Porcos lágyhéjúteknős
Apalone spinifera atra (I)
Fekete lágyhéjúteknős
Aspideretes gangeticus (I)
Gangeszi lágyhéjúteknős
Aspideretes hurum (I)
Pávaszemes lágyhéjúteknős
Aspideretes nigricans (I)
Sötét lágyhéjúteknős
Chitra spp. (II)
Pisze-lágyhéjúteknősök
Lissemys punctata (II)
Indiai leffentyűsteknős
Lissemys scutata (II)
Burmai leffentyűsteknős
Palea steindachneri (III Kína)
Bibircsesnyakú lágyhéjúteknős
Pelochelys spp. (II)
Óriás-lágyhéjúteknősök
Pelodiscus axenaria (III Kína)
Nincs magyar neve
Pelodiscus maackii (III Kína)
Nincs magyar neve
Pelodiscus parviformis (III Kína)
Nincs magyar neve
Rafetus swinhoei (III Kína)
Swinhoe-lágyhéjúteknős
Kétéltűek
ANURA
BÉKÁK
Bufonidae
Varangyfélék
Altiphrynoides spp. (I)
Elevenszülő békák
Atelopus zeteki (I)
Panamai csonkaujjúbéka
Bufo periglenes (I)
Aranyvarangy
Bufo superciliaris (I)
Kameruni varangy
Nectophrynoides spp. (I)
Elevenszülő békák
Nimbaphrynoides spp. (I)
Elevenszülő békák
Spinophrynoides spp. (I)
Elevenszülő békák
Calyptocephalella gayi (III Chile)
Nyílméregbéka-félék
Allobates femoralis (II)
Barnacombú famászóbéka
Allobates zaparo (II)
Nincs magyar neve
Cryptophyllobates azureiventris (II)
Égszínkék nyílméregbéka
Dendrobates spp. (II)
Nyílméregbékák
Epipedobates spp. (II)
Nyílméregbékák
Phyllobates spp. (II)
Nyílméregbékák
Agalychnis spp. (II)
Nincs magyar neve
Aranybékafélék
Mantella spp. (II)
Aranybékafélék
Szűkszájúbéka-félék
Dyscophus antongilii (I)
Paradicsombéka
Scaphiophryne gottlebei (II)
Nincs magyar neve
Valódibéka-félék
Conraua goliath
Góliátbéka
Euphlyctis hexadactylus (II)
Hatujjú béka
Hoplobatrachus tigerinus (II)
Tigrisbéka
Rana catesbeiana
Amerikai ökörbéka
Gyomorköltőbéka-félék
Rheobatrachus spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével)
Pristidae spp. (I) (a B. mellékletben szereplő faj kivételével)
Fűrészesrája-félék
Pristis microdon (II) (Nemzetközi kereskedelem kizárólag élő állatok megfelelő és elfogadható akváriumokba elsősorban állományvédelmi célból történő szállítása esetén engedélyezhető. A faj minden más példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük való kereskedelmet ennek megfelelően szabályozni.)
Édesvízi fürészesrája
Sugarasúszójú halak
ACIPENSERIFORMES
TOKALAKÚAK
ACIPENSERIFORMES spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételéve)
Tokalakúak
Acipenseridae
Tokfélék
Acipenser brevirostrum (I)
Tompaorrú tok
Acipenser sturio (I)
Közönséges tok
ANGOLNAALAKÚAK
Anguillidae
Angolnafélék
Anguilla anguilla (II)
Angolna
PONTYALAKÚAK
Catostomidae
Nincs magyar nevük
Chasmistes cujus (I)
Cui-ui
Pontyfélék
Caecobarbus geertsi (II)
Afrikai vakmárna
Probarbus jullieni (I)
Nincs magyar neve
CSONTOSNYELVŰHAL-ALAKÚAK
Osteoglossidae
Csontosnyelvűhal-félék
Arapaima gigas (II)
Arapaima
Scleropages formosus (I)
Ázsiai csontnyelvű-hal
SÜGÉRALAKÚAK
Labridae
Ajakoshalfélék
Cheilinus undulatus (II)
Napóleonhal
Dobolóhalfélék
Totoaba macdonaldi (I)
Totoaba
HARCSAALAKÚAK
Pangasiidae
Óriásharcsa-félék
Pangasianodon gigas (I)
Óriásharcsa
TŰHALALAKÚAK
Syngnathidae
Tűhalfélék
Hippocampus spp. (II)
Csikóhalak
Tüdőshalak
CERATODONTIFORMES
TÜDŐSHAL-ALAKÚAK
Ceratodontidae
Ausztráliai-tüdőshalfélék
Neoceratodus forsteri (II)
Ausztrál tüdőshal
BOJTOSÚSZÓJÚHAL-ALAKÚAK
Latimeriidae
Bojtosúszójúhal-félék
Latimeria spp. (I)
Bojtosúszójú halak
HOLOTHUROIDEA
Tengeri uborkák
ASPIDOCHIROTIDA
Stichopodidae
Nincs magyar nevük
Isostichopus fuscus (III Ecuador)
Nincs magyar neve
ARACHNIDA
Pókszabásúak
ARANEAE
PÓKOK
Theraphosidae
Madárpókfélék
Aphonopelma albiceps (II)
Nincs magyar neve
Aphonopelma pallidum (II)
Nincs magyar neve
Brachypelma spp. (II)
Madárpókok
SKORPIÓK
Scorpionidae
Skorpiófélék
Pandinus dictator (II)
Óriásskorpió
Pandinus gambiensis (II)
Gambiai óriásskorpió
Pandinus imperator (II)
Császárskorpió
Rovarok
COLEOPTERA
BOGARAK
Lucanidae
Szarvasbogárfélék
Colophon spp. (III Dél-Afrika)
Nincs magyar nevük
Galacsinhajtófélék
Dynastes satanas (II)
Sátánbogár
LEPKÉK
Nymphalidae
Tarkalepkefélék
Agrias amydon boliviensis (III Bolivia)
Narancsos bíborlepke
Morpho godartii lachaumei (III Bolivia)
Nincs magyar neve
Prepona praeneste buckleyana (III Bolivia)
Nincs magyar neve
Pillangófélék
Atrophaneura jophon (II)
Nincs magyar neve
Atrophaneura palu
Palu-fecskefarkúlepke
Atrophaneura pandiyana (II)
Nincs magyar neve
Bhutanitis spp. (II)
Nincs magyar neve
Graphium sandawanum
Nincs magyar neve
Graphium stresemanni
Nincs magyar neve
Ornithoptera spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)
Madárszárnyú pillangók
Ornithoptera alexandrae (I)
Alexandra-királyné pillangó
Papilio benguetanus
Nincs magyar neve
Papilio chikae (I)
Luzoni fecskefarkúlepke
Papilio esperanza
Nincs magyar neve
Papilio homerus (I)
Homerus-fecskefarkúlepke
Papilio hospiton (I)
Homerus-fecskefarkúlepke
Papilio morondavana
Császár-fecskefarkúlepke
Papilio neumoegeni
Neumoegen-fecskefarkúlepke
Parides ascanius
Nincs magyar neve
Parides hahneli
Hahnel-fecskefarkúlepke
Parnassius apollo (II)
Apolló-lepke
Teinopalpus spp. (II)
Nincs magyar nevük
Trogonoptera spp. (II)
Madárszárnyú pillangók
Troides spp. (II)
Madárszárnyú pillangók
HIRUDINOIDEA
Piócák
ARHYNCHOBDELLIDA
ÁLLKAPCSOS NADÁLYOK
Hirudinidae
Piócafélék
Hirudo medicinalis (II)
Északi orvosi pióca
Hirudo verbana (II)
Déli orvosi pióca
BIVALVIA
Kagylók
MYTILOIDA
Nincs magyar nevük
Mytilidae
Nincs magyar nevük
Lithophaga lithophaga (II)
Sziklafúró kagyló
Unionidae
Folyamikagyló-félék
Conradilla caelata (I)
Madárszárnyú gyöngykagyló
Cyprogenia aberti (II)
Ehető gyöngykagyló
Dromus dromas (I)
Dromedár-gyöngykagyló
Epioblasma curtisii (I)
Curtis-gyöngykagyló
Epioblasma florentina (I)
Sárga gyöngykagyló
Epioblasma sampsonii (I)
Sampson-gyöngykagyló
Epioblasma sulcata perobliqua (I)
Nincs magyar neve
Epioblasma torulosa gubernaculum (I)
Zöld gyöngykagyló
Epioblasma torulosa rangiana (II)
Északi gyöngykagyló
Epioblasma torulosa torulosa (I)
Bütykös gyöngykagyló
Epioblasma turgidula (I)
Turgid-gyöngykagyló
Epioblasma walkeri (I)
Barna gyöngykagyló
Fusconaia cuneolus (I)
Nincs magyar neve
Fusconaia edgariana (I)
Nincs magyar neve
Lampsilis higginsii (I)
Higgins-gyöngykagyló
Lampsilis orbiculata orbiculata (I)
Rózsaszín gyöngykagyló
Lampsilis satur (I)
Lapos zsebkönyvkagyló
Lampsilis virescens (I)
Alabama-lámpakagyló
Plethobasus cicatricosus (I)
Szemölcsöshátú gyöngykagyló
Plethobasus cooperianus (I)
Narancslábú gyöngykagyló
Pleurobema clava (II)
Nincs magyar neve
Pleurobema plenum (I)
Érdes gyöngykagyló
Potamilus capax (I)
Vaskos zsebkönyvkagyló
Quadrula intermedia (I)
Vaskos zsebkönyvkagyló
Quadrula sparsa (I)
Appalach-majomarcú-kagyló
Toxolasma cylindrella (I)
Halvány törpekagyló
Unio nickliniana (I)
Nicklin-gyöngykagyló
Unio tampicoensis tecomatensis (I)
Tampico-gyöngykagyló
Villosa trabalis (I)
Cumberland-babkagyló
Nincs magyar nevük
Tridacnidae
Óriáskagyló-félék
Tridacnidae spp. (II)
Óriáskagyló-félék
Csigák
MESOGASTROPODA
Nincs magyar nevük
Strombidae
Óriás-szárnyascsigafélék
Strombus gigas (II)
Óriás-szárnyascsiga
TÜDŐSCSIGÁK
Achatinellidae
Kisachátcsiga-félék
Achatinella spp. (I)
Kis achátcsigák
Falakócsiga-félék
Papustyla pulcherrima (II)
Zöld falakó-csiga
ANTHOZOA
Virágállatok
ANTIPATHARIA
FEKETEKORALLOK
ANTIPATHARIA spp. (II)
Feketekorallok
GORGONACEAE
Coralliidae
Nemeskorallfélék
Corallium elatius (III Kína)
Nincs magyar neve
Corallium japonicum (III Kína)
Nincs magyar neve
Corallium konjoi (III Kína)
Nincs magyar neve
Corallium secundum (III Kína)
Nincs magyar neve
KÉK KORALLOK
Helioporidae
Kékkorallfélék
Helioporidae spp. (II) (csak a Heliopora coerulea fajt tartalmazza)(21)
CACTACEAE spp. (II) (az A. mellékletben szereplő, illetve a Pereskia spp., Pereskiopsis spp. és Quiabentia spp fajok kivételével)(27) #4
Kaktuszfélék
Ariocarpus spp. (I)
Gyapjas kaktuszok
Astrophytum asterias (I)
Dinnyealakú csillagkaktusz
Aztekium ritteri (I)
Aztékkaktusz
Coryphantha werdermannii (I)
Werdermann-répagyökerűkaktusz
Discocactus spp. (I)
Korongkaktuszok
Echinocereus ferreirianus ssp. lindsayi (I)
Nincs magyar neve
Echinocereus schmollii (I)
Karcsúkaktusz
Escobaria minima (I)
Nincs magyar neve
Escobaria sneedii (I)
Nincs magyar neve
Mammillaria pectinifera (I)
Nincs magyar neve
Mammillaria solisioides (I)
Nincs magyar neve
Melocactus conoideus (I)
Nincs magyar neve
Melocactus deinacanthus (I)
Nincs magyar neve
Melocactus glaucescens (I)
Nincs magyar neve
Melocactus paucispinus (I)
Nincs magyar neve
Obregonia denegrii (I)
Kövirózsakaktusz
Pachycereus militaris (I)
Katona orgonakaktusz
Pediocactus bradyi (I)
Nincs magyar neve
Pediocactus knowltonii (I)
Nincs magyar neve
Pediocactus paradinei (I)
Nincs magyar neve
Pediocactus peeblesianus (I)
Nincs magyar neve
Pediocactus sileri (I)
Nincs magyar neve
Pelecyphora spp. (I)
Bárdkaktuszok
Sclerocactus brevihamatus ssp. tobuschii (I)
Nincs magyar neve
Sclerocactus erectocentrus (I)
Nincs magyar neve
Sclerocactus glaucus (I)
Nincs magyar neve
Sclerocactus mariposensis (I)
Nincs magyar neve
Sclerocactus mesae-verdae (I)
Nincs magyar neve
Sclerocactus nyensis (I)
Nincs magyar neve
Sclerocactus papyracanthus (I)
Papírtövisű kaktusz
Sclerocactus pubispinus (I)
Nincs magyar neve
Sclerocactus wrightiae (I)
Nincs magyar neve
Strombocactus spp. (I)
Nincs magyar nevük
Turbinicarpus spp. (I)
Nincs magyar nevük
Uebelmannia spp. (I)
Nincs magyar nevük
SZUARIDIÓFÉLÉK
Caryocar costaricense (II) #4
Ajillo
FÉSZKESEK
Saussurea costus (I) (S. lappa, Aucklandia lappa vagy A. costus néven szintén ismert)
Indiai törpebogáncs
VARJÚHÁJFÉLÉK
Dudleya stolonifera (II)
Nincs magyar neve
Dudleya traskiae (II)
Nincs magyar neve
Zygosicyos pubescens (II) (Xerosicyos pubescens-ként is ismert)
Nincs magyar neve
Zygosicyos tripartitus (II)
Nincs magyar neve
CUPRESSACEAE
CIPRUSFÉLÉK
Fitzroya cupressoides (I)
Patagón ciprus
Pilgerodendron uviferum (I)
Patagón déliciprus
PÁFRÁNYFAFÉLÉK
Cyathea spp. (II) #4
Serlegpáfrányok
CIKÁSZFÉLÉK
CYCADACEAE spp. (II) (az A. mellékletben szereplő faj kivételével) #4
Cikászfélék
Cycas beddomei (I)
Beddome-cikász
PÁFRÁNYFAFÉLÉK
Cibotium barometz (II) #4
Báránypáfrány
Dicksonia spp. (II) (csak az amerikai populációk; e rendelet mellékleteiben nem szerepel más populáció. Ide tartozik a Dicksonia berteriana, D. externa, D. sellowiana és a D. stuebelii szinoníma) #4
Hópáfrányok
ÁLKAKTUSZFÉLÉK
DIDIEREACEAE spp. (II) #4
Álkaktuszfélék
JAMSZGYÖKÉRFÉLÉK
Dioscorea deltoidea (II) #4
Himalájai jamszgyökér
HARMATFŰFÉLÉK
Dionaea muscipula (II) #4
Vénusz légycsapója
KUTYATEJFÉLÉK
Euphorbia spp. (II)
(csak a húsoslevelű fajok, a következők kivételével:
1) Euphorbia misera
2) az Euphorbia trigona fajta (kultivár) mesterségesen szaporított példányai,
3) az Euphorbia lactea mesterségesen szaporított, az Euphorbia neriifolia mesterségesen szaporított gyökérállományába oltott példányai, ha:
— fésűsek, vagy
— legyező alakúak, vagy
— klorofillhiányos formájúak,
4) az Euphorbia»Milii« fajta (kultivár) mesterségesen szaporított példányai, ha:
— láthatóan mesterségesen szaporított példányok és
— 100 darabos vagy 100 darabnál többet számláló kiszerelésekben kerülnek az Unióba vagy onnan újrakivitelre;
amelyekre e rendelet rendelkezései nem vonatkoznak és
5) az A. mellékletben lévő fajok)
Kutyatejek
Euphorbia ambovombensis (I)
Nincs magyar neve
Euphorbia capsaintemariensis (I)
Nincs magyar neve
Euphorbia cremersii (I) (ideértve a viridifolia formát és a rakotozafyi változatot)
Nincs magyar neve
Euphorbia cylindrifolia (I) (ideértve a tuberifera alfajt)
Nincs magyar neve
Euphorbia decaryi (I) (ideértve az ampanihyensis, a robinsonii és a sprirosticha változatokat)
Nincs magyar neve
Euphorbia francoisii (I)
Nincs magyar neve
Euphorbia handiensis (II)
Nincs magyar neve
Euphorbia lambii (II)
Nincs magyar neve
Euphorbia moratii (I) (ideértve az antsingiensis, a bemarahensis és a multiflora változatokat)
Nincs magyar neve
Euphorbia parvicyathophora (I)
Nincs magyar neve
Euphorbia quartziticola (I)
Nincs magyar neve
Euphorbia stygiana (II)
Nincs magyar neve
Euphorbia tulearensis (I)
Nincs magyar neve
OKOTILLÓFÉLÉK
Fouquieria columnaris (II) #4
Budzsumfa
Fouquieria fasciculata (I)
Nincs magyar neve
Fouquieria purpusii (I)
Nincs magyar neve
GNÉTUMFÉLÉK
Gnetum montanum (III Nepál) #1
Nincs magyar neve
DIÓFÉLÉK
Oreomunnea pterocarpa (II) #4
Gavilán
Aniba rosaeodora (II) (A. duckei-ként is ismert) #12
Rózsafa
PILLANGÓSOK
Caesalpinia echinata (II) #10
Parázsfa (brazilfa)
Dalbergia nigra (I)
Brazil rózsafa
Dalbergia retusa (III Guatemala) (csak a guatemalai populációk, az összes többi populáció a D. mellékletben található) #5
Kokoboló rózsafa
Dalbergia stevensonii (III Guatemala) (csak a guatemalai populációk, az összes többi populáció a D. mellékletben található) #5
Honduraszi rózsafa
Dipteryx panamensis (III Costa Rica / Nicaragua)
Nincs magyar neve
Pericopsis elata (II) #5
Afrikai teakfa
Platymiscium pleiostachyum (II) #4
Nincs magyar neve
Pterocarpus santalinus (II) #7
Vörös szantálfa
LILIOMFÉLÉK
Aloe spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok és az Aloe barbadensis néven szintén ismert Aloe vera kivételével, amely e rendelet mellékleteiben nem szerepel) #4
Aloék
Aloe albida (I)
Nincs magyar neve
Aloe albiflora (I)
Nincs magyar neve
Aloe alfredii (I)
Nincs magyar neve
Aloe bakeri (I)
Vékonyszárú aloé
Aloe bellatula (I)
Nincs magyar neve
Aloe calcairophila (I)
Nincs magyar neve
Aloe compressa (I) (ideértve a paucituberculata, a rugosquamosa és a schistophila változatokat)
Nincs magyar neve
Aloe delphinensis (I)
Nincs magyar neve
Aloe descoingsii (I)
Nincs magyar neve
Aloe fragilis (I)
Nincs magyar neve
Aloe haworthioides (I) (ideértve az aurantiaca változatot)
Nincs magyar neve
Aloe helenae (I)
Nincs magyar neve
Aloe laeta (I) (ideértve a maniaensis változatot)
Nincs magyar neve
Aloe parallelifolia (I)
Nincs magyar neve
Aloe parvula (I)
Nincs magyar neve
Aloe pillansii (I)
Nincs magyar neve
Aloe polyphylla (I)
Nincs magyar neve
Aloe rauhii (I)
Nincs magyar neve
Aloe suzannae (I)
Nincs magyar neve
Aloe versicolor (I)
Nincs magyar neve
Aloe vossii (I)
Nincs magyar neve
LILIOMFAFÉLÉK
Magnolia liliifera var. obovata (III Nepál) #1
Hodgson-liliomfa
IMAFÜZÉRFA-FÉLÉK
Cedrela fissilis (III Bolivia) (csak a bolíviai populációk, az összes többi populáció a D. mellékletben található) #5
Nincs magyar neve
Cedrela lilloi (III Bolivia) (csak a bolíviai populációk, az összes többi populáció a D. mellékletben található) #5
Nincs magyar neve
Cedrela odorata (III Bolivia / Brazília / Kolumbia / Guatemala / Peru) (csak azon országok populációi, amelyek a III. függelékben felsorolták a fajokat; az összes többi populáció a D. mellékletben található) #5
Nincs magyar neve
Swietenia humilis (II) #4
Honduraszi mahagóni
Swietenia macrophylla (II) (a neotrópusi régió populációja, beleértve Közép- és Dél-Amerikát és a Karib-térséget) #6
Nagylevelű mahagóni
Swietenia mahagoni (II) #5
Karibi mahagóni
KANCSÓKAFÉLÉK
Nepenthes spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével) #4
Kancsókák
Nepenthes khasiana (I)
Indiai kancsóka
Nepenthes rajah (I)
Óriáskancsóka
ORCHIDEAFÉLÉK
ORCHIDACEAE spp. (II) (az A. mellékletben szereplő fajok kivételével)(28) #4
Orchideafélék
Minden most következő, az A. mellékletben szereplő orchideafajra nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései, ha
— in vitro szaporítottak, szilárd vagy folyékony táptalajon levők, és
— megfelelnek a 865/2006/EK bizottsági rendelet 56. cikkében szereplő »mesterségesen szaporított« meghatározásnak, és
— az Unióba történő szállításkor vagy onnan történő újrakivitelkor szállításuk steril konténerben történik
Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
A Tanács 86/609/EGK irányelve (1986. november 24.) a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 358., 1986.12.18., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.)
A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.)
Az argentínai populáció (a B. mellékletben szerepel):Nemzetközi kereskedelem kizárólag a B. mellékletben szereplő vikunyapopulációk élő egyedeiről nyírt gyapjúval, valamint a szövettel és az abból készített termékekkel és kézimunkákkal engedélyezhető. A gyapjúszövet belső oldalán kötelezően fel kell tüntetni a faj elterjedési területén levő országok (a »Convenio para la Conservación y Manejo de la Vicuña« című egyezmény szerződő felei) által elfogadott emblémát, valamint a »VICUÑA-ARGENTINA« szegélyfeliratot. Az egyéb termékeket jelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza az emblémát és a »VICUÑA-ARGENTINA-ARTESANÍA« jelölést. A faj minden más példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük való kereskedelmet ennek megfelelően szabályozni.
A bolíviai populáció (a B. mellékletben szerepel):Nemzetközi kereskedelem kizárólag élő vikunyákról nyírt gyapjúval, valamint a szövettel és az abból készített termékekkel engedélyezhető, ideértve a kézimunkákat és kötött árucikkeket is. A gyapjúszövet belső oldalán kötelezően fel kell tüntetni a faj elterjedési területén levő országok (a »Convenio para la Conservación y Manejo de la Vicuña« című egyezmény szerződő felei) által elfogadott emblémát, valamint a »VICUÑA-BOLIVIA« szegélyfeliratot. Az egyéb termékeket jelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza az emblémát és a »VICUÑA-BOLIVIA-ARTESANÍA« jelölést. A faj minden más példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük való kereskedelmet ennek megfelelően szabályozni.
A chilei populáció (a B. mellékletben szerepel):Nemzetközi kereskedelem kizárólag a B. mellékletben szereplő vikunyapopulációk élő egyedeiről nyírt gyapjúval, valamint a szövettel és az abból készített termékekkel engedélyezhető, ideértve a kézimunkákat és kötött árucikkeket is. A gyapjúszövet belső oldalán kötelezően fel kell tüntetni a faj elterjedési területén levő országok (a »Convenio para la Conservación y Manejo de la Vicuña« című egyezmény szerződő felei) által elfogadott emblémát, valamint a »VICUÑA-CHILE« szegélyfeliratot. Az egyéb termékeket jelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza az emblémát és a »VICUÑA-CHILE-ARTESANÍA« jelölést. A faj minden más példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük való kereskedelmet ennek megfelelően szabályozni.
A perui populáció (a B. mellékletben szerepel):Nemzetközi kereskedelem kizárólag élő vikunyákról nyírt gyapjúval és a felek konferenciájának kilencedik ülésének időpontjában (1994. november) meglévő 3249 kg-nyi gyapjúkészlettel, valamint a szövettel és az abból készített termékekkel engedélyezhető, ideértve a kézimunkákat és kötött árucikkeket is. A gyapjúszövet belső oldalán kötelezően fel kell tüntetni a faj elterjedési területén levő országok (a »Convenio para la Conservación y Manejo de la Vicuña« című egyezmény szerződő felei) által elfogadott emblémát, valamint a »VICUÑA-PERU« szegélyfeliratot. Az egyéb termékeket jelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza az emblémát és a »VICUÑA-PERU-ARTESANÍA« jelölést. A faj minden más példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük való kereskedelmet ennek megfelelően szabályozni.
Minden faj a II. függelékbe tartozik, kivéve az alábbi fajokat, amelyek az I. függelékben szerepelnek: Balaena mysticetus, Eubalaena spp., Balaenoptera acutorostrata (kivéve a nyugat-grönlandi populációt), Balaenoptera bonaerensis, Balaenoptera borealis, Balaenoptera edeni, Balaenoptera musculus, Balaenoptera omurai, Balaenoptera physalus, Megaptera novaeangliae, Orcaella brevirostris, Orcaella heinsohni, Sotalia spp., Sousa spp., Eschrichtius robustus, Lipotes vexillifer, Caperea marginata, Neophocaena phocaenoides, Phocoena sinus, Physeter macrocephalus, Platanista spp., Berardius spp., Hyperoodon spp. A grönlandi lakosok által, az illetékes hatóság engedélyével elejtett, az egyezmény II. függelékébe tartozó fajok példányait, beleértve az ezekből készült termékeket és származékokat – kivéve a kereskedelmi céllal forgalmazni kívánt hústermékeket – a B. mellékletbe tartozóként kell kezelni. A Tursiups truncatus fekete-tengeri populációjának vadon befogott, elsődlegesen kereskedelmi célból forgalmazott élő egyedeire megállapított éves exportkvóta nulla.
A botswanai, namíbiai, dél-afrikai és zimbabwei populációk (a B. mellékletben szerepelnek):Exportengedély kizárólag a következő esetekben adható: a) vadászati trófeák nem kereskedelmi célból történő exportja esetén; b) élő állatok megfelelő és elfogadható célállomásra történő szállítása esetén a felek konferenciájának Botswanát és Zimbabwét érintő 11.20. állásfoglalása szerint, valamint élő állatok in situ természetvédelmi programok céljára Namíbiában és Dél-Afrikában történő felhasználása esetén; c) bőr exportja esetén; d) szőr exportja esetén; e) bőráruk kereskedelmi és nem kereskedelmi célú exportja esetén Botswana, Namíbia és Dél-Afrika számára, illetve nem kereskedelmi célú export esetén Zimbabwe számára; f) egyénileg jelölt és tanúsítvánnyal ellátott, kész ékszerbe beépített ekipa nem kereskedelmi célból történő exportja esetén Namíbia számára, valamint elefántcsont-faragványok nem kereskedelmi célból történő exportja esetén Zimbabwe számára; g) regisztrált nyers elefántcsont exportja esetén (Botswana, Namíbia, Dél-Afrika és Zimbabwe számára teljes agyarakra és agyardarabokra) a következő feltételek melett: i) kizárólag regisztrált állami tulajdonban lévő, az adott államból származó készletek esetén (a lefoglalt és az ismeretlen eredetű elefántcsontot kizárva); ii) kizárólag az Egyezmény titkársága által az Állandó Bizottsággal történő konzultációt követően jóváhagyott kereskedelemi partnerek részére, amelyek nemzeti jogszabályai és belső kereskedelmi ellenőrzése megfelelően biztosítja, hogy az importált elefántcsont ne kerülhessen újra-exportálásra és azt a felek konferenciája 10.10. (Rev. CoP14), a belső feldolgozásról és kereskedelemről szóló módosított állásfoglalása összes előírásának megfelelően kezelik; iii) leghamarabb csak azt követően, hogy a titkárság jóváhagyta a leendő importáló országokat és a regisztrált állami tulajdonban lévő készleteket; iv) nyers elefántcsont a regisztrált állami tulajdonban lévő készletek eladására vonatkozó, a felek tizenkettedik konferenciáján elfogadott feltételek mellett, amelyek a következők: 20000 kg (Botswana), 10000 kg (Namíbia), 30000 kg (Dél-Afrika); v) A felek tizenkettedik konferenciáján elfogadott mennyiségeken túl a Botswanában, Zimbabwéban, Namíbiában és Dél-Afrikában 2007. január 31-ig regisztrált és az Egyezmény titkársága által jóváhagyott állami tulajdonban elefántcsont exportálható és szállítható a g) iv) feltételei szerinti elefántcsonttal együtt, célállomásonként egyetlen szállítmányban, a titkárság szigorú ellenőrzése mellett; vi) a kereskedelemből származó haszon kizárólag elefántvédelmi programokra, valamint az elefánt elterjedési területén és azok közvetlen közelében élő helyi közösségek védelmét és fejlődését szolgáló programokra használható fel; valamint vii) a g) v) pontban meghatározott további mennyiségek kizárólag abban az esetben forgalmazhatók, ha az Állandó Bizottság megállapította, hogy a fenti feltételek teljesülnek; h) a B. mellékletben már szereplő populációkból származó elefántcsont kereskedelmének engedélyezésére vonatkozó további javaslat nem nyújtható be a felek konferenciájának az annak tizennegyedik ülésével kezdődő és a g) i), g) ii), g) iii), g) vi) és g) vii) pontok előírásai szerint létrejött egyszeri szállítmány időpontja utáni kilenc évig tartó időszakban. Továbbá az ilyen további javaslatokat a 14.77. és 14.78. határozatok alapján kell kezelni. A titkárság javaslatára az Állandó Bizottság dönthet úgy, hogy ezt a kereskedelmet részben vagy teljes egészében felfüggeszti abban az esetben, ha az exportáló vagy az importáló országok nem teljesítik az előírásokat, vagy a kereskedelem bizonyítottan káros hatással van más elefántpopulációkra. A faj minden más példányát az A. mellékletbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük való kereskedelmet ennek megfelelően szabályozni.
A Lamna nasus C. mellékletbe való felvétele az Egyezmény III. függelékébe való felvétel hatálybalépésekor lép érvénybe, vagyis 90 nappal azt követően, hogy az Egyezmény titkársága értesíti valamennyi részes felet az Egyezmény III. függelékébe való felvételről.
A következőkre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései:Fosszíliák;Korallhomok, vagyis olyan anyag, amely teljes egészében vagy részben, elhalt korall maximum 2 mm átmérőjű finomra zúzott törmelékéből áll, és amely tartalmazhatja, többek között, Foraminifera, kagyló és rákfélék, valamint korallos alga maradványait;Koralltörmelék (közte kavics, törmelék), vagyis összetört és elhalt ujjformájú korallok és más anyagok bármelyik irányból mérve 2–30 mm-es lazán kötött darabjai.
A következőkre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései:Fosszíliák;Korallhomok, vagyis olyan anyag, amely teljes egészében vagy részben, elhalt korall maximum 2 mm átmérőjű finomra zúzott törmelékéből áll, és amely tartalmazhatja, többek között, Foraminifera, kagyló és rákfélék, valamint korallos alga maradványait;Koralltörmelék (közte kavics, törmelék), vagyis összetört és elhalt ujjformájú korallok és más anyagok bármelyik irányból mérve 2–30 mm-es lazán kötött darabjai.
A következőkre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései:Fosszíliák;Korallhomok, vagyis olyan anyag, amely teljes egészében vagy részben, elhalt korall maximum 2 mm átmérőjű finomra zúzott törmelékéből áll, és amely tartalmazhatja, többek között, Foraminifera, kagyló és rákfélék, valamint korallos alga maradványait;Koralltörmelék (közte kavics, törmelék), vagyis összetört és elhalt ujjformájú korallok és más anyagok bármelyik irányból mérve 2–30 mm-es lazán kötött darabjai.
A következőkre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései:Fosszíliák;Korallhomok, vagyis olyan anyag, amely teljes egészében vagy részben, elhalt korall maximum 2 mm átmérőjű finomra zúzott törmelékéből áll, és amely tartalmazhatja, többek között, Foraminifera, kagyló és rákfélék, valamint korallos alga maradványait;Koralltörmelék (közte kavics, törmelék), vagyis összetört és elhalt ujjformájú korallok és más anyagok bármelyik irányból mérve 2–30 mm-es lazán kötött darabjai.
A következőkre nem vonatkoznak e rendelet rendelkezései:Fosszíliák;Korallhomok, vagyis olyan anyag, amely teljes egészében vagy részben, elhalt korall maximum 2 mm átmérőjű finomra zúzott törmelékéből áll, és amely tartalmazhatja, többek között, Foraminifera, kagyló és rákfélék, valamint korallos alga maradványait;Koralltörmelék (közte kavics, törmelék), vagyis összetört és elhalt ujjformájú korallok és más anyagok bármelyik irányból mérve 2–30 mm-es lazán kötött darabjai.
Az alábbi hibridek és/vagy fajták (kultivárok) mesterségesen szaporított példányai nem tartoznak e rendelet hatálya alá: Hatiora x graeseri Schlumbergera x buckleyi Schlumbergera russelliana x Schlumbergera truncata Schlumbergera orssichiana x Schlumbergera truncata Schlumbergera opuntioides x Schlumbergera truncata Schlumbergera truncata (fajta) Cactaceae spp. formái, a következő oltóalanyokra oltva: Harrisia»Jusbertii«, Hylocereus trigonus vagy Hylocereus undatus Opuntia microdasys (fajta)
A Cymbidium, Dendrobium, Phalaenopsis és Vanda mesterségesen szaporított hibridjei nem tartoznak a rendelet hatálya alá amennyiben a példányok láthatóan mesterségesen szaporítottak és nem tanúsítják a vadonban történő begyűjtés jeleit, úgymint mechanikai sérülés és a begyűjtésből eredő komoly vízveszteség, szabálytalan forma vagy nem egyöntetű méret és alak a rendszertani egységen és szállítmányon belül, a levelekre tapadó algák vagy egyéb, a leveleken fejlődő szervezetek, valamint rovarok vagy más kártevők okozta sérülések, illetvea) nem virágzó állapotban történő szállítás esetén a példányokat külön konténerben kell szállítani (úgymint karton, dobozok, ládák vagy CC-konténerben történő szállítás esetén saját polc), amelyek mindegyikében ugyanazon hibrid 20 vagy annál több példányát szállítják; az egy konténerben szállított növényeknek nagyban hasonlónak és egészségesnek kell lenniük; valamint a növényeket olyan dokumentumok kíséretében kell szállítani, mint pl. az egyes hibridek példányainak pontos számát tartalmazó számla; vagyb) virágzó állapotban történő szállítás esetén, ha egyedenként legalább egy teljesen nyílt virág van, nincs megkötés a szállítmányonkénti egyedek legkisebb számára nézve, de az egyedeket kiskereskedelmi értékesítésre megfelelően elő kell készíteni, pl. előre nyomtatott címkével kell ellátni vagy előre nyomtatott csomagolóanyaggal kell becsomagolni, amelyen szerepel a hibrid neve és a végfelhasználó ország. Az adatoknak – az ellenőrzést megkönnyítendő – jól láthatónak kell lenniük.A kivételnek nem egyértelműen megfelelő növényeket a megfelelő CITES-dokumentumokkal kell szállítani.
A Cyclamen persicum fajta (kultivár) mesterségesen szaporított példányai nem tartoznak e rendelet hatálya alá. E kivétel nem vonatkozik a nyugalmi állapotban levő gumók kereskedelmére.
A Taxus cuspidata élő, cserepes vagy más kisméretű konténerben lévő mesterségesen szaporított hibridjei és fajtái (kultivárok), amelyek minden szállítmánya olyan címkével van ellátva, vagy olyan bizonylat kíséri, amelyen feltüntették a rendszertani egység vagy egységek nevét, valamint azt, hogy »mesterségesen szaporított«, nem tartoznak e rendelet hatálya alá.
Az EU és a Seychelle Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás ***
202k
40k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló tanácsi határozat tervezetéről (16651/2013 – C7-0020/2014 – 2013/0375(NLE))
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (16651/2013),
– tekintettel az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv tervezetére (16648/2013),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával és (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0020/2014),
– tekintettel az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv szerinti halászati lehetőségek elosztásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0765),
– tekintettel az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2013)0766),
– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére és 90. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel a Halászati Bizottság ajánlására és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0201/2014),
1. egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;
2. kéri a Bizottságot, hogy továbbítsa a Parlament számára a partnerségi megállapodás 4. cikkében említett közös tudományos ülésekkel és a partnerségi megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottsági ülésekkel kapcsolatos vonatkozó információkat, különösen azok jegyzőkönyveit és következtetéseit, valamint a jegyzőkönyv 3. cikkében előírt többéves ágazati program tényleges végrehajtásáról szóló éves jelentést;
3. kéri, hogy a Parlament Halászati Bizottságának képviselői megfigyelőként részt vehessenek a partnerségi megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottsági üléseken;
4. kéri a Bizottságot, hogy a jegyzőkönyv érvényességének utolsó évében és a megújítására irányuló tárgyalások megkezdése előtt terjesszen a Parlament és a Tanács elé utólagos értékelő jelentést a jegyzőkönyv végrehajtásáról, kitérve abban a halászati lehetőségek kihasználtságának elemzésére és a jegyzőkönyv költségeinek és hasznának értékelésére, valamint nyújtson be számukra jelentést az Indiai-óceán e térségében tapasztalható kalóztevékenység miatt a halászati tevékenységeket érintő esetleges korlátokról és a Seychelle-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében működő uniós flotta számára felmerült veszteségekről;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Seychelle Köztársaság kormányának és parlamentjének.
Az EU és a Comore-szigeteki között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodás ***
199k
38k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Comore-szigeteki Unió között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az említett két fél között létrejött jegyzőkönyv Európai Unió nevében való megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (16130/2013 – C7-0011/2014 – 2013/0388(NLE))
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (16130/2013),
– tekintettel az Európai Unió és a Comore-szigeteki Unió között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az említett két fél között létrejött jegyzőkönyv tervezetére (16127/2013),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával és (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0011/2014),
– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére és 90. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel a Halászati Bizottság ajánlására és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0177/2014),
1. egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;
2. kéri a Bizottságot, hogy továbbítsa a Parlamentnek a megállapodás 9. cikke értelmében a megállapodás végrehajtásának, értelmezésének és alkalmazásának ellenőrzésére létrehozott vegyes bizottság üléseinek jegyzőkönyvét és következtetéseit, valamint a jegyzőkönyv 3. cikkében előírt, többéves ágazati program végrehajtási eredményeinek értékelését; kéri a Bizottságot, hogy segítse elő a Parlament képviselőinek megfigyelőként történő részvételét a vegyes bizottság ülésein; kéri a Bizottságot, hogy a hatályos jegyzőkönyv alkalmazásának utolsó évében és a megújítására irányuló tárgyalások megnyitását megelőzően nyújtson be teljes körű jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a jegyzőkönyv végrehajtásáról, a dokumentumhoz való hozzáférés szükségtelen korlátozása nélkül;
3. kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkének (2) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (10) bekezdése értelmében saját hatáskörükön belül eljárva haladéktalanul és teljes körűen tájékoztassák a Parlamentet az új jegyzőkönyvvel és megújításával kapcsolatos eljárások valamennyi szakaszában;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Comore-szigeteki Unió kormányának és parlamentjének.
Az Európai Unió és a Madagaszkári Köztársaság között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás ***
197k
36k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Madagaszkári Köztársaság között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az említett két fél között létrejött jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (14164/1/2012 – C7-0408/2012 – 2012/0238(NLE))
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (14164/1/2012),
– tekintettel az Európai Unió és a Madagaszkári Köztársaság között érvényben lévő halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az említett két fél között létrejött jegyzőkönyv tervezetére (14159/2012),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikke (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0408/2012),
– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére és 90. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel a Halászati Bizottság ajánlására, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0178/2014),
1. egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Madagaszkár kormányának és parlamentjének.
Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodás a visszafogadással kapcsolatos kérdésekről ***
193k
35k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodásnak a visszafogadással kapcsolatos kérdések tekintetében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (05290/2014 – C7-0046/2014 – 2013/0267A(NLE))
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (05290/2014),
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodás tervezetére (06151/2010),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 79. cikke (3) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0046/2014),
– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére és 90. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A7-0267/2014),
1. egyetért a megállapodás megkötésével;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Koreai Köztársaság kormányának és parlamentjének.
Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodás, a visszafogadással kapcsolatos kérdések kivételével ***
193k
35k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodásnak a visszafogadással kapcsolatos kérdések kivételével történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (05287/2014 – C7-0044/2014 – 2013/0267B(NLE))
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (05287/2014),
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodásra (06151/2010),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkével, 100. cikkével, 191. cikkének (4) bekezdésével, 207. cikkével és 212. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7–0044/2014),
– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére és 90. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A7-0265/2014),
1. egyetért a megállapodás megkötésével;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Koreai Köztársaság kormányának és parlamentjének.
Az EK és Montenegró közötti stabilizációs és társulási megállapodás (Jegyzőkönyv Horvátország csatlakozásának figyelembevétele céljából) ***
197k
36k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében való megkötésére vonatkozó tanácsi határozat tervezetéről (14187/2013 – C7-0007/2014 – 2013/0262(NLE))
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (14187/2013),
– tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvre (14190/2013);
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának i. alpontjával és 218. cikke (8) bekezdése második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0007/2014),
– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére és 90. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A7-0192/2014),
1. egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Montenegrói Köztársaság kormányának és parlamentjének.
Az EU és Grúzia közötti, Grúzia uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó keretmegállapodás ***
194k
35k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, Grúzia uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és Grúzia közötti keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (16612/2013 – C7-0486/2013 – 2013/0257(NLE))
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (16612/2013),
– tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, Grúzia uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és Grúzia közötti keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyvre (16613/2013),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikkével, és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0486/2013),
– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 81. cikkének (2) bekezdésére és 90. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A7-0191/2014),
1. egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és Grúzia kormányának és parlamentjének.
Portugália számára a Madeira autonóm régióban előállított és fogyasztott rum és likőr, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában előállított és fogyasztott likőr és párlat tekintetében kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazásának engedélyezése *
196k
35k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a Portugália számára a Madeira autonóm régióban előállított és fogyasztott rum és likőr, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában előállított és fogyasztott likőr és párlat tekintetében kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazásának engedélyezéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2014)0117 – C7-0104/2014 – 2014/0064(CNS))
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0262/2014),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát;
2. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
A Kanári-szigeteken alkalmazandó AIEM adó *
194k
34k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a Kanári-szigeteken alkalmazandó AIEM adóról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2014)0171 – C7-0106/2014 – 2014/0093(CNS))
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0263/2014),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát;
2. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
A Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett „octroi de mer” egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozat alkalmazási időszaka tekintetében történő módosítása *
197k
35k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett „octroi de mer” egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozat alkalmazási időszak tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2014)0181 – C7-0129/2014 – 2014/0101(CNS))
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0264/2014),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát;
2. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az eljárási szabályzat parlamenti kérdésekre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása
412k
108k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i határozata az Európai Parlament eljárási szabályzatának módosításáról a parlamenti kérdések vonatkozásában (2013/2083(REG))
– tekintettel eljárási szabályzata 211. és 212. cikkére,
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0123/2014),
1. úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;
2. úgy határoz, hogy e módosítások a nyolcadik parlamenti ciklus első ülésének első napján lépnek hatályba;
3. úgy határoz, hogy a módosításokkal megállapított, a kérdésfeltevésre jogosult képviselők meghatározását szolgáló sorsolásos rendszert a nyolcadik parlamenti ciklus kezdetét követő egyéves próbaidőszak után értékelni kell;
4. utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Hatályos szöveg
Módosítás
Módosítás 1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 116 cikk
(1) Minden ülésen a Parlament által – az Elnökök Értekezletének javaslata alapján – meghatározott időpontban lehetőséget biztosítanak a Bizottsághoz intézett kérdések feltevésére.
(1) Minden ülésen 90 perces időtartamban lehetőséget biztosítanak a Bizottsághoz intézett kérdések feltevésére, egy vagy több konkrét horizontális témakörben, melyet elvileg az ülés előtt egy hónappal az Elnökök Értekezlete határoz meg.
(2) Egy adott ülés során egy képviselő legfeljebb egy kérdést intézhet a Bizottsághoz.
(2) Az Elnökök Értekezlete által meghívott biztosok szakpolitikai területének kapcsolódnia kell a konkrét horizontális témakörhöz vagy témakörökhöz, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban kérdéseket kapnak. A meghívandó biztosok számát ülésenként kettőre kell korlátozni, a kérdések órájára választott konkrét horizontális témakör vagy témakörök függvényében egy harmadik biztos meghívásának lehetősége mellett.
(3) A kérdéseket az elnöknél kell írásban benyújtani, aki dönt az elfogadhatóságról és a sorrendről. A kérdezőt haladéktalanul értesítik a döntésről.
(4) A részletes eljárást az eljárási szabályzat mellékletében megállapított iránymutatások17 szabályozzák.
(3) A kérdések óráját a sorsolásos rendszernek megfelelően bonyolítják le, melynek részleteit az eljárási szabályzat egyik melléklete17 rögzíti.
(5) Az Elnökök Értekezlete által megállapított iránymutatásoknak megfelelően külön időkeretet lehet biztosítani a Tanácshoz, a Bizottság elnökéhez, a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és az eurocsoport elnökéhez intézett kérdésekre.
(4) Az Elnökök Értekezlete által megállapított iránymutatásoknak megfelelően külön időkeretet lehet biztosítani a Tanácshoz, a Bizottság elnökéhez, a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és az eurócsoport elnökéhez intézett kérdésekre.
_______________
_______________
17 Lásd II. melléklet.
17 Lásd II. melléklet.
Módosítás 2 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 117 cikk – 1 bekezdés
(1) Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben rögzített feltételeknek megfelelően18. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős
(1) Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben található iránymutatásoknak megfelelően18. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.
. __________
_________
18 Lásd III. melléklet.
18 Lásd III. melléklet.
Módosítás 3 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 117 cikk – 2 bekezdés
(2) A kérdéseket írásban kell benyújtani az Elnöknél, aki a kérdéseket a címzettekhez továbbítja. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, az elnök dönt róla. Döntéséről értesíteni kell a kérdést benyújtó képviselőt.
(2) A kérdéseket az elnöknél kell benyújtani. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, az elnök dönt róla. Az elnök döntése nem kizárólag az (1) bekezdésben említett melléklet rendelkezésein, hanem általában a jelen eljárási szabályzat rendelkezésein alapul. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell az elnök döntéséről.
Módosítás 4 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 117 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a) A kérdéseket elektronikus formátumban kell benyújtani. Minden képviselő havonta legfeljebb öt kérdést nyújthat be.
Kivételes esetben az érintett képviselő által személyesen aláírt, papíralapú dokumentum formájában előterjesztett további kérdések nyújthatók be a Parlament főtitkárságának illetékes szervezeti egységénél.
A nyolcadik parlamenti ciklus kezdetétől számított egyéves időszak elteltével az Elnökök Értekezlete értékeli a további kérdések benyújtására vonatkozó rendszert.
Módosítás 7 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 117 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés
A képviselőnek jeleznie kell, milyen típusú kérdést nyújt be. A végső döntést az elnök hozza meg.
törölve
Módosítás 8 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 117 cikk – 5 bekezdés
(5) A kérdéseket és a válaszokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik.
(5) A kérdéseket és a válaszokat közzéteszik a Parlament honlapján.
Módosítás 9 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 118 cikk – 1 bekezdés
(1) A képviselők a mellékletben található feltételeknek19 megfelelően havonta legfeljebb hat írásbeli választ igénylő kérdést tehetnek fel az Európai Központi Banknak. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.
(1) A képviselők a mellékletben található iránymutatásoknak19 megfelelően írásbeli választ igénylő kérdéseket tehetnek fel az Európai Központi Banknak.
_________
_________
19 Lásd III. melléklet.
19 Lásd III. melléklet.
Módosítás 10 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 118 cikk – 2 bekezdés
(2) Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az illetékes bizottság elnökéhez, aki továbbítja azokat az Európai Központi Bankhoz.
(2) Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az illetékes bizottság elnökéhez, aki értesíti róluk az Európai Központi Bankot. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, a bizottság elnöke dönt róla. A kérdést benyújtó képviselőt értesítik a bizottsági elnök döntéséről.
Módosítás 11 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 118 cikk – 3 bekezdés
(3) A kérdéseket és a válaszokat közzéteszik a Parlament honlapján.
(3) A kérdéseket a válaszokkal együtt az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé.
Módosítás 12 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II melléklet
A 116. cikk szerinti kérdések órájának menete
A Bizottsághoz intézett kérdések órájának menete
A. Iránymutatások
1. Azokat a képviselőket, akik kérdést tehetnek fel az egyik biztosnak, a következő sorsolásos rendszer alapján választják ki:
1. Egy kérdés csak akkor fogadható el, ha:
– egy órával a kérdések órájának kezdete előtt gyűjtőurnát helyeznek el a plenáris ülésterem bejáratánál;
– megfogalmazása tömör és lehetővé teszi, hogy rövid választ lehessen rá adni;
– azok a képviselők, akik kérdést szeretnének feltenni, ráírják a nevüket egy űrlapra, amelyet a gyűjtőurnába helyeznek;
– a címzettjük hatáskörébe és felelősségi körébe tartozik, és közérdekű;
– azok a képviselők, akik kérdést szeretnének feltenni, legfeljebb egy űrlapot dobhatnak be az urnába;
– kifejezetten a Tanács hatáskörébe tartozó kérdésekre – különösen az uniós politikák meghatározására, összehangolására vagy végrehajtására vonatkozó feladatai gyakorlására, hatáskörének a kinevezési eljárások keretében történő gyakorlására, az uniós intézmények, szervek vagy szervezetek működésére, vagy a Szerződés felülvizsgálatára – vonatkozik;
– az elnök megnyitja a kérdések óráját, és lezárja a gyűjtőurnát;
– nem igényel az érintett intézménytől kiterjedt előzetes tanulmányt vagy kutatást;
– az elnök kihúz egy űrlapot, és felszólítja a kiválasztott képviselőt, hogy tegye fel kérdését az illetékes biztosnak.
– világos megfogalmazású és meghatározott ügyre vonatkozik;
2. A képviselőnek egy perc áll rendelkezésére a kérdés megfogalmazására, a biztosnak pedig két perc a válaszadásra. A képviselő 30 másodpercben a fő kérdéshez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő kérdést tehet fel. A biztosnak ezt követően két perc áll rendelkezésére a kiegészítő válaszra.
– nem tartalmaz állítást vagy véleményt;
3. A kérdéseknek és kiegészítő kérdéseknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a választott konkrét horizontális témakörhöz. A kérdések elfogadhatóságáról az elnök dönthet.
– nem szigorúan személyes ügyekre vonatkozik;
– nem dokumentum vagy statisztikai információ megszerzését célozza;
– kérdésként van megfogalmazva.
2. A kérdés nem fogadható el, ha a tárgynak az érintett intézmény részvételével történő megvitatását már napirendre tűzték, vagy ha a kérdés a Tanács – az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikke (1) bekezdésének első mondatában meghatározott – jogalkotási és költségvetési feladataira vonatkozik.
3. A kérdés nem fogadható el, ha az előző három hónap folyamán azonos vagy hasonló kérdést már feltettek és megválaszoltak, vagy ha a kérdés csupán a Parlament valamely olyan konkrét állásfoglalásának nyomon követésével kapcsolatos tájékoztatásra irányul, amelyet a Bizottság már írásbeli nyomon követési közleményben biztosított, kivéve, ha újabb fejlemények merülnek fel, vagy a kérdés megfogalmazója további információhoz kíván jutni. Az első esetben a megfogalmazó kap egy-egy példányt a kérdésről és a válaszról.
Kiegészítő kérdések
4. A választ követően a képviselők bármely kérdéshez kiegészítő kérdést tehetnek fel. Egy képviselő összesen két kiegészítő kérdést tehet fel.
5. A kiegészítő kérdésekre az ezen iránymutatásokban megállapított elfogadhatósági feltételek vonatkoznak.
6. A kiegészítő kérdések elfogadhatóságáról az elnök dönt, és oly módon korlátozza a számukat, hogy minden kérdést benyújtó képviselő a kérdésére választ kaphasson.
Az elnök a fent említett elfogadhatósági feltéteknek megfelelő kiegészítő kérdést sem köteles elfogadhatónak nyilvánítani, ha:
a) a kérdések órája szabályszerű menetét feltehetően megzavarná, vagy
b) azt a főkérdést, amelyhez kapcsolódik, más kiegészítő kérdésekkel már megfelelően tisztázták, vagy
c) nem függ össze közvetlenül a főkérdéssel.
Kérdésekre adott válaszok
7. Az érintett intézmény gondoskodik arról, hogy a válaszok tömörek legyenek és a kérdés tárgyára vonatkozzanak.
8. Ha az érintett kérdések tartalma lehetővé teszi, az elnök a kérdésfeltevőkkel történő konzultációt követően határozhat úgy, hogy az érintett intézménynek a kérdésekre együttes választ kell adnia.
9. Kérdést csak akkor lehet megválaszolni, amikor a kérdésfeltevő jelen van, vagy a helyettese kilétéről a kérdések órájának kezdetét megelőzően írásban értesítette az elnököt.
10. Ha sem a kérdésfeltevő, sem a helyettese nincs jelen, a kérdés érvényét veszti.
11. Ha egy képviselő kérdést terjeszt elő, de sem ő személyesen, sem a helyettese nincs jelen a kérdések órája alatt, az elnök levélben figyelmezteti a kérdésfeltevőt, hogy személyesen vagy helyettes útján köteles jelen lenni. Ha az elnöknek tizenkét hónapos időtartamon belül három alkalommal ilyen tartalmú levelet kell küldenie, az érintett képviselő hat hónapra elveszti a jogot, hogy a kérdések órája alatt kérdést terjesszen elő.
12. Az időhiány miatt megválaszolatlanul maradt kérdésekre a 117. cikk (4) bekezdésének első albekezdése szerint adnak választ, kivéve ha az előterjesztő a 117. cikk (3) bekezdésének alkalmazását kéri.
13. Az írásbeli válaszokra vonatkozó eljárást a 117. cikk (3) és (5) bekezdése szabályozza.
Határidők
14. A kérdéseket legalább egy héttel a kérdések órájának kezdetét megelőzően kell előterjeszteni. Az e határidőn túl előterjesztett kérdésekkel csak az érintett intézmény hozzájárulásával lehet foglalkozni a kérdések órája során.
Az elfogadhatónak nyilvánított kérdéseket kiosztják a képviselőknek és továbbítják az érintett intézményekhez.
B. Ajánlások
(kivonat a Parlament 1986. november 13-i állásfoglalásából)
Az Európai Parlament,
1. a 43. cikk27 alapján és különös tekintettel az elfogadhatóságról szóló iránymutatások 1. pontjára, az iránymutatások szigorúbb alkalmazását ajánlja a kérdések órájának menetével kapcsolatban;
2. ajánlja, hogy az Európai Parlament elnöke gyakrabban éljen a 43. cikk (3) bekezdése28 által ráruházott, a kérdések órája során a kérdések tárgy szerinti csoportosítására vonatkozó hatáskör gyakorlásának lehetőségével, azonban úgy véli, hogy csak az adott ülésre előterjesztett, a lista első felébe tartozó kérdések csoportosíthatók ily módon;
3. a kiegészítő kérdések tekintetében ajánlja, hogy az elnök főszabályként a kérdésfeltevő részéről egy kiegészítő kérdést, a főkérdés megfogalmazójától lehetőleg eltérő képviselőcsoportba tartozó és/vagy tagállamból származó képviselők részéről egy, de legfeljebb két kiegészítő kérdést engedélyezzen; emlékeztet arra, hogy a kiegészítő kérdésnek tömörnek és kérdésként megfogalmazottnak kell lennie; és javasolja, hogy időtartama ne haladja meg a harminc másodpercet;
4. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot – az iránymutatások 7. pontja alapján – annak biztosítására, hogy a válaszok tömörek legyenek és a kérdés tárgyára vonatkozzanak.
_______________
27Új 116. cikk.
28 Új 116. cikk (3) bekezdés.
Módosítás 13 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – cím
Iránymutatások a 117. és 118. cikk szerinti, írásbeli választ igénylő kérdésekhez
A 117. és 118. cikk szerinti, írásbeli választ igénylő kérdésekre vonatkozó feltételek
Módosítás 14 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – 1 bekezdés – 2 francia bekezdés
– a címzett hatáskörébe és felelősségi körébe kell tartoznia, és közérdekűnek kell lennie;
– kizárólag az intézményeknek az irányadó Szerződésekben rögzített hatáskörébe és a címzett felelősségi körébe kell tartoznia, és közérdekűnek kell lennie;
Módosítás 15 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – 1 bekezdés – 3 a francia bekezdés (új)
– terjedelme nem haladhatja meg a 200 szót;
Módosítás 16 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – 1 bekezdés – 5 a francia bekezdés (új)
– nem tartalmazhat háromnál több alkérdést.
Módosítás 17 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – 2 bekezdés
2. Ha egy kérdés nem felel meg ezeknek az iránymutatásoknak, a Főtitkárság javaslatot tesz az előterjesztőnek: hogyan lehetne úgy megfogalmazni a kérdést, hogy elfogadható legyen.
2. Kérésre a Főtitkárság javaslatot tesz az előterjesztőnek arra, hogy az egyedi esetben hogyan felelhet meg az (1) bekezdésben rögzített feltételeknek.
Módosítás 18 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – 3 bekezdés
3. Ha az előző hat hónap folyamán azonos vagy hasonló kérdést már feltettek és megválaszoltak, vagy ha a kérdés csupán a Parlament valamely olyan konkrét állásfoglalásának nyomon követésével kapcsolatos tájékoztatásra irányul, amelyet a Bizottság már írásbeli nyomon követési közleményben biztosított, a Főtitkárság a korábbi kérdés és válasz másolatát eljuttatja az előterjesztőhöz. A megismételt kérdést nem továbbítják a címzettnek, kivéve, ha az előterjesztő újabb fontos fejleményekre hivatkozik, vagy további információhoz kíván jutni.
3. Ha az előző hat hónap folyamán azonos vagy hasonló kérdést már feltettek és megválaszoltak, vagy ha a kérdés csupán a Parlament valamely olyan konkrét állásfoglalásának nyomon követésével kapcsolatos tájékoztatásra irányul, amelyet a Bizottság már írásbeli nyomon követési közleményben biztosított, a Főtitkárság a korábbi kérdés és válasz másolatát eljuttatja az előterjesztőhöz. A megismételt kérdést nem továbbítják a címzettnek, kivéve, ha az elnök jelentős újabb fejlemények fényében és az előterjesztő indokolt kérésére így nem dönt.
Módosítás 19 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – 4 bekezdés
4. Ha egy kérdés olyan tényre vagy statisztikai információra vonatkozik, amely a Parlament könyvtárában hozzáférhető, a könyvtár tájékoztatja erről a képviselőt, aki visszavonhatja a kérdést.
4. Ha egy kérdés olyan tényre vagy statisztikai információra vonatkozik, amely a Parlament kutatószolgálata számára már hozzáférhető, nema címzettnek, hanem az említett szervezeti egységnek kell továbbítani, kivéve ha az elnök az előterjesztő kérésére másként nem dönt.
Módosítás 20 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – 5 bekezdés
5. Kapcsolódó ügyekben feltett kérdésekre együttes válasz is adható.
5. A kapcsolódó ügyekben feltett kérdéseket a Főtitkárság egyetlen kérdésben egyesítheti, és együttes válasz is adható rájuk.
A Parlament eljárási szabályzata nemzetközi megállapodásokról szóló 90. cikkének módosítása
276k
47k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i határozata a Parlament eljárási szabályzata nemzetközi megállapodásokról szóló 90. cikkének módosításáról (2013/2259(REG))
– tekintettel a Külügyi Bizottság elnökének 2013. január 29-i és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elnökének 2013. február 13-i, az Alkotmányügyi Bizottság elnökéhez intézett levelére,
– tekintettel eljárási szabályzata 211. és 212. cikkére,
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0253/2014),
1. úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;
2. rámutat arra, hogy a módosítások a következő ülés első napján lépnek hatályba;
3. utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Jelenlegi szöveg
Módosítás
Módosítás 1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 90 cikk – 4 bekezdés
4. A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján és a 121. cikknek megfelelően előterjesztett, a tárgyhoz tartozó bármely indítvány megvizsgálását követően a tárgyalások bármely szakaszában ajánlásokat fogadhat el, és kérheti, hogy ezeket a tárgyalási szakaszban lévő nemzetközi megállapodás megkötése előtt figyelembe vegyék.
4. A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján és a 121. cikknek megfelelően előterjesztett, a tárgyhoz tartozó bármely indítvány megvizsgálását követően a tárgyalások bármely szakaszában, és a tárgyalások lezárulásától a nemzetközi megállapodás megkötéséig terjedő időszakban ajánlásokat fogadhat el, és kérheti, hogy ezeket a megállapodás megkötése előtt figyelembe vegyék.
Módosítás 2 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 90 cikk – 5 bekezdés
5. A Parlament jóváhagyására vagy véleményezésére irányuló tanácsi kérelmet az elnök a 81. cikkel és a 43. cikk (1) bekezdésével összhangban az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra.
5. A megállapodástervezetet a tárgyalások befejezését követően, de a megállapodás aláírását megelőzően be kell nyújtani a Parlamenthez véleménynyilvánítás vagy egyetértés céljából. Az egyetértési eljárásra a 81. cikket kell alkalmazni.
Módosítás 3 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 90 cikk – 6 bekezdés
6. Az egyetértésről szóló szavazás előtt az illetékes bizottság, valamelyik képviselőcsoport vagy a képviselők legalább egytizede javasolhatja, hogy a Parlament kérjen véleményt a Bíróságtól arról, hogy valamely nemzetközi megállapodás megfelel-e a Szerződéseknek. Ha a Parlament jóváhagyja e javaslatot, az egyetértésről szóló szavazást a Bíróság véleménynyilvánításáig elnapolják15.
6. A szavazás előtt az illetékes bizottság, valamelyik képviselőcsoport vagy a képviselők legalább egytizede javasolhatja, hogy a Parlament kérjen véleményt a Bíróságtól arról, hogy valamely nemzetközi megállapodás megfelel-e a Szerződéseknek. Ha a Parlament jóváhagyja e javaslatot, a szavazást a Bíróság véleménynyilvánításáig elnapolják15.
__________________
__________________
15 Lásd a 128. cikk értelmezését is.
15 Lásd a 128. cikk értelmezését is.
A Parlament eljárási szabályzatának az elektronikus aláírások lehetővé tétele érdekében való módosítása
268k
42k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i határozata a Parlament eljárási szabályzatának az elektronikus aláírások lehetővé tétele érdekében való módosításáról (2014/2011(REG))
– tekintettel a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének 2013. december 10-i levelére,
– tekintettel eljárási szabályzata 211. és 212. cikkére,
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0175/2014),
1. úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;
2. rámutat arra, hogy e módosítások a következő ülés első napján lépnek hatályba;
3. utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Hatályos szöveg
Módosítás
Módosítás 1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 148 a cikk (új)
148a. cikk
Dokumentumok elektronikus kezelése
A Parlament dokumentumai elektronikus formában is elkészíthetők, aláírhatók és terjeszthetők. A technikai részletekről és az elektronikus dokumentumok megjelenítési formájáról az Elnökség határoz.
Módosítás 2 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 156 cikk – 1 bekezdés – a második albekezdés utáni értelmező rész
A módosításokat - a korlátozott számú parlamenti bizottságot felölelő kísérleti projekt keretében - elektronikusan is alá lehet írni, egyrészt azzal a feltétellel, hogy a projektben résztvevő bizottságok abba beleegyeztek, másrészt azzal, hogy megfelelő intézkedések történtek az aláírások hitelességének biztosítására.
törölve
1./2014 sz. költségvetés-módosítási tervezet: az Európai Beruházási Alapot, a Horizont 2020 programot és a Shift2Rail közös vállalkozást érintő technikai kiigazítások
206k
42k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i állásfoglalása az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó, 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetéről (III. szakasz – Bizottság) szóló tanácsi álláspontról (08219/2014 – C7-0146/2014 – 2014/2018(BUD))
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,
– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 41. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2013. november 20-án fogadtak el véglegesen(2),
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3),
– tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(4),
– tekintettel az Európai Uniónak az Európai Beruházási Alap tőkeemelésében való részvételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2014)0066),
– tekintettel a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0922),
– tekintettel a Bizottság által 2014. február 11-én elfogadott, 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2014)0078),
– tekintettel a Tanács által 2014. április 9-én elfogadott és a Parlamentnek 2014. április 10-én továbbított, az 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (08219/2014 – C7-0146/2014),
– tekintettel eljárási szabályzata 75b. és 75e. cikkére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0276/2014),
A. mivel az 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet a 2014-es költségvetésnek a legutóbbi jogalkotási aktusok elfogadásával összhangban történő végrehajtásához szükséges kiigazításokat érinti, ideértve konkrétan az Európai Beruházási Alap javasolt tőkeemelésének végrehajtásához szükséges kiigazításokat, a Horizont 2020 keretprogramnak a 2014-es költségvetés hivatalos elfogadását követően elfogadott jogalapjából eredő változtatásokat, valamint a Shift2Rail közös vállalkozásra irányuló javaslat költségvetési struktúrájának megteremtéséhez kapcsolódó kiigazításokat;
B. mivel az Európai Beruházási Alap tőkealapjának emelése hozzájárul ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások a COSME és Horizont 2020 programokon keresztül könnyebben jussanak finanszírozáshoz;
C. mivel a Horizont 2020 program nómenklatúráját módosítani kell, hogy összhangba kerüljön a 2013 decemberében elfogadott jogalap rendelkezéseivel;
D. mivel meg kell teremteni a Shift2Rail közös vállalkozás megfelelő költségvetési struktúráját, amint arra más közös vállalkozások esetében a 2014-es költségvetési eljárás keretében már sor került;
E. mivel az 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet célja, hogy e költségvetési kiigazítások hivatalosan is bekerüljenek a 2014. évi költségvetésbe;
F. mivel a javasolt változtatások az előterjesztés szerint költségvetési szempontból semlegesek, és nem befolyásolják a 2014. évi kiadások általános szintjét;
1. emlékeztet arra, hogy a 08 02 04 01. számú („Tudomány a társadalommal és a társadalomért”) költségvetési sor által fedezett fellépés munkaprogramja 2014-re mintegy 53 millió euró összegű kötelezettségvállalást jelöl meg, míg az 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezet erre a sorra nem javasol előirányzatokat; emlékezteti a Bizottságot a 2014. április 2-i háromoldalú költségvetési egyeztetésen tett azon kötelezettségvállalására, amely szerint a fellépés munkaprogram szerinti és jogalapnak megfelelő zökkenőmentes elindításának biztosítása érdekében haladéktalanul belső átcsoportosítást hajt végre a 08 02 04 01. számú („Tudomány a társadalommal és a társadalomért”) költségvetési sor javára;
2. tudomásul veszi a Bizottság által benyújtott 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetet és a Tanács erről szóló álláspontját;
3. jóváhagyja az 1/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;
4. utasítja elnökét annak megállapítására, hogy az 1/2014. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról az Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról a kiegyensúlyozott megközelítés jegyében és a 2002/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (05560/2/2014 – C7-0133/2014– 2011/0398(COD))
– tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05560/2/2014 – C7‑0133/2014),
– tekintettel a francia szenátus, a német Bundesrat és a holland alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. július 19-i véleményére(2),
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2011)0828) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(3),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0274/2014),
1. jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;
2. tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;
3. megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;
4. utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;
5. utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;
6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
A Bizottság nyilatkozata a 2002/49/EK irányelv felülvizsgálatáról
A Bizottság megbeszéléseket folytat a tagállamokkal a 2002/49/EK irányelv II. mellékletéről (a zajmutatók kiszámításának módszerei), annak az elkövetkezendő hónapok során történő elfogadása céljából.
A WHO által a zajhatások egészségügyi vonatkozásainak értékelésére vonatkozó módszerekről jelenleg folytatott munka alapján a Bizottság felül szándékozik vizsgálni a 2002/49/EK irányelv III. mellékletét (az egészségügyi hatások becslése, dózis-válasz görbék).
Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépése ***II
199k
36k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról és az 1622/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása tekintetében (05793/1/2014 – C7-0132/2014 – 2012/0199(COD))
– tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05793/1/2014 – C7-0132/2014),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. február 15-i(1) és 2012. november 30-i véleményére(2),
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(3) (COM(2012)0407),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0275/2014),
1. jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;
2. megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;
3. utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;
4. utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
A cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogása ***II
198k
36k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról a cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogásával kapcsolatos intézkedések megállapításáról szóló 812/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (06103/1/2014 – C7-0100/2014 – 2012/0216(COD))
– tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (06103/1/2014 – C7-0100/2014),
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. november 14-i véleményére(1),
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2012)0447) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),
– tekintettel az Európai Unió mûködéséről szóló szerzõdés 294. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,
– tekintettel a Halászati Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0272/2014),
1. jóváhagyja a Tanács elsõ olvasatban elfogadott álláspontját;
2. megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelõen elfogadták;
3. utasítja elnökét, hogy az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 297. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;
4. utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2012)0131 – C7-0086/2012 – 2012/0061(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0131),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére és 62. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0086/2012),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. szeptember 19-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. november 29-i véleményére(2),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 5-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A7‑0249/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában tesznek közzé a végleges jogalkotási aktussal együtt;
3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 2014/67/EU irányelv.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata a 4. cikk (3) bekezdésének g) pontjáról
Az, hogy a kiküldött munkavállaló által szolgáltatásnyújtás keretében ideiglenesen betöltött állást korábbi időszakokban ugyanazzal vagy másik (kiküldött) munkavállalóval töltötték-e be, csak egyike azon lehetséges elemeknek, amelyeket kétség esetén a tényszerű elemek összességének átfogó értékelésekor figyelembe lehet venni.
Pusztán az a tény, hogy ez a figyelembe vehető elemek egyike, semmiképpen sem értelmezendő úgy, hogy tilos valamely kiküldött munkavállalónak egy másik kiküldött munkavállalóval való esetleges helyettesítése, vagy úgy, hogy ez korlátozza a helyettesítés lehetőségét; a helyettesítés különösen velejárója lehet olyan szolgáltatásoknak, amelyeket idényjelleggel, illetve ciklikus vagy ismétlődő jelleggel nyújtanak.
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2013)0311 – C7-0147/2013 – 2013/0162(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0311),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0147/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. szeptember 18-i véleményére(1),
– tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(2),
– tekintettel az eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Kulturális és Oktatási Bizottsághoz intézett, 2013. november 5-i levélre,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban
– tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A7-0058/2014),
A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) elfogadására tekintettel
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2013)0761 – C7-0392/2013 – 2013/0371(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM2013)0761),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0392/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. február 26-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2014. április 3-i véleményére(2),
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0174/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése érdekében történő módosításáról szóló 2014/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(1) A 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) a csomagolás és a csomagolási hulladék környezetre gyakorolt hatásának megakadályozása vagy csökkentése érdekében került elfogadásra. Bár a műanyag hordtasakok az említett irányelv értelmében csomagolásnak minősülnek, az irányelv rendelkezései nem tartalmaznak külön intézkedéseket az ilyen hordtasakok felhasználására vonatkozóan.
(2) A műanyag hordtasakok felhasználása nagymértékű szemeteléshez vezet, az erőforrások nem hatékony felhasználását eredményezi, és várhatóan növekedni fog, ha nem lépünk fel ellene. A műanyag hordtasakokkal való szemetelés hkörnyezetszennyezést okoz és súlyosbítja a víztestekben jelen lévő szemét széles körben elterjedt problémáját, amely hozzájárula tengeri ökoszisztémákat világszerte fenyegető tengeri hulladék problémájához.fenyegeti a vízi ökoszisztémákat. [Mód. 1]
(2a) Ezenkívül a műanyag hordtasakoknak a környezetben való felgyülemlése egyértelműen negatív hatást gyakorol egyes gazdasági ágazatokra, például az idegenforgalomra. [Mód. 2]
(3) Az 50 mikronnál vékonyabb könnyű műanyag hordtasakokat hordtasakok – amelyek az Unióban felhasznált összes műanyag hordtasak túlnyomó többségét teszik ki – ritkábban használják újra,kevésbé alkalmasak az újbóli felhasználásra, mint a vastagabb műanyag hordtasakokat hordtasakok, így gyorsabban válnak hulladékká,, és valószínűbb, hogy eldobják őketés kis súlyukból adódóan valószínűbb, hogy a környezetben szétszóródva végzik a szárazföldön, valamint az édesvízi és tengeri ökoszisztémákban. [Mód. 3]
(3a) Az újrahasznosítás jelenlegi mértéke meglehetősen alacsony annak ellenére, hogy a műanyag hordtasakok újrahasznosíthatók. Nem valószínű továbbá, hogy a műanyag hordtasakok újrahasznosítása jelentős mértékű lesz, mivel vékony és könnyű anyaguk miatt újrahasznosításuk nem képvisel jelentős értéket. Emellett a műanyag hordtasakokat nem gyűjtik szelektíven, szállításuk költséges, és nagy mennyiségű víz szükséges ahhoz, hogy újrahasznosításuk előtt kimossák őket. A műanyag hordtasakok újrahasznosítása tehát nem orvosolja az általuk okozott problémákat. [Mód. 4]
(3b) A hulladékhierarchia szerint elsőbbséget élvez a megelőzés. Ezért az egész EU-ra érvényes csökkentési célt határoztak meg. A műanyag hordtasakok azonban számos célt szolgálnak, és használatuk a jövőben is folytatódni fog. Annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges műanyag hordtasakok ne kerüljenek ki a környezetbe, ki kell bővíteni a hulladékgazdálkodási infrastruktúrát – különösen az újrahasznosítást –, a fogyasztókat pedig tájékoztatni kell a hulladékártalmatlanítás megfelelő módjáról. [Mód. 46]
(4) A műanyag hordtasakok felhasználásának szintje jelentős változatosságot mutat az Unióban, mivel különbözneknemcsak a fogyasztási szokások, és eltérő mértékű a környezettudatosság tekintetében meglévő különbségek, hanem főként a tagállami , és nem egyformán hatékonyak a tagállamok szakpolitikai intézkedései intézkedések hatékonyságának mértékéből adódóan. Egyes tagállamoknak jelentős mértékben sikerült csökkenteniük a műanyag hordtasakok felhasználásának szintjét – a hét legjobban teljesítő tagállamban az átlagos felhasználási szint az uniós átlagfelhasználásnak mindössze 20 %-át teszi ki. EU-szerte a műanyag hordtasakok átlagos uniós felhasználáshoz viszonyított csökkentési célokat kell kitűzni annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni azokat a csökkentéseket, amelyeket bizonyos tagállamok már teljesítettek [Mód. 5]
(4a) A műanyag hordtasakok uniós használatára vonatkozóan rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják, hogy ezek fogyasztása alacsony, illetve csökkent azon országokban, amelyekben a gazdasági szereplők nem díjmentesen, hanem csekély összeg ellenében bocsátanak a vevők rendelkezésére ilyen hordtasakot. [Mód. 6]
(4b) Bebizonyosodott továbbá, hogy a fogyasztók tájékoztatása döntő fontosságú a műanyag tasakok csökkentésére vonatkozó bármely kitűzött cél eléréséhez. Ezért intézményi erőfeszítéseket kell tenni, amelyek felhívják a figyelmet a műanyag tasakok használatának környezeti hatásaira, és szakítanak azzal a mind a mai napig általános felfogással, hogy a műanyag ártalmatlan, olcsó anyag, amely önmagában nem képvisel értéket. [Mód. 7]
(5) Annak érdekében, hogy előmozdítsák a könnyű műanyag hordtasakok átlagos felhasználási szintjének hasonló csökkentését, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az 50 mikronnál vékonyabb és korlátozottan újrahasználható műanyag hordtasakok felhasználásának jelentős mértékű csökkentésére, összhangban az Unió hulladékgazdálkodási politikájának általános célkitűzéseivel és az uniós hulladékhierarchiával, amelyet a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelv(7) határoz meg. Az ilyen csökkentési intézkedéseknek figyelembe kell venniük a műanyag hordtasakok felhasználásának az egyes tagállamokban tapasztalható jelenlegi szintjét, és nagyobb mértékű felhasználás esetén ambiciózusabb erőfeszítések szükségesek. A könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése terén elért előrelépés figyelemmel kísérése érdekében a nemzeti hatóságok a 94/62/EK irányelv 17. cikke alapján adatokat szolgáltatnak majd az ilyen hordtasakok használatáról. [Mód. 8]
(5a) A tagállamok által meghozandó intézkedések között kell szerepelnie az olyan gazdasági eszközök alkalmazásának, mint az árképzés, amely különösen hatékonynak bizonyult a műanyag hordtasakok használatának csökkentése tekintetében. A tagállamoknak el kell érniük, hogy az élelmiszereket értékesítő gazdasági szereplők az áruk vagy termékek eladási helyén a nagyon könnyű műanyag hordtasakok vagy ezek alternatívái kivételével ne biztosítsanak ingyen műanyag hordtasakokat. A tagállamoknak emellett ösztönözniük kell a kizárólag nem élelmiszer jellegű termékeket értékesítő gazdasági szereplőket, hogy az áruk vagy termékek eladási helyén ne biztosítsanak ingyen műanyag hordtasakokat. [Mód. 9]
(6) A tagállamok által meghozandó intézkedéseknek részét képezheti az adókhoz és illetékekhez hasonló gazdasági eszközök használata – ezek az eszközök különösen hatékonynak bizonyultak a műanyag hordtasakok használatának csökkentése terén –, valamintAz Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 34–36. cikkében meghatározott feltételekkel a 94/62/EK irányelv 18. cikkétől eltérve a tagállamok számára lehetővé kell tenni gazdasági eszközök – például adók és illetékek –, valamintbevezetett forgalmazási korlátozások – például tilalmak – alkalmazását is. [Mód. 10]
(6a) A nedves, ömlesztett élelmiszerek, például nyers hús, hal, tejtermékek csomagolására szolgáló műanyag hordtasakokra, vagy a csomagolás nélküli élelmiszer-készítmények tárolására szolgáló műanyag hordtasakokra az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében van szükség, ezért ezeket mentesíteni kell ezen irányelv hatálya alól. [Mód. 47 és 51]
(6b) A nagyon könnyű műanyag hordtasakokat rendszerint száraz, ömlesztett, csomagolatlan élelmiszerek, például gyümölcsök, zöldségek vagy édesipari termékek vásárlásakor használják. A nagyon könnyű műanyag hordtasakok fenti célból történő használata segít megelőzni az élelmiszer-hulladék keletkezését azáltal, hogy a fogyasztónak nem az előrecsomagolt mennyiséget, hanem csak annyi terméket kell megvásárolnia, amennyire szüksége van, továbbá azáltal, hogy az egész előrecsomagolt tétel kidobása nélkül lehetséges a fogyasztásra már nem alkalmas termék eltávolítása. A hagyományos műanyagból készült, nagyon könnyű műanyag hordtasakok a szemetelés tekintetében ugyanakkor külön problémát jelentenek. [Mód. 12]
(6c) A biológiailag lebontható és komposztálható anyagokból álló műanyag hordtasakok a hagyományos műanyag hordtasakoknál kevésbé károsak a környezetre. Amennyiben a műanyag hordtasakok használata jelentős előnyökkel jár, azaz azokban az esetekben, amikor a száraz, ömlesztett, csomagolás nélküli élelmiszerek, például gyümölcsök, zöldségek vagy édesipari termékek csomagolására használják a nagyon könnyű műanyag hordtasakokat, a hagyományos nagyon könnyű műanyag hordtasakokat fokozatosan fel kell váltani újrahasznosított papírból készült hordtasakokkal vagy biológiailag lebontható és komposztálható nagyon könnyű műanyag hordtasakokkal. Amennyiben a műanyag hordtasakok, azaz a könnyű műanyag hordtasakok használatát csökkenteni kell, a biológiailag lebontható és komposztálható anyagokból álló könnyű műanyag hordtasakokra is alkalmazni kell az általános csökkentési célkitűzést. Azonban a biohulladékot szelektíven gyűjtő tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy csökkenthessék a biológiailag lebontható és komposztálható könnyű műanyag hordtasakok árát. [Mód. 13]
(6d) Az általában véve a fogyasztókat, valamint különösen a gyerekeket célzó felvilágosító programoknak fontos szerepet kell kapniuk a műanyag hordtasakok használatának visszaszorításában. A tagállamoknak, illetve az áruk és termékek eladási helyén a gyártóknak és a kiskereskedőknek egyaránt végre kell hajtaniuk ilyen felvilágosító programokat. [Mód. 14]
(6e) A komposztálással hasznosítható csomagolásra vonatkozó alapvető követelményeket módosítani kell a kerti komposztálásra vonatkozó európai szabványa kidolgozásának biztosítása érdekében. Módosítani kell a biológiailag lebontható csomagolóanyagokra vonatkozó követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy csak azok az anyagok számítsanak biológiailag lebonthatónak, amelyek teljes mértékben lebomlanak. [Mód. 15]
(6f) A „Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolás követelményei. Vizsgálati program és a csomagolás végleges elfogadásának értékelési feltételei” elnevezésű EN-13432:2000 európai szabvány meghatározza azokat a jellemzőket, amelyekkel valamely anyagnak rendelkeznie kell ahhoz, hogy komposztálhatónak számítson, azaz szerves hulladékot hasznosító folyamattal komposztálás és anaerob lebontás révén újrahasznosítható legyen. A Bizottságnak fel kell kérnie az Európai Szabványügyi Bizottságot, hogy dolgozzon ki a kerti komposztálásra vonatkozó külön szabványt. [Mód. 16]
(6g) A gyártók bizonyos műanyagokat oxidatív biológiai úton lebontható anyagoknak neveznek. Az ilyen műanyagok esetében oxidatív biológiai úton lebontható adalékanyagokat, jellemzően fémsókat dolgoznak bele hagyományos műanyagokba. Az említett adalékanyagok oxidációjának eredményeként e műanyagok a környezetben fennmaradó apró részecskékre esnek szét. Következésképpen félrevezető, amikor e műanyagokat biológiailag lebontható anyagnak nevezik. A részecskékre esés következtében a műanyag hordtasakokhoz hasonló tárgyakból keletkező látható hulladék láthatatlan másodlagos mikroműanyag-hulladékká alakul. Ez nem oldja meg a hulladékkal kapcsolatos problémát, sőt növeli a környezet e műanyagok okozta szennyezettségét. Az ilyen műanyagok műanyag csomagolóanyagként való felhasználása ezért nem helyénvaló. [Mód. 17]
(6h) A rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító, valamint a hormonháztartást zavaró anyagok csomagolóanyagokban való használatát fokozatosan be kell szüntetni az emberek ilyen anyagoknak való szükségtelen kitettségének elkerülése, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy ezek az anyagok a hulladékfázis során a környezetbe kerüljenek. [Mód. 18]
(6i) A műanyag hordtasakokban található káros anyagokat – különösen a hormonháztartást zavaró vegyi anyagokat – kivétel nélkül be kell tiltani a környezet és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében. [Mód. 19]
(7) A műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentését célzó intézkedésekintézkedéseknek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának folyamatos csökkentéséhez kell vezetniük nem eredményezhetik a csomagolóanyag-keletkezés általános növekedését. [Mód. 20]
(7a) A biológiailag lebontható és komposztálható tasakokra vonatkozó jelzések (jelölés, ismertetőjegy vagy színkód) egész Unióra kiterjedő elismerésének biztosítása érdekében fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 290. cikkében foglaltaknak megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e jelzések meghatározásáról. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. [Mód. 21]
(8) Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Bizottság által az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervéről szóló közleménnyel(8), és várhatóan hozzájárulnak 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(9) (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) megfelelően végrehajtott, a szemetelés elleni fellépésekhez.
(8a) A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében Unió-szerte azonos feltételeknek kell vonatkozniuk a felhasznált anyagokra. Ha egyes tagállamokban bizonyos anyagokat másként kezelnek, az megnehezíti az újrahasznosítást és a kereskedelmet. [Mód. 22]
(9) A 94/62/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 94/62/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. A 3. cikk a következő pontokkal egészül ki:"
„-2a. könnyű műanyag hordtasak: a 10/2011/EU bizottsági rendelet 3. cikkének 1. pontjában meghatározott műanyagokból készült, fogóval rendelkező vagy fogó nélküli tasak, amelyet az áruk vagy termékek eladási helyén bocsátanak a fogyasztók rendelkezésére az áruk szállításához. A nedves, ömlesztett élelmiszerek, például nyers hús, hal, tejtermékek csomagolására szolgáló, az élelmiszerhigiénia biztosításához szükséges műanyag hordtasakok ésa csomagolás nélküli élelmiszer-készítmények tárolására szolgáló műanyag hordtasakok ezen irányelv alkalmazásában nem tekintendők műanyag hordtasakoknak. [Mód. 48 és 53]
2a.
könnyű műanyag hordtasak: a nagyon könnyű műanyag hordtasakok kivételével a 10/2011/EU bizottsági rendelet* 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott műanyagokból készülő, 50 mikronnál kisebb falvastagságú tasak, amelyet az áruk vagy termékek eladási helyén bocsátanak a fogyasztók rendelkezésére. [Mód. 24]
2b.
nagyon könnyű műanyag hordtasak: a 10/2011/EU rendelet 3. cikkének 1. pontjában meghatározott műanyagokból készült, 10 mikronnál kisebb falvastagságú tasak. [Mód. 25]
2c.
oxo-fragmentálódó műanyagok: olyan adalékanyagokat tartalmazó műanyagok, amelyek elősegítik a műanyag mikroméretű műanyagrészecskékre történő széttöredezését. [Mód. 26]
2d.
biohulladék: biológiailag lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemben keletkező hasonló hulladék. Nem tartozik ide az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági hulladék, a trágya, a szennyvíziszap, illetve az egyéb biológiailag lebomló hulladék, mint például a természetes szövetanyagok, a papír és a feldolgozott fa. A meghatározás nem vonatkozik az élelmiszer-termelés azon melléktermékeire sem, amelyek soha nem válnak hulladékká; [Mód. 27]
2e.
rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagok: az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* VI. melléklete 3. részének 1A. vagy 1B. kategóriájába tartozó rákkeltő hatású, mutagén, vagy reprodukciós toxicitású anyagok.[Mód. 28]
2f.
hormonháztartást zavaró anyagok: a hormonháztartást zavaró tulajdonságokkal rendelkező olyan anyagok, amelyek tudományos bizonyítékok alapján feltehetően súlyos hatást gyakorolnak az emberi egészségre, vagy amelyek az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* 59. cikkében meghatározott eljárás alapján azonosíthatók, vagy amelyek a [.../.../EU] bizottsági rendeletben** foglaltaknak megfelelően azonosíthatók.
________________
* A Bizottság 10/2011/EK rendelete ( 2011. január 14. ) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról (HL L 12., 2011.1.15., 1.o.).
** Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete ( 2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1.o.).
*** Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.):
**** A Bizottság ajánlása [.../.../EU] a hormonháztartást zavaró anyagok azonosításának kritériumairól (HL L ...)” [Mód. 29]
"
2. A 4. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"
„(-1a) A tagállamok biztosítják, hogy a csomagolóanyagok gyártása oly módon történjen, hogy ne tartalmazzanak 0,01%-ot meghaladó koncentrációjú rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású vagy hormonháztartást zavaró anyagokat. A tagállamok biztosítják, hogy a csomagolóanyagok gyártása oly módon történjen, hogy ne tartalmazzanak „oxo-fragmentálódó” műanyagokat. Ezen intézkedéseket ...(10)-ig kell végrehajtani. [Mód. 30]
(1a)
A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az ezen irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül csökkenést érjenek el a könnyű műanyag hordtasakoknak a területükön történő felhasználásában folyamatos csökkenést érjenek el, amelynek mértéke eléri legalább:
a 2010-es uniós átlagfogyasztáshoz viszonyítva. [Mód. 31]
A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszereket értékesítő gazdasági szereplők a nagyon könnyű műanyag hordtasakok vagy ezek az e cikk hatodik albekezdésében említett alternatívái kivételével ne biztosítsanak ingyenes műanyag hordtasakokat.
A tagállamok biztosítják, hogy az élelmiszereket értékesítő gazdasági szereplők olyan árat számítsanak fel a könnyű műanyag hordtasakokért, amely hatékony és arányos az e cikk (1a) bekezdésének első albekezdésében foglalt csökkentési célkizűzések elérése tekintetében. A tagállamok biztosítják, hogy az élelmiszereket értékesítő gazdasági szereplők a vastagabb műanyag hordtasakokat legalább ugyanezen az áron értékesítsék, valamint hogy a gazdasági szereplők ne cseréljék le az értékesítés helyén a könnyű műanyag hordtasakokat nagyon könnyű műanyag hordtasakokra. A tagállamok ezen intézkedéseket ...(13)-ig hozzák meg.
A biohulladékot szelektíven gyűjtő tagállamok előírhatják az élelmiszereket értékesítő gazdasági szereplők számára, hogy a bioalapú könnyű műanyag hordtasakok árát legfeljebb 50%-kal csökkentsék.
A tagállamok ösztönzik a nem élelmiszereket értékesítő gazdasági szereplőket, hogy olyan árat számítsanak fel a műanyag hordtasakokért, amely hatékony és arányos az e cikk (1a) bekezdésének első albekezdésében foglalt csökkentési célkizűzések eléréséhez. [Mód. 32]
A tagállamok intézkedéseket hoznak annak garantálása érdekében, hogy a száraz, ömlesztett, csomagolás nélküli élelmiszerek, például gyümölcsök, zöldségek és édesipari termékek csomagolására szolgáló nagyon könnyű műanyag hordtasakokat fokozatosan olyan hordtasakok váltsák fel, amelyek újrahasznosított papírból készültek, vagy amelyek biológiailag lebontható és komposztálható nagyon könnyű műanyag hordtasakok. A tagállamok ...(14)-ig a könnyű műanyag hordtasakok 50%-át, ...(15)+-ig 100%-át lecserélik. [Mód. 33]
Ezen intézkedések részeként nemzeti csökkentési célkitűzéseket, A tagállamok alkalmazhatnak más gazdasági eszközöket, valamint – ezen irányelv 18. cikkétől eltérve – forgalmi korlátozásokat alkalmazhatnak.tarthatnak fenn vagy vezethetnek be. Az ilyen intézkedések azonban nem lehetnek a tagállamok közötti kereskedelmet érintő önkényes hátrányos megkülönböztetés vagy rejtett korlátozás eszközei. [Mód. 34]
Amikor ezen irányelv 17. cikkének megfelelően jelentést tesznek a Bizottságnak, a tagállamok beszámolnak arról is, hogy milyen hatást gyakoroltak ezek az intézkedések a csomagolási hulladék keletkezésére.
(1b)
A kiskereskedők lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy az eladás helyén otthagyhassák az általuk feleslegesnek tekintett bármely csomagolóanyagot, különös tekintettel a hordtasakokra. A kiskereskedők biztosítják az ilyen csomagolóanyagok újrafelhasználását vagy újrahasznosítását. [Mód. 35]
(1c)
A Bizottság és a tagállamok legalább az irányelv hatálybalépését követő első évben olyan tájékoztatási és figyelemfelkeltő kampányokat támogatnak, amelyek felhívják a közvélemény figyelmét a hagyományos műanyag tasakok mértéktelen használatának környezetkárosító hatásaira. [Mód. 37]
(1d)
A tagállamok biztosítják, hogy a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentését célzó intézkedések ne eredményezzék a csomagolóanyag-keletkezés általános növekedését.”[Mód. 38]
"
(3) A következő cikk kerül beillesztésre:"
„6a. cikk
A műanyag hordtasakokon feltüntetendő információk
Ha a tasakok biológiailag lebonthatók és komposztálhatók, ezt a tényt egyértelműen jelezni kell a tasakon valamely jellel, ismertetőjeggyel vagy színkóddal. A Bizottság felhatalmazást kap, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ilyen jelzések meghatározására az egész Unióra kiterjedő elismerésük biztosítása érdekében. A tagállamok intézkedéseket fogadhatnak el más jellemzők – például az újrahasználhatóság, az újrahasznosítás és a lebonthatóság – feltüntetése érdekében.” [Mód. 39]
"
(4) A következő cikk kerül beillesztésre:"
„20a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
(2) A Bizottság …(16)-tól határozatlan időre felhatalmazást kap a 6a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.
(5) A 6a. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítést követő két hónapos időtartamon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 40]
"
(5) A II. melléklet (3) bekezdésének c) és d) pontja a következőképpen módosul:"
„c) A komposztálás formájában hasznosítható csomagolás
A komposztálással feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, amely teljes mértékben összeegyeztethető az elkülönített begyűjtéssel és azzal az ipari és/vagy kerti komposztálási eljárással vagy tevékenységgel, amelynek a csomagolási hulladékot alávetik.
d Biológiai úton lebontható csomagolás
A biológiai úton lebontható csomagolásnak olyan tulajdonsággal kell rendelkeznie, hogy képes legyen fizikai, kémiai, termikus vagy biológiai bomlásra úgy, hogy a kész komposzt egésze végül szén-dioxiddá, biomasszává és vízzé bomoljon le.” [Mód. 41]
"
2. cikk
(1) A tagállamok szükség esetén módosítják nemzeti jogszabályaikat és hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a hatálybalépésétől számított tizenkét hónapon belül megfeleljenek ennek az irányelvnek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. [Mód. 42]
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
2a. cikk
A Bizottság ...(17)-ra áttekinti ezen irányelv eredményességét, valamint megvizsgálja, hogy szükség van-e további intézkedések meghozatalára, amelyeket szükség esetén jogalkotási javaslat kísér. [Mód. 43]
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve ( 2008. november 19. ) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
Bizottsági közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervéről COM(2011)0571 végleges.
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve ( 2008. június 17. ) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0197 – C7-0098/2013 – 2013/0106(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0197),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikke (2) bekezdésének d) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0098/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel „A szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémája: megvalósítandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlások” című, 2013. október 23-i állásfoglalására(1), különös tekintettel az emberkereskedelem és a „halálkereskedők” elleni küzdelemre,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 13-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0461/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
Az Európai Unió által megkötött nemzetközi megállapodások által létrehozott, a beruházók és az államok közötti vitarendezést végző választottbíróságokkal kapcsolatos pénzügyi felelősség ***I
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió által megkötött nemzetközi megállapodások által létrehozott, a beruházók és az államok közötti vitarendezést végzõ választottbíróságokkal kapcsolatos pénzügyi felelõsség meghatározására vonatkozó keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0335 – C7-0155/2012 – 2012/0163(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0335),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0155/2012),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. április 4-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7-0124/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(1);
2. jóváhagyja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát;
3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Unió által megkötött nemzetközi megállapodások által létrehozott, a beruházók és az államok közötti vitarendezést végző választott bíróságokkal kapcsolatos pénzügyi felelősség meghatározására vonatkozó keret létrehozásáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 912/2014/EU rendelet.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata
E rendelet elfogadása és alkalmazása nem érinti a Szerződések által megállapított hatáskörmegosztást, és nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az Unió megosztott hatáskört gyakorol olyan területeken, amelyeken nincs hatásköre.
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 597/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0192 – C7-0097/2013 – 2013/0103(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0192),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0097/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7-0053/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(1);
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 597/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(1) Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt, illetve támogatott behozatallal szembeni védelemre vonatkozó közös szabályokat az 1225/2009/EK tanácsi rendelet(3), illetve az 597/2009/EK tanácsi rendelet(4) tartalmazza (a továbbiakban együttesen: a rendeletek). A rendeleteket eredetileg 1995-ben, az uruguayi forduló lezárulását követően fogadták el. Tekintettel arra, hogy azóta a rendeleteket több alkalommal módosították, az egyértelműség és az ésszerűség érdekében a Tanács 2009-ben a rendeletek kodifikálása mellett döntött.
(2) Bár a rendeletekben történtek módosítások, azok működésére alapvető felülvizsgálat 1995 óta nem irányult. Ezért a Bizottság 2011-ben felülvizsgálatot indított a rendeletekre vonatkozóan, többek között annak érdekében, hogy azok jobban tükrözzék az üzleti világ 21. század elején jelentkező szükségleteit.
(3) A felülvizsgálatot követően célszerű módosítani a rendeletek egyes rendelkezéseit, hogy javuljon az átláthatóság és a kiszámíthatóság, hatékony eszközök álljanak rendelkezésre a harmadik országok általi megtorló intézkedésekkel szembeni fellépéshez, javuljon az eredményesség és az érvényesítés, valamint optimalizálható legyen a felülvizsgálati gyakorlat. Emellett ajánlatos belefoglalni a rendeletekbe az elmúlt évek során a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok tekintetében alkalmazott bizonyos gyakorlatokat. [Mód. 1]
(4) Annak érdekében, hogy javuljon a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok átláthatósága és kiszámíthatósága, biztosítani kell, hogy az ideiglenes dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések bevezetése által érintett feleknek – különösen az importőröknek – tudomásuk legyen az ilyen intézkedések közelgő bevezetéséről. A biztosított időnek meg kell felelnie annak az időtartamnak, amely a végrehajtási jogi aktus tervezetének az 1225/2009/EK rendelet 15. cikke alapján létrehozott dömpingellenes bizottság, illetve az 597/2009/EK rendelet 25. cikke alapján létrehozott szubvencióellenes bizottság elé terjesztésétől és a jogi aktus Bizottság általi elfogadásáig tart. Ezt az időtartamot a 182/2011/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése határozza meg. Továbbá az is kívánatos, hogy olyan vizsgálatok esetében, amikor nem helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni, a feleknek ezt megelőzően kellő időben tudomásuk legyen arról, hogy nem kerül sor intézkedések bevezetésére.[Mód. 2]
(5) Célszerű, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt rendelkezésre álljon az exportőrök vagy gyártók számára egy rövid időszak ahhoz, hogy ellenőrizhessék a rájuk vonatkozó dömpingkülönbözet vagy támogatási különbözet kiszámítását. Így az intézkedések bevezetése előtt ki lehetne javítani az esetleges számítási hibákat. [Mód. 95]
(6) A megtorló intézkedések elleni küzdelmet szolgáló hatékony intézkedések érdekében az uniós gyártók számára biztosítani kell, hogy a rendeletek alkalmazása során ne kelljen tartaniuk a harmadik felek megtorló intézkedéseitől. A hatályos rendelkezések különleges körülmények esetén, különösen a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból (kkv-k) álló ágazatokat érintő esetekben lehetővé teszik a vizsgálatindítást akkor is, ha nem érkezik be panasz, amennyiben a dömping, illetve a kiegyenlíthető támogatás, a kár és az oksági kapcsolat fennállását elegendő bizonyíték támasztja alá. E különleges körülményeknek a harmadik országok általi megtorló intézkedések veszélyére is ki kell terjedniük. [Mód. 3]
(7) Amennyiben a vizsgálatot nem panasz alapján indítják, az uniós gyártókat köteleznigyártókhoz együttműködésre irányuló kérést kell arra intézni, hogy biztosítsák a vizsgálat folytatásához szükséges információkat, annak érdekében, hogy megtorló intézkedések veszélye esetén elegendő információ álljon rendelkezésre a vizsgálat elvégzéséhez. Az őket terhelő ésszerűtlen adminisztratív terhek és költségek kiküszöbölése érdekében a kis- és mikrovállalkozásokat mentesíteni kell e kötelezettség alól. [Mód. 4]
(8) Egyre gyakoribb jelenség, hogy harmadik országok beavatkoznak a nyersanyagok kereskedelmébe azzal a céllal, hogy a nyersanyagellátási lánc következő szintjén működő belföldi szereplők érdekében a határaikon belül tartsák a nyersanyagokat, pl. exportvám kivetésével vagy kettős árképzés alkalmazásával. Ennek következtében a nyersanyagok árát nem az adott nyersanyag keresletét és kínálatát tükröző normál piaci erők működése határozza meg. Az ilyen beavatkozás a kereskedelem további torzulásához vezet. Ezért az uniós gyártókat nem csupán a dömping károsítja, hanem – az ilyen gyakorlatban részt vevő harmadik országbeli gyártókhoz képest – a kereskedelem további torzulásai is. A kereskedelem megfelelő védelme érdekében az alacsonyabb vám szabályát a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások ilyen eseteiben nem kell alkalmazni.
(9) Az Unión belül a kiegyenlíthető támogatásokra elvi tilalom vonatkozik az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint. A harmadik országok által nyújtott kiegyenlíthető támogatások így különösen torzítóan hatnak a kereskedelemre. A Bizottság által engedélyezett állami támogatások összegét az idők során folyamatos csökkentő tendencia jellemzi. A szubvencióellenes eszköz esetében tehát az alacsonyabb vám szabályát nem kívánatos a továbbiakban alkalmazni a támogatást nyújtó országból/országokból származó behozatalra.
(10) A felülvizsgálati gyakorlat optimalizálása érdekében a vizsgálat ideje alatt beszedett vámokat vissza kell téríteni az importőröknek, amennyiben a hatályvesztési felülvizsgálat lezárását követően az intézkedéseket nem hosszabbítják meg. Ez helyénvalónak tűnik azt tekintetbe véve, hogy vizsgálat következtetése szerint az intézkedések fenntartásához szükséges feltételek a vizsgálati időszakban nem álltak fenn. [Mód. 5]
(11) A rendeletekbe bele kell foglalni az elmúlt évek során a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok tekintetében alkalmazott bizonyos gyakorlatokat.
(11a) Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos állandó bizottsági gyakorlatok pontosabb megismerését célzó dokumentumokat (mint például az analóg ország kiválasztására, a hatályvesztés felülvizsgálatára és az intézkedések időtartamára, a kárkülönbözetre, illetve az uniós érdekre vonatkozó négy iránymutatástervezet) a Bizottság csak a rendelet hatálybalépése, valamint az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal történő megfelelő konzultáció után fogadhatja el, és azoknak teljes mértékben tükrözniük kell e rendelet tartalmát. [Mód. 6]
(11b) Az Unió nem részes fele az ILO egyezményeinek, tagállamai azonban igen. Ez idáig csupán az „alapvető” ILO egyezményeket ratifikálta valamennyi uniós tagállam. Annak érdekében, hogy a szociális normák megfelelő szintjének az 1225/2009/EK rendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO egyezményeken alapuló meghatározása továbbra is naprakész maradjon, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján aktualizálni fogja ezt a mellékletet, miután az uniós tagállamok az ILO más prioritást élvező egyezményeit is ratifikálták. [Mód. 7]
(12) Az uniós gazdasági ágazatot a továbbiakban nem az rendeletekben a vizsgálat megindítására vonatkozóan megállapított küszöbértékekre hivatkozva kell meghatározni.
(12a) A sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ágazatok a piacvédelmi eljárások összetett jellege és a magas költségvonzatok miatt nehezen férnek hozzá az ilyen eljárásokhoz. A kkv-k részvételét a kkv-segélyszolgálat szerepének erősítésével kell javítani, amelynek feladata, hogy segítséget nyújtson a kkv-knak a panasztételhez, és ahhoz, hogy elérjék a vizsgálat indításához szükséges küszöbértékeket. A piacvédelmi eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási eljárásokat szintén jobban hozzá kell igazítani a kkv-k lehetőségeihez. [Mód. 8]
(12b) A dömpingellenes ügyekben a vizsgálatok időtartamát kilenc hónapra kell korlátozni, és e vizsgálatokat az eljárás megindításától számított 12 hónapon belül be kell fejezni. A szubvencióellenes ügyekben a vizsgálatok időtartamát kilenc hónapra kell korlátozni, és e vizsgálatokat az eljárás megindításától számított 10 hónapon belül be kell fejezni. Ideiglenes vám azonban csak az eljárás megindításától számított 60. naptól kezdődő és hat hónapon belüli időszakban vethető ki. [Mód. 9]
(12c) Könnyebben hozzáférhetővé kell tenni a Bizottsághoz benyújtott, a kötelezettségvállalások nem bizalmas elemeit az érintett felek, azaz az Európai Parlament és a Tanács számára. Kötelezni kell a Bizottságot az uniós gazdasági ágazattal történő egyeztetésre, mielőtt elfogadna egy kötelezettségvállalást. [Mód. 10]
(13) Amennyiben az eredeti vizsgálat a de minimis küszöbnél alacsonyabb dömpingkülönbözeteket vagy támogatási különbözeteket állapít meg, az érintett exportőrök tekintetében a vizsgálatot azonnal meg kell szüntetni, és a későbbi felülvizsgálatok hatálya nem terjed ki rájuk.
(14) A dömpingellenes vagy szubvencióellenes felülvizsgálat tekintetében célszerűnek tűnik, hogy az intézkedés megállapítását eredményező vizsgálat alkalmával használt módszertől adott esetben el lehessen térni, többek között annak biztosítása érdekében, hogy az egy adott időpontban folyó különböző vizsgálatok során alkalmazott módszerek összhangban legyenek egymással. Ezáltal lehetőség lesz változtatni azokon a módszereken, amelyeket a körülmények változása miatt időközben felülvizsgáltak.
(15) Amennyiben teljesülnek a kijátszásellenes vizsgálat indítására vonatkozó feltételek, az érintett importcikkekre minden esetben nyilvántartásba vételi kötelezettséget kell bevezetni
(16) A kijátszásellenes vizsgálatok tekintetében ajánlatosnak tűnik elhagyni azt a feltételt, hogy az érintett termék gyártóinak csak akkor adható mentesség a nyilvántartásba vétel vagy a vámok kiterjesztése alól, ha nem állnak kapcsolatban az eredeti intézkedések hatálya alá tartozó gyártókkal. Ugyanis a tapasztalatok szerint időnként előfordul, hogy az érintett termék egy gyártójáról megállapítják, hogy nem vesz részt az intézkedések kijátszásában, ugyanakkor azt is megállapítják róla, hogy kapcsolatban áll az eredeti intézkedések hatálya alá tartozó gyártók valamelyikével. Ilyen esetekben nem helyénvaló megtagadni a mentességet a gyártótól pusztán azon az alapon, hogy az kapcsolatban áll az eredeti intézkedések hatálya alá tartozó gyártók valamelyikével. Továbbá abban az esetben, amikor a kijátszásra az Unión belül kerül sor, az importőrök és az intézkedések hatálya alá tartozó gyártók közötti kapcsolat nem minősülhet lényeges tényezőnek annak meghatározása tekintetében, hogy az importőrnek adható-e mentesség.
(17) Amennyiben az Unióban működő gyártók száma olyan magas, hogy mintavételt kell alkalmazni, a gyártók mintáját nem csupán a panaszt benyújtó gyártók köréből, hanem az összes uniós gyártó köréből kell kiválasztani.
(18) Az uniós érdek értékelésének elvégzése során nem csupán a panaszt benyújtó gyártók számára, hanem valamennyi uniós gyártó számára lehetőséget kell biztosítani észrevételek megtételére. [Mód. 93]
(18a) Az 1225/2009/EK rendelet és az 597/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtott éves bizottsági jelentés lehetővé teszi a piacvédelmi eszközök rendszeres és megfelelő időben történő felügyeletét az e téren létrehozott strukturális intézményközi párbeszéd részeként. A jelentésnek az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz való benyújtását követő hat hónap után történő nyilvánossá tétele biztosítja a piacvédelmi eszközök átláthatóságát az érintett felek és a nyilvánosság felé. [Mód. 11]
(18b) A Bizottságnak az eljárások és a belső eljárások, valamint a vizsgálatok eredményei tekintetében fokozott átláthatóságot kell biztosítania, és a nem bizalmas jellegű ügyiratokat egy internetes platformon keresztül elérhetővé kell tenni az érdekelt felet számára. [Mód. 12]
(18c) A Bizottságnak bármely vizsgálat megindításáról és az azokkal kapcsolatos fejleményekről rendszeres jelleggel tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. [Mód. 13]
(18d) Amennyiben az Unióban működő gyártók száma olyan magas, hogy mintavételt kell alkalmazni, a gyártók mintájának kiválasztásakor a Bizottságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie a kkv-k arányát a mintában, különösen sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ipari ágazatok esetében. [Mód. 14]
(18e) A piacvédelmi eszközök hatékonyságának növelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a szakszervezetek az uniós gazdasági ágazattal közösen írásos panaszt nyújthassanak be. [Mód. 92]
(19) Az 1225/2009/EK rendeletet és az 597/2009/EK rendeletet tehát ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1225/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:
-1.A cím helyébe a következő szöveg lép:"
„A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemrőlˮ [Mód. 15]
"
-1a. A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:"
„(11a) Egyre gyakoribb jelenség, hogy harmadik országok beavatkoznak a kereskedelembe azzal a céllal, hogy például exportvám kivetésével vagy kettős árképzés alkalmazásával javítsák a belföldi gyártók helyzetét. Az ilyen beavatkozás a kereskedelem további torzulásához vezet. Ezért az uniós gyártókat nem csupán a dömping károsítja, hanem – az ilyen gyakorlatban részt vevő harmadik országbeli gyártókhoz képest – a kereskedelem további torzulásai is. A munkaügyi és környezetvédelmi előírások eltérő színvonala szintén további kereskedelemtorzulásokat okozhat. Ezért az alacsonyabb vám szabályát ilyen esetekben – azaz amikor az exportáló ország elégtelen szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal rendelkezik – nem szabadna alkalmazni. E normák és előírások megfelelő szintjét a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az Unió által is aláírt alapvető egyezményeinek és többoldalú környezetvédelmi megállapodásainak ratifikált szövegei határozzák meg. A kis- és középvállakozásokat (kkv-kat) különösen súlyosan érinti a tisztességes kereskedelem, mivel kis méretük miatt nem tudnak ahhoz alkalmazkodni. Ezért az alacsonyabb vám szabályát nem szabadna alkalmazni akkor, ha a panaszt egy nagyrészt kkv-kból álló ágazat nevében nyújtották be. Az alacsonyabb vám szabályát ugyanakkor minden olyan esetben alkalmazni kellene, amikor a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások egy legkevésbé fejlett ország által a közérdek védelme érdekében hozott szándékos döntés eredményei.ˮ; [Mód. 16]
"
-1b. Az 1. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"
„A dömpingelt termékek valamely tagállam kontinentális talapzatának vagy kizárólagos gazdasági övezetének feltárásával vagy az ottani erőforrások kitermelésével összefüggésben történő használata a hatályos rendelet értelmében behozatalnak minősül, és arra megfelelő vámot vetnek ki, amennyiben kárt okoz az uniós gazdasági ágazat számára.”; [Mód. 17]
"
-1c. Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"
„(4a) E rendelet alkalmazásában a „nyersanyag” kifejezést úgy kell érteni, hogy az egy adott termék bevitele, amely az előállítási költségét meghatározóan befolyásolja.”; [Mód. 18]
"
-1d. Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"
„(4b) Egy nyersanyagot akkor érint strukturális torzulás, amennyiben az ár nem csupán a kínálatot és a keresletet tükröző piaci erők rendes műveletének eredménye. E torzulások harmadik országok részéről érkező interferenciák eredményei, melyek közé tartoznak többek között az exportvámok, az exportkorlátozások, valamint a kettős árképzési rendszerek.”; [Mód. 19]
"
-1e. A 2. cikk (7) bekezdése a) pontjának második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„A megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot megalapozott módon, a kiválasztás idején rendelkezésre álló összes megbízható információ figyelembevételével kell kiválasztani. A kiválasztott országnak ezenfelül megfelelő szintű szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal kell rendelkeznie; a megfelelő szint meghatározása annak alapján történik, hogy a harmadik ország ratifikálta és ténylegesen végrehajtja-e azokat a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, valamint azok jegyzőkönyveit, amelyeknek az Unió valamely adott időpontban részes fele, illetve az ILO I. mellékletben felsorolt egyezményeit. A határidőket szintén figyelembe kell venni; ha mód van rá, olyan, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztani, amely ugyanazon vizsgálat alá esik.ˮ; [Mód. 70 és 86]
"
1. A 4. cikk (1) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:"
„(1) E rendelet alkalmazásában az „uniós gazdasági ágazat” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az a hasonló termékek uniós termelőinek összességére vagy közülük azokra vonatkozik, akiknek együttes termelése az érintett termék teljes uniós termelésének jelentős hányadát teszi ki, kivéve:”;
"
1a. Az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„A (6) bekezdésben szabályozottak kivételével, az állítólagos dömping fennállásának, mértékének és hatásának megállapítására irányuló vizsgálatot bármely természetes vagy jogi személy vagy a közösségi az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli panaszára kell megindítani. Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat, valamely természetes vagy jogi személy vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint a szakszervezetek közös panaszt is benyújthatnak.”; [Mód. 87 és 90]
"
1b. Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"
„(1a) A Bizottság egy kkv-segélyszolgálat révén megkönnyíti az eszközhöz való hozzáférést a dömpingellenes ügyekkel összefüggésben a sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ipari ágazatok számára.
A kkv-segélyszolgálat feladata, hogy növelje az eszközzel kapcsolatos tudatosságot, valamint tájékoztatással és magyarázattal szolgáljon a jogi esetekről, és a panaszok benyújtásának, illetve a dömpinget és a kárt igazoló bizonyítékok hatékonyabb ismertetésének módjáról.
A kkv-segélyszolgálat rendelkezésre bocsátja a jogosultság meghatározására és statisztikai célokra szolgáló egységes űrlapokat és kérdőíveket.
A vizsgálat megindítása után a kkv-segélyszolgálat felveszi a kapcsolatot az eljárás megindításával valószínűsíthetően érintett kkv-kkal és azok társulásaival, és tájékoztatja őket az érdekelt félként történő bejelentkezés vonatkozó határideiről.
A kkv-segélyszolgálat segítséget nyújt a kérdőívek kitöltése kapcsán felmerülő kérdésekben, amelynek során az 5. cikk (6) bekezdése alapján megindított vizsgálatok tekintetében külön figyelmet fordít a kkv-k kérdéseire. A lehetőségekhez mérten igyekszik a nyelvi akadályokból eredő terheket csökkenteni.
Amennyiben a kkv-k meggyőző bizonyítékkal igazolják a dömpinget, a kkv-segélyszolgálat a 14. cikk (6) bekezdésével összhangban a kkv-k rendelkezésére bocsátja az érintett termék behozatali mennyiségének és értékének alakulásával kapcsolatos információkat.
A kkv-segélyszolgálat ezen túlmenően útmutatást nyújt a meghallgató tisztviselővel és a nemzeti vámhatóságokkal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás további lehetőségeiről. A kkv-segélyszolgálat azokról a lehetőségekről és feltételekről is tájékoztatja a kkv-kat, amelyek mellett kérhetik az intézkedések felülvizsgálatát és a kifizetett dömpingellenes vámok visszatérítését.”;[Mód. 20]
"
1c. Az 5. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"
„A Bizottság a kkv-segélyszolgálat támogatása révén elősegíti e küszöbértékek elérését a sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ipari ágazatok számára.”; [Mód. 21]
"
1d. A 5. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(6) Amennyiben rendkívüli körülmények miatt − elsősorban a sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ipari ágazatok esetében − a Bizottság a közösségi gazdasági ágazat helyett és nevében vizsgálat megindítására irányuló írásos panasz benyújtása nélkül kezdeményezi vizsgálat megindítását, az ilyen kezdeményezést megfelelő indokokkal kell alátámasztani a (2) bekezdésben előírtak szerint az okozott sérelmet és az okozati összefüggést igazoló bizonyítékokkal.”; [Mód. 22]
"
1e. A 6. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(9) Az 5. cikk (9) bekezdése szerint kezdeményezett eljárások keretében végrehajtandó vizsgálatot legfeljebb a vizsgálat megindításától számított 9 hónapon belül le kell folytatni, és le kell zárni. A vizsgálatot azonban, a kötelezettségvállalásról szóló 8. cikk alapján tett ténymegállapításoknak vagy a végleges intézkedésekről szóló 9. cikk alapján tett ténymegállapításoknak megfelelően, az eljárás megindításától számított egy éven belül minden esetben be kell fejezni. A vizsgálati időszakoknak lehetőség szerint és különösen a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból álló ágazatok esetében egybe kell esniük a pénzügyi évvel.”; [Mód. 23]
"
2. A 6. cikk szövege az alábbi bekezdésekkel egészül ki:"
„(10) Az 5. cikk (6) bekezdése alapján indított eljárásokban a hasonló termék uniós gyártói kötelesek együttműködni gyártóinak – a kis- és mikroméretű uniós gyártók kivételével – lehetőség szerint együtt kell működniük.; [Mód. 24]
(10a)
A Bizottság valamennyi érdekelt fél számára biztosítja az információkhoz való lehető legjobb hozzáférést, egy olyan információs rendszer elősegítésével, amelynek révén az érdekelt felek értesítést kapnak, ha a vizsgálati ügyiratok új, nem bizalmas jellegű információkkal egészülnek ki. A nem bizalmas jellegű információkat egy internetes alapú platformon keresztül is elérhetővé teszik. [Mód. 25]
(10b)
A Bizottság biztosítja az érdekelt felek eljárási jogainak tényleges gyakorlását, és adott esetben biztosítja az eljárások meghallgató tisztviselő általi pártatlan, tárgyilagos és ésszerű időn belül történő lebonyolítását. [Mód. 26]
(10c)
A Bizottság az érdekelt felek kérésére az Unió valamennyi hivatalos nyelvén kiadja a vizsgálatok során használatos kérdőíveket.”; [Mód. 27]
"
3. A 7. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
„(1) Átmeneti vámokat lehet kivetni, ha az 5. cikknek megfelelően eljárás indult, erről értesítést adtak ki, és az 5. cikk (10) bekezdésének megfelelően az érdekelt felek megfelelő lehetőséget kaptak az információik benyújtására és az észrevételeik megtételére, továbbá amennyiben a dömping és az ebből következően az Unió gazdasági ágazatának okozott kár ténye időleges megállapítást nyert, és ha az Unió érdekei beavatkozást kívánnak meg a kár megelőzése céljából. Az ideiglenes vámot az eljárás kezdeményezésének napjától számított legalább 60 napos időszak eltelte után, de legfeljebb az eljárás kezdeményezésének napjától számított hat hónapon belül ki kell vetni.ˮ; [Mód. 28]
"
a) az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:"
„Attól az időponttól számítva, hogy az érdekelt felek számára megküldték a 19a. cikk szerinti tájékoztatást, két hétig nem alkalmazhatók átmeneti vámok. E tájékoztatás nyújtása a Bizottság által meghozható döntéseket nem befolyásolja.”[Mód. 29]
"
b) a (2) bekezdés szövege helyébe a következő szöveg lép:"
„(2) Az átmeneti dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg az ideiglenesen megállapított dömpingkülönbözetet, dealacsonyabbnak kell lennie a különbözetnél, ha az alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot érő kár elhárításához.
Ilyen alacsonyabb vámot az alábbiak esetén nem lehet alkalmazni:
a)
megállapítást nyert, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban többek között az árakkal, a költségekkel és a ráfordításokkal, ezen belül például a nyersanyagokkal vagy az energiával, továbbá a kutatással, a munkavégzéssel, a termeléssel, az értékesítésekkel és a beruházásokkal, az árfolyammal és a tisztességes kereskedelemfinanszírozási feltételekkel kapcsolatos strukturális torzulások állnak fennvagy ezeket érintő jelentős állami beavatkozások történnek;
b)
az exportáló ország nem rendelkezik megfelelő szintű szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal; a megfelelő szint meghatározása annak alapján történik, hogy a harmadik ország ratifikálta és ténylegesen végrehajtja-e azokat a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, valamint azok jegyzőkönyveit, amelyeknek az Unió valamely adott időpontban részes fele, illetve az ILO Ia. mellékletben felsorolt egyezményeit;
c)
a panaszos egy sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazat képviselője;
d)
szubvencióellenes vizsgálat legalább ideiglenesen megállapította, hogy az exportáló ország egy vagy több támogatást nyújt az érintett termék exportáló gyártóinak.
Ezt az alacsonyabb összegű vámot ugyanakkor minden olyan esetben biztosítani kell, amikor az érintett termék tekintetében megállapítást nyert, hogy az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, és ez az ország a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* IV. melléklete szerinti legkevésbé fejlett ország.
____________________
* Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25-i) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.”; [Mód. 30]
"
3a. A 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(1) Abban az esetben, ha sor került a dömping és a kár előzetes megállapítására, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott egyedi konzultációt követően elfogadhatja az exportőr megfelelő önkéntes kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az árait felülvizsgálja vagy a dömpingáron történő kivitelt leállítja, feltéve, hogy e kötelezettségvállalások nyomán a dömping káros hatása ténylegesen megszűnik. Ilyen esetben, és ameddig a kötelezettségvállalás fennáll, a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban a Bizottság által kivetett ideiglenes vámok, vagy a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban a Tanács által kivetett végleges vámok – a körülményektől függően – nem alkalmazandók a Bizottságnak a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló határozatában és annak módosításaiban említett vállalkozások által előállított érintett termék behozatalára. Az ilyen kötelezettségvállalások alapján való árnövekedés nem lehet magasabb, mint ami a dömpingkülönbözet megszüntetéséhez szükséges, és alacsonyabbnak kell lennie, mint a dömpingkülönbözet, ha az ilyen növekedés az uniós gazdasági ágazatot ért kár elhárításához elegendő, kivéve ha a Bizottság ideiglenes vagy állandó vámok kivetése során úgy határozott, hogy nem alkalmazza az ilyen alacsonyabb összegű vámot.”; [Mód. 31]
"
3b. A 8. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(4) A kötelezettségvállalások megtételére javaslatot benyújtó felektől meg kell követelni, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatosan terjesszék elő a vonatkozó információk nem bizalmas jellegű, érdemi változatát, hogy azokat vizsgálat lefolytatása céljából az érdekelt felek, valamint az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére lehessen bocsátani. A 19. cikk szerinti bizalmas információk védelmére kellő figyelemmel a feleknek a lehető legtöbb információt nyilvánosságra kell hozniuk a kötelezettségvállalás tartalmára és jellegére vonatkozólag. Ezenfelül a Bizottság a kötelezettségvállalás elfogadását megelőzően konzultációt folytat az uniós gazdasági ágazattal a kötelezettségvállalás főbb jellemzőiről.”; [Mód. 32]
"
4. A 9. cikk a következőképpen módosul:
a) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
„(3) Az 5. cikk (9) bekezdésének megfelelően megindított eljárások esetében a kárt rendszerint akkor kell elhanyagolhatónak tekinteni, ha az érintett behozatal az 5. cikk (7) bekezdésében meghatározott mennyiségnél kevesebb. Ugyanezen eljárások tekintetében az eljárást azonnal meg kell szüntetni azokban az esetekben, amikor megállapítást nyer, hogy a dömpingkülönbözet (az exportár százalékában kifejezve) 2 %-nál kevesebb.”;
"
b) a (4) bekezdés utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:"
„A dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a megállapított dömpingkülönbözetet.,Amennyiben nem állapították meg, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, a vám összegének a dömpingkülönbözetnélde alacsonyabbnak kell lennie a különbözetnél, ha az ilyen alacsonyabb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot értérő kár elhárításához.
Ilyen alacsonyabb vámot az alábbiak esetén nem lehet alkalmazni:
a)
megállapítást nyert, hogy az érintett termék esetében az exportáló országban többek között az árakkal, a költségekkel és a ráfordításokkal, ezen belül például a nyersanyagokkal vagy az energiával, továbbá a kutatással, a munkavégzéssel, a termeléssel, az értékesítésekkel és a beruházásokkal, az árfolyammal és a tisztességes kereskedelemfinanszírozási feltételekkel kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn vagy ezeket érintő jelentős állami beavatkozások történnek;
b)
az exportáló ország nem rendelkezik megfelelő szintű szociális normákkal és környezetvédelmi előírásokkal; a megfelelő szint meghatározása annak alapján történik, hogy a harmadik ország ratifikálta és ténylegesen végrehajtja-e azokat a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, valamint azok jegyzőkönyveit, amelyeknek az Unió valamely adott időpontban részes fele, illetve az ILO Ia. mellékletben felsorolt egyezményeit;
c)
a panaszos egy sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazat képviselője;
d)
a vizsgálat vagy egy független szubvencióellenes vizsgálat megállapította, hogy az exportáló ország egy vagy több támogatást nyújt az érintett termék exportáló gyártóinak.
Ezt az alacsonyabb összegű vámot ugyanakkor minden olyan esetben biztosítani kell, amikor az érintett termék tekintetében megállapítást nyert, hogy az exportáló országban a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások állnak fenn, és ez az ország a 978/2012/EU rendelet IV. melléklete szerinti legkevésbé fejlett ország. ”; [Mód. 33]
"
5. A 11. cikk a következőképpen módosul:
—a) A (2) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"
„Az intézkedés megszűnésének felülvizsgálatát le kell folytatni, ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra nézve, hogy az intézkedések megszüntetése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. Ennek a valószínűségére utalhat például a folyamatos dömping és károkozás, vagy az, hogy a kár megszűnése részben vagy teljesen az intézkedéseknek köszönhető, továbbá az exportőrök körülményei vagy a piaci viszonyok is jelezhetik a további kárt okozó dömping valószínűségét. Ennek valószínűségét növelhetik az exportáló ország részéről fennálló interferenciák is.ˮ ; [Mód. 77/rev]
"
a) az (5) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: "
„Amennyiben az intézkedés a (2) bekezdés szerinti vizsgálat következtében hatályát veszti, az ezen vizsgálat megindítása időpontját követően beszedett vámot vissza kell téríteni, amennyiben ezt a vám visszafizetésére és elengedésére vonatkozó hatályos uniós vámjogszabályoknak megfelelően kérelmezik a nemzeti vámhatóságoknál, és e hatóságok jóváhagyják a kérelmet. A visszafizetés nem vonja maga után az érintett nemzeti vámhatóságok kamatfizetési kötelezettségét.”[Mód. 35]
"
b) a (9) bekezdést el kell hagyni.
6. A 13. cikk a következőképpen módosul:
a) a (3) bekezdésben a második mondat helyébe a következő szöveg lép:"
„A vizsgálatot a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően bizottsági rendelettel lehet megindítani, amelyben a vámhatóságot is utasítani kell arra, hogy tegye kötelezővé a behozatal nyilvántartásba vételét a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően vagy kérjen biztosítékot.”;
"
b) A (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"
„A 14. cikk (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételt, vagy az intézkedéseket nem kell alkalmazni a behozatalra, ha azt olyan vállalkozás végzi, amely mentességet élvez. A megfelelő bizonyítékkal alátámasztott, mentesség iránti kérelmet a vizsgálat megkezdésére vonatkozó bizottsági rendelet által megállapított határidőn belül kell benyújtani. Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión kívül kerül sor, mentesség adható az érintett termék olyan gyártójának, akinek esetében megállapítást nyer, hogy nem vesz részt az intézkedéseknek az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kijátszásában. Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión belül kerül sor, mentesség adható az olyan importőrnek, aki bizonyítani tudja, hogy nem vesz részt az intézkedéseknek az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kijátszásában.”;
"
6a. A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(3) E rendelet alapján külön rendelkezéseket lehet elfogadni, különösen a származás fogalmának a 2913/92/EGK rendeletben szereplő közös meghatározása vonatkozásában vagy a rendelet 2. cikkével összhangban.”; [Mód. 36]
"
6b. A 14. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"
„(5) A tagállamok tájékoztatását követően a Bizottság a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére utasíthatja, annak érdekében, hogy később ezen importtermékek ellen az intézkedések a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazhatók legyenek. A nyilvántartásba vételi kötelezettséget a gazdasági ágazatnak egy ilyen intézkedés indokoltságát megfelelően bizonyító kérelme után kell az importtermékekre bevezetni. Az importtermékek a Bizottság saját kezdeményezésére is nyilvántartásba vehetők.
Az importtermékeket a vizsgálat megindításának napjától kell nyilvántartásba venni, ha az érintett uniós gazdasági ágazat által benyújtott panasz nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, valamint az intézkedés indokoltságát alátámasztó megfelelő bizonyítékokat tartalmaz.
A nyilvántartásba vételt rendelettel kell bevezetni, amelynek meg kell határoznia az intézkedés célját és, adott esetben, a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Az importtermékekre kilenc hónapnál hosszabb idejű nyilvántartásba vételi kötelezettséget nem lehet megállapítani.” [Mód. 79]
"
6c. A 14. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"
„A tagállamok minden hónapban jelentést terjesztenek a Bizottság elé a vizsgált és az intézkedések hatálya alá eső termékek importforgalmáról és az e rendelet alapján beszedett vámok összegéről.Valamely érintett fél kifejezett és indokolt kérésének átvétele alapján és a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott bizottság véleményét követően a Bizottság úgy dönthet, hogy közli az e termékek behozatali mennyiségére és értékére vonatkozó információkat.”; [Mód. 75]
"
6d. A 14. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"
„(7a) Amennyiben a Bizottság az e rendelet alkalmazásának valamely szempontjához kapcsolódó állandó bizottsági gyakorlat pontosabb ismertetését célzó dokumentumot kíván elfogadni vagy közzétenni, annak elfogadása vagy közzététele előtt konzultál az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, annak érdekében, hogy a dokumentum elfogadására vonatkozólag egyetértésre jussanak. E dokumentumok későbbi módosításaira ugyanezek az eljárási követelmények vonatkoznak. Mindenesetre valamennyi ilyen dokumentumnak teljes körűen összhangban kell lennie e rendelet rendelkezéseivel. Ezek a dokumentumok nem bővíthetik a Bizottságnak az intézkedések elfogadásával kapcsolatos, az Európai Bíróság értelmezése szerinti mérlegelési jogkörét.”; [Mód. 39]
"
7. A 17. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(1) Azokban az esetekben, amikor aza vizsgálatban önkéntesen együttműködő uniós gyártók, az exportőrök vagy importőrök, illetve a termékfajták vagy az ügyletek száma nagy, a vizsgálat a kiválasztás időpontjában rendelkezésre álló információk alapján statisztikailag érvényes minták használatával a felek, termékek vagy ügyletek ésszerű számára korlátozható, vagy arra a legnagyobb reprezentatív termelési, eladási vagy exportmennyiségre korlátozható, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. Sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazatok esetében a felek végleges kiválasztásakor lehetőség szerint figyelembe kell venni az érintett ágazaton belüli súlyukat.”; [Mód. 40]
"
8. A rendelet a következő cikkel egészül ki:"
„19a. cikk
Tájékoztatás ideiglenes intézkedésekről
(1)
Az uniós gyártók, importőrök és exportőrök és az azokat képviselő szervezetek, valamint az exportáló ország képviselői tájékoztatást kérhetnek az átmeneti vámok tervezett kivetéséről. Ez a tájékoztatás írásban kérhető, a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Az érintett felek számára ezt a tájékoztatást legalább két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt kell biztosítani. E tájékoztatás az alábbiakra terjed ki:
a)
a javasolt vámok kizárólag tájékoztató jellegű összefoglalása, valamint
b)
a dömpingkülönbözet és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez elegendő különbözet kiszámításának részletei, kellően figyelembe véve a 19. cikkben meghatározott titoktartási kötelezettségek betartásának szükségességét. A feleknek három munkanap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a számítások pontosságára vonatkozóan észrevételeket tegyenek. [Mód. 41]
(2)
Amennyiben a tervek szerint nem vetnek ki átmeneti vámot, hanem folytatják a vizsgálatot, az érdekelt feleket két héttel az átmeneti vámok kivetésére vonatkozóan a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt tájékoztatják a vámok kivetésének mellőzéséről.”;
"
9. A 21. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(2) Annak érdekében, hogy a hatóságok megfelelő alappal rendelkezzenek ahhoz, hogy minden álláspontot és információt figyelembe tudjanak venni annak eldöntéséhez, hogy az intézkedések bevezetése uniós érdeket szolgál-e vagy sem, az uniós gyártók, az importőrök és ezek képviseleti szervezetei, a reprezentatív felhasználók és a fogyasztói képviseleti szervezetek a dömpingellenes vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül jelentkezhetnek és információkat szolgáltathatnak a Bizottságnak. Ezeket az információkat, illetve ezek megfelelő összefoglalásait az e cikkben meghatározott többi fél rendelkezésére kell bocsátani, és biztosítani kell számukra a jogot, hogy ezekre az információkra válaszolhassanak.”[Mód. 42]
"
9c. A 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"
„(1a) Az ILO új egyezményeinek a valamennyi tagállam általi ratifikálását követően a Bizottság az EUMSZ 290. cikkében ismertetett eljárással összhangban szükség szerint aktualizálja az Ia. mellékletet.”; [Mód. 43]
"
9b. A rendelet a következő cikkel egészül ki:"
„22a. cikk
Jelentés
(1)
Annak érdekében, hogy megkönnyítse a rendelet végrehajtásának az Európai Parlament és a Tanács általi ellenőrzését, a Bizottság – kellő figyelemmel a 19. cikk szerinti bizalmas információk védelmére – a piacvédelmi eszközökről szóló párbeszéd részeként évente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet alkalmazásáról és végrehajtásáról. A jelentés tartalmazza az ideiglenes és végleges intézkedések alkalmazásával, a vizsgálatok intézkedések nélküli lezárásával, a kötelezettségvállalásokkal, az újbóli vizsgálatokkal, a felülvizsgálatokkal és az ellenőrző látogatásokkal, valamint a rendelet végrehajtásának felülvizsgálatáért és a rendeletben foglalt kötelezettségek betartásáért felelős különböző intézmények tevékenységeivel kapcsolatos információkat. A jelentés kiterjed az Unióra irányuló piacvédelmi eszközök harmadik országok általi alkalmazására, a kiszabott intézkedések által érintett uniós ágazat helyreállására vonatkozó információkra és a kiszabott intézkedések elleni fellebbezésekre is. Ebbe beletartoznak a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága meghallgató tisztviselőjének és a kkv-segélyszolgálatnak az e rendelet alkalmazására vonatkozó tevékenységei.
(2)
Az Európai Parlament a jelentés Bizottság általi közzétételét követő egy hónapon belül meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának eseti ülésére, hogy ismertessen és magyarázzon meg a rendelet alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő bármely kérdést. A jelentésről állásfoglalás is készülhet.
(3)
A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő benyújtásától számított hat hónapon belül a jelentést nyilvánosságra hozza.”; [Mód. 44]
"
9c. A rendelet a következő melléklettel egészül ki:"
„Ia. melléklet
A 7., 8. és 9. cikkben említett ILO egyezmények
1.
Egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról, 29. sz. (1930)
2.
Egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről, 87. sz. (1948)
3.
Egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról, 98. sz. (1949)
4.
Egyezmény a férfi és női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazása tárgyában, 100. sz. (1951)
5.
Egyezmény a kényszermunka felszámolásáról, 105. sz. (1957)
6.
Egyezmény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről, 111. sz. (1958)
7.
Egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról, 138. sz. (1973)
8.
Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és a felszámolására irányuló azonnali lépésekről, 182. sz. (1999)”; [Mód. 45]
"
2. cikk
Az 597/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:
-1. A cím helyébe a következő szöveg lép:"
„A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemrőlˮ ; [Mód. 46]
"
-1a. A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:"
„(9a) Az Unión belül a kiegyenlíthető támogatásokra főszabályként tilalom vonatkozik az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint. A harmadik országok által nyújtott kiegyenlíthető támogatások így különösen torzítóan hatnak a kereskedelemre. A Bizottság által engedélyezett állami támogatások összegét az idők során folyamatos csökkentő tendencia jellemzi. A szubvencióellenes eszköz esetében tehát az alacsonyabb vám szabályát nem kívánatos a továbbiakban alkalmazni a támogatást nyújtó országból vagy országokból származó behozatalra.ˮ; [Mód. 47]
"
-1b. Az 1. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"
„A támogatott termékek valamely tagállam kontinentális talapzatának vagy kizárólagos gazdasági övezetének feltárásával vagy az ottani erőforrások kitermelésével összefüggésben történő használata a hatályos rendelet értelmében behozatalnak minősül és arra megfelelő vámot vetnek ki, amennyiben kárt okoz az uniós gazdasági ágazat számára.”; [Mód. 48]
"
1. A 9. cikk (1) bekezdésében a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:"
„(1) E rendelet alkalmazásában az „uniós gazdasági ágazat” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az a hasonló termékek uniós termelőinek összességére, vagy közülük azokra vonatkozik, akiknek együttes termelése az érintett termék teljes uniós termelésének jelentős hányadát teszi ki, azzal a kivétellel, hogy:”;
"
1a. A 10. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(1) A (8) bekezdésben szabályozottak kivételével, az állítólagos dömping fennállásának, mértékének és hatásának megállapítására irányuló vizsgálatot bármely természetes vagy jogi személy vagy az uniós gazdasági ágazatnevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezet írásbeli panaszára kell megindítani. Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat, valamely természetes vagy jogi személy vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint a szakszervezetek közös panaszt is benyújthatnak.”; [Mód. 91]
"
1b. A 10. cikk (6) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"
„A Bizottság a kkv-segélyszolgálat támogatása révén elősegíti e küszöbértékek elérését a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból (kkv-kból) álló ipari ágazatok számára.”; [Mód. 94]
"
1c. A 10. cikk (8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(8) Amennyiben rendkívüli körülmények miatt − elsősorban a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból álló ágazatok esetében − a Bizottság a közösségi gazdasági ágazat helyett és nevében vizsgálat megindítására irányuló írásos panasz benyújtása nélkül kezdeményezi vizsgálat megindítását, az ilyen kezdeményezést megfelelő indokokkal kell alátámasztani a (2) bekezdésben előírtak szerint a kiegyenlíthető támogatások létét, az okozott sérelmet és az okozati összefüggést igazoló bizonyítékokkal.”; [Mód. 49]
"
1d. A 11. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(9) A 10. cikk (11) bekezdése szerint kezdeményezett eljárások keretében folytatott vizsgálatot lehetőség szerint legfeljebb 9 hónapon belül be kell fejezni. Az ilyen vizsgálatokat minden körülmények között minden esetben a vizsgálat megindításától számított 10 hónapon belül a kötelezettségvállalások esetében a 13. cikk szerint feltárt eredmények megállapításával, vagy jogerős intézkedés esetében a 15. cikk szerint feltárt eredmények megállapításával le kell folytatni és le kell zárni. A vizsgálati időszakoknak lehetőség szerint, és különösen a sokféle és felaprózott, nagyrészt kis- és középvállalkozásokból álló ágazatok esetében egybe kell esniük a pénzügyi évvel.ˮ; [Mód. 51]
"
2. A 11. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:"
„(11) Az 10. cikk (8) bekezdése alapján indított eljárásokban a hasonló termék uniós gyártói kötelesek együttműködni gyártóinak – a kis- és mikroméretű uniós gyártók kivételével – lehetőség szerint együtt kell működniük. [Mód. 50]
(11a)
A Bizottság egy kkv-segélyszolgálat révén megkönnyíti az eszközhöz való hozzáférést a szubvencióellenes ügyekkel összefüggésben a sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-kból álló ágazatok számára.
A kkv-segélyszolgálat feladata, hogy növelje az eszközzel kapcsolatos tudatosságot, valamint tájékoztatással és magyarázattal szolgáljon a jogi esetekről, és a panaszok benyújtásának, illetve a kiegyenlíthető támogatásokat és a kárt igazoló bizonyítékok hatékonyabb ismertetésének módjáról. A kkv-segélyszolgálat rendelkezésre bocsátja a jogosultság meghatározására és statisztikai célokra szolgáló egységes űrlapokat és kérdőíveket.
A vizsgálat megindítása után a kkv-segélyszolgálat felveszi a kapcsolatot az eljárás megindításával valószínűsíthetően érintett kkv-kkal és azok társulásaival, és tájékoztatja őket az érdekelt félként történő bejelentkezés vonatkozó határideiről.
A kkv-segélyszolgálat segítséget nyújt a kérdőívek kitöltésekor felmerülő kérdésekben, amelynek során a 10. cikk (8) bekezdése alapján megindított vizsgálatok tekintetében külön figyelmet fordít a kkv-k kérdéseire. A lehetőségekhez mérten igyekszik a nyelvi akadályokból eredő terheket csökkenteni.
Amennyiben a kkv-k meggyőző bizonyítékkal igazolják a kiegyenlíthető támogatásokat, a kkv-segélyszolgálat a 24. cikk (6) bekezdésével összhangban a kkv-k rendelkezésére bocsátja az érintett termék behozatali mennyiségének és értékének alakulásával kapcsolatos információkat.
A kkv-segélyszolgálat ezen túlmenően útmutatást nyújt a meghallgató tisztviselővel és a nemzeti vámhatóságokkal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás további lehetőségeiről. A kkv-segélyszolgálat azokról a lehetőségekről és feltételekről is tájékoztatja a kkv-kat, amelyek mellett kérhetik az intézkedések felülvizsgálatát és a kifizetett kiegyenlíthető vámok visszatérítését. [Mód. 52]
(11b)
A Bizottság valamennyi érdekelt fél számára biztosítja az információkhoz való lehető legjobb hozzáférést, egy olyan információs rendszer elősegítésével, amelynek révén az érdekelt felek értesítést kapnak, ha a vizsgálati ügyiratok új, nem bizalmas jellegű információkkal egészülnek ki. A nem bizalmas jellegű információkat egy internetes alapú platformon keresztül is elérhetővé teszik. [Mód. 53]
(11c)
A Bizottság biztosítja az érdekelt felek eljárási jogainak tényleges gyakorlását, és adott esetben biztosítja az eljárások meghallgató tisztviselő általi pártatlan, tárgyilagos és ésszerű időn belül történő lebonyolítását. [Mód. 54]
(11d)
A Bizottság az érdekelt felek kérésére az Unió valamennyi hivatalos nyelvén kiadja a vizsgálatok során használatos kérdőíveket.”; [Mód. 55]
"
3. A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
—a) a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
„Az ideiglenes vámot az eljárás megindításának napjától számított legalább 60 napos időszak eltelte után, de legfeljebb az eljárás megindításának napjától számított hat hónapon belül ki kell vetni.”;[Mód. 56]
"
a) a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
„Az ideiglenes kiegyenlítő vám összege nem haladhatja meg a kiegyenlíthető támogatások ideiglenesen megállapított teljes összegét.”;
"
b) a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"
„Attól az időponttól számítva, hogy az érdekelt felek számára megküldték a 29a. cikk szerinti tájékoztatást, két hétig nem alkalmazhatók ideiglenes vámok.” E tájékoztatás nyújtása a Bizottság által meghozható döntéseket nem befolyásolja.” [Mód. 57]
"
3a. A 13. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(1) Abban az esetben, ha a támogatás és a kár fennállását előzetesen megállapították, a Bizottság elfogadhatja a megfelelő az önkéntes kötelezettségvállalást, amely alapján:
a)
a származási ország és/vagy exportáló ország vállalja a támogatás felszámolását vagy korlátozását, vagy a támogatás hatásaival kapcsolatosan egyéb intézkedéseket tesz; vagy
b)
az exportőr vállalja, hogy árait felülvizsgálja vagy a kérdéses területre történő kivitelt leállítja mindaddig, amíg az ilyen kivitel kiegyenlíthető támogatást élvez, feltéve, hogy ennek köszönhetően a tanácsadó bizottsággal folytatott egyedi konzultációt követően a Bizottság megállapíthassa megállapította, hogy ezzel a támogatás káros hatása megszűnik.
Ilyen esetben, és ameddig a kötelezettségvállalás fennáll, a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által kivetett ideiglenes vámok, vagy a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban a Tanács által kivetett végleges vámok – a körülményektől függően – nem alkalmazandók a Bizottságnak a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló határozatában és annak módosításaiban említett vállalkozások által előállított érintett termék behozatalára.
Az alacsonyabb vám szabályát a szubvencióellenes eljárások keretében tett ilyen kötelezettségvállalások értelmében elfogadott árakra nem kell alkalmazni.”; [Mód. 58]
"
3b. A 13. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(4) A kötelezettségvállalást felajánló felek kötelesek kötelezettségvállalásuk egy nem bizalmas, érdemi változatát rendelkezésre bocsátani abból a célból, hogy a az a vizsgálatban érdekelt felek, az Európai Parlament és a Tanács számára hozzáférhető legyen. A 29. cikk szerinti bizalmas információk védelmére kellő figyelemmel a feleknek a lehető legtöbb információt nyilvánosságra kell hozniuk a kötelezettségvállalás tartalmára és jellegére vonatkozólag. Ezenfelül a Bizottság a kötelezettségvállalás elfogadását megelőzően konzultációt folytat az uniós gazdasági ágazattal a kötelezettségvállalás főbb jellemzőiről.”; [Mód. 59]
"
4. A 14. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(5) A kiegyenlíthető támogatások összege akkor tekintendő de minimis értékűnek, ha az kisebb, mint a behozatal értékének 1 %-a, kivéve ha a vizsgálatok fejlődő országokból származó behozatallal kapcsolatosak, ilyen esetekben a de minimis küszöbérték 2 %.”;
"
5. A 15. cikk (1) bekezdésében az utolsó albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
„A kiegyenlítő vám összege nem haladhatja meg a kiegyenlíthető támogatások megállapított összegét.”;
"
6. A 22. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: "
„Amennyiben az intézkedés a 18. cikk szerinti vizsgálat során hatályát veszti, az ezen vizsgálat megindítása időpontját követően beszedett vámot vissza kell téríteni. A visszatérítést a nemzeti vámhatóságoktól kell kérelmezni a vonatkozó uniós vámjogszabályokkal összhangban.”[Mód. 60]
"
b) a (6) bekezdést el kell hagyni.
7. A 23. cikk a következőképpen módosul:
a) a (4) bekezdés második mondatában a „lehet” szó második előfordulása helyébe a „kell” szó lép.
b) a (6) bekezdésben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
„Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión kívül kerül sor, mentesség adható az érintett termék olyan gyártójának, akinek esetében megállapítást nyer, hogy nem vesz részt az intézkedések (3) bekezdés szerinti kijátszásában.”;
"
c) a (6) bekezdésben a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"
„Amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión belül kerül sor, mentesség adható mentesség adható az olyan importőrnek, aki bizonyítani tudja, hogy nem vesz részt az intézkedéseknek a (3) bekezdés szerinti kijátszásában.”;
"
7a. A 24. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„(3) E rendelet alapján külön rendelkezéseket lehet elfogadni, különösen a származás fogalmának a 2913/92/EGK rendeletben szereplő közös meghatározása vonatkozásában vagy a rendelet 2. cikkével összhangban.”; [Mód. 61]
"
7b. A 24. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"
„(5) A tagállamok tájékoztatását követően a Bizottság a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére utasíthatja, annak érdekében, hogy később ezen importtermékek ellen az intézkedések a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazhatók legyenek. A nyilvántartásba vételi kötelezettséget az uniós gazdasági ágazatnak egy ilyen intézkedés indokoltságát megfelelően bizonyító kérelme után kell az importtermékekre bevezetni. Az importtermékek a Bizottság saját kezdeményezésére is nyilvántartásba vehetők.
A behozatal nyilvántartásba vétel teljesítésétől tehető függővé miután a közösségi gazdasági ágazat az ezen intézkedést megfelelően alátámasztó bizonyítékkal ellátott kérelmet nyújtott be.Az import termékeket a Bizottság saját kezdeményezésére is nyilvántartásba lehet venni.
Az importtermékeket a vizsgálat megindításának napjától kell nyilvántartásba venni, ha az érintett uniós gazdasági ágazat által benyújtott panasz nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, valamint az intézkedés indokoltságát alátámasztó megfelelő bizonyítékokat tartalmaz.
A nyilvántartásba vételt rendelettel kell bevezetni, amelynek meg kell határoznia az intézkedés célját és, adott esetben, a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Az importtermékekre kilenc hónapnál hosszabb idejű nyilvántartásba vételi kötelezettséget nem lehet megállapítani.”; [Mód. 78]
"
7c. A 24. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"
„(6) A tagállamok minden hónapban jelentést terjesztenek a Bizottság elé a vizsgált és az intézkedések hatálya alá eső termékek importforgalmáról és az e rendelet alapján beszedett vámok összegéről. Valamely érintett fél kifejezett és indokolt kérésének átvétele alapján és a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott bizottság véleményét követően a Bizottság úgy dönthet, hogy közli az e termékek behozatali mennyiségére és értékére vonatkozó információkat.”; [Mód. 76]
"
7d. A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"
„(7a) Amennyiben a Bizottság az e rendelet alkalmazásának valamely szempontjához kapcsolódó állandó bizottsági gyakorlat pontosabb ismertetését célzó dokumentumot kíván elfogadni vagy közzétenni, annak elfogadása vagy közzététele előtt konzultál az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, annak érdekében, hogy a dokumentum elfogadására vonatkozólag egyetértésre jussanak. E dokumentumok későbbi módosításaira ugyanezek az eljárási követelmények vonatkoznak. Mindenesetre valamennyi ilyen dokumentumnak teljes körűen összhangban kell lennie e rendelet rendelkezéseivel. Ezek a dokumentumok nem bővíthetik a Bizottságnak az intézkedések elfogadásával kapcsolatos, az Európai Bíróság értelmezése szerinti mérlegelési jogkörét.”; [Mód. 64]
"
8. A 27. cikk (1) bekezdésének első albekezdésebekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„ (1) Azokban az esetekben, amikor aza vizsgálatban együttműködő uniós gyártók, az exportőrök vagy importőrök, illetve a termékfajták vagy az ügyletek száma nagy, a vizsgálat lefolytatását a következők szerint lehet korlátozni:
a)
az érintett felek, a termékek vagy az ügyletek célszerűen kezelhető számát érintő mintavételek alkalmazásával, amelyek a mintavételhez való kiválasztás időpontjában a rendelkezésre álló adatok alapján statisztikailag értékelhető adatokat adnak; vagy
b)
a rendelkezésre álló idő alatt célszerűen kivizsgálható lehető legnagyobb termelési, értékelési vagy exportálási reprezentatív mennyiség meghatározásával.
Sokféle és felaprózott, nagyrészt kkv-ból álló ipari ágazatok esetében a felek végleges kiválasztásakor lehetőség szerint figyelembe kell venni az érintett ágazaton belüli súlyukat.”; [Mód. 65]
"
9. A 29. cikk után a rendelet a következő cikkel egészül ki:"
„29b. cikk
Tájékoztatás ideiglenes intézkedésekről
1.
Az uniós gyártók, az importőrök és az exportőrök, ezek képviseleti szervezetei, valamint a származási ország és/vagy exportáló ország tájékoztatást kérhetnek az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Ez a tájékoztatás írásban kérhető, a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Az érintett felek számára ezt a tájékoztatást legalább két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt kell biztosítani.
E tájékoztatás az alábbiakra terjed ki:
a)
a javasolt vámok kizárólag tájékoztató jellegű összefoglalása, valamint
b)
a támogatási különbözet és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez elegendő különbözet kiszámításának részletei, kellően figyelembe véve a 29. cikkben meghatározott titoktartási kötelezettségek betartásának szükségességét. A feleknek három munkanap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a számítások pontosságára vonatkozóan észrevételeket tegyenek.
2.
Amennyiben a tervek szerint nem vetnek ki ideiglenes vámot, hanem folytatják a vizsgálatot, az érdekelt feleket két héttel az ideiglenes vámok kivetésére vonatkozóan a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt tájékoztatják a vámok kivetésének mellőzéséről.”[Mód. 66]
"
10. A 31. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:"
„2. Annak érdekében, hogy a hatóságok megfelelő alappal rendelkezzenek ahhoz, hogy minden álláspontot és információt figyelembe tudjanak venni annak eldöntéséhez, hogy az intézkedések bevezetése uniós érdeket szolgál-e vagy sem, az uniós gyártók, az importőrök és ezek képviseleti szervezetei, a reprezentatív felhasználók és a fogyasztói képviseleti szervezetek a szubvencióellenes vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül jelentkezhetnek és információkat szolgáltathatnak a Bizottságnak. Ezeket az információkat vagy ezek megfelelő összefoglalásait az e bekezdésben említett többi fél rendelkezésére kell bocsátani, és biztosítani kell számukra a jogot, hogy ezekre az információkra válaszolhassanak.”[Mód. 67]
"
10a. A rendelet a következő cikkel egészül ki:"
„33a. cikk
Jelentés
(1)
Annak érdekében, hogy megkönnyítse a rendelet végrehajtásának az Európai Parlament és a Tanács általi ellenőrzését, a Bizottság – kellő figyelemmel a 19. cikk szerinti bizalmas információk védelmére – a piacvédelmi eszközökről szóló párbeszéd részeként évente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet alkalmazásáról és végrehajtásáról. A jelentés tartalmazza az ideiglenes és végleges intézkedések alkalmazásával, a vizsgálatok intézkedések nélküli lezárásával, a kötelezettségvállalásokkal, az újbóli vizsgálatokkal, a felülvizsgálatokkal és az ellenőrző látogatásokkal, valamint a rendelet végrehajtásának felülvizsgálatáért és a rendeletben foglalt kötelezettségek betartásáért felelős különböző intézmények tevékenységeivel kapcsolatos információkat. A jelentés kiterjed az Unióra irányuló piacvédelmi eszközök harmadik országok általi alkalmazására, a kiszabott intézkedések által érintett uniós ágazat helyreállására vonatkozó információkra és a kiszabott intézkedések elleni fellebbezésekre is. Ebbe beletartoznak a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága meghallgató tisztviselőjének és a kkv-segélyszolgálatnak az e rendelet alkalmazására vonatkozó tevékenységei.
(2)
Az Európai Parlament a jelentés Bizottság általi közzétételét követő egy hónapon belül meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának eseti ülésére, hogy ismertessen és magyarázzon meg a rendelet alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő bármely kérdést. A jelentésről állásfoglalás is készülhet.
(3)
A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő benyújtásától számított hat hónapon belül a jelentést nyilvánosságra hozza.” .[Mód. 68]
"
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az 1225/2009/EK rendelettel és az 597/2009/EK rendelettel ...-ig(5)egységes szerkezetbe kell foglalni. [Mód. 69]
4. cikk
E rendelet hatálya alá tartozik az összes olyan vizsgálat, amelyre vonatkozóan a vizsgálat megindításáról szóló, az 597/2009/EK rendelet 10. cikkének (11) bekezdése, illetve az 1225/2009/EK rendelet 5. cikkének (9) bekezdése szerinti értesítést e rendelet hatálybalépésének időpontját követően tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).
A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.).
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0499 – C7-0288/2012 – 2012/0237(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0499),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 224. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0288/2012),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a Számvevőszék 2013. február 7-i véleményére(1),
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. február 13-i véleményére(2),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2013. január 31-i véleményére(3),
– tekintettel az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK rendelet alkalmazásáról szóló 2011. április 6-i állásfoglalására(4),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 5-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0140/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1141/2014/EU, Euratom rendelet.)
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek az európai parlamenti pártok finanszírozása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0712 – C7-0393/2012 – 2012/0336(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0712),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 322. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0393/2012),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Számvevőszék 2013. február 7-i véleményére(1),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 31-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A7-0200/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek az európai politikai pártok finanszírozása tekintetében történő módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 1142/2014/EU, Euratom rendelet.)
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0639 – C7-0303/2013 – 2013/0313(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0639),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 322. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamentnek (C7–0303/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a Számvevőszék 2013. december 3-i véleményére(1),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 28-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7‑0108/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. jóváhagyja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát;
3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló .../2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 547/2014/EU, Euratom rendelet.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
Együttes nyilatkozat a közös vállalkozások tekintetében a költségvetési rendelet 209. cikkével összhangban, külön-külön adandó felmentésről
1. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodik abban, hogy annak érdekében, hogy a közös vállalkozások élni tudjanak a köz- és magánszféra közötti partnerségi jellegükből fakadóan számukra előnyösebb pénzügyi szabályzat adta lehetőségekkel, ezeket a közös vállalkozásokat a költségvetési rendelet 209. cikke szerint kell létrehozni.
Mindazonáltal abban is megállapodnak, hogy:
– a közös vállalkozások sajátos jellegére és jelenlegi státuszára való tekintettel, valamint annak érdekében, hogy biztosított legyen a hetedik keretprogram folytonossága, a közös vállalkozások vonatkozásában a Tanács ajánlására az Európai Parlament továbbra is külön-külön adja meg a felmentvényt. Ennek megfelelően a Horizont 2020 keretprogram keretében alapítandó közös vállalkozásokat létrehozó jogi aktusokat ki kell egészíteni a költségvetési rendelet 209. cikkétől való eltérésről szóló külön rendelkezésekkel. Ezek az eltérések tartalmazni fogják a külön-külön megadandó felmentvényre való hivatkozást, valamint tartalmazni fogják a szükségessé váló esetleges további kiigazításokat.
– Annak érdekében, hogy a közös vállalkozások azonnal élni tudjanak az új pénzügyi keret által bevezetett egyszerűsítésekkel, hatályba kell lépnie a köz- és magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó, a költségvetési rendelet 209. cikke szerinti pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek.
2. Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság:
– gondoskodni fog arról, hogy a közös vállalkozások pénzügyi szabályzata tartalmazza a köz- és magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó pénzügyiszabályzat-mintától való eltéréseket és ezzel tükrözze, hogy a közös vállalkozásokat létrehozó jogi aktusok a felmentvény külön-külön történő megadására vonatkozó rendelkezéssel egészültek ki;
– szándékában áll az, hogy a költségvetési rendelet soron következő felülvizsgálata során megteszi a költségvetési rendelet 209. cikkének és 60. cikke (7) bekezdésének vonatkozó módosítására irányuló javaslatot.
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a tengeri szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és ellenőrzéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0480 – C7-0201/2013 – 2013/0224(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0480),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0201/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 16-i véleményére(1),
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0080/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra a tengeri szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátások monitorozásáról, üvegházhatású gázok kibocsátásánaknyomon követéséről, jelentéséről és ellenőrzéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel [Mód. 1]
(1) Az éghajlatváltozásra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó csomag(5) – amely a gazdaság valamennyi ágazatát, beleértve a nemzetközi tengeri hajózást is, felhívta arra, hogy járuljon hozzá e kibocsátás-csökkentési célok eléréséhez – egyértelműen felhatalmaz: „…abban az esetben, ha 2011. december 31-ig a tagállamok nem fogadnak el olyan, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretein belüli nemzetközi megállapodást, amelynek csökkentési célkitűzései között szerepelnek a nemzetközi tengeri kibocsátások, vagy a Közösség nem fogad el ilyen jellegű megállapodást az UNFCCC-n keresztül, a Bizottságnak 2013-as hatálybalépési célkitűzéssel javaslatot kell tennie arra, hogy a nemzetközi tengeri kibocsátások a harmonizált módszerekkel összhangban bekerüljenek a Közösség csökkentési kötelezettségvállalásai közé. Ez a javaslat a minimálisra csökkenti a Közösség versenyképességét érintő hatásokat, figyelembe véve a lehetséges környezeti előnyöket.”
(1a) A tengeri közlekedés a szén-dioxid-kibocsátás, illetve más anyagok – köztük a nitrogén-oxidok (NOx), a kén-oxidok (SOx), a metán (CH4), a szálló por és a feketeszén – kibocsátása miatt hatással bír a világ éghajlatára és a levegő minőségére. [Mód. 2]
(1b) A nemzetközi tengeri szállítás továbbra is az egyetlen olyan szállítási mód, amely nem szerepel az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások között. Az e rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat szerint a nemzetközi tengeri hajózásból eredő uniós szén-dioxid-kibocsátások aránya 1990 és 2007 között 48%-kal nőtt. [Mód. 3]
(1c) Mivel a tengeri közlekedés által a globális éghajlatra gyakorolt nem szén-dioxid okozta hatásra vonatkozó tudományos ismeretek köre gyorsan bővül, e rendelet keretében rendszeres időközönként újra kell értékelni e hatást. A Bizottság – az értékelése alapján és tekintettel a szén-dioxidtól eltérő gázok által okozott, éghajlatváltozással kapcsolatos emberi eredetű kibocsátásokra vonatkozó átfogó megközelítésről szóló, 2011. szeptember 14-i európai parlamenti állásfoglalásra – az említett kibocsátások csökkentése érdekében elemzi a szakpolitikákra és intézkedésekre gyakorolt hatásokat. [Mód. 4]
(1d) A Bizottságnak az üvegházhatású gázok és légszennyező anyagok kibocsátását eredményező és az e rendeletben nem szereplő egyéb tevékenységek – azaz a halászhajók általi hűtőhasználat –, valamint az üzemanyagok és ömlesztett áruk be- és kirakodásához kapcsolódó párolgási kibocsátások (pl. illékony szerves vegyületek, szálló por) kezelésére irányuló intézkedéseket is meg kell hoznia. [Mód. 5]
(1e) A Bizottság „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához” című, 2011. évi fehér könyve felhív a tengeri szállításból eredő kibocsátások 2050-ig történő, a 2005-ös szinthez képest 40%-os (illetve ha kivitelezhető, akkor 50%-os) csökkentésére, nevezetesen a „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elv alkalmazása révén. [Mód. 6]
(1f) Az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé vezető utak” (2011/2096(INI)) című , 2011. december 15-i európai parlamenti állásfoglalás azt szorgalmazza, hogy uniós szinten egységesen 30%-kal csökkentsék a hajózáshoz kapcsolódó szén-dioxid- és szennyezőanyag-kibocsátást, amihez az energiahatékonysági tervezési mutatóról és a hajózási energiahatékonysági gazdálkodási tervről szóló IMO-megállapodások is hozzá fognak járulni. [Mód. 7]
(2) 2011 júliusában a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) technikai és működési intézkedéseket fogadott el, különösen az új hajókra vonatkozó energiahatékonysági tervezési mutatót (EEDI), és a hajózási energiahatékonysági gazdálkodási tervet (SEEMP), amely az üvegházhatásúgáz-kibocsátás várható növekedésének visszaszorításának terén előrelépést jelent, de önmagában nem eredményezheti a nemzetközi hajózásból származó üvegházhatású gázok jelentős kibocsátáscsökkentését annak érdekében, hogy a további erőfeszítések összhangban álljanak a globális hőmérséklet-emelkedés 2 °C fokra történő korlátozásának célkitűzésével.
(3) Az IMO által szolgáltatott adatok szerint a működési intézkedések bevezetésével és a rendelkezésre álló technológiák alkalmazásával a hajók energiafogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása akár 75 %-kal is csökkenthető lenne; ezen intézkedések jelentős része költséghatékonynak tekinthető – amelyek akár nettó előnyöket is kínálhatnak az ágazat számára –, , mivel a működési és a beruházási költségek megtérülését a csökkenő tüzelőanyag-költségek biztosítják. [Mód. 8]
(4) A hajózásból származó szén-dioxid-kibocsátás uniós szintű csökkentése érdekében a legjobb lehetőség egy piaci alapú intézkedés végrehajtása, mégpedig a kibocsátások beárazása vagy adó bevezetése, amely a hajók tüzelőanyag-fogyasztása alapján kialakított szén-dioxid- kibocsátásátüvegházhatásúgáz-kibocsátást érintő nyomonkövetési, monitorozási, jelentési és ellenőrzési rendszer bevezetése, amibevezetését feltételezi. A kibocsátásokra vonatkozó adatok összegyűjtése első lépése annak a fokozatos megközelítésnek, amelyet e kibocsátások csökkentésének szükségessége indokol, és amely a tengeri szállítási kibocsátásokat be kívánja illeszteni az Európai Unió üvegházhatásúgáz-csökkentési kötelezettségvállalásába. A kibocsátási adatokhoz való nyilvános hozzáférés hozzá fog járulni azon piaci akadályok felszámolásához, amelyek az ágazatból származó kibocsátásokat csökkentő számos költségnegatív intézkedés megkezdését gátolják. [Mód. 9]
(5) Az üvegházhatásúgáz-kibocsátást csökkentő intézkedések elfogadását hátráltatják olyan piaci akadályok, mint például a hajók tüzelőanyag-hatékonyságára vagy a hajók átalakításának technológiáira vonatkozó megbízható információk hiánya, a hajók hatékonyságát növelő beruházások finanszírozásához való hozzáférés hiánya, és az ösztönzők megosztottsága, mert a hajótulajdonosok nem részesülnének a hajóik hatékonyságát növelő beruházások hasznából, mivel a tüzelőanyag-költségeket a hajók üzemeltetői viselik.
(6) Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk eredményei és a nemzetközi partnerekkel folytatott párbeszéd alapján a tengeri szállítási kibocsátásoknak az uniós üvegházhatásúgáz-csökkentési kötelezettségvállalásába történő beillesztésére vonatkozó fokozatos megközelítést első lépésként a tengeri szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátásraüvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó megalapozott MRV-rendszer megvalósításával együtt kell alkalmazni, amit egy későbbi szakaszban követhet új politikai eszközök bevezetése, mégpedig a kibocsátások beárazása vagy adó bevezetése. Ez a módszer minimális költségek mellett segíti elő nemzetközi szinten az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentési célkitűzéseiről szóló megállapodásra vonatkozó jelentős előrehaladást és az e csökkentések elérését célzó további intézkedéseket. [Mód. 10]
(7) Az uniós MRV-rendszer bevezetése a szabályozás nélküli helyzethez képest akár 2 %-os kibocsátás-csökkenést is eredményezhet, a halmozott nettó költségcsökkenés pedig 2030-ig elérheti az 1,2 milliárd EUR-t, mivel a rendszer hozzájárulhat a piaci akadályok felszámolásához., különösen azok tekintetében, amelyek a hajók hatékonyságára vonatkozó információk hiányával kapcsolatosak. A szállítási költségek ilyen csökkenésének ösztönzőleg kell hatnia a nemzetközi kereskedelemre. Továbbá egy megalapozott MRV-rendszer az előfeltétele minden – akár uniós szinten, akár globálisan alkalmazott – piaci alapú intézkedésnek vagy olyan egyéb intézkedéseknek, amelyek célja, hogy megfelelőbb alapot biztosítsanak a „szennyező fizet” elv számára. Tekintettel a hajózás nemzetközi jellegére, a nemzetközi tengeri szállítás kibocsátásainak csökkentésére a legalkalmasabb és leghatékonyabb egy általánosan elfogadott eljárás lenne.hatékonysági előírásnak. A rendszer ezen kívül megbízható adatokat szolgáltat a kibocsátás-csökkentési célkitűzések pontos meghatározásához, valamint ahhoz, hogy értékelhető legyen a karbonszegény gazdaság eléréséhez a tengeri szállítás által nyújtott hozzájárulás terén tapasztalható előrehaladás. [Mód. 11]
(8) A monitorozásnyomon követés szempontjából figyelembe kell venni minden Európai Unión belüli utat, az utolsó nem uniós kikötőből az első uniós kikötőhelyre beérkező összes utat, és minden, uniós kikötőből a következő első nem uniós kikötőhelyre tartó kimenő utat. Az uniós kikötőkben történő szén-dioxid-kibocsátást üvegházhatásúgáz-kibocsátást szintén figyelembe kell venni, beleértve azt is, amikor a hajó a kikötőhelyen található vagy a kikötőn belül mozog, különösen mivel rendelkezésre állnak az ilyen kibocsátások csökkentését vagy elkerülését célzó egyedi intézkedések és alternatív technológiák, például a hajók kikötőhelyen belüli villamosenergia-használatát biztosító infrastruktúrák. Ezeket a szabályokat megkülönböztetésmentes módon kell alkalmazni valamennyi hajó tekintetében, függetlenül attól, hogy milyen lobogó alatt közlekednek. [Mód. 12]
(8a) Tekintettel az üvegházhatásúgáz-kibocsátások földrajzi kiterjedésére és az ezzel együtt járó, a tagállamok joghatóságán kívül eső nyomon követés szükségességére, továbbá a világ minden táján nyilvántartásba vett hajózási társaságok érintettségére, a Bizottságnak kellő időben és megfelelő módon tájékoztatnia kell a harmadik országokat a lehető legszélesebb körű nemzetközi elfogadás biztosítása érdekében. i [Mód. 13]
(9) A javasolt MRV-rendszert rendeleti formában kell megalkotni, figyelemmel a bevezetett rendelkezések összetettségére és technikai jellegének magas szintjére, annak szükségességére, hogy uniószerte egységes szabályokat alkalmazzanak a tengeri szállítás nemzetközi természetének tükrözése érdekében, hiszen számos hajó érkezése várható a különböző tagállamok kikötőibe, továbbá az egész Európai Unióra kiterjedő végrehajtás előmozdítására.
(10) Egy megalapozott, hajóspecifikus uniós MRV-rendszernek az uniós kikötőkből induló és oda beérkező utakon felhasznált tüzelőanyagból származó kibocsátás kiszámításán vagy a valós kibocsátások pontos bejelentésén kell alapulnia, mivel a hajók nagy tartálykapacitása következtében a tüzelőanyag-értékesítési adatok nem képesek a tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó megfelelő becslésekkel szolgálni. [Mód. 14]
(11) Az uniós MRV-rendszernek az éghajlattal összefüggő egyéb vonatkozó információkat is tartalmaznia kell, amely lehetővé teszi a hajók hatékonyságának megállapítását vagy a kibocsátásra vonatkozó fejlesztések hajtóerőinek további elemzését elemzése és annak érdekében, hogy a rendszert. Ez a szabályozási kör az uniós MRV-rendszert összhangba hozzahozzák a hajókra vonatkozó hatékonysági előírások bevezetését célozó nemzetközi kezdeményezésekkel, beleértve a működési intézkedéseket is, és hozzájárulhozzájáruljanak az információhiánnyal összefüggő piaci akadályok felszámolásához. [Mód. 15]
(12) A hajótulajdonosokat és a hajók üzemeltetőit sújtó adminisztratív terhek minimalizálása érdekében, különösen a kis- és középvállalkozásokra tekintettel, valamint az MRV-rendszer haszon-költség arányának optimalizálása céljából, anélkül azonban, hogy veszélyeztetnék azt a célt, hogy a rendszer lefedje a tengeri szállításból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás meghatározó részét, az MRV szabályait csak a nagy kibocsátókra kell alkalmazni. Az uniós kikötőkbe érkező és onnan távozó hajók méretének és kibocsátásnak részletes objektív elemzését követően a Bizottság az 5000 bruttó tonnatartalmat határozta meg küszöbértékként. Az 5000 bruttó tonnatartalom feletti hajók teszik ki az uniós kikötőkbe érkező hajók számának hozzávetőlegesen 55 %-át és körülbelül a kibocsátások 90 %-áért felelősek. Ez a megkülönböztetésmentes küszöbérték biztosítaná azt, hogy a legfontosabb kibocsátókra terjedjen ki a szabályozás. Egy alacsonyabb küszöbérték több adminisztratív teherrel járna, míg egy magasabb küszöbérték korlátozná a kibocsátások lefedését és így a rendszer környezetvédelmi hatékonyságát.
(13) A hajótulajdonosok és a hajók üzemeltetői adminisztratív terheinek további csökkentése érdekében a monitorozási szabályoknak a szén-dioxidra, mint a tengeri szállítás által kibocsátott messze legfontosabb üvegházhatású gázra kell összpontosítania, amely az ágazat teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csaknem 98 %-át teszi ki. [Mód. 17]
(14) A szabályoknak figyelembe kell venniük a fennálló követelményeket és a hajók fedélzetén már rendelkezésre álló adatokat; ezért a hajótulajdonosok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy választhassanak egyet az alábbi négy monitorozási módszer közül: a tartálytér szállítójegyeinek használata, a tartálytérben található tüzelőanyag-tartály figyelemmel kísérése, a vonatkozó tüzelőanyag-égetési folyamatok áramlásmérővel történő ellenőrzése, vagy a közvetlen kibocsátásmérés. A kiválasztott módszert egy hajóspecifikus monitorozási tervben kell dokumentálni és további részletekkel kell szolgálni a módszer alkalmazását illetően.
(15) Bármely olyan társaságot, amely egy hajózási tevékenységet végző hajó teljes jelentési időszaka tekintetében felelősséggel tartozik, felelősnek kell tekinteni az e jelentési időszak alatt felmerülő valamennyi monitorozási és jelentési követelmény vonatkozásában, beleértve egy megfelelően hitelesített kibocsátási jelentés benyújtását is. Tulajdonosváltás esetén az új tulajdonos csak a tulajdonosváltást követően felmerülő monitorozási és jelentési kötelezettségekért felelős. E kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében az új tulajdonosnak meg kell kapnia a legutolsó monitorozási terv egy példányát és adott esetben a megfelelőségi dokumentumot. A tulajdonosváltás a monitorozási terv módosításával is járhat, mert az új hajótulajdonos is választhat a monitorozási módszerek közül.
(16) Az uniós MRV-rendszernek az egyéb üvegházhatású gázokra, éghajlat-befolyásolókra és légszennyező anyagokra e szakaszban nem kell vonatkoznia, megelőzendő a nem kellőképp megbízható és kereskedelmileg nem elérhető mérőberendezések felszerelésének előírását, ami akadályozhatná az uniós MRV-rendszer megvalósítását. MRV-rendszer lehetőséget kínál a hajózási ágazat többi ágazattal összhangban történő szabályozásának biztosításához. [Mód. 18]
(16a) A MARPOL-egyezmény kiterjed az energiahatékonysági tervezési mutató (EEDI) új hajókra való kötelező alkalmazására és a hajózási energiahatékonysági gazdálkodási terveknek (SEEMP) a világ összes flottája tekintetében történő alkalmazására. [Mód. 19]
(17) A hajótulajdonosokra és a hajók üzemeltetőire vonatkozó adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a jelentést és a bejelentett információk közzétételét éves alapon kell megszervezni. Az adatvédelmet a kibocsátások, a tüzelőanyag-fogyasztások és a hatékonysággal kapcsolatos információk közzétételének az éves átlagokra és az összesített adatokra történő korlátozásával kell biztosítani. Az Eurostatról szóló, 2012/504/EU bizottsági határozatnak(6) megfelelően a Bizottság felé jelentett adatokat olyan mértékben kell a statisztikákkal integrálni, amennyire ezek az adatok relevánsak az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele érdekében.
(18) A monitorozásinyomonkövetési tervek és a kibocsátási jelentések pontosságát, továbbá az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét az akkreditált hitelesítők által végzett ellenőrzésnek kell biztosítani. Ezért a kompetenciára vonatkozó követelmények elengedhetetlenek a hitelesítők számára ahhoz, hogy elvégezhessék az e rendelet szerinti ellenőrzési tevékenységeket. A hitelesítők az adatok hitelességét – az ellenőrzés egyszerűsítésének fontos elemeként – úgy ellenőrzik, hogy a bejelentett adatokat összehasonlítják a hajókövetési adatokon és jellemzőkön alapuló becsült adatokkal. Ilyen becsléseket a Bizottság szolgáltathat. A hitelesítők független és szakértelemmel rendelkező olyan természetes vagy jogi személyek lehetnek, akik/amelyek rendelkeznek a termékek forgalmazása tekintetében a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) szerint létrehozott nemzeti akkreditáló testületek által kiadott tanúsítással. [Mód. 20]
(19) A hitelesítő által kibocsátott megfelelőségi dokumentumot a monitorozási, jelentési és ellenőrzési kötelezettségeknek való megfelelőség igazolása érdekében a hajók fedélzetén kell tartani. A hitelesítők kötelesek a Bizottságot tájékoztatni az ilyen dokumentumok kibocsátásáról.
(20) A tengerbiztonsággal kapcsolatos hasonló feladatok terén szerzett tapasztalatai alapján az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek (EMSA) bizonyos feladatok elvégzésével támogatnia kell a Bizottságot.
(21) Az e rendelet rendelkezéseinek be nem tartása szankciók alkalmazását vonja maga után. Az MRV-rendszerrel kapcsolatos kötelezettségek érvényesítése a fennálló eszközökön, nevezetesen a 2009/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) és a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(9), valamint a megfelelőségi dokumentumok kibocsátásáról szóló tájékoztatás alkalmazásával létrehozott eszközökön alapul. A hajó monitorozási és jelentési kötelezettségeknek való megfelelését megerősítő dokumentumot a Bizottságnak fel kell vennie a 2009/16/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében említett bizonyítványok és dokumentumok közé.
(22) A 2009/16/EK irányelv rendelkezik a hajók visszatartásáról abban az esetben, ha hiányoznak azok a bizonyítványok, amelyeket a fedélzeten kell tartani. Amennyiben egy hajó egynél több jelentési időszakban nem teljesítette a monitorozási és jelentési kötelezettségeket, indokolt a kiutasítás lehetőségét biztosítani. Ezt olyan módon kell alkalmazni, hogy az lehetőséget nyújtson a helyzet ésszerű időn belül történő rendezésére.
(23) Az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet(10) módosítani kell annak érdekében, hogy e rendeletnek megfelelően meghatározzák a tagállamok általi tengeri szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátás monitorozására és jelentésére vonatkozó követelményeket.
(24) Az uniós MRV-rendszernek a globális MRV-rendszer megvalósításának modelljeként kell szolgálnia. A globális MRV-rendszer kialakítása azért kívánatos, mert az a szélesebb hatályának köszönhetően hatékonyabb lenne. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak rendszeresen meg kell osztania az e rendelet megvalósítására vonatkozó információkat az IMO-val és más illetékes nemzetközi szervezetekkel, továbbá erre vonatkozó előterjesztéseket kell küldenie az IMO részére. Amennyiben létrejön egy globális MRV-rendszerre vonatkozó megállapodás, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az uniós MRV-rendszert annak érdekében, hogy összhangba hozza azt a globális rendszerrel.
(25) A rendelkezésre álló helyes gyakorlatok és tudományos bizonyítékok felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikke szerinti aktusokat fogadhasson el a hajókról származó szén-dioxid-kibocsátásmonitorozásaüvegházhatásúgáz-kibocsátásnyomon követése és jelentése bizonyos technikai szempontjainak felülvizsgálata, valamint a kibocsátási jelentések ellenőrzése és a hitelesítők akkreditálása további szabályainak meghatározása tárgyában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő, többek között szakértői szintű konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell az alkalmazandó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról. [Mód. 21]
(26) A kibocsátásokra és az éghajlattal kapcsolatos egyéb lényeges információkra vonatkozó, a Bizottság és az érintett államok részére történő összehangolt jelentésre alkalmazott automatizált rendszerek és szabványos elektronikus formanyomtatványok egységes használatának biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(11) foglaltak szerint kell gyakorolni. [Mód. 22]
(27) A javasolt fellépés célját, nevezetesen a hajókból származó szén-dioxid-kibocsátások monitorozását, üvegházhatásúgáz-kibocsátásoknyomon követését, jelentését és ellenőrzését az ilyen kibocsátások csökkentését és az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához” című bizottsági fehér könyvben meghatározott célértékek elérését célzó fokozatos megközelítés első lépéseként, a tengeri szállítás nemzetközi jellegéből adódóan az önállóan fellépő tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, és ezért a fellépés léptéke és hatásai miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók. Az Unió a Szerződés. 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elvvel összhangban fogadhat el intézkedéseket. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 23]
(28) Az MRV-rendszert létrehozó szabályoknak meg kell felelniük a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(12) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(13).
(29) E rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok és az érintett felek kellő idővel rendelkezzenek az első jelentési időszak 2018. január 1-jei kezdete előtt a rendelet hatékony alkalmazásához szükséges intézkedések megtételére.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet szabályozza az Uniós tagállamok joghatósága alatt álló kikötőbe érkező, azon belüli vagy onnan távozó hajók szén-dioxid-kibocsátása,üvegházhatásúgáz-kibocsátása, valamint az éghajlattal kapcsolatos egyéb vonatkozó információk pontos monitorozását, nyomon-követését, jelentését és ellenőrzését annak érdekében, hogy költséghatékony módon ösztönözze a tengeri szállításból származó szén-dioxid-kibocsátás üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését. [Mód. 24]
2. cikk
Hatály
(1) A rendeletet az 5 000 bruttó tonnatartalom feletti hajókra kell alkalmazni az utolsó kikötőhelyről egy tagállami joghatóság alatt álló kikötőbe tartó útjaik során, egy tagállami joghatóság alatt álló kikötőből a következő kikötőhelyre tartó útjaik során, valamint a tagállami joghatóság alatt álló kikötőn belüli kibocsátásaik vonatkozásában.
(2) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni hadihajókra, haditengerészeti segédhajókra, halász- és halfeldolgozó hajókra, kezdetleges építésű fahajókra, mechanikus meghajtás nélküli hajókra és a nem kereskedelmi célra használt, állami hajókra. [Mód. 26]
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
a) „kibocsátás”: a szén-dioxid légkörbe történő kibocsátása a 2. cikkben meghatározott hajók által;
b) „kikötőhely”: az a kikötő, ahol a hajó a rakomány be- vagy kirakodása illetve utasok be- vagy kiszállása céljából megáll, kivéve az olyan megállást, amelynek kizárólagos célja a tüzelőanyag-vételezés, friss készletek beszerzése és/vagy a legénység partraszállása;
c) „társaság”: a 2. cikk értelmében a hajó tulajdonosa a 2. cikk szerint vagy bármely más személy, – mint például az igazgató vagy a hajót személyzet nélkül bérlő személy – aki a hajó tulajdonosától átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét;
d) „bruttó tonnatartalom”: a hajók köbözésére vonatkozó nemzetközi egyezmény (1969) 1. mellékletében foglalt köbözési szabályoknak megfelelően kiszámított bruttó metrikus tonnatartalom;
e) „hitelesítő”: olyan jogi személy, amely ellenőrzési tevékenységet végez, és amelyet a 765/2008/EK rendeletnek és e rendeletnek megfelelően egy nemzeti akkreditáló testület , vagy a hajók kibocsátásának modellezési rendszeréért felelős ügynökség akkreditált; [Mód. 28]
f) „ellenőrzés”: a társaság által továbbított dokumentumok e rendelet követelményeinek történő megfelelőségének értékelése érdekében a hitelesítő által végzett tevékenységek;
g) „az éghajlattal kapcsolatos egyéb vonatkozó információk”: a hajók tüzelőanyag-fogyasztására, fuvarozási tevékenységéretüzelőanyag-fogyasztásából következő szén-dioxid-kibocsátásra, a hajóval megtett távolságra, a hajókkikötőhelyen belüli villamosenergia-hálózatra való csatlakozási lehetőségeire és energiahatékonyságára vonatkozó olyan információk, amelyek lehetővé teszik a kibocsátási tendenciák elemzését és a hajók teljesítményének értékelését meghatározását; [Mód. 29]
h) „kibocsátási tényező”: üvegházhatású gáz átlagos kibocsátása a forrásanyag tevékenységére vonatkozó adatokhoz képest, az égetés során teljes oxidációt és más vegyi reakciók esetében teljes átalakulást feltételezve;
i) „bizonytalanság”: egy mennyiség meghatározásának eredményével összefüggő, százalékban kifejezett paraméter, amely az adott mennyiséghez ésszerűen hozzárendelhető értékek szórását jellemzi – beleértve a szisztematikus és véletlenszerű hibák hatásait is, valamint leírja a szóban forgó értékeknek az átlagérték körüli 95 %-át magában foglaló megbízhatósági intervallumot, figyelembe véve az értékek eloszlásának esetleges aszimmetriáját is;
j) „konzervatív”: egy feltételrendszer meghatározásának olyan módja, amely biztosítja, hogy ne lehessen alulbecsülni az éves kibocsátást vagy túlbecsülni a távolságokat és a szállított rakomány mennyiségét; [Mód. 30]
k) „tonna szén-dioxid”: metrikus tonna szén-dioxid; [Mód. 31]
l) „jelentési időszak”: egy naptári év, amely alatt a kibocsátásokat nyomon kell követni és jelentést kell róluk készíteni;
la) „kikötőben horgonyzó hajó”: az a hajó, amelyet a berakodás, kirakodás valamint az utasok ki- és beszállása idejére biztonságosan kikötnek, vagy lehorgonyoznak az Unió egyik kikötőjében, beleértve azt az időt is, amelyet nem a rakományhoz kapcsolódó műveletekkel töltenek; [Mód. 32]
lb) „jégosztály”: a közigazgatás vagy a közigazgatás által elismert szervezet által a hajóhoz rendelt jelölés, amely jelzi, hogy a hajót a jég borította tengeren történő hajózásra tervezték. [Mód. 33]
II. FEJEZET
MONITOROZÁS ÉS JELENTÉS
1. szakasz
A monitorozás és jelentés alapelvei és módszerei
4. cikk
A monitorozás és jelentés közös alapelvei
(1) A társaságok minden hajó tekintetében kötelesek a 2–6. bekezdéseknek megfelelően nyomon követni és bejelenteni a naptári év jelentéstételi időszak során egy tagállam joghatósága alá tartozó valamennyi kikötőn belül és egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező vagy onnan induló összes út során felhasznált tüzelőanyag mennyiségét és fajtáját. [Mód. 34]
(2) A monitorozásnaknyomon követésnek és a jelentésnek teljesnek kell lennie és ki kell terjednie a tüzelőanyagok elégetéséből származó összes kibocsátásra ki kell terjednie.szén-dioxid kibocsátására, amikor a hajó a tengeren és a kikötőhelyen van. A társaságok a jelentési időszakban megfelelő intézkedéseket tesznek a hiányos adatok előfordulásának megelőzése érdekében. [Mód. 35]
(3) A monitorozását és a jelentésnek összehangoltnak és összehasonlíthatónak kell lennie. A társaságoknak ugyanazokat a monitorozási módszereket és adatkészleteket kell használniuk, a hitelesítő által jóváhagyott változtatásokkal és eltérésekkel.
(4) A társaságok átlátható módon veszik fel, rögzítik, állítják össze, elemzik és dokumentálják a monitorozási adatokat – így a feltevéseket, referenciákat, kibocsátási tényezőket és a tevékenységre vonatkozó adatokat – annak érdekében, hogy a hitelesítő számára lehetővé tegyék a kibocsátás újbóli meghatározását.
(5) A társaságok biztosítják, hogy a kibocsátás meghatározása sem rendszerszerű hiba miatt, sem tudatosan ne legyen pontatlan. A társaságok kötelesek azonosítani és csökkenteni a pontatlanságok esetleges forrásait.
(6) A társaságok a nyomon követendő és jelentendő kibocsátásértékek integritásával kapcsolatban gondoskodnak az elvárható bizonyosság meglétéről.
(6a) A társaságok későbbi nyomonkövetési és jelentéstételi tevékenységük során figyelembe veszik a 13. cikknek megfelelően kiadott ellenőrzési jelentésekben foglalt ajánlásokat. [Mód. 36]
5. cikk
A tengeri szállításból származó kibocsátások monitorozásának és jelentésének módszerei
(1) A 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdései alapján, az 1. mellékletben meghatározott módszerek bármelyike szerint a társaságok az összes 5 000 bruttó tonnatartalom feletti hajóik tekintetében meghatározzák a kibocsátásukat és az éghajlat szempontjából fontos egyéb információkat.
(1a) Abban az esetben, ha a tengeri szállításból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások nyomon követésére irányuló nemzetközi megállapodás jön létre, a Bizottság felülvizsgálja az I. mellékletben szereplő módszereket, és felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el adott esetben a fenti melléklet módosítása vonatkozásában, a vonatkozó tüzelőanyag-égetési folyamatok áramlásmérővel történő ellenőrzésének vagy a közvetlen kibocsátásmérésnek az előírása érdekében. [Mód. 38]
2.SZAKASZ
MONITOROZÁSI TERV
6. cikk
A monitorozási terv tartalma és benyújtása
(1) A társaságok 2017. augusztus 31-ig a hitelesítőknek benyújtanak egy monitorozásinyomonkövetési tervet, amelyben feltüntetik, hogy a kibocsátások és az éghajlat szempontjából fontos egyéb vonatkozó információk monitorozásáranyomonkövetésére és jelentésére az 5 000 bruttó tonnatartalom feletti egyes hajóik tekintetében melyik módszert választották. [Mód. 39]
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, azon hajók tekintetében, amelyek 2018. január 1. után első alkalommal kerülnek e rendelet hatálya alá, a hajót üzemeltető társaság köteles a hitelesítőnek haladéktalanul, de legkésőbb egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötőben történő első kikötésüket követő két hónapon belül benyújtani a monitorozási tervet.
(3) Az (1) bekezdésben említett monitorozási tervnek tartalmaznia kell egy adott hajó monitorozási módszertanának teljes és átlátható dokumentációját, továbbá legalább a következő elemeket:
a) a hajó azonosítója és típusa, beleértve a hajó nevét, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnél (IMO) vezetett azonosítószámát, lajstromozási kikötőjét vagy anyakikötőjét,a hajó jégosztályát és a hajó tulajdonosának nevét;
b) a társaság neve és a kapcsolattartó személy neve, címe, telefon- és faxszáma, valamint e-mail elérhetősége;
c) a hajó fedélzetén találhatókövetkező kibocsátó források leírása, mint például a főgépek, segédgépek, kazánok ás semlegesgáz-generátorok, valamint a felhasználtés az azokhoz kapcsolódó,a hajó fedélzetén található tüzelőanyag-típusok;
i. főgép(ek)
ii. segédgép(ek)
iii. kazán(ok)
iv. semlegesgáz-generátor(ok); [Mód. 41]
d) azon eljárások, rendszerek és felelősségi körök leírása, amelyek arra szolgálnak, hogy az ellenőrzési évbenidőszakban teljes körűen frissítsék a kibocsátó források jegyzékét, és ezáltal gondoskodjanak a hajó kibocsátásának hiánytalan monitorozásárólnyomonkövetéséről és jelentéséről; [Mód. 42]
e) az utak felsorolása teljességének monitorozására használt eljárások leírása;
f) a hajó tüzelőanyag-fogyasztásának monitorozására szolgáló eljárásoknak a leírása, ideértve az alábbiakat:
i. az egyes kibocsátó források tüzelőanyag-fogyasztásának kiszámítására választott, az I. mellékletben felsorolt egyik módszer, amely adott esetben tartalmazza a mérőberendezés leírását is;
ii. a tüzelőanyag-feltöltés és a tüzelőanyag-tartályban lévő tüzelőanyag mérésére szolgáló eljárást, a használt merőeszközök leírását és adott esetben a mérésre vonatkozó információk feljegyzésére, lehívására, továbbítására és tárolására szolgáló eljárásokat;
iii. adott esetben a sűrűség meghatározására kiválasztott módszer;
iv. olyan eljárás, amely biztosítja, hogy a tüzelőanyag méréseivel járó bizonytalanság összességében véve megfeleljen e rendelet követelményeinek, adott esetben utalva a nemzeti jogszabályokra, a fogyasztói szerződésekben lévő záradékokra vagy a tüzelőanyag-szállító pontosságát biztosító szabványokra;
g) az egyes tüzelőanyag-típusokra alkalmazott egyedi kibocsátási tényezők, vagy – alternatív tüzelőanyagok esetében – a kibocsátási tényező meghatározására szolgáló módszer, beleértve a mintavételnél követett módszert, az elemzési módszereket, az igénybe vett laboratóriumok leírását (adott esetben az ISO 17025 tanúsítvány megerősítésével);
h) a járatonkénti tevékenységi adatok meghatározására alkalmazott eljárásoknak a leírása, ideértve az alábbiakat:
i. az út során megtett távolság meghatározására és rögzítésére szolgáló eljárások, felelősségi körök és adatforrások;
ii. adott esetben a szállított rakomány és a szállított utasok számának meghatározására és rögzítésére szolgáló eljárások, felelősségi körök, képletek és adatforrások; [Mód. 43]
iii. a kiindulási és az érkezési kikötő között a tengeren töltött idő meghatározására és rögzítésére szolgáló eljárások, felelősségi körök, képletek és adatforrások;
ha) a jégen történő hajózás során megtett távolság és a hajózással töltött idő meghatározására és rögzítésére szolgáló eljárások, felelősségi körök, képletek és adatforrások; [Mód. 44]
i) a hiányos adatok kiküszöböléséhez szükséges helyettesítő adatok meghatározásához használt módszer leírása;
j) a monitorozási terv utolsó változtatásának időpontja. [Mód. 45]
ja) a korábbi átvizsgálások minden részletét rögzítő átvizsgálási adatrögzítő lap; [Mód. 46]
(4) A társaságok kötelesek a formanyomtatványokon alapuló szabványos monitorozásinyomon követési tervek használatára. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett monitorozásinyomonkövetési tervek formanyomtatványait rögzítő technikai szabályok meghatározására végrehajtási jogi aktusok keretében kerül sor. Ezeket a végrehajtási jo.gi aktusokat a Bizottság az e rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadja el meghatározásaérdekében. E formanyomtatványoknak a lehető legegyszerűbbeknek kell lenniük, és nem járhatnak felesleges bürokráciával.
7. cikk
A monitorozási terv módosításai
A társaságok kötelesek rendszeresen ellenőrizni, hogy a hajó monitorozási terve megfelel-e a hajó jellegének és működésének, továbbá hogy javíthatók-e a monitorozási módszerek.
A társaságnakz alábbi az a)–e) pontokban felsorolt események bármelyike esetén módosítania kell a monitorozási a nyomon követési tervet: A nyomon követési terv módosítására csak az adott események eredményeként bekövetkezett konkrét változások vonatkozásában kerül sor. [Mód. 48]
a) a hajó tulajdonosának változása, a megfelelési bizonyítvány birtokosának vagy a lobogónak a megváltozása; [Mód. 49]
b) új kibocsátás esetén olyan új kibocsátó forrás vagy új tüzelőanyag használata miatt, amelyet még nem tartalmaz a monitorozási terv;
c) új mérőműszer-típusok, mintavételi módszerek és elemzési módszerek használata vagy egyéb okok miatt, amely során az adatok elérhetősége megváltozik, és ezáltal pontosabbá válik a kibocsátás meghatározása;
d) a korábban alkalmazott monitorozási módszerekből származó adatok pontatlansága;
e) a monitorozási terv nem felel meg e rendelet követelményeinek és a hitelesítők a terv módosítását kérik a társaságtól.
A társaságok kötelesek a hitelesítőket haladéktalanul értesíteni a monitorozási terv módosítására vonatkozó bármely javaslatról.
A monitorozási terv bármely jelentős módosításához a hitelesítő értékelése szükséges.
3. szakasz
A KIBOCSÁTÁSOK MONITOROZÁSA ÉS EGYÉB RELEVÁNS INFORMÁCIÓK
8. cikk
A tevékenységek monitorozása a jelentési időszak során
(1) A társaságok kötelesek 2018. január 1-től a 13. cikk (1) bekezdése szerint jóváhagyott monitorozási terv alapján nyomon követni minden egyes hajó kibocsátását utanként és éves alapon, az I. melléklet B. részében meghatározott módszerek közül a megfelelőt alkalmazva és a kibocsátásokat az I. melléklet A. része szerint kiszámítva.
(1a) A nyomon követés felfüggeszthető arra az időtartamra, ameddig a hajót vészhelyzet elhárítására, többek között életmentésre használják. [Mód. 50]
9. cikk
Utankénti alapú monitorozás
A 13. cikk (1) bekezdésének megfelelően jóváhagyott monitorozási terv alapján minden hajó és valamely uniós tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező és onnan induló valamennyi út tekintetében a társaságok kötelesek az I. melléklet A. részének és a II. mellékletnek megfelelően nyomon követni a következő információkat:
a) indulási és érkezési kikötő, továbbá az indulás és az érkezés napját és időpontját;
b) a felhasznált tüzelőanyag mennyisége és kibocsátási tényezője valamennyi felhasznált tüzelőanyag-típus tekintetében, összesen és a kibocsátás-ellenőrzési területen belül és azon kívül felhasznált tüzelőanyag szerint elkülönítve; [Mód. 51]
c) a kibocsátott szén-dioxid;
d) a megtett távolság;
e) a tengeren töltött idő;
f) a szállított rakomány; [Mód. 52]
fa) a II. mellékletben meghatározott energiahatékonyság; i [Mód. 54]
g) a fuvarozási tevékenység. [Mód. 55]
ga) a nyomon követés vészhelyzet, pl. életmentés miatti felfüggesztése időtartamának kezdetét és végét jelölő dátum és időpont, valamint a vészhelyzet ismertetése;i [Mód. 56]
A több uniós kikötőt is útba ejtő mélytengeri szállítás esetében az utazás európai szakaszát egyetlen útnak kell tekinteni. [Mód. 57]
Az első bekezdéstől eltérve a kizárólag az e rendelet hatálya alatt működő és naponta több utat bonyolító hajók mentesülnek a kibocsátás utankénti alapú nyomon követése alól. [Mód. 58]
10. cikk
Éves alapú monitorozás nyomon követés
A 13. cikk (1) bekezdésének megfelelően jóváhagyott monitorozásinyomon követési terv alapján minden hajó és minden naptári év tekintetében a társaság köteles az I. melléklet A. részének és a II. mellékletnek megfelelően nyomon követni a következő paramétereket:
a) a felhasznált tüzelőanyag teljes mennyisége és kibocsátási tényezője valamennyi felhasznált tüzelőanyag-típus tekintetében, összesen és a kibocsátás-ellenőrzési területen belül, illetve azon kívül felhasznált tüzelőanyag szerint elkülönítve;
b) az összes kibocsátott szén-dioxid;
c) összesített kibocsátás a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében a tagállami joghatóság alatt álló kikötők közötti utak során;
d) összesített szén-dioxid-kibocsátáskibocsátás a szén-dioxid tekintetébena tagállami joghatóság alatt álló kikötőkből induló utak során;
e) összesített szén-dioxid-kibocsátás kibocsátás a szén-dioxid tekintetében a tagállami joghatóság alatt álló kikötőkbe érkező utak során;
f) tagállami joghatóság alatt álló kikötőhelyen belül történő szén-dioxid-kibocsátás a szén-dioxid tekintetében vett kibocsátás;
g) az összes megtett távolság;
h) az összes tengeren töltött idő;
i) az összes fuvarozási tevékenység;
j) átlagos energiahatékonyság. [Mód. 59]
4. szakasz
JELENTÉS
11. cikk
A kibocsátási jelentés tartalma
(1) A társaságoknak 2019-től kezdve minden év április 30-ig kell benyújtani a Bizottsághoz és a lobogó szerinti érintett országok hatóságaihoz a felelősségi körükbe tartozó minden egyes hajó tekintetében a teljes jelentési időszakra vonatkozó, a kibocsátásokat és az éghajlattal kapcsolatos egyéb információkat tartalmazó kibocsátási jelentést, amelyet egy hitelesítő a 14. cikkben említett követelmények szerint megfelelőnek minősített.
(2) Tulajdonosváltás esetén az új tulajdonos társaság az érintett hajó feletti felelősség átvételekor köteles gondoskodni arról, hogy a felelősségi körébe tartozó minden egyes hajó a teljes jelentési időszak alatt megfeleljen e rendelet követelményeinek.
(3) A társaságok kötelesek az (1) bekezdésben említett kibocsátási jelentésben feltüntetni a következő információkat:
a) a hajót és a társaságot azonosító adatok, beleértve a következőket:
i. a hajó neve;
ii. IMO-regisztrációs szám;
iii. lajstromozási kikötő vagy anyakikötő,
iiia. a hajó jégosztálya, [Mód. 60]
iv. a hajó minősített technikai hatékonysága (energiahatékonysági tervezési mutató mutatóval, EEDI kifejezve) vagy a becsült mutatóérték (EIV),amennyiben az adott esetben az IMO MEPC.215 (63) határozatának megfelelően hajótípus esetében ez alkalmazandó: [Mód. 61]
v. a hajótulajdonos neve;
vi. a hajótulajdonos címe és székhelye;
vii. a társaság neve (ha eltér a hajótulajdonostól);
viii. a társaság címe és székhelye (ha eltér a hajótulajdonostól);
ix. a kapcsolattartó személy címe, telefon- és faxszáma telefonszáma, valamint e-mail elérhetőségei elérhetősége; [Mód. 62]
b) az alkalmazott monitorozási módszerre és a kapcsolódó bizonytalansági szintre vonatkozó információ;
c) a paraméterek éves monitorozásának eredményei a 10. cikknek megfelelően.
ca) a nyomon követés vészhelyzet és életmentés miatti felfüggesztésének időtartamával kapcsolatos adatok. [Mód. 63]
12. cikk
A kibocsátási jelentés formátuma
(1) A 11. cikkben említett kibocsátási jelentést az adatcsere-formátumok alkalmazásával az automatizált rendszereken keresztül kell benyújtani, beleértve az elektronikus formanyomtatványokat is.
(2) Az (1) bekezdésben említett adatcsere-formátumokat – beleértve az elektronikus formanyomtatványokat is – rögzítő technikai szabályok meghatározására végrehajtási jogi aktusok keretében kerül sor. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a Bizottság az e rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadja el.
III. FEJEZET
ELLENŐRZÉS ÉS AKKREDITÁLÁS
13. cikk
Az ellenőrzési tevékenységek köre és ellenőrzési jelentés
(1) A hitelesítő értékeli a 6. cikkben említett monitorozási terv megfelelőségét a 6. és 7. cikkekben meghatározott követelményeknek. Ha a hitelesítők általi értékelés a monitorozási tervbe beépítendő ajánlásokat tartalmaz, a társaság a jelentési időszak kezdete előtt köteles a monitorozási terv felülvizsgálatára.
(2) A hitelesítő értékeli a kibocsátási jelentés megfelelőségét a 8–11. cikkekben és az I. és II. mellékletben meghatározott követelményeknek.
(3) A hitelesítő különösen azt köteles biztosítani, hogy a kibocsátási jelentésben foglalt kibocsátások és az éghajlattal kapcsolatos egyéb lényeges információk megállapítására a 8., 9. és 10. cikkekkel és a 6. cikkben említett monitorozásinyomon követési tervnek megfelelően kerüljön sor. [Mód. 64]
(4) A hitelesítő azt is biztosítja, hogy a jelentésekben bejelentett kibocsátások és az éghajlattalkapcsolatos egyéb lényeges információk összhangban legyenek megfelelnek az I. és II. mellékleteknek megfelelő egyéb forrásokból kiszámított adatokkal.
(5) Amennyiben az értékelés azt állapítja meg, hogy a kibocsátási jelentés lényegi hibákat, tévedéseket vagy ellentmondásokat tartalmaz, illetve nem felel meg a 11. és 14. cikkekben és az I. mellékletben foglalt követelményeknek, a hitelesítő erről értesíti a társaságot és a felülvizsgált kibocsátási jelentés ismételt benyújtását kéri. A társaság a közölt eltéréseket vagy ellentmondásokat tartalmazó adatokat köteles kijavítani annak érdekében, hogy az ellenőrzési folyamat időben befejeződhessen. A hitelesítő a hitelesítő jelentésében jelzi, hogy a társaság az ellenőrzés során javította-e ezeket az eltéréseket..
(5a) Amikor a hitelesítő a kibocsátások nyomon követését és jelentését tekintve javításra szoruló területeket azonosít a társaság teljesítményében – így többek között a nyomon követés és jelentéstétel fokozott pontosságának és hatékonyságának megvalósítását illetően –, javításokra vonatkozó ajánlásokat is belefoglal az ellenőrzési jelentésbe. [Mód. 65]
14. cikk
A hitelesítőkre vonatkozó általános kötelezettségek és alapelvek
(1) A hitelesítő független az érintett hajó társaságától vagy üzemeltetőjétől és az e rendeletben előírt tevékenységét a köz érdekében folytatja. Ennek érdekében a hitelesítő vagy ugyanazon jogi személy bármely része nem lehet társaság vagy hajó üzemeltetője, társaság tulajdonosa, vagy ezek tulajdona, és a hitelesítő nem állhat a társasággal olyan kapcsolatban, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát.
(2) A 11. cikkben említett kibocsátási jelentés és a társaság által alkalmazott monitorozási eljárások ellenőrzése során a hitelesítő értékeli a monitorozási rendszerek valamint a kibocsátásokkal kapcsolatban jelentett adatok és információk megbízhatóságát, hitelességét és pontosságát, különös tekintettel:
a) a tüzelőanyag-fogyasztásnak az utakhoz történő hozzárendelésére e rendelet körében;
b) a jelentett tüzelőanyag-fogyasztási adatokra és az azzal kapcsolatos mérésekre és számításokra;
c) a kibocsátási tényezők kiválasztására és alkalmazására;
d) a teljes kibocsátás meghatározásához felhasznált számításokra;
e) az energiahatékonyság meghatározásához vezető számításokra;
(3) A hitelesítő csak akkor veszi figyelembe a 11. cikknek megfelelően benyújtott jelentéseket, ha megbízható és hiteles adatok és információk teszik lehetővé a kibocsátások nagyfokú bizonyossággal történő megállapítását, és ha az alábbiak biztosítottak:
a) a jelentett adatok megfelelnek a hajókövetési adatoknak és az olyan jellemzőknek, mint a beépített motor teljesítménye;
b) a jelentett adat ellentmondásoktól mentes, különös tekintettel az éves szinten az egyes hajók által beszerzett összes tüzelőanyag mennyiségének és az e rendelet hatálya alá tartozó utak során felhasznált összes tüzelőanyag mennyiségének összehasonlítására;
c) az adatgyűjtés az alkalmazandó szabályoknak megfelelően történt;
d) a hajó vonatkozó nyilvántartásai hiánytalanok és ellentmondásmentesek.
15. cikk
Ellenőrzési eljárások
(1) A hitelesítő a monitorozási és jelentési folyamathoz kapcsolódó lehetséges kockázatokat úgy azonosítja, hogy a bejelentett kibocsátásokat összehasonlítja a hajókövetési adatokkal és az olyan jellemzőkkel, mint például a beépített motor teljesítményén alapuló becsült adatok. A hitelesítő további elemzéseket végez, ha jelentős eltéréseket talál. [Mód. 66]
(2) A hitelesítő az összes adatforrás és az alkalmazott módszerek felülvizsgálatával azonosítja a különböző számításokhoz kapcsolódó lehetséges kockázatokat.
(3) A hitelesítő figyelembe veszi a társaság által alkalmazott monitorozási módszerek pontosságára vonatkozó bizonytalansági szint csökkentése érdekében alkalmazott hatékony kockázatellenőrzési módszereket.
(4) A társaság köteles a hitelesítő számára átadni minden olyan további információt, amely képessé teszi a ellenőrzési eljárás lefolytatására. A hitelesítő a ellenőrzési eljárás során a jelentett adatok és információk megbízhatóságának meghatározására szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végezhet.
(5) A Bizottság felhatalmazást kap a 24. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az e rendeletben említett ellenőrzési tevékenységek további szabályainak és a hitelesítők akkreditálása módszereinek megállapítása érdekében. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a 14. cikkben meghatározott ellenőrzési alapelveken és a nemzetközileg elfogadott vonatkozó előírásokon alapulnak.
16. cikk
A hitelesítők akkreditálása
(1) A monitorozási terveket és kibocsátási jelentéseket értékelő és a 13. és 17. cikkekben említett ellenőrzési és megfelelőségi dokumentumokat kiállító hitelesítőt az e rendelet hatálya alá eső tevékenységei tekintetében a nemzeti akkreditáló testület a 765/2008/EK rendelet szerint akkreditálja.
(2) Amennyiben e rendelet nem tartalmaz a hitelesítők akkreditálására vonatkozó egyedi rendelkezéseket, a 765/2008/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A Bizottság a hitelesítők akkreditálása módszereinek megállapítása érdekében felhatalmazást kap a 24. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
IV. FEJEZET
MEGFELELŐSÉG ÉS AZ INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELE
17. cikk
A megfelelőségi dokumentum kibocsátása
(1) Amennyiben a 11. cikkben említett kibocsátási jelentés megfelel a 11–15. cikkekben valamint az I. és II. mellékletekben foglalt követelményeknek, a hitelesítő jelentés alapján a hitelesítő megfelelőségi dokumentumot állít ki az érintett hajó részére.
(2) Az (1) bekezdésben említett megfelelőségi dokumentum a következő információkat tartalmazza:
a) a hajó azonosítása (név, IMO-regisztrációs szám és a lajstromozási kikötő vagy anyakikötő);
b) a hajótulajdonos neve, címe és székhelye;
c) a hitelesítő azonosítása;
d) a megfelelőségi dokumentum kibocsátásának időpontja (a lefedett jelentési időszak és az érvényességi ideje).
(3) A megfelelőségi dokumentum a jelentési időszak végét követő 18 hónapig minősül érvényes dokumentumnak.
(4) A hitelesítő köteles késedelem nélkül tájékoztatni a Bizottságot és a lobogó szerinti ország hatóságát bármely megfelelőségi dokumentum kiállításáról és köteles a (2) bekezdésben említett információt a Bizottság által az e rendelet szerinti eljárásnak megfelelően kialakított automatizált rendszerek és teljes adatcsere-formátumok – beleértve az elektronikus formanyomtatványokat is – használatával továbbítani.
(5) A (4) bekezdésben említett adatcsere-formátumokat – beleértve az elektronikus formanyomtatványokat is – rögzítő technikai szabályok meghatározására végrehajtási jogi aktusok keretében kerül sor. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a Bizottság az e rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadja el.
18. cikk
Az érvényes megfelelőségi dokumentum fedélzeten történő tartására vonatkozó kötelezettség
A 2019 június 30-tól uniós tagállam joghatósága alatt álló kikötőbe érkező, ott tartózkodó vagy onnan induló hajók kötelesek a fedélzetükön tartani egy olyan érvényes és a 17. cikk szerint kibocsátott dokumentumot, amely tanúsítja, hogy a hajó megfelel az adott jelentési időszakra vonatkozó jelentési és monitorozási követelményeknek.
19. cikk
A monitorozási és jelentési kötelezettségeknek való megfelelés és az ellenőrzések
(1) A 21. cikk (1) bekezdésének megfelelően közzétett információk alapján minden uniós tagállam köteles biztosítani azt, hogy a lobogója alatt közlekedő hajók megfeleljenek a 8–12. cikkekben meghatározott monitorozási és jelentési előírásoknak.
(2) Minden uniós tagállam köteles gondoskodni arról, hogy a joghatósága alatt álló kikötőkben történő hajóellenőrzések során ellenőrizzék azt is, hogy a 18. cikkben említett megfelelőségi dokumentum megtalálható-e a fedélzeten.
(3) E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, és a 21. cikknek megfelelően közzétett információk alapján minden olyan, uniós tagállam joghatósága alatt álló kikötőbe érkezett hajó tekintetében, amely nem felel meg a 21. cikk (2) bekezdésének j) és k) pontjaiban foglaltaknak, a tagállam köteles ellenőrizni, hogy a 18. cikkben említett megfelelőségi dokumentum a fedélzeten található-e.
(3a) A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló, 2009/16/EK irányelv végrehajtásának nyomon követése érdekében az EMSA által végzett látogatások és ellenőrzések során az ügynökség egyúttal az (1), (2) és (3) bekezdés illetékes tagállami hatóságok részéről történő végrehajtását is nyomon követi, és jelentést tesz a Bizottságnak. [Mód. 67]
20. cikk
Szankciók, információcsere és kiutasítási határozat
(1) A tagállamok határozzák meg a 8–12. cikkekben előírt monitorozásinyomon követési és jelentési kötelezettségek be nem tartására vonatkozó szankciórendszert, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szankciók alkalmazásának biztosítása érdekében. Az előírt szankciók nem lehetnek kevésbé súlyosak, mint azok, amelyeket a nemzeti jogszabályok az üvegházhatásúgáz-kibocsátások tekintetében az üzemeltetők jelentési kötelezettségeinek be nem tartása esetére előírnak, továbbá hatékonynak, arányosnak . A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűnek erejűeknek kell lenniük. A tagállamok 2017. július 1-ig tájékoztatják e rendelkezéseikről a Bizottságot, és az e rendelkezéseket érintő további módosításokról kötelesek a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatni. [Mód. 68]
(2) A tagállamok – biztosítva a monitorozási és jelentési kötelezettségeknek való megfelelést – hatékony információcserét és együttműködést hoznak létre a nemzeti hatóságaik között, vagy adott esetben a szankcionálási eljárásért felelős hatóságaik között. Bármely tagállam által indított nemzeti szankcionálási eljárásról értesíteni kell a Bizottságot, az EMSA, a többi tagállamot és az érintett lobogó szerinti államot.
(3) Azon hajók vonatkozásában, amelyek egynél több jelentési időszak tekintetében megszegik a monitorozási és jelentési előírásokat, a nemzeti kikötői hatóság kiutasítási határozatot hozhat, amelyről értesíti a Bizottságot, az EMSA-t, a többi tagállamot és az érintett lobogó szerinti államot Az ilyen kiutasítási határozat kibocsátásának következményeként az adott hajó belépését bármelyik kikötőbe minden tagállam köteles visszautasítani mindaddig, amíg a társaság nem teljesíti a 8–12. cikkek alapján fennálló monitorozási és jelentési kötelezettségeit és ezt nem igazolja a kiutasítási határozatot hozó nemzeti kikötői hatóság részére benyújtott érvényes megfelelőségi dokumentummal.
21. cikk
Az információ közzététele
(1) A Bizottság minden év június 30-ig közzéteszi a 11. cikknek megfelelően bejelentett éves kibocsátásokat valamint a társaság 11. és 17. cikkekben meghatározott monitorozási és jelentési kötelezettségeinek történő megfelelőségre vonatkozó információkat , tiszteletben tartva a kereskedelmi információ bizalmas jellegét, ezáltal biztosítva a jogos gazdasági érdek 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(14) 3. és 4. cikke szerinti védelmét.. [Mód. 69]
(2) Az (1) bekezdésben említett közzététel a következő információkat tartalmazza:
a) a hajó azonosítása (név, IMO-regisztrációs szám és a lajstromozási kikötő vagy anyakikötő és a hajó jégosztálya); [Mód. 70]
b) a hajótulajdonos azonosítása (a tulajdonos neve, címe és székhelye);
c) a hajó technikai hatékonysága (adott esetbenEEDIvagy EIV amennyiben az adott hajótípus esetében ez alkalmazandó); [Mód. 71]
d) az éves szén-dioxid-kibocsátás;
e) a rendelet hatálya alá eső utak tekintetében az éves összes tüzelőanyag-fogyasztás;
f) a rendelet hatálya alá eső utak során megtett távolságra eső éves átlagos tüzelőanyag-fogyasztás és üvegházhatásúgáz-kibocsátás;
g) a rendelet hatálya alá eső utak során megtett távolságra és a szállított rakományra eső éves átlagos tüzelőanyag-fogyasztás és üvegházhatásúgáz-kibocsátás; [Mód. 73]
h) a rendelet hatálya alá eső utak során évente a tengeren töltött összes idő; [Mód. 74]
i) az alkalmazott monitorozási módszer;
j) a megfelelőségi dokumentum kibocsátásnak és lejáratának időpontja;
k) a kibocsátási jelentést jóváhagyó hitelesítő azonosítása.
(3) A Bizottság éves jelentést tesz közzé a kibocsátásokról és a tengeri szállításból származó, az éghajlattal kapcsolatos egyéb lényeges információkról. [Mód. 75]
(4) Az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(15) alapján az EMSA segíti a Bizottságot az e rendelet 11., 12., 17. és 21. cikkeinek történő megfelelés érdekében végzett munkájában.
V. FEJEZET
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
22. cikk
Nemzetközi együttműködés
(1) A Bizottság e rendelet végrehajtásáról rendszeresen tájékoztatja az IMO-t és az egyéb illetékes nemzetközi testületeket annak érdekében, hogy elősegítse a tengeri szállításból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátások monitorozására, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó nemzetközi szabályok IMO keretében történő fejlesztését.
(2) A Bizottság fenntartja az e rendelet végrehajtására vonatkozó, harmadik országokkal folytatott technikai információcserét, különösen a monitorozási módszerek továbbfejlesztése, a jelentés megszervezése és a kibocsátási jelentések ellenőrzése tekintetében.
(3) Amennyiben nemzetközi megállapodás születik a tengeri szállításból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentését célzó globális intézkedésekről, a Bizottság felülvizsgálja e rendeletet, és szükség esetén javaslatot tesz a rendelet módosítására. biztosítja az IMO által meghatározott, vonatkozó nemzetközi szabályozással való összehangolását. [Mód. 76]
VI. FEJEZET
FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. cikk
A hatáskörök átruházása
A Bizottság az I. és II. mellékletek rendelkezéseinek a rendelkezésre álló és naprakész tudományos eredmények továbbá a hajók fedélzetén elérhető érintett adatok és a figyelembe vétele és e mellékletek IMO által elfogadott vonatkozó nemzetközi szabályok és nemzetközileg elfogadott szabványok figyelembe vételeszabályokkal történő összehangolása céljából történő kiegészítése és módosítása érdekében a nemzetközi rendeleteknek való megfelelés biztosítása, a kibocsátások monitorozásáranyomon követésére szolgáló legpontosabb és leghatékonyabb módszerek azonosítása céljából, továbbá avalamint kibocsátások monitorozásáhoznyomon követéséhez és jelentéséhez kapcsolódóan kért információk pontosságának fejlesztése javítása érdekében a Bizottságotfelhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának jogával ruházzák fel,elfogadására. E felhatalmazást a 24. cikkben meghatározott feltételek mellett ruházzák a Bizottságra, kizárólag, amennyiben az az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeit érinti. [Mód. 77]
24. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A Bizottságnak Bizottság az …(16) követő ötéves időszakra szóló felhatalmazást kap az 5. cikk (1a) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében, valamint a a 15., 16., illetve a 23. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. adottA Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok leteltét megelőzően, akkor a felhatalmazás a 2015. július 1-től kezdődő ötéves időtartamra szól.hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. [Mód. 78]
(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (1a) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében, valamint a 15., 16., illetve a 23. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 79]
(3) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(4) Az 5. cikk (1a) bekezdése, a 6. cikk (4) bekezdése, valamint a 15., a 16., illetve a 23. cikkben foglaltaknak megfelelőencikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követőa nevezett jogi aktusról szóló értesítéstől számított két hónapos határidőn belülidőtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene időtartam leteltéig kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha, illetve ha e határidő lejárta előtt mind az Európai Parlament, mind pedig a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem kívánemel kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam 2két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 80]
25. cikk
Végrehajtási jogi aktusok
(1) A Bizottság munkáját a 93/389/EGK határozat(17) 8. cikke által létrehozott bizottság segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
26. cikk
Az 525/2013/EU rendelet módosítása
Az 525/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. Az 525/2013/EU rendelet 1. cikke a következő h) ponttal egészül ki:"
„h) tengeri hajók üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak monitorozása és jelentése az …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(18) 9. és 10. cikke szerint
2. A szöveg a következő „21a. cikkel” egészül ki:"
21a. cikk
A tengeri szállításból származó kibocsátás bejelentése
(1) „A tagállamok évente (X év) január 15-ig jelentik a Bizottságnak az X-2 évre vonatkozó, tengeri szállításból származó szén-dioxid-kibocsátásukat az …/…//EU rendelet(20)(21) 9. és 10. cikkének megfelelően.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap az [e rendelet 25. cikke] szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a tengeri szállításból származó szén-dioxid-kibocsátások monitorozására és jelentésére vonatkozó követelmények meghatározása céljából az …/…/EU rendelet(22) 9. és 10. cikkének megfelelően, és adott esetben figyelembe véve az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv testületei által elfogadott vonatkozó határozatokat, vagy az előbbiekből származó illetve ezeket követő megállapodásokat, valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében elfogadott határozatokat.
(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a tengeri szállításból származó szén-dioxid-kibocsátásaikról a tagállamok által az …/…/EU rendelet(23) X, 9. és 10. cikkének megfelelően tett beadványok szerkezetének, formátumának és eljárásának meghatározása céljából. Az ilyen végrehajtási aktust a [26. cikk (2) bekezdésében] említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.
(3a) A Bizottság a 7. cikk értelmében és/vagy a …/…/EU rendelet(24)rendeletben előírtaknak megfelelően a tagállamok által szolgáltatott kibocsátási adatok alapján kétévente értékeli a tengeri közlekedés globális éghajlatra gyakorolt összes hatását, ideértve a nem szén-dioxiddal kapcsolatos kibocsátást vagy hatásokat, továbbá a tudományos eredményekre és a tengeri közlekedés adataira való hivatkozás révén javítja ezt az értékelést.” [Mód. 82]
"
3. A 25. cikk (2), (3) és (5) bekezdése a következő hivatkozással egészül ki:"
„21a.”
"
27. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt ...
Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
I. MELLÉKLET
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és az éghajlattal kapcsolatos egyéb információk monitorozásának és jelentésének módszerei
A. A TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁS KISZÁMÍTÁSA (9. cikk)
A tüzelőanyag-fogyasztás kiszámítása során a társaságok a következő képletet alkalmazzák:
Tüzelőanyag-fogyasztás × kibocsátási tényező
A tüzelőanyag-fogyasztás tartalmazza a főgépek, segédgépek, kazánok ás semlegesgáz-generátorok által felhasznált tüzelőanyagot.
A kikötőkben a kikötőhelyen felhasznált tüzelőanyag-fogyasztást külön kell számításba venni.
Főszabályként a tüzelőanyagok kibocsátási tényezőire az alapértékeket kell figyelembe venni, kivéve, ha a társaság úgy dönt, hogy a tartálytér szállítójegyeiben meghatározott tüzelőanyag-minőségi adatokat rögzíti, amelyeket a kénkibocsátásra vonatkozó szabályozásoknak történő megfelelés igazolására használnak.
Az kibocsátási tényezők alapértéke a legutolsó rendelkezésre álló IPCC-értékek szerinti adatok. Ezek az adatok aa 601/2012/EU bizottsági rendelet(25) VI. mellékletéből származtathatók.
A bio-tüzelőanyagok és az alternatív nem fosszilis tüzelőanyagok tekintetében a megfelelő kibocsátási tényezőket kell alkalmazni.
B. A KIBOCSÁTÁSOK MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZEREI
A társaság a monitorozási tervben meghatározza, milyen monitorozási módszert alkalmaz a felelősségi körébe tartozó egyes hajótípusok tüzelőanyag-fogyasztásának kiszámítására, és gondoskodik a kiválasztott módszer következetes alkalmazásáról.
A monitorozás módszerének kiválasztásánál a nagyobb pontosságból származó előnyöknek arányosnak kell lenniük a többletköltségekkel.
Minden egyes út tekintetében a tényleges tüzelőanyag-fogyasztást kell rögzíteni, amelyet az alábbi módszerek valamelyikével kell kiszámítani:
a) a tartálytér szállítójegye és a tüzelőanyag-tartályok időszakos leltárba vétele;
b) a tartálytérben található tüzelőanyag-tartály fedélzeti figyelemmel kísérése;
c) a vonatkozó tüzelőanyag-égetési folyamatok áramlásmérővel történő ellenőrzése;
d) közvetlen kibocsátásmérés.
da) A hajók mozgására vonatkozó információk (AIS) és hajóspecifikus adatok felhasználásával történő modellezés. [Mód. 83]
A hitelesítők által jóváhagyott fenti módszerek bármely kombinációja alkalmazható, ha az összességében növeli a mérés pontosságát. [Mód. 84]
1. A. módszer: a tartálytér szállítójegyei és a tüzelőanyag-tartályok időszakos leltárba vétele
Ez a módszer a tartálytér szállítójegyeiben meghatározott tüzelőanyag minőségén és típusán alapul, kiegészítve a tüzelőanyag-tartályok időszakos leltárba vételével, amely a tartályszintek leolvasásával történik. Az adott időszak alatt fogyasztott tüzelőanyag mennyisége: az időszak elején rendelkezésre álló tüzelőanyag és a vételezések, amelyből le kell vonni az időszak végén rendelkezésre álló tüzelőanyag mennyiségét valamint az időszak kezdete és vége között a hajóról eltávolított tüzelőanyagot.
Az időszak a két kikötés közötti időszakot vagy a kikötőben töltött időt tartalmazza. Az adott időszak alatt felhasznált tüzelőanyag tekintetében meg kell határozni a tüzelőanyag típusát és kéntartalmát.
Ez a módszer nem alkalmazható, ha Ahol a hajó fedélzetén a tartálytér szállítójegyei nem állnak rendelkezésre, különösen akkor, ha a rakományt tüzelőanyagként használják, például cseppfolyósított földgáz párolgási gázként történő hasznosításával, csupán a tüzelőanyag-tartályok időszakos leltárba vételét és a tartálytérben található tüzelőanyag-tartály leolvasását alkalmazzák. [Mód. 85]
A tartálytér szállítójegye a fennálló MARPOL-egyezmény VI. mellékletének rendelkezései szerint kap felhatalmazást, és a vonatkozó nyilvántartásokat a tüzelőanyag vételezését követő 3 évig a fedélzeten kell tartani és elérhetővé kell tenni. A tüzelőanyag-tartályok időszakos leltárba vétele a tartályszintek leolvasásával történik. E módszer során az egyes tüzelőanyag-tartályokra vonatkozó tartály-táblázatokat használnak annak megállapítására, hogy a leolvasáskor milyen mennyiség található a tartályban. A tartálytér szállítójegyeihez kapcsolódó bizonytalanságot a 6. cikkben említett monitorozási terv határozza meg.
Amennyiben a hajó fedélzetén a tartálytér szállítójegyei nem állnak rendelkezésre, különösen akkor, ha a rakományt tüzelőanyagként használják, például cseppfolyósított földgáz párolgási gázként történő hasznosításával, a tüzelőanyag-tartályok és a tartálytérben található tüzelőanyag-tartályok leolvasásának leltárba vételei alkalmazhatók. [Mód. 86]
A tüzelőanyag-tartályok leolvasása megfelelő módszerekkel, így automatikus rendszerekkel, hangmérésekkel és merülő mérőszalaggal végezhető. A tartály hangmérésének módszerét és annak pontosságát a 6. cikkben említett monitorozási terv határozza meg.
Ha a társaság a felvett vagy a tüzelőanyag-tartályokban maradó tüzelőanyag mennyiségét térfogategységben (literben) határozza meg, akkor ezt a mennyiséget a tüzelőanyag-sűrűség tényleges értékeinek alkalmazásával tömeggé kell átalakítania. A társaság a tényleges sűrűséget az alábbiak egyikével határozza meg:
a) fedélzeti mérőrendszerek;
b) a tüzelőanyag-szállító által a tüzelőanyag-feltöltéskor mért és a számlára vagy a szállítólevélre feljegyzett sűrűség.
A tényleges sűrűséget kg/literben kell kifejezni és a méréskor fennálló tényleges hőmérsékleten kell meghatározni. Azokban az esetekben, amikor a sűrűség tényleges értékei nem állnak rendelkezésre, a hitelesítő jóváhagyása után az adott tüzelőanyag-típus átlagos sűrűsége vehető figyelembe.
2. B. módszer: A tartálytérben található tüzelőanyag-tartály fedélzeti figyelemmel kísérése
Ez a módszer a fedélzeten található összes tüzelőanyag-tartály leolvasásával történik. A tartályok leolvasását naponta kell elvégezni ha a hajó a tengeren van, továbbá minden esetben, amikor a hajó tüzelőanyagot vesz fel vagy ad le.
A tüzelőanyag-tartály szintjének két leolvasás közötti összesített változása jelenti az adott időszak tüzelőanyag-fogyasztását.
Az időszak a két kikötés közötti időszakot vagy a kikötőben töltött időt jelenti. Az adott időszak alatt felhasznált tüzelőanyag tekintetében meg kell határozni a tüzelőanyag típusát és kéntartalmát.
A tüzelőanyag-tartályok leolvasása megfelelő módszerekkel, így automatikus rendszerekkel, hangmérésekkel és merülő mérőszalaggal végezhető. A tartály hangmérésének módszerét és annak bizonytalanságát a 6. cikkben említett monitorozási terv határozza meg.
Ha a társaság a felvett vagy a tüzelőanyag-tartályokban maradó tüzelőanyag mennyiségét térfogategységben (literben) határozza meg, akkor ezt a mennyiséget a tüzelőanyag-sűrűség tényleges értékeinek alkalmazásával tömeggé kell átalakítania. A társaság a tényleges sűrűséget az alábbiak egyikével határozza meg:
a) fedélzeti mérőrendszerek;
b) a tüzelőanyag-szállító által a tüzelőanyag-feltöltéskor mért és a számlára vagy a szállítólevélre feljegyzett sűrűség.
ba) amennyiben rendelkezésre áll, egy akkreditált tüzelőanyag-vizsgáló laboratóriumban végzett kísérleti elemzés során mért sűrűség. [Mód. 87]
A tényleges sűrűséget kg/literben kell kifejezni és a méréskor fennálló tényleges hőmérsékleten kell meghatározni. Azokban az esetekben, amikor a sűrűség tényleges értékei nem állnak rendelkezésre, a hitelesítő jóváhagyása után az adott tüzelőanyag-típus átlagos sűrűsége vehető figyelembe.
3. C. módszer: A vonatkozó tüzelőanyag-égetési folyamatok áramlásmérővel történő ellenőrzése
Ez a módszer a fedélzeti tüzelőanyag-áramlás mérésével történik. A kibocsátó forrásokhoz kapcsolt áramlásmérők adatait összesíteni kell egy adott időszak tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározásához.
Az időszak a két kikötés közötti időszakot vagy a kikötőben töltött időt jelenti. Az adott időszak alatt felhasznált tüzelőanyag tekintetében nyomon kell követni a tüzelőanyag típusát és kéntartalmát.
Az alkalmazott kalibrációs módszereket és a használt áramlásmérőkhöz kapcsolódó bizonytalanságot a 6. cikkben említett monitorozási terv határozza meg.
Ha társaság a felhasznált tüzelőanyag mennyiségét térfogategységben (literben) határozza meg, akkor ezt a mennyiséget a tüzelőanyag-sűrűség tényleges értékeinek alkalmazásával tömeggé kell átalakítania. A társaság a tényleges sűrűséget az alábbiak egyikével határozza meg:
a) fedélzeti mérőrendszerek;
b) a tüzelőanyag-szállító által a tüzelőanyag-feltöltéskor mért és a számlára vagy a szállítólevélre feljegyzett sűrűség.
A tényleges sűrűséget kg/literben kell kifejezni és a méréskor fennálló tényleges hőmérsékleten kell meghatározni. Azokban az esetekben, amikor a sűrűség tényleges értékei nem állnak rendelkezésre, a hitelesítő jóváhagyása után az adott tüzelőanyag-típus átlagos sűrűsége vehető figyelembe.
4. D. módszer: Közvetlen kibocsátásmérés
Közvetlen kibocsátásmérések alkalmazhatók az e rendelet hatálya alá tartozó utak és egy uniós tagállam joghatósága alá tartozó kikötőben történő kibocsátások esetében. A szén-dioxid-kibocsátás tartalmazza a főgépek, segédgépek, kazánok és semlegesgáz-generátorok által kibocsátott szén-dioxidot. Azon hajók esetén, amelyekre vonatkozóan a jelentés ezen a módszeren alapul, a tüzelőanyag-fogyasztás kiszámítása a mért szén-dioxid-kibocsátás és az adott tüzelőanyag vonatkozó kibocsátási tényezője felhasználásával történik.
E módszer alapja az égésterméket kibocsátó kürtőben (kémény) történő szén-dioxid-kibocsátás áramlásának meghatározása az égéstermék szén-dioxid koncentrációjának és az égéstermék áramlásának szorzataként.
Az alkalmazott kalibrációs módszereket és a használt eszközökhöz kapcsolódó bizonytalanságot a 6. cikkben említett monitorozási terv határozza meg.
4a. Da. módszer: A hajók mozgására vonatkozó információk (AIS) és hajóspecifikus adatok felhasználásával történő modellezés.
A modellezési rendszerért felelős ügynökség írásbeli megállapodást köt a kérdéses hajó tulajdonosával. A nyomon követési időszak végén a kiszámított szén-dioxid-kibocsátásokat összehasonlítják a hajó olaj-nyilvántartási könyvével és a tartálytér szállítójegyeivel az eltérések feltárása és kiigazítása érdekében. [Mód. 90]
II. MELLÉKLET
Az éghajlattal kapcsolatos egyéb információk monitorozása
A. - Utankénti alapú monitorozás (9. cikk)
Az éghajlattal kapcsolatos egyéb információk utankénti alapú monitorozása érdekében (9. cikk) a társaságok tiszteletben tartják az alábbi szabályokat:
Az indulás és az érkezés napját és időpontját a greenwichi középidő alkalmazásával kell megadni. A tengeren töltött időt a kikötőből történő elindulásra és az oda történő megérkezésre vonatkozó információk alapján kell kiszámítani, ami nem tartalmazhatja a horgonyzást.
A megtett út lehet az indulási és az érkezési kikötő közötti legrövidebb út távolsága, vagy a ténylegesen megtett távolság. Az indulási és az érkezési kikötő közötti legrövidebb út távolságának használata esetén konzervatív kiigazítási tényezőt kell figyelembe venni annak biztosítása érdekében, hogy a megtett távolságot ne becsüljék alá jelentősen. Az alkalmazott távolságszámítást, valamint – szükség esetén – az alkalmazott korrekciós tényezőt a 6. cikkben említett monitorozási terv határozza meg. A megtett távolságot tengeri mérföldben kell kifejezni.
Személyszállító hajók esetén a szállított rakomány kifejezésére az utasok számát kell figyelembe venni. Minden további hajókategória esetén a szállított rakomány mennyiségét metrikus tonnában és köbméterben kell meghatározni. [Mód. 91]
A fuvarozási tevékenységet a megtett távolság és a szállított rakomány mennyiségének szorzataként kell meghatározni.[Mód. 92]
B. - Éves alapú monitorozás (10. cikk)
Az éghajlattal kapcsolatos egyéb információk éves alapú monitorozása érdekében a társaságok tiszteletben tartják az alábbi szabályokat:
A 10. cikk szerint nyomon követendő értékeket az adott utankénti adatok összegzésével kell meghatározni.
Az átlagos energiahatékonyságot legalább az alábbi négy két mutató használatával kell nyomon követni: az adott távolságra eső tüzelőanyag-fogyasztás és a fuvarozási tevékenységre eső tüzelőanyag-fogyasztás, az adott távolságra eső szén-dioxid-kibocsátásszén-dioxid tekintetében vett kibocsátás, és a fuvarozási tevékenységre eső szén-dioxid-kibocsátás, amelyeket a következők szerint kell kiszámítani:
Adott távolságra eső tüzelőanyag-fogyasztás = éves összes tüzelőanyag-fogyasztás / megtett összes távolság
fuvarozási tevékenységre eső tüzelőanyag-fogyasztás = éves összes tüzelőanyag-fogyasztás / összes fuvarozási tevékenység
adott távolságra eső szén-dioxid-kibocsátás = éves összes szén-dioxid-kibocsátás /kibocsátás a szén-dioxid tekintetében = a szén-dioxid vonatkozásában vett éves összes megtett távolság
fuvarozási tevékenységre eső szén-dioxid-kibocsátás = éves összes szén-dioxid-kibocsátás / összes fuvarozási tevékenység [Mód. 93]
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/406/EK határozata (2009. április 23.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről és a (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.) és az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve ( 2009. április 23.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 63. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről. (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/21/EK irányelve (2009. április 23.) a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről (HL L 131., 2009.5.28., 132. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve (2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (HL L 131., 2009.5.28., 57. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről és a 280/2004/EL határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 2013.6.18., 13. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról, (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 208., 2002.8.5., 1. o.).
A Tanács 93/389/EGK határozata (1993. június 24.) a szén-dioxid és egyéb üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának ellenőrzését szolgáló rendszerről (HL L 167., 1993.7.9., 31. o.).
Helyesbítés az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelethez (HL L 181., 2012.7.12., 30–104. o.).
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az idegenhonos özönfajok betelepedésének és elterjedésének a megelőzéséről és féken tartásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0620 – C7-0264/2013 – 2013/0307(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0620),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0264/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az osztrák Bundesrat által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. január 22-i véleményére(1),
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Halászati Bizottság véleményére (A7-0088/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az 525/2013/EU rendeletnek az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének technikai végrehajtása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0769 – C7-0393/2013 – 2013/0377(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0769),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0393/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. február 26-i véleményére(1),
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0171/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az 525/2013/EU rendeletnek az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyv technikai végrehajtása tekintetében történő módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2012)0363 – C7-0192/2012 – 2012/0193(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0363),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 325. cikkének (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0192/2012),
– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokol véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel a Számvevőszék 2012. november 15-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. október 10-i véleményére(2),
– tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által az eljárási szabályzat 51. cikke alapján folytatott közös tanácskozásra,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A7‑0251/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(1) Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme nem kizárólag a költségvetési előirányzatok kezelésére vonatkozik, hanem kiterjed a költségvetési eszközöket hátrányosan érintő, vagy azzal fenyegető valamennyi lépésre, valamint a tagállamok eszközeit hasonlóan érintő intézkedésekre, amennyiben az említett eszközök célja – az uniós szakpolitikák szempontjából releváns – tagállami gazdaság, illetve államháztartás támogatása vagy megszilárdítása.
(2) Annak érdekében, hogy biztosított legyen a hatékony, arányos és visszatartó erejű védelem érdekei számára, a tagállamok büntetőjogának – az e területre vonatkozó legsúlyosabb és a csaláshoz kapcsolódó elkövetési magatartástípusokkal szemben, valamintaz Unió pénzügyimagatartás típusok esetén – továbbra is ki kell egészítenieérdekei optimális védelmet élvezzenek, a közigazgatási és a polgári jog alapján biztosított védelmet, elfogadott intézkedéseket ki kell egészíteni a tagállamok büntetőjogi rendelkezéseivel, ugyanakkor ki kell küszöbölni az említett jogterületeken belüli és azok közöttközötti következetlenségeket. [Mód. 2]
(3) Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme indokolja az EUUnió költségvetésének terhére elkövetett – kiadási a kiadásokat, a bevételeket, az eszközöket és a bevételi oldalt aforrásokat is érintő –, és a csalárd magatartást is felölelő csalás fogalmának közös meghatározását, beleértve a hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteket is. [Mód. 3]
(4) A hozzáadottérték-adót (héa) érintő csalás csökkenti a tagállamok adóbevételeit, és ezáltal hátráltatja a tagállamok hozzáadottértékadó-alapjára vonatkozó egységes kulcs alkalmazását. Amint azt az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlata megerősítette(6), közvetlen kapcsolat áll fenn az alkalmazandó uniós jogot figyelembe véve a héa-bevételek beszedése, valamint a vonatkozó héa-sajátforrás uniós költségvetés rendelkezésére bocsátása között, mivel az előbbi beszedése során történt mulasztás potenciálisan az utóbbi csökkenéséhez vezet. Ezért ezen irányelv hatálya kiterjed a tagállami héa-befizetésekből származó bevételre.
(5) A héa-alapú saját forrás alapjának jogellenes csökkentése révén az EU pénzügyi érdekeit érintő lényeges hatás figyelembevétele, valamint az ezen irányelvbe foglalt küszöbértékek alkalmazása során az arányosság elvével összhangban – a saját forrás kiszámításának sajátos jellegére és az alkalmazott módszertanra tekintettel – kell eljárni, ideértve a tagállamok közötti differenciált bánásmódot.
(6) Az Unió pénzügyi érdekei sérülhetnek, amennyiben az egyes ajánlattevők – közvetve vagy közvetlenül – a pályáztató szervtől jogosulatlanuljogellenesen megszerzett adatok alapján szolgáltatnak információt az ajánlatkérő vagy odaítélő hatóságoknak, azzal a céllal, hogy megkerüljék vagy eltorzítsák megszegjék a közbeszerzési vagy odaítélési eljárásra vonatkozó szabályokat. E Jóllehet az efféle magatartás nagyon hasonlít a csaláshoz, de az ajánlattevő részéről nem feltétlenül kell, hogy bírjon megvalósulniaaz elkövetett egyértelmű csalás bűncselekményének valamennyi ismérvével, mivel a benyújtott pályázat teljes mértékben megfelelhet valamennyi követelménynek. minden előírt feltételnek. A pályázók közötti ajánlattételi összejátszás sérti az uniós versenyjogot és az egyenértékű tagállami jogszabályokat; e magatartással szemben állami bűnüldözési intézkedéseket és szankciókat alkalmaznak az Unió egész területén, és továbbra sem tartozhat ezen irányelv hatálya alá. [Mód. 4]
(7) A pénzmosás elleni uniós jogszabály teljes mértékben alkalmazandó az ezen irányelvben említett bűncselekményekből származó jövedelem tisztára mosására. Az említett jogszabályra történő hivatkozásnak biztosítania kell, hogy az ezen irányelv által bevezetett szankciórendszert alkalmazzák az Unió pénzügyi érdekének sérelmére elkövetett valamennyi bűncselekmény esetében.
(8) A korrupció – amely sok esetben csalárd magatartással is összekapcsolódhat – rendkívül súlyos fenyegetést jelent az Unió pénzügyi érdekeire. Ezért ezen a területen külön büntetendőségre van szükség. Biztosítani kell, hogy a fogalommeghatározás kiterjedjen a vonatkozó bűncselekményekre, akár hivatali kötelezettségek megszegésével követték el azokat, akár nem. Ami a passzív korrupció és a hűtlen kezelés bűncselekményét illeti, a fogalommeghatározásba bele kell foglalniafoglalni a tisztviselő fogalmának valamennyi érintett – akár a tagállamokban, akár harmadik országokbankinevezett, választott, vagy szerződés alapján alkalmazott, illetve hivatalos unióstisztséget betöltőkinevezett, választott, vagy szerződés alapján alkalmazott, illetve hivatalos tisztséget betöltő – tisztviselőre kiterjedő meghatározását. Az uniós pénzügyi eszközök kezelésében egyre gyakrabban vesznek részt magánszemélyek is. Az uniós pénzügyi eszközöknek a korrupcióval és a hűtlen kezeléssel szembeni megfelelő védelme érdekébenvalamint ezen belül a kormány és egyéb közintézmények részéről a polgárok számára történő szolgáltatásnyújtási feladatot, vagy általános közérdeket hivatalos tisztség betöltése nélkül ellátó személyek például ezenirányelv alkalmazásában a „tisztviselő” fogalmának ki kell terjednie minden olyan személyre – így az uniós pénzeszközök kezelésében részt vevő vállalkozókra – is, akik bár nem töltenek be hivatalos tisztséget, de az uniós pénzügyi eszközökkel kapcsolatban – hasonló módon – megbízás alapján közfeladatot látnak el.vállalkozók) meghatározását. [Mód. 5]
(9) Sérthetik az Unió pénzügyi érdekeit a tisztviselők egyes olyan magatartástípusai, amelyek pénzeszközök vagy egyéb eszközök rendeltetésellenes, és az Unió pénzügyi érdekei megkárosításának szándékával történő felhasználására irányulnak. Ezért be kell vezetni az e magatartásra kiterjedő bűncselekmény pontos és egyértelmű fogalommeghatározását. [Mód. 6]
(9a) Az ezen irányelvben meghatározott természetes személy által elkövetett bűncselekmények esetében a szándéknak a bűncselekmény minden tényállási elemére ki kell terjednie. Természetes személyek által elkövetett, szándékosságot nem igénylő bűncselekményekre ezen irányelv hatálya nem terjed ki. [Mód. 7]
(10) Az Unió pénzügyi érdekeinek sérelmére elkövetett egyes bűncselekmények a gyakorlatban sokszor szorosan összefüggnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 83. cikkének (1) bekezdése, és az említett cikk alapján elfogadott uniós jogszabályok hatálya alá tartozó bűncselekményekkel. Ezért a rendelkezések megszövegezésének biztosítania kell az e jogszabályokkal való koherenciát.
(11) Amennyiben jogi személyeknek tulajdonítható magatartás is károsíthatja vagy veszélyeztetheti az Unió pénzügyi érdekeit, a jogi személyeket is felelősségre kell vonni az ezen irányelvben meghatározott, nevükben elkövetett bűncselekményekért.
(12) Annak érdekében, hogy az Unió pénzügyi érdekei azonos védelemben részesüljenek az annak egész területére kiterjedő, elrettentő hatású intézkedések révén, a tagállamoknak egyes minimális szankciótípusokat- és mértékeket is elő kell irányozniuk legalább azokra az esetekre, amikor az irányelvben meghatározott bűncselekményeket követnek el. A szankciók mértéke nem lépheti túl a bűncselekmény súlyával arányos mértéket, ezért olyan pénzösszegben kifejezett küszöbértéket kell bevezetni, amely alatt nem szükséges büntetendővé nyilvánítani az adott cselekményt.
(13) Ezen irányelv nem érinti a fegyelmi intézkedések megfelelő és eredményes alkalmazását. A büntetőjogi szankciókkal nem egyenértékű szankciók a nemzeti jognak megfelelően rendelhetők el, amennyiben valamely személyt egyedi ügyben az e rendelet szerint meghatározott bűncselekmények egyike miatt ítélnek el; egyéb szankciók esetében pedig teljes mértékben tiszteletben kell tartani a non bis in idem elvét. Ezen irányelv nem rendeli büntetni azt a magatartást, amely esetében nincs helye a hivatali kötelezettség megsértésére vonatkozó fegyelmi szankciónak vagy egyéb intézkedésnek, azokban az esetekben, amikor az ilyen fegyelmi szankciók vagy egyéb intézkedések alkalmazhatók az érintett személlyel szemben.
(14) Súlyosabb esetekben a természetes személyekkel szembeni szankcióknak elő kell irányozniuk a szabadságvesztés terjedelmét. Az említett súlyos eseteket bizonyos, pénzösszegben kifejezett minimális teljes kárra történő hivatkozással kell meghatározni. A bűncselekménynek legalább ekkora kárt kell okoznia az Unió – és esetleg egyéb szerezet – költségvetésének. A minimális és maximális terjedelmű szabadságvesztés bevezetése annak garantálása érdekében szükséges, hogy az Unió pénzügyi érdekei egyenlő védelemben részesüljenek egész Európában. A hathónapos minimális szankció biztosítja, hogy az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 2. cikkében felsorolt bűncselekmények esetében ki lehessen adni és végre lehessen hajtani az európai elfogatóparancsot, elérve ezáltal, hogy a lehető leghatékonyabb igazságügyi és bűnüldözési együttműködés valósuljon meg. E szankciók emellett erős elrettentő hatást fejtenek ki a potenciális bűnözőkre Európa minden részében. Szigorúbb szankciómértékeket kell kiszabni azokban az esetekben, amikor a bűncselekményt a 2008/841/IB kerethatározat(7) szerinti bűnszervezetben követik el.
(15) Figyelemmel különösen az elkövetők, és az Unió pénzügyi érdekeinek sérelmére elkövetett jogellenes tevékenységekből származó jövedelmek mobilitására, valamint az ennek eredményeként lefolytatandó bonyolult, határokon átnyúló nyomozásokra, a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a joghatóságukat, és meg kell határozniuk az ahhoz szükséges elévülési időszakokat, hogy fel tudjanak lépni az említett tevékenységekkel szemben.
(16) Az uniós jog következetességének, továbbá az ugyanazon cselekményért kiszabott kétszeri büntetés tilalma elvének megóvása érdekében tisztázni kell az ezen irányelv szerinti büntetések, valamint az uniós jogon alapuló egyéb vonatkozó közigazgatási intézkedések közötti viszonyt. Ezen irányelv nem érinti az uniós jog szerinti konkrét közigazgatási intézkedések, szankciók és bírságok alkalmazását.
(17) Az uniós jog szerinti egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, megfelelő intézkedést kell hozni a tagállamokés a Bizottság közötti együttműködés tekintetében, annak biztosítása céljából, hogy – a tagállamok, az Eurojust és a Bizottság közötti információcserét is beleértve – hatékonyan lépjenek fel az Unió pénzügyi érdekeit érintő, ezen irányelvben meghatározott bűncselekményekkel szemben. [Mód. 10]
(18) Ezen irányelvnek hatályon kívül kell helyeznie az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezményt(8), valamint annak 1996. szeptember 27-i(9) és 1996. november 29-i(10) jegyzőkönyveit, és azok helyébe kell lépnie.
(19) Ezen irányelv megfelelő tagállami végrehajtása során az illetékes tagállami hatóságok egymás között személyes adatokat dolgoznak fel, továbbá egyrészt a tagállamok, másrészt az illetékes uniós szervek kicserélik azokat. Az illetékes nemzeti hatóságok közötti tagállami szintű személyesadat-feldolgozást a nemzeti jognak kell szabályoznia, tiszteletben tartva az Európa Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményét és annak kiegészítő jegyzőkönyvét (ETS 108. szám). A személyes adatok tagállamok közötti cseréjének meg kell felelnie a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat(11) követelményeinek. Amennyiben az Unió intézményei, szervei, ügynökségei és hivatalai dolgoznak fel személyes adatokat, ennek meg kell felelnie a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(12), valamint az igazságszolgáltatási vizsgálatok bizalmas kezelésére vonatkozó szabályoknak.
(20) A büntetőjogi szankciók szándékolt elrettentő hatása rendkívüli körültekintést kíván az alapvető jogok tekintetében. Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető elveket, különösen a szabadsághoz és a biztonsághoz való jogot, a személyes adatok védelmét a foglalkozás megválasztásának szabadságát és munkavállaláshoz való jogot, a vállalkozás szabadságát, a tulajdonhoz való jogot, a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogot, az ártatlanság vélelmét és a védelemhez való jogot, a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elveit, valamint az azonos bűncselekmény miatti a kétszeres büntetőeljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmát. Ez az irányelv mindenekelőtt az említett jogok és elvek teljes körű tiszteletben tartására törekszik, és azt ennek megfelelően kell végrehajtani.
(21) Ezen irányelv alkalmazása nem sérti az EUMSZ-ben, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben, és a Bíróság Alapokmányában foglalt, a mentességek visszavonására vonatkozó előírásokat, valamint az azokat végrehajtó jogszabályokat, továbbá a tagállami jogba foglalt hasonló rendelkezéseket.
(22) Ez az irányelv nem sérti az egyedi ügyek konkrét körülményeinek megfelelő büntetések alkalmazására és végrehajtására vonatkozó, a nemzeti büntetőjogba foglalt általános szabályokat és elveket.
(23) Mivel ezen irányelv célját a tagállamok önállóan nem tudják kellőképpen megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
I.cím:
Tárgy és fogalommeghatározás
1. cikk
Tárgy
Ez az irányelv – bűncselekmények és szankciók meghatározása révén – megállapítja az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás és egyéb jogellenes tevékenységek megelőzése és az azok ellenelleni küzdelem terén szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a tagállamokban és az uniós intézményekben, szervekben és hivatalokban hatékony és egyenlő szintű védelem biztosítson, valamint hogy fokozza az uniós intézmények és kezdeményezések hitelességét. [Mód. 11]
2. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek fogalommeghatározása
Ezen irányelv alkalmazásában: „az Unió pénzügyi érdekei”: az Unió és intézményei, szervei és hivatalaialábbiak által lefedett, azokbólvagy nevében kezelt valamennyi eszköz és forrás; továbbá ezek valamennyi pénzügyi művelete, ideértve a hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységeket is, valamint különösen az alábbiakból finanszírozott, szerzett vagy származóazokkal összefüggésben felmerült valamennyi bevétel és kiadás: [Mód. 12]
a) az Unió költségvetése;
b) a Szerződések alapján létrehozott intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek költségvetései, vagy az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt vagy ellenőrzött költségvetések. [Mód. 13]
II.cím
Az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás megelőzése és az az elleni küzdelem terén elkövetett bűncselekmények
3. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy szándékos elkövetés esetén bűncselekményként büntetendők legyenek az alábbi magatartások:
a) a kiadások tekintetében a következőkre vonatkozó bármely cselekmény vagy mulasztás:
i. olyan hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozatok vagy dokumentumok felhasználása vagy előterjesztése, amelyek következménye az Unió általános költségvetéséből származó vagy az Unió kezelésében levő, illetve az Unió nevében kezelt költségvetésekből biztosított pénzeszközök jogtalan megszerzése vagy visszatartása,
ii. információ elhallgatása és ezzel egy konkrét kötelezettség megszegése, az előbbiekkel megegyező következményekkel, vagy
iii. kötelezettségvállalásoknak vagy kiadásoknak nem a megjelölt és a döntés alapjául szolgáló célokra történő jogellenes felhasználása;
b) a bevételek tekintetében a következőkre vonatkozó bármely cselekmény vagy mulasztás:
i. olyan hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozatok vagy dokumentumok felhasználása vagy előterjesztése, amelyek következménye az Unió általános költségvetésében, vagy az Unió kezelésében levő, illetve az Unió nevében kezelt költségvetésekben lévő források jogellenes csökkenése,
ii. információ elhallgatása és ezzel egy konkrét kötelezettség megszegése, az előbbiekkel megegyező következményekkel, vagy
iii. a jogszerűen szerzett haszon jogellenes felhasználása, az előbbiekkel megegyező következményekkel.
4. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeit érintő, csaláshoz kapcsolódó bűncselekmények
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogosultsági, kizárási, kiválasztási vagy odaítélési kritériumok alkalmazásának megkerülése vagy eltorzítása, vagy a pályázók közötti természetes verseny torzítása vagy kiiktatása céljából történő szándékos elkövetés esetén bűncselekményként büntetendő legyen a jelöltek, vagy ajánlattevők, illetve az ajánlati felhívásokra történő válaszadásért vagy e résztvevők pályázatainak elkészítésért felelős, illetve azokban részt vevő személyek által, az Unió pénzügyi érdekeit érintő közbeszerzési vagy támogatás-odaítélési eljárás során az ajánlatkérő vagy támogatás odaítélő szervek vagy hatóságok számára nyújtott tájékoztatás, vagy e tájékoztatásnyújtás elmulasztása. [Mód. 14]
(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy bűncselekményként büntetendő legyen az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekményekből származó tulajdont vagy jövedelmet érintő, a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) 1. cikke (2) bekezdésének meghatározása szerinti pénzmosás. [Mód. 15]
(3) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy szándékos elkövetés esetén az aktív és a passzív hivatali vesztegetés bűncselekményként büntetendők legyenek az alábbi magatartások büntetendő legyen.
a) Ezen irányelv alkalmazásában passzív hivatali vesztegetésnek minősül azon tisztviselő által elkövetett cselekmény, aki közvetlenül vagy közvetítő útján bármilyen előnyt kér,vagy ilyen előny ígéretét kéri, vagy az előnyt azt előre elfogadja a maga vagy harmadik személy javára, vagy ilyen előny ígéretét elfogadja azért, hogy hivatali kötelességét megszegve, hatáskörébe tartozó intézkedést vagy hatásköre gyakorlása során intézkedést tegyen, vagy intézkedés megtételével késlekedjen,vagy ilyen intézkedést ne tegyen, aminek révén sérti vagy esetleg sértheti az Unió pénzügyi érdekeit (passzív megvesztegetés) függetlenül attól, hogy ezzel hivatali kötelezettségét megszegi-e. [Mód. 16];
Ezen irányelv alkalmazásában aktív hivatali vesztegetésnek minősül bármely olyan személy által elkövetett cselekmény, aki közvetlenül vagy közvetítő útján bármilyen előnyt ígér vagy nyújt kifejezetten a tisztviselő számára vagy harmadik személy javára, azért, hogy a tisztviselő hivatali kötelességét megszegve, hatáskörébe tartozó intézkedést vagy hatásköre gyakorlása során intézkedést tegyen, intézkedés megtételével késlekedjen vagy ilyen intézketést ne tegyen, aminek révén sérti vagy esetleg sértheti az Unió pénzügyi érdekeit (aktív megvesztegetés).vagy azért, hogy ilyen cselekményeket a múltban elkövetett. [Mód. 16]
(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek megsértésére irányuló szándékos elkövetés esetén esetén a hűtlen kezelés bűncselekményként büntetendő legyen.
Ezen irányelv alkalmazásában hűtlen kezelésnek minősül, ha a tisztviselő nem rendeltetésszerűen használ fel, illetve fizet ki pénzeszközöket, vagy sajátít ki, illetve használ fel eszközöket, ami sérti az Unió pénzügyi érdekeit. [Mód. 17]
(5) E cikk alkalmazásában „tisztviselő”:
a) jogalkotási, közigazgatási vagy bírói tisztséget betöltő személy, aki az Unióban vagy a tagállamokban, illetve harmadik országokban közfeladatot lát el; uniós vagy nemzeti tisztviselő, ideértve más tagállamok nemzeti tisztviselőit és harmadik országok nemzeti tisztviselőit is;
„uniós tisztviselő”:
i. minden olyan személy, aki az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata, illetve az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek („személyzeti szabályzat”) értelmében tisztviselőnek vagy egyéb szerződéses alkalmazottnak minősül,
ii. minden olyan személy, akit valamely tagállam vagy valamely köz- vagy magánjogi szerv az Unió intézményéhez, szervéhez vagy hivatalához kirendelt, és aki az uniós tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak által ellátott feladatokkal egyenértékű feladatokat lát el.
A Szerződések alapján létrehozott szervek, hivatalok és ügynökségek tagjai és az ilyen szervek, hivatalok vagy ügynökségek személyzete uniós tisztviselőnek tekintendő, még akkor is, ha a személyzeti szabályzat nem vonatkozik rá.
A „nemzeti tisztviselő” fogalma alatt az azon tagállam vagy harmadik ország nemzeti joga szerint meghatározott tisztviselő értendő, amelyben a szóban forgó személy a feladatát ellátja.
Olyan eljárás esetében azonban, amelyben valamely tagállami vagy harmadik országbeli nemzeti tisztviselő érintett, és azt egy másik tagállam indította, ez utóbbi tagállamnak nem kötelezettsége a „nemzeti tisztviselő” fogalmát alkalmaznia, kivéve, ha az a nemzeti jogával összeegyeztethető;
b) az Unióbanvagyminden olyan személy, aki a tagállamokban vagyilletve harmadik országokban megbízás alapján olyan közfeladatot lát el, amely kiterjedellátó, ilyen tisztséggel nem rendelkező személy, akik részt vesz az Unió pénzügyi érdekeinek kezelésérekezelésében, vagy az arra vonatkozó döntések meghozatalábanmeghozatalára. [Mód. 18]
III.cím:
Az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás megelőzése és az az ellen küzdelem terén elkövetett bűncselekményekre vonatkozó általános rendelkezések
5. cikk
Felbujtás, bűnsegély és kísérlet
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy bűncselekményként büntetendő legyen a II. címben3. és a 4. cikkben említett bűncselekmények bármelyikének elkövetésére való felbujtás, és az azokhoz nyújtott bűnsegély. [Mód. 19]
(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy bűncselekményként büntetendő legyen a 3. cikkben, illetve és a 4. cikk (4) bekezdésében említett bűncselekmény elkövetésének kísérletebűncselekmények bármelyikének elkövetésére irányuló kísérlet. [Mód. 20]
6. cikk
A jogi személyek felelőssége
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében biztosítására, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek a II. címben3., a 4. és az 5. cikkben említett bármely bűncselekményért, amelyet akár saját nevében eljárva, akár a jogi személy valamely szervének tagjaként eljárva olyan személy követett el a jogi személy javára, aki a jogi személyen belül vezető tisztséget tölt be, amely a következők egyikén alapul: [Mód. 21]
a) a jogi személy képviseletének jogosultsága;
b) a jogi személy nevében történő döntéshozatal joga; vagy
c) a jogi személyen belüli ellenőrzés gyakorlásának jogköre.
(2) A tagállamok továbbá megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek, amennyiben valamely, az (1) bekezdésben említett személy által gyakorolt felügyelet vagy ellenőrzés hiánya lehetővé tette, hogy az adott jogi személy javára egy neki alárendelt személy a II. címben 3., a 4. és az 5. cikkben említett valamely bűncselekményt elkövesse. [Mód. 22]
(3) A jogi személyek (1) és (2) bekezdés szerinti felelőssége nem zárja ki a büntetőeljárás lefolytatását a II. címben3. és a 4. cikkben említett bűncselekményeket elkövető vagy az 5. cikk szerint büntetőjogilag felelős természetes személyekkel szemben. [Mód. 23]
(4) Ezen irányelv alkalmazásában „jogi személy”: az alkalmazandó jog alapján jogi személyiséggel rendelkező bármely jogalany, kivéve az államokat vagy egyéb, közhatalmi jogosítványokat gyakorló közjogi testületeket, valamint a közjogi nemzetközi szervezeteket.
7. cikk
A természetes személyekkel szembeni szankciók
(1) A természetes személyek vonatkozásában a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a II. címben3., 4., és 5. cikkben említett bűncselekmények hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal legyenek büntetendők, beleértve a 8. cikkben meghatározott pénzbüntetéseket és szabadságvesztést. [Mód. 24]
(2) 10 0005 000 EUR-nál kevesebb kárt okozó, és 10 0005 000 EUR-nál kevesebb előnyt eredményező, továbbá súlyosbítókülönösen súlyos körülmények megvalósulásával nem járókisebb súlyú szabálysértések esetén a tagállamok a büntetőjogi szankcióktól eltérő szankciók kiszabásátbüntetéseket is előírhatnak előírhatják. [Mód. 25]
(3) E cikk (1) bekezdésbekezdése nem érinti az illetékes hatóságok tisztviselőikkel szembeni fegyelmi jogköreinek gyakorlását, a 4. cikk (5) bekezdésében meghatározottak szerint. [Mód. 26]
(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a büntetőjogi szankcióknak nem megfeleltethető, és azonos személyre ugyanazon magatartásért kiszabott más jellegű szankciókat figyelembe lehessen venni a II. címben említett bűncselekmények miatti elítélés során.
8. cikk
Szabadságvesztési küszöbértékek
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az alábbiak szerint legyenek büntetendők a 3. cikkben és a 4. cikk (1) és (4) bekezdésében említett azon bűncselekmények, amelyek esetében legalább 100 000 50 000 EUR összegű előny vagy kár valósul meg: [Mód. 43]
a) minimális büntetésként legalább 6 hónapos szabadságvesztés;[Mód. 27 és 28]
b) maximális büntetésként legalább 5 éves szabadságvesztés.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az alábbiak szerint legyenek büntetendők a 4. cikk (2) és (3) bekezdésében említett azon bűncselekmények, amelyek esetében legalább 30 000 EUR összegű előny vagy kár valósul meg:
a) minimális büntetésként legalább 6 hónapos szabadságvesztés; [Mód 28]
b) maximális büntetésként legalább 5 éves szabadságvesztés.
(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a II. címben3., a 4., és az 5. cikkben említett bűncselekmények maximális büntetési tétele legalább 10 éves szabadságvesztés legyen, amennyiben a bűncselekményt a 2008/841/IB kerethatározat meghatározása szerintiértelmébenvett bűnszervezetben követték el. [Mód. 30]
8a. cikk
Súlyosbító körülmények
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy amennyiben megállapításra kerül, hogy a 3., a 4., vagy az 5. cikkben említett bűncselekményt a 2008/841/IB kerethatározat értelmében vett bűnszervezetben követték el, ezt a tényt a büntetés kiszabása során súlyosbító körülményként vegyék figyelembe [Mód. 31]
9. cikk
A jogi személyekre vonatkozó minimális szankciótípusok
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 6. cikk alapján felelősségre vont jogi személyt olyan hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal büntessék, amelyek felölelik a büntetőjogi és nem büntetőjogi pénzbüntetéseket, továbbá esetlegesen az alábbi egyéb szankciókat:
a) az állami kedvezményekből és támogatásokból való kizárás;
aa) az Unió pályázati eljárásaiból való ideiglenes vagy állandó kizárás; [Mód. 32]
b) a gazdasági tevékenységek gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás;
c) a bírósági felügyelet alá helyezés;
d) a bíróság által elrendelt végelszámolás;
e) a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárása.
9a. cikk
A ne bis in idem elv
A tagállamok nemzeti büntetőjogukban alkalmazzák a „ne bis in idem” elvét, amelynek értelmében az ellen a személy ellen, akinek cselekményét valamely tagállamban jogerősen elbírálták, azonos tények tekintetében más tagállamban nem lehet büntetőeljárást indítani, feltéve, hogy büntetés kiszabása esetén azt végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy az ítélet meghozatalának helye szerinti állam jogszabályainak értelmében azt többé már nem lehet végrehajtani. [Mód. 33]
10. cikk
Befagyasztás és elkobzás
A tagállamok biztosítják a II. címben említett bűncselekményekből származó jövedelem és eszközök befagyasztását és elkobzását, összhangban a 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(14).
11. cikk
Joghatóság
(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a II. címben3., a 4. és az 5. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozóan megállapítsák joghatóságukat, amennyiben:
a) a bűncselekményt részben vagy egészben a területükön követték el; vagy
b) az elkövető az adott tagállam saját állampolgára vagy az adott tagállam területén lakóhellyel rendelkezik; vagy
c) az elkövető a személyzeti szabályzat hatálya alatt áll, vagy a bűncselekmény elkövetésének idején a személyzeti szabályzat hatálya alatt állt. [Mód. 34]
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy joghatóságuk ne függjön attól a feltételtől, hogy a büntetőeljárás megindítására kizárólag az áldozat által a bűncselekmény helyén tett bejelentést, vagy a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti állam által tett feljelentést követően kerülhet sor.
(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy joghatóságuk azokra a helyzetekre is kiterjedjen, amikor a bűncselekményt a területükről elért információs és kommunikációs technológia segítségével követik el.
12. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények elévülése
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a II. címben és 5. cikkben említett bűncselekmények elkövetésének időpontjától számított legalább ötéves elévülési időn belül lehetővé tegyék a nyomozás, a büntetőeljárás és a tárgyalás lefolytatását, valamint a bírósági határozat meghozatalát a bűncselekmény tárgyában.
(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az elévülési idő megszakadjon és újból megkezdődjön az illetékes nemzeti hatóság által a bűncselekmény elkövetésének időpontjától számított legalább tíz éven belül foganatosított bármely intézkedés következtében, ideértve különösen a nyomozás vagy a büntetőeljárás tényleges megindítását.
(3) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy elegendő időn belül, de a jogerős ítélet meghozatalától számított legalább tíz éven belül lehetővé tegyék a II. címben és az 5. cikkben említett bűncselekmények miatti jogerős ítéletben kiszabott büntetés végrehajtását.
13. cikk
Visszafizettetés
Ez az irányelv nem érinti a II. címben3., a 4. és az 5. cikkben említett bűncselekmények elkövetésével összefüggésben jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetését.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az ilyen összegek azonnali visszafizetésének és az Unió költségvetése részére történő átutalásának biztosítására, a pénzügyi korrekcióra és a jogosulatlanul felhasznált összegek visszatérítésére irányadó vonatkozó uniós ágazatspecifikus szabályok sérelme nélkül. A tagállamok ezenfelül rendszeres nyilvántartást vezetnek a visszafizetett összegekről és tájékoztatják az érintett uniós intézményeket vagy szerveket ezekről az összegekről, illetve ha a visszafizetés nem történt meg, azokról az okokról, amelyek miatt a visszafizetésre nem volt lehetőség. [Mód. 35]
14. cikk
Kapcsolat az Unió egyéb alkalmazandó jogi aktusaival
Az uniós jogban megállapított közigazgatási intézkedések, büntetések és bírságok – különösen a 2988/95/EK tanácsi rendelet(15) 4. és 5. cikke szerinti szankciók –, illetve az uniós jog szerinti konkrét kötelezettségnek megfelelően elfogadott nemzeti jogszabályok alkalmazása nem érinti ezt az irányelvet. A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések alapján indított büntetőeljárások nem érintik az uniós jogban vagy a nemzeti végrehajtási rendelkezésekben megállapított, a büntetőeljárással nem egyenértékű közigazgatási intézkedések, szankciók és bírságok megfelelő és hatékony alkalmazását.
IV.cím
Záró rendelkezések
15. cikk
A tagállamok és az Európai Bizottság (Európai Csalás Elleni Hivatal) közötti Együttműködés [Mód. 36]
(1) A büntetőügyekben való határokon átnyúló együttműködésre és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok sérelme nélkül a tagállamok, az Eurojust és a Bizottság saját hatáskörük keretein belül együttműködnek egymással a II. címben3., a 4. és az 5. cikkben említett bűncselekmények elleni küzdelem terén. Ennek érdekében a Bizottság és adott esetben az Eurojust technikai és operatív támogatást nyújt, mivel az illetékes nemzeti hatóságoknak szükségük lehet a nyomozati együttműködés elősegítésére. [Mód. 37]
(2) A tagállamok illetékes hatóságai saját hatáskörükön belül információkat cserélhetnek a Bizottsággal és az Eurojusttal, hogy megkönnyítsék a tények megállapítását, és a II. címben a 3., a 4. és az 5. cikkben említett bűncselekményekkel szembeni hatékony fellépést. A Bizottság az Eurojust és az illetékes nemzeti hatóságok valamennyi konkrét ügyben betartják az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkét, az Európai Unió Alapjogi Chartáját és a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályokat, továbbáfigyelembe veszik a nyomozás titkosságára az adatvédelemre vonatkozó előírásokat. Ezért a tagállamok, amennyiben információkat szolgáltatnak a Bizottságnak és az Eurojustnak, sajátos feltételekhez köthetik az információknak a Bizottság, az Eurojust illetve – azok esetleges továbbítása esetén – egy másik tagállam általi felhasználását. [Mód. 38]
(2a) A Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények (például a megosztott irányítás körébe tartozó ügyletek ellenőrzése során), valamint a Szerződések alapján létrehozott intézmények, szervek és hivatalok költségvetései, illetve az intézmények által kezelt vagy ellenőrzött költségvetések ellenőrzésével megbízott ellenőrök kötelesek bejelenteni az OLAF-nak a feladatuk ellátása során tudomásukra jutott bűncselekményeket. [Mód. 39]
(2b) Az uniós tisztviselők kötelesek bejelenteni az OLAF-nak a kiküldetésük során tudomásukra jutott bűncselekményeket. [Mód. 40]
16. cikk
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó büntetőjogi egyezmények hatályon kívül helyezése
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény, beleértve annak 1996. szeptember 27-i, 1996. november 29-i és 1997. június 19-i jegyzőkönyveit, [a 17. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti alkalmazás napja]-tól/től hatályát veszíti.
17. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok legkésőbb […]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Ezeket a rendelkezéseket […]-tól/-től alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
17a. cikk
Jelentéstétel, statisztikák és értékelés
(1) A Bizottság [az irányelv végrehajtására vonatkozó határidőt követően 24 hónappal]-ig, és ezt követően évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli, hogy a tagállamok milyen mértékben tették meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek, valamint hogy ezen irányelv mennyiben bizonyult hatékonynak célkitűzései elérése szempontjából.
Ezekben a jelentésekben hivatkozni kell a tagállamok által a (2) bekezdés alapján rendelkezésre bocsátott információkra.
(2) A tagállamok az általuk az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére létrehozott rendszerek hatékonyságának vizsgálata céljából rendszeresen gyűjtik és őrzik az illetékes hatóságoktól származó átfogó statisztikákat. A begyűjtött statisztikákat évente meg kell küldeni a Bizottságnak, és tartalmazniuk kell az alábbi adatokat:
a) a megindított büntetőeljárások száma, amelyen belül külön meg kell jelölni a megszüntetett eljárások, a felmentéssel végződő eljárások, az elítéléssel végződő eljárások és a folyamatban lévő eljárások számát;
b) a büntetőeljárást követően visszafizetett és vissza nem fizetett összegeket;
c) a más tagállamoktól érkezett jogsegély iránti megkeresések számát, amelyen belül külön meg kell jelölni a teljesített és az elutasított megkeresések számát.
(3) A Bizottság [az irányelv végrehajtására vonatkozó határidőt követően 60 hónappal]-ig az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti ennek az irányelvnek a teljes körű értékelését, a szerzett tapasztalatok, és különösen az (1) és (2) bekezdés szerinti jelentések és statisztikák alapján. Az értékelés eredményét megfelelően figyelembe véve adott esetben a Bizottság ugyanekkor javaslatot terjeszt elő ennek az irányelvnek a módosítására. [Mód. 41]
18. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A Tanács 2008/977/IB kerethatározata ( 2008. november 27. ) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről (HL L 350., 2008.12.30., 60. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. )o.
Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve ( 2005. október 26. ) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (HL L 127., 2014.4.29., 39. o.)
A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.)
2012. évi mentesítés: Európai Parlament
604k
281k
1.Az Európai Parlament 2014. április 16-i állásfoglalása az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament (COM(2013)0570 – C7-0274/2013 – 2013/2196(DEC))
– tekintettel az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(1),
– tekintettel az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2013)0570 – C7 – 0274/2013)(2),
– tekintettel a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésre (I. szakasz – Európai Parlament)(3),
– tekintettel a belső ellenőr 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére,
– tekintettel a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló számvevőszéki éves jelentésre, az intézmények válaszaival együtt(4),
– tekintettel a Számvevőszéknek a 2012-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(5),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke (10) bekezdésére és 318. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére,
– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,
– tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzat 13. cikkére(8),
– tekintettel a 966/2012/EU, Euratom rendelet 166. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében minden uniós intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek követésére,
– tekintettel a 2012-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról (I., II., IV., V., VI., VII., VIII., IX. és X. szakasz) szóló, 2011. március 9-i állásfoglalására(9),
– tekintettel a Parlamentnek a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó bevételi és kiadási becsléseiről (I. szakasz – Parlament) szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására(10),
– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére, 80. cikkének (3) bekezdésére, valamint VI. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0246/2014),
A. mivel az elnök 2013. július 4-én elfogadta a Parlament 2012-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolását,
B. mivel a Parlament számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy ésszerű bizonyosságra tett szert arra nézve, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad a Parlament pénzügyi helyzetéről, és hogy nincs tudomása olyan ügyekről, amelyek miatt fenntartását kellett volna kifejeznie;
C. mivel a főtitkár 2013. szeptember 6-án igazolta, hogy megfelelő biztosítéka van arra, hogy a Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtották végre, és hogy a bevezetett ellenőrzési keret megfelelő biztosítékokat nyújt az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében;
D. mivel a főtitkár is igazolta, hogy nincs tudomása semmiféle olyan nem ismertetett tényről, amely sérthetné az intézmény érdekeit;
E. mivel az ellenőrzés során a Számvevőszék megállapította, hogy a 2012. évi igazgatási kiadások tekintetében az egyes intézmények által alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszerek megfelelnek a költségvetési rendelet előírásainak, és a Számvevőszék által ellenőrzött 151 tranzakcióból egy esetben észleltek hibát, miközben a Számvevőszék becslései szerint a legvalószínűbb hibaarány 0%;
F. mivel a szokásos eljárásnak megfelelően a Költségvetési Ellenőrző Bizottság kérdőívet küldött a Parlament igazgatási szerveihez és a kapott válaszokat a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a főtitkár és a belső ellenőr jelenlétében megvitatta;
G. mivel a beszámolók alapos vizsgálata révén a Parlament éves mentesítési eljárása hozzáadott értéket teremt, és azt a célt szolgálja, hogy a Parlament teljesíteni tudja az uniós polgárok felé fennálló kötelezettségét, és tevékenységét teljes átláthatóság jellemezze azáltal, hogy részletes betekintést enged a polgárok számára pénzgazdálkodásába; mivel ez másodsorban lehetőséget biztosít az önkritikára és arra, hogy a minőség, a hatékonyság és a közpénzekkel – vagyis az adófizetők pénzével – való gazdálkodás eredményessége tekintetében hiányosságokat mutató területeken jobban teljesítsen;
A Parlament 2012-es költségvetési és pénzgazdálkodása
A Parlament mentesítési eljárásának hozzáadott értéke
1. hangsúlyozza a Parlament éves mentesítéséhez vezető parlamenti eljárás hozzáadott értékét;
2. rámutat arra, hogy ez az állásfoglalás elsősorban a 2012-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtásával és az arra vonatkozó mentesítéssel foglalkozik, és hogy fő célja az adófizetők pénzéből származó közpénzek lehető legmegfelelőbb felhasználásának biztosítása, és egyúttal olyan területek kiemelése, ahol még előrelépéseket lehet elérni; ösztönzi a Parlament felelős szerveit, hogy továbbra is minden lehetséges szinten javítsák a Parlament mindennapi munkájának hatékonyságát;
3. megismétli az Elnökséghez intézett azon kérését, hogy adjon ki több, szakpolitikai kérdésekről szóló fehér könyvet a képviselők számára, melyek által lehetővé válna az adott politikai kérdés képviselőcsoportokon belüli megvitatása a végleges döntés előtt;
4. megállapítja, hogy az Unió 2012-re szóló általános költségvetésének teljes összege 148 200 millió euró volt a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében, amelyből a Parlament költségvetése 1 718 millió eurót tett ki; továbbá megállapítja, hogy ez a szám az Unió általános költségvetésének alig több, mint 1%-át jelenti, és az Európai Unió összes intézménye részére igazgatási kiadásokra elkülönített 8 278 millió eurós összeg 20%-ának felel meg; megjegyzi, hogy ez összhangban van a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodással, és az épületekhez és az infrastruktúrához, a személyzet béréhez és nyugdíjához, az információs technológiához és a biztonsághoz kapcsolódó kiadások fedezésére szolgál;
5. megjegyzi, hogy a Parlament költségvetésében a négy nagyobb fejezet – a 10. fejezet (Az Európai Parlament képviselői), a 12. fejezet (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), a 20. fejezet (Ingatlanok és járulékos költségek), valamint a 42. fejezet (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos költségek) – tette ki az összes kötelezettségvállalás 70%-át;
6. megállapítja, hogy a Parlament 2012. évi végleges költségvetésében engedélyezett előirányzatok összege 1 717 868 121 euró volt, ami a 2011. évi költségvetéshez képest (1 685 829 393 euró) 1,9%-os emelkedést jelent, és hogy 2011-ben nem került sor a költségvetés módosítására; úgy véli, hogy a Parlament költségvetési felelősségről és önmegtartóztatásról tett tanúbizonyságot azzal, hogy 2012-ben a 2,6%-os inflációs ráta alatt maradt; arra számít, hogy a 2015. évi költségvetésre ugyanez az önmérséklet lesz jellemző azáltal, hogy a költségvetés az 5. fejezet 20%-a alatt marad;
7. megállapítja, hogy 2012-ben a végleges folyó előirányzatok 99%-át (2011-ben 93%-át) kötötték le, 1%-os törlési arány mellett (2011-ben ez 6% volt), és az előző évekhez hasonlóan magas szinten sikerült végrehajtani a költségvetést, bár erre hatást gyakorolt a fel nem használt előirányzatoknak az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közös munkacsoportja kérésére, a Költségvetési Bizottság kedvező véleménye mellett végrehajtott év végi átcsoportosítása;
A Parlament költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentése
8. megjegyzi, hogy a Parlament elszámolásába 2012. december 31-én belefoglalt teljes bevétel 175 541 860 eurót tett ki 2012-ben (2011-ben 173 293 432 euró), ami 22 274 843 euró címzett bevételt tartalmazott (2011-ben 23 815 077 euró);
9. megjegyzi, hogy a Parlament az év végén egy különböző költségvetési sorokból történő maradványösszeg-átcsoportosítás mellett döntött, amely 45 000 000 euró el nem költött előirányzatot tett ki, és amelyet a brüsszeli Trebel épület megvásárlásának második részletére (35 000 000 euró) és Luxembourgban az új KAD épület építésére szántak; tudomásul veszi, hogy ennek eredményeként mintegy 10,4 millió euró finanszírozási költséget takarítottak meg az építési és a kölcsöntörlesztési időszak során; ugyanakkor sajnálja, hogy a Parlament már többször is kérte, hogy a költségvetés egyértelműsége érdekében az épületek költségeit építsék bele a költségvetésbe, és ne maradványösszeg- átcsoportosítás révén finanszírozzák, ahogy azt számos korábbi mentesítési állásfoglalásban kérte;
A Parlament 2012. évi elszámolása
10. tudomásul veszi az alábbi adatokat, melyek alapján a Parlament 2012-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:
a) Rendelkezésre álló előirányzatok (euró)
2012-es előirányzatok:
1 717 868 121
a 2011-es pénzügyi évből automatikusan áthozott összegek: 21 700 000
a 2011-es pénzügyi évből nem automatikusan áthozott összegek:
222 900 384
címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok 2012-ben:
22 274 843
címzett bevételeknek megfelelő áthozatal 2011-ből:
107 592 247
Összesen:
2 092 335 595
b) Az előirányzatok felhasználása a 2012-es pénzügyi évben (euró)
kötelezettségvállalások:
2 061 149 089végrehajtott kifizetések:
1 623 172 878
automatikusan átvitt előirányzatok, beleértve a címzett bevételekből származókat:
412 253 714
nem automatikusan átvitt előirányzatok:
0
törölt előirányzatok:
55 790 384
c) Költségvetési bevételek (euró)
2012-ben beérkezett:
175 541 860d) 2012. december 31-i teljes mérleg (euró)
1 539 591 147
11. felhívja a figyelmet a 2012-re átvitt előirányzatok magas szintjére (244 600 384 euró), és sürgeti a kiadások megtervezésének javítását;
12. megállapítja, hogy a Parlament számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy ésszerű bizonyosságra tett szert arra nézve, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad a Parlament pénzügyi helyzetéről; tudomásul veszi továbbá a számvitelért felelős tisztviselő azon kijelentését, hogy nincs tudomása olyan ügyekről, amelyek miatt fenntartását kellett volna kifejeznie;
13. emlékeztet elnökének a 2012-es pénzügyi év elszámolásának elfogadására vonatkozó, 2013. július 4-i határozatára;
A Számvevőszék által a 2012. évi beszámoló megbízhatóságára és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan kiadott vélemények
14. üdvözli, hogy a Számvevőszék az igazgatási és egyéb kiadások egészére vonatkozó külön értékelésében úgy találta, hogy a tranzakciók tesztelése alapján a legvalószínűbb hibaarány nulla, és hogy az igazgatási kiadások ellenőrzési és kontrollrendszereit hatékonynak értékelték; üdvözli ezenkívül, hogy a Számvevőszék ellenőrzése alapján a 2012. évi kifizetésekben nem volt lényeges hibaszint; megjegyzi, hogy az ellenőrzés 151 kifizetési tranzakcióból álló mintára vonatkozott – 91 bérekkel, nyugdíjakkal és kapcsolódó juttatásokkal kapcsolatos kifizetés, valamint 60 épületekre és egyéb kiadásokra vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos kifizetés – szemben a 2011. évi 56 vizsgált kifizetéssel;
15. megjegyzi, hogy az igazgatási és egyéb kiadások alá tartoznak a személyi ráfordítások (munkabérek, juttatások és nyugdíjak), melyek az összes igazgatási és egyéb kiadás 60% át teszik ki, valamint az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és informatikára fordított kiadások, melyek alacsony kockázatú területnek tekintendők; rámutat arra, hogy a Számvevőszék véleménye szerint az igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kockázatok elsősorban a közbeszerzésre, a szerződések végrehajtására és a munkaerő-felvételre, illetve a munkabérek és juttatások kiszámítására vonatkozó eljárások be nem tartásával kapcsolatban merülnek fel;
Ideiglenes és szerződéses alkalmazottak felvétele
16. elégedetten jegyzi meg, hogy a Számvevőszék által vizsgált 15 Parlamenten belüli, 2012. évi személyzeti felvételi eljárás tekintetében nem tártak fel hibákat vagy hiányosságokat; felhívja azonban a főtitkárt, hogy alkalmazza szigorúan általában a személyzet, és különösen a vezetői beosztásban lévők kinevezésére és előléptetésére vonatkozó szabályokat;
Közbeszerzés
17. megjegyzi, hogy a Számvevőszék a Parlament 18 közbeszerzési eljárását ellenőrizte; hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék hiányosságokat talált egy esetben az egyik odaítélési kritérium alkalmazása terén, egy másik esetben pedig a közbeszerzési eljárás irányítása és dokumentálása terén;
18. azt ajánlja, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők megfelelő ellenőrzések elvégzésével és egyértelműbb útmutatással tökéletesítsék a közbeszerzési eljárások kialakítását, koordinálását és lefolytatását; megjegyzi, hogy az új költségvetési rendelet és végrehajtási szabályainak alkalmazása mellett ki kell dolgozni a szerződések és ajánlati felhívások új mintáit, valamint ki kell alakítani célzott képzéseket a kiválasztási és odaítélési szempontok meghatározásának és alkalmazásának módjára vonatkozóan;
19. támogatja a Számvevőszékkel folytatott kontradiktórius eljárás során adott parlamenti válaszokat;
A korábbi éves jelentésekben megfogalmazott ajánlások hasznosulásának számvevőszéki áttekintése
A felvételi eljárások előzetes ellenőrzésének végrehajtása
20. emlékeztet a Számvevőszék azon megállapítására, mely szerint az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételével kapcsolatosan ellenőrzött eljárások esetében hiányoztak a felvételi dokumentumok előzetes ellenőrzését bizonyító dokumentumok; nyugtázza, hogy a Számvevőszék szerint a Parlament teljes mértékben végrehajtotta az annak biztosítására vonatkozó ajánlásait, hogy megfelelő dokumentációt alakítsanak ki, és ezen ellenőrzések mögöttes dokumentációját immár megőrzik az ideiglenes és szerződéses alkalmazottakra vonatkozó felvételi döntések alátámasztására; felhívja a főtitkárt, hogy 2014 szeptemberéig tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot a – többek között a belső ellenőr megállapításai alapján – meghozott intézkedések eredményességéről, szem előtt tartva a számos új akkreditált parlamenti asszisztens választásokat követő felvételét is;
Közbeszerzés
21. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék által vizsgált minta szerint továbbra is hibák merültek fel a közbeszerzési eljárások kialakítása, koordinálása és lefolytatása terén, és ezért az elért eredmény Számvevőszék általi elemzése szerint előző ajánlása a legtöbb szempont tekintetében továbbra is megvalósítás alatt áll; megismétli azon felhívását, hogy további késlekedés nélkül biztosítani kell a tényleges előrelépést a közbeszerzés minden kontrollmechanizmusa tekintetében a Számvevőszék által azonosított hiányosságok felszámolása, valamint a beszerzett áruk és szolgáltatások tekintetében a legversenyképesebb ár biztosítása érdekében;
Szociális juttatások és járadékok folyósítása az alkalmazottaknak
22. emlékeztet a Számvevőszék azon megállapítására, amely kifejezetten a parlamenti szervezeti egységek számára a személyzeti állomány tagjainak helyzetére vonatkozó információk rendelkezésre állására vonatkozik; elégedetten jegyzi meg, hogy a számvevőszéki ellenőrzés nem tárt fel új hiányosságokat, azonban továbbra is fennáll a helytelen vagy jogosulatlan kifizetések kockázata; megjegyzi ezenkívül, hogy a Parlament 2012-ben olyan intézkedéseket hozott, amelyek még tovább javították a válaszadási arányt a személyi állomány személyes adatainak elektronikus ellenőrzésére és frissítésére vonatkozó éves eljárás során, valamint hogy adott esetben a személyzet nyilatkozatait megfelelő igazoló dokumentumok kísérik;
A belső ellenőr éves jelentése
23. megállapítja, hogy az illetékes bizottság 2014. január 21-i ülésén a belső ellenőr ismertette a 2013. július 12-én aláírt éves jelentését és elmondta, hogy 2012-ben a Parlament igazgatása tekintetében az alábbi ellenőrzési tevékenységet végezte el:
–
a Belső Ellenőrzési Szolgálattal folytatott konzultáció a ToIP(11) telefonok kiválasztására irányuló eljárásról;
–
a belső ellenőrzési jelentésekben javasolt, folyamatban lévő fellépések keresztirányú nyomon követése – 2012., I. szakasz;
–
a belső ellenőrzési jelentésekben javasolt, folyamatban lévő fellépések keresztirányú nyomon követése – 2012., II. szakasz;
–
az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaiként alkalmazott akkreditált parlamenti asszisztensek ellenőrzése;
–
az eredményszemléletű számviteli eljárás ellenőrzése;
–
az ingatlanpolitika ellenőrzésének nyomon követése: az elhelyezési igények tervezése, értékelése és kezelése;
24. rámutat arra, hogy a belső ellenőr éves jelentésének legfontosabb következtetései a következők:
–
bizonyos állandó előlegfizetési számlákról eszközölt kiadások (tájékoztatási irodák és a képviselőknek járó útiköltségek) költségvetési rendezése továbbra is jelentős késedelmet szenved;
–
előrelépés történt az európai szintű politikai pártok és alapítványok számára fizetett hozzájárulások terén;
–
a Belső Ellenőrzési Szolgálat által a ToIP telefonok kiválasztási folyamata tekintetében végzett konzultáció hiányosságokat talált a ToIP projekttel kapcsolatos döntéshozatal formalizálása terén, aminek kapcsán az ITEC Főigazgatóság jelezte, hogy már megtette a szükséges lépéseket a kapcsolódó kockázatok enyhítésére;
–
jelentős lépéseket tettek az informatikai irányítás és az informatikai alkalmazások fejlesztése terén, különös tekintettel az ITEC Főigazgatóság által az alkalmazások fejlesztése tekintetében tett módszertani előrelépésekre;
–
a látogatói csoportok vonatkozásában végzett ellenőrzés első nyomon követése azt mutatja, hogy valamennyi fellépés továbbra is nyitott, bár részlegesen csökkentették a kapcsolódó fennmaradó kockázatot;
–
öt olyan folyamatban lévő fellépés van, amelyek esetében a szükséges intézkedések meghaladják az érintett főigazgatóságok döntéshozatali hatáskörét, és amelyek megoldása magasabb döntéshozatali szintre került;
25. tudomásul veszi és támogatja a belső ellenőr által kifejtett nézeteket „az ingatlanpolitika ellenőrzésének nyomon követése: az elhelyezési igények tervezése, értékelése és kezelése” tekintetében, nevezetesen az alábbiakra vonatkozóan:
–
az elhelyezési igények megfelelő közép- és hosszú távú tervezése az irodaterületek használói számának prognosztizált növekedése alapján;
–
az irodahelyiségek intézményi szinten megállapított kritériumok alapján történő odaítélése, illetve az említett kritériumok érvényesítését lehetővé tevő szabályok és eljárások megléte; továbbá
–
az irodaterületek hatékony és eredményes kihasználása;
26. tudomásul veszi és támogatja a belső ellenőr által kifejtett nézeteket „Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaiként alkalmazott akkreditált parlamenti asszisztensek ellenőrzése” tekintetében, melyek szerint a Személyzeti és a Pénzügyi Főigazgatóság ellenőrzési környezete és ellenőrzési tevékenységei megfelelő biztosítékot szolgáltatnak arra, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek felvétele az előírásokkal összhangban történik, és pénzügyi jogosultságaikat helyesen terhelik a képviselők parlamenti asszisztensi juttatásaira; kéri mindkét főigazgatóságot, hogy minden szükséges eszközzel biztosítsák e garanciák megszilárdulását és egyértelművé válását;
27. tudomásul veszi, hogy 2012-ben a helyi asszisztensek aljogcímből (4220-01. sor) 7,3 millió eurós átcsoportosításra volt szükség az akkreditált asszisztensek aljogcímbe (4220-02. sor), és a 4220-01. sort összesen 14,1 millió euróval (14,3%) csökkentették, ami a helyi és az akkreditált asszisztensek iránti igény téves becslésének következménye, annak ellenére, hogy az akkreditált asszisztensek száma 2011-hez képest 2012-ben csak csekély mértékben nőtt; úgy véli, hogy a jövőben ezen aljogcímek esetében az igények jobb becslésére lesz szükség a helyes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartása és a valós igények kielégítése érdekében;
28. megjegyzi továbbá, hogy a belső ellenőrzési célkitűzések teljesebb körű és következetesebb megvalósítása, valamint a Parlament eljárási szabályzata és az abból eredő, a Parlament illetékes szervei által elfogadott szabályok csakúgy, mint a költségvetési rendelet alkalmazásának biztosítása érdekében tovább lehetne erősíteni bizonyos irányítási és ellenőrzési folyamatokat, melyek jelenleg mérsékelt szintű fennmaradó kockázatot vonnak maguk után, és az alábbi területeket érintik:
–
rendszeresen és kellő időben tájékoztatni kell az akkreditált parlamenti asszisztenseket a rájuk vonatkozó és analógia alapján rájuk alkalmazandó szabályok frissítéséről vagy módosításáról, valamint indokolással ellátott jelentést kell küldeni ezekről a változásokról az őket képviselő személyeknek vagy naprakész információkkal kell ellátni őket az átláthatóság, illetve az egyenlő bánásmód és feltételek elveinek garantálása érdekében;
–
időben és megfelelően jelenteni kell a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek felé, hogy milyen munkajogok és kötelezettségek kapcsolódnak az akkreditált parlamenti asszisztensek szerződésének lejártához (szabadság, munkanélküliség, nyugdíjjogosultság stb.);
–
a parlamenti asszisztensi juttatás felhasználásának nyomon követésére vonatkozó belső kontrollok megerősítése;
–
az új akkreditált parlamenti asszisztensek 2014-es választásokat követő felvételének zökkenőmentesebb és hatékonyabb adminisztrálása érdekében előre kell tervezni és biztosítani kell a szükséges – különösen az emberi – erőforrásokat, illetve garantálni kell a folyamatos asszisztenciát az új ciklusra megválasztott képviselők részére azáltal, hogy az alkalmazásban maradó akkreditált parlamenti asszisztensek szerződéseinek időtartamában ne legyen megszakítás;
29. ismét emlékeztet, hogy az új asszisztensi szabályzat ötéves végrehajtása után a szabályzat teljes értékelésére van szükség, beleértve a szabályok esetleges kiigazításának mihamarabbi elvégzését is;
A belső ellenőrzési keretrendszer ellenőrzése
30. emlékeztet arra, hogy a belső ellenőrzési keretrendszer első felülvizsgálata 2003-ban és 2004-ben 14 ellenőrzési jelentést eredményezett, melyek valamennyi szervezeti egységet és központi szolgálatot lefednek, és 452 elfogadott intézkedést tartalmaznak, amelyek célja az alábbiak általános szintjének javítása:
–
az intézmény belső ellenőrzésre vonatkozó minimumszabályainak való megfelelés,
–
az intézmény fő ellenőrzési célkitűzéseinek (az alkalmazandó jogszabályoknak, szabályozásnak és politikáknak való megfelelés, a vezetői információk és a nyilvántartás megbízhatósága, a működés eredményessége és hatékonysága) megvalósítása;
Végre nem hajtott intézkedések
31. nyugtázza, hogy a későbbi nyomon követési ellenőrzéseket követően 2012 végén az eredetileg meghatározott 452 intézkedés közül még 15 intézkedés nem volt végrehajtva; tudomásul veszi a belső ellenőr azon megállapítását, hogy két főigazgatóság – a Pénzügyi Főigazgatóság, valamint az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság – esetében kézzelfogható volt a közbeszerzési eljárások javulása;
32. megállapítja a belső ellenőr jelentései alapján, hogy az elfogadott intézkedések nyomon követésére új, keresztirányú nyomon követési eljárást alkalmazott, amelyben minden egyes nyomon követési feladat keresztirányú, egyszerre fedve le az összes még végrehajtásra váró intézkedést; megállapítja továbbá, hogy a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló 2011. május 10-i parlamenti állásfoglalással összhangban e feladatok elvégzésére immár évente kétszer kerül sor;
33. megállapítja, hogy 2012 végén a belső ellenőr úgy vélte, hogy 73 intézkedés – köztük két kritikus fontosságú, 35 kiemelt kockázatot hordozó és 36 csekély kockázatot hordozó –intézkedés vár még végrehajtásra; elégedetten nyugtázza, hogy 2012 folyamán 80 intézkedést – köztük két kritikus fontosságú intézkedést – maradéktalanul végrehajtottak és lezártak; minden érintett főigazgatóságát arra biztatja, hogy folytassák erőfeszítéseiket irányítási és ellenőrzési folyamataik javítása terén; felhívja a belső ellenőrt, hogy állapítson meg szorosabb ütemtervet a végrehajtandó intézkedések vonatkozásában; felkéri a belső ellenőrt, hogy folyamatosan tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot a belső ellenőrzési keretrendszer eredeti felülvizsgálatakor ajánlott, még lezáratlan intézkedésekről; ismételten felhívja az osztályok és a központi szolgálatok vezetését, hogy a jelenlegi jogalkotási ciklus vége előtt hajtsák végre a fennmaradó végre nem hajtott intézkedéseket;
34. tudomásul veszi a Belső Ellenőrzési Szolgálat megállapításait, melyek szerint a 2012. évi nyomon követési folyamat általánosságban javulást mutatott: a 153 folyamatban lévő validált intézkedésből 80-at lezártak, valamint nyolcról háromra csökkent a kiemelt kockázatú kritikus fontosságú intézkedések számra; aggodalmának ad hangot azonban a 2013-ra átvitt, végrehajtásra váró intézkedések viszonylag magas száma (73) miatt; tudatában van annak, hogy a Parlament év végi kockázati profilja a folyamatban lévő intézkedéseket illetően magasabb arányt mutat a csekély kockázati kategóriában végrehajtandó intézkedések tekintetében, mint 2012 elején;
A 2011. évi mentesítésről szóló állásfoglalás főtitkár általi nyomon követése
35. tudomásul veszi a 2011. évi mentesítési állásfoglalás kapcsán a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak 2013. október 25-én adott írásbeli válaszok kiváló minőségét, amely válaszokat ennélfogva a bizottság a 2012. évi mentesítési eljárás megkezdése előtt kapott kézhez; üdvözli a Parlament 2011. évi mentesítési állásfoglalásában feltett kérdésekre és kérésekre a Parlament adminisztrációja által adott válaszokról és a nyomon követésről szóló, 2013. november 25-i főtitkári beszámolót, valamint a képviselők azt követő vitáját;
36. üdvözli, hogy 2011 óta a Parlament fordítási és tolmácsolási szolgálatai jelentős változáson mentek keresztül; tudomásul veszi, hogy a hatékonyságot jelentősen növelték, és ennek következtében takarékoskodtak a forrásokkal, ugyanakkor a teljesítmény és a kínálat színvonalát fenntartották; tudomásul veszi, hogy az erőforrás-hatékony teljes többnyelvűség keretén belül a szó szerinti jegyzőkönyvek és írásbeli választ igénylő kérdések fordításának fakultatívvá tétele révén 11 millió eurónyi tartós költségmegtakarítást lehetett elérni a külső fordítások terén;
37. emlékeztet arra, hogy az erőforrás-hatékony teljes többnyelvűségről szóló, 2012. március 12-i második elnökségi határozat úgy rendelkezik, hogy azon küldöttségek számára, amelyek részére eltérést kell engedélyezni a bizottsági hetek során történő utazáshoz, csak korlátozott nyelvi szolgáltatásokat nyújtanak, ami nem haladhatja meg az egyetlen nyelvre történő tolmácsolást; megállapítja, hogy ennek az intézkedésnek köszönhetően a külső parlamenti tevékenységek számára fenntartott hetek alatt szervezett küldöttségek száma 2011-ben 36%-kal, 2012-ben pedig 46%-kal nőtt, míg a küldöttségi tolmácsnapok száma 2011 és 2012 között 23%-kal csökkent;
38. tudomásul veszi a főtitkár ezt követő, 2013. március 23-i határozatát, amelynek értelmében a bizottsági tevékenységekre kijelölt hetek keddjein és szerda délutánjain csak bizottsági ülésekre és a háromoldalú párbeszéd üléseire kerülhet sor; eredményként könyveli el, hogy ezeknek a már végrehajtott intézkedéseknek köszönhetően a külső tolmácsolási költségek aránya a Parlament teljes költségvetésében a 2011. évi 3,5%-ról 2012-ben 2,6%-ra csökkent; úgy véli, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét a tolmácsolásra is alkalmazni kell, annak érdekében pedig, hogy az európai adófizetők a legjobb szolgáltatást kapják a pénzükért, egy kritikai elemzés keretében folyamatosan vizsgálni kell a hatékonyság javításának, valamint a költségek ellenőrzésének és korlátozásának területeit és módozatait; felhívja a főtitkárt, hogy a többnyelvűségről szóló magatartási kódex alkalmazásáról szóló éves jelentést tegye elérhetővé a képviselők és az illetékes bizottság számára;
39. tudomásul veszi a főtitkár válaszát, amelyben jelzi, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság javaslata és a 2010. évi mentesítési jelentés plenáris ülési elfogadása nyomán a Lux-díj költségét csökkentették; rámutat, hogy egy sor konkrét intézkedést hoztak a Lux-díjjal kapcsolatos kiadások minimalizálása érdekében, nevezetesen csökkentették a nemzetközi fesztiválokon és a Parlament épületeiben való hirdetésre szánt költségeket; tudomásul veszi, hogy a Lux-díj költsége 2012-ben 434 421 euró volt, ami a 2011. évi 573 722 euróhoz képest 24%-os csökkenés; felszólít további hatékony megoldások keresésére;
40. úgy véli, hogy a díjak nem tartoznak a Parlament alaptevékenységébe és kéri, hogy végezzenek költség-haszon elemzést bármely új díjjal kapcsolatos kezdeményezés kidolgozása előtt;
41. tudomásul veszi, hogy az egyre több vendégre és az intézmény fejlődésére való tekintettel az Elnökség 2013. június 10-i ülésén átfogó stratégiát fogadott el a Parlament 2019-ig szóló étkeztetési politikájának főbb irányvonalait illetően; emlékeztet arra, hogy az étkeztetési tevékenység 2002-től 2011-ig összességében megközelítőleg 150%-kal nőtt, és hogy a 2002. évi 1,472 millió vendéghez képest 2011-ben 3,711 millió vendéget étkezetett a Parlament; megállapítja, hogy a parlament étkeztetési szolgáltatását továbbra is működési deficit jellemzi, amelyet nem szabadna pusztán az árak emelésével ellentételezni; megállapítja, hogy a Parlament árpolitikájának összhangban kellene maradnia a többi intézményével, és hogy – tekintettel a vendégek számára – a Parlament jobb helyzetben van ahhoz, hogy a beszállítókkal kedvezőbb feltételekben egyezzen meg, és hogy a méretgazdaságosságból előnyt kovácsoljon;
42. megjegyzi, hogy az éves mentesítési jelentésbe foglalt, a Parlament plenáris ülésén elfogadott kérések közül néhányat nem teljesítettek; megjegyzi, hogy a főtitkár azzal érvel, hogy ezek a kérések a Parlament Elnökségének vagy az Elnökök Értekezletének hatáskörébe tartoznak; ragaszkodik hozzá, hogy a plenáris ülésen elfogadott, az éves mentesítési jelentésben szereplő kéréseket teljes körűen hajtsák végre;
A Parlament 2012-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítése
43. rámutat, hogy a mentesítési eljárásnak nem csak a főtitkár és a titkárság 2012. évi költségvetés-végrehajtására és az ügyvezetésre kellene kiterjednie, hanem az irányító szervek (pl. az elnök, az Elnökség és az Elnökök Értekezlete) által hozott döntésekre is; hangsúlyozza, hogy a Parlament az intézmény pénzgazdálkodásának megvizsgálását követően nem a főtitkárnak, hanem az elnöknek ad mentesítést;
44. üdvözli e tekintetben a főtitkár és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság között a belső ellenőr részvételével 2014. január 21-én a Parlament 2012. évi mentesítése kapcsán tartott megbeszélés színvonalát; megismétli, hogy a Parlament irányító szervei és vezetése felelősek a mentesítési eljárásért, és hogy ezért az egész döntéshozatali eljárásnak teljes mértékben átlátható, pontos és helytálló módon kell számot adnia az uniós polgároknak arról, hogy a Parlament miként hozza meg döntéseit és mire használja a rendelkezésére álló forrásokat; ennek megfelelően felszólít arra, hogy a Parlament döntéshozó testületei üléseinek napirendjeiről és az általuk hozott határozatokról haladéktalanul tájékoztassák mind a képviselőket, mind a Parlament személyzetét, valamint a nyilvánosságot;
45. rámutat, hogy a Parlament költségvetés-végrehajtásának értékeléséhez használt, mindenfajta politikai megfontolástól mentes fő referenciának mindenekelőtt a független külső számvizsgáló, másodsorban pedig a Parlament belső ellenőre által − a Parlament belső ellenőrzési rendszeréről is − adott értékelésnek kell lennie; újfent megelégedésének ad hangot amiatt, hogy a Számvevőszék pozitív véleményt nyilvánított a Parlament elszámolásának megbízhatóságáról, valamint az alapul szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről;
46. emlékeztet arra, hogy a parlamenti képviselők a pénzügyi érdekeltségek és az összeférhetetlenség tekintetében 2011. december 1-jén elfogadott magatartási kódexe előírja, hogy a képviselők maradéktalanul beszámoljanak a Parlamenten kívül végzett bármely fizetett tevékenységükről, összeférhetetlenséget okozó bármely díjazásukról vagy általuk betöltött tisztségről, illetve a kódex kifejezetten tiltja, hogy a képviselők pénzt vagy ajándékot fogadjanak el cserébe azért, hogy befolyásolják a Parlament határozatait; tudomásul veszi, hogy a kódex egyértelmű szabályokat állapít meg az ajándékok elfogadása és azon volt európai parlamenti képviselők szerepe vonatkozásában, akik lobbitevékenységet folytatnak; kéri, hogy a vezetőség vizsgálja meg rendszeresen és évente e nyilatkozatok legalább 15%-át;
47. tudomásul veszi, hogy a képviselők magatartási kódexének végrehajtási intézkedéseit az Elnökség 2013. április 15-én fogadta el; elégedetten veszi tudomásul, hogy a képviselők harmadik felek által finanszírozott utazási, tartózkodási és szállásköltségei tekintetében biztosítandó átláthatóságra irányuló, 2013. július 1-jén elfogadott, az 5. cikk (3) bekezdésében foglalt végrehajtási intézkedések úgy rendelkeznek, hogy a képviselők harmadik felek által rendezett rendezvényeken való részvételükért cserébe a harmadik felek által finanszírozott utazási, tartózkodási és szállásköltségeit be kell jelenteni; megállapítja továbbá, hogy amennyiben ilyen költségtérítésre nem kerül sor, és csak az étkezési költségeket, a belépőjegyeket vagy hasonló költségeket térítenek 150 eurónyi összeget meg nem haladó mértékben, nincs szükség nyilatkozatra;
48. szorgalmazza az írásbeli választ igénylő kérdések (az eljárási szabályzat 117. cikke) valamennyi mellékletének és a vonatkozó kérdéseknek a Parlament honlapján történő közzétételét;
49. úgy véli, hogy a Parlament az egyetlen olyan európai közintézmény, amely a kiadások számlával történő igazolásának előírása, illetve a kiadások ellenőrzése nélkül költségtérítést utal magán és személyes bankszámlákra a hivatal igazgatásával járó költségek fedezése céljából; gyanítja, hogy a képviselők rendkívül kritikusak lennének bármely más testülettel szemben, amely hasonlóan elmulasztaná a közpénzek felhasználásának ellenőrzését; felhívja a főtitkárt, hogy javasoljon egyszerű megoldásokat annak biztosítása érdekében, hogy az általános költségtérítést a céljának megfelelően használják, és az ne jelenthessen kiegészítő magánjövedelmet a képviselők számára;
50. kéri a képviselői napidíj értékelését annak összege és igénybevétele tekintetében; továbbá kéri, hogy az Elnökség ennek megfelelően vizsgálja felül e végrehajtási szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy e napidíj felhasználása a lehető legköltséghatékonyabb legyen;
Az elnök politikai tevékenységei
51. részletes információkat kér arról, hogy az elnök – mint politikailag semleges személy – miként választotta el hivatali feladatait az európai választásokon a szociáldemokraták listavezetőjeként való felkészüléstől, különös tekintettel a kabinetében és a Parlament tájékoztatási irodáiban dolgozó személyzetre és az utazási kiadásokra; úgy véli, hogy számos tevékenységgel kapcsolatban nem tettek különbséget a két funkció között; felszólít a tisztségviselők feladatainak egyértelműbb – a Bizottság megközelítését követő – szétválasztására annak érdekében, hogy ne az uniós adófizetőknek kelljen finanszírozniuk az európai listavezetők választási kampányait;
A Parlament munkahelyei
52. rámutat, hogy a Szerződésekhez csatolt, az intézmények székhelyéről szóló 6. Jegyzőkönyv a tagállamok kormányainak közös megegyezése alapján úgy rendelkezik, hogy a Parlamentnek három székhelye legyen; megjegyzi, hogy a 2014. évi költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2013. február 6-i állásfoglalását követően kiadott, a 2011. évi mentesítésről szóló 2013. április 17-i állásfoglalásában a Parlament arra szólított fel, hogy „a főtitkár és az Elnökség aktuális adatokat és információkat szolgáltassanak a képviselők számára a többszékhelyűség pénzügyi és környezeti hatásaira vonatkozóan”, valamint tudomásul veszi az európai intézmények székhelyeiről szóló, 2013. november 20-i állásfoglalást;
53. emlékeztet arra, hogy fontos történelmi okai vannak a Parlament székhelyének, és hogy az uniós intézmények székhelyének kijelölése a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik; e tekintetben megjegyzi, hogy a Parlament székhelyét érintő bármilyen döntés a Szerződések módosítását vonná maga után, és hogy a döntést a tagállamok egyhangú szavazatával kellene meghozni;
54. megállapítja, hogy a Parlament székhelyeinek földrajzi szétszóródottságából adódó költségek tekintetében jelentős potenciális megtakarításokat lehetne elérni; üdvözli a főtitkár 2013. augusztusi jelentésé(12)t az Európai Parlament földrajzi szétszóródottságából adódó pénzügyi következményekről; hangsúlyozza, hogy a jelentés a számítások elvégzésekor a következő paramétereket vette figyelembe:
–
a kiindulási alap a 2014. évi költségvetés-tervezet volt;
–
az alapszámításokat az új adatok (pl. a kiküldetésekre vonatkozó statisztikák) tükrében frissítették;
–
az amortizáció kiszámítási módszerét annak a javaslatnak a tükrében igazították ki, hogy Brüsszel legyen az egyetlen székhely, csökkentett kiadásokkal;
–
a strasbourgi és luxemburgi munkahelyekből adódó költségeket külön számolták el;
–
új becsléseket végeztek az egyetlen székhelyből adódó esetleges további rendszeres kiadásokra, az egyszeri beruházásokra és a munkahelyek összevonásának költségeire vonatkozólag;
55. rámutat arra, hogy a jelentés a három munkahely Brüsszelben való összevonásának feltételezésével megközelítőleg évi 88,9 millió eurós nettó megtakarítást mutat ki, ami a Parlament 2014. évi költségvetésének csaknem 5%-a, az Unió teljes igazgatási költségvetésének 1,03%-a, és az Unió teljes költségvetésének 0,06%-a; tudomásul veszi, hogy ennek a becsült nettó hatása uniós állampolgáronként 0,18 euró;
56. rámutat arra, hogy a jelentés szerint Luxemburg esetleges beolvasztása Brüsszelbe éves szinten 14 millió euró többletköltséggel járna; hangsúlyozza, hogy a fogadó tagállamok eltérő minőségi és mennyiségi támogatást nyújtanak a Parlamentnek; megjegyzi, hogy a brüsszeli egyetlen székhely megvalósításának potenciális költségeit nem vették számításba a potenciális megtakarítások kiszámításakor;
57. hangsúlyozza, hogy éves szinten 10,703 tonnányi CO2-kibocsátást lehetne megtakarítani, ha Strasbourg (10 235) és Luxembourg (468) nem lennének székhelyek; sajnálja, hogy a Parlament földrajzi szétszóródottságának környezeti hatása a Parlament 2011-es, széndioxid-kibocsátásban mért szénlábnyomának 11,16%-áért felelős;
58. várakozással tekint a Számvevőszék tanulmányának közzététele elé, amely átfogó elemzést nyújt az uniós költségvetés azon lehetséges megtakarításairól, amelyek abban az esetben valósulnának meg, ha a Parlament egy munkahelyen működne, amint azt az európai uniós intézmények székhelyeiről szóló, 2013. november 20-i állásfoglalás szorgalmazza, és azt kéri, hogy az elemzés tartalmazzon olyan költségvetési vonzatokat és járulékos költségeket, mint a csökkent munkaidő-kiesés és a nagyobb hatékonyság révén megvalósuló megtakarítások; kéri, hogy ne csak a parlamenti személyzet (köztük a kölcsönzött munkaerő, a külső szakértők és az ideiglenes alkalmazottak) utazási költségeit vizsgálják meg, hanem a Bizottság és a Tanács személyzetének a több munkahely következtében megnövekedett utazási költségeit is;
A Parlament vezetésének ügyvitele: a működés hatékonyságának növelése
59. ismételten megerősíti, hogy ez az állásfoglalás elsősorban a 2012-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtásával és az arra vonatkozó mentesítéssel foglalkozik, és hogy fő célja az adófizetők pénzéből származó közpénzek lehető legmegfelelőbb felhasználásának biztosítása, és egyúttal olyan területek kiemelése, ahol még előrelépéseket lehet elérni; felhívja a Parlament felelős szerveit, hogy továbbra is minden lehetséges szinten javítsák a Parlament mindennapi munkáját, folyamatosan arra törekedve, hogy még magasabb színvonalon szolgálják az uniós polgárokat; azt várja, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottsághoz intézett következő éves jelentésében a főtitkár fokozottabban összpontosítson a kiadások hatékonyságára és eredményességére;
60. úgy véli, hogy a 2009−2014-es jogalkotási ciklus során a nehéz gazdasági és pénzügyi helyzet nyomán gyakran szórványos és ideiglenes, de jelentős megtakarításokra került sor; úgy véli, hogy a Parlament vezetésének olyan további hatékonysági intézkedéseket kell azonosítania, amelyek rendszerszintű és végleges szerkezeti megtakarítást eredményeznek, melynek révén egyrészt csökken a Parlament költségvetése, másrészt a forrásokat a Parlament új tevékenységi területeire − nevezetesen az uniós politikák bizottság általi végrehajtása felügyeletének megerősítésére − lehet átcsoportosítani;
61. sürgeti a Parlament igazgatási szerveit, hogy az igazgatási és utazási költségek csökkentése érdekében vizsgálják meg a rendelkezésre álló technológiák, például a telekonferenciák és a távmunka fokozottabb alkalmazásának lehetőségét; konkrét javaslat előterjesztését kéri mindkét technológia kibővített alkalmazásáról; becslései szerint a fellépések minőségének veszélyeztetése nélkül jelentős többletmegtakarítások érhetők el, és a pénzügyi nyereségen kívül a videokonferenciák és a távmunka alkalmazása hozzájárulhat a hatékonyabb időkihasználáshoz és a környezetbarátabb Parlament kialakításához is;
62. kéri az igazgatást, hogy továbbra is alkalmazzon olyan intelligens megtakarítási intézkedéseket, amelyek a parlamenti tevékenységek hatékonyságának, eredményességének és minőségének veszélyeztetése nélkül tesznek lehetővé megtakarításokat;
Elnökségi Főigazgatóság
63. tudomásul veszi az Elnökségi Főigazgatóság átszervezését, amelynek révén létrejött az új DG EPRS (a Parlamenti Kutatási Szolgálatok Főigazgatósága), valamint a Parlament biztonsági szolgálatainak internalizálását, amelynek révén létrejött a Biztonsági Főigazgatóság; elégedettségének ad hangot, hogy a biztonsági szolgálatok internalizálása révén várhatóan több mint 11 millió euró megtakarítást lehet elérni a 2013−2016 közötti időszakban; megjegyzi azonban, hogy az elnöki kabinet öt tagja számára főigazgatói vagy igazgatói álláshelyeket tartanak fenn a Parlament irányításában; bírálja a vezetői álláshelyek ilyen fajta politikai kisajátítását és a személyzeti szabályzat megsértését; rámutat arra, hogy az Unió világszerte bírálja a politikai pártfogás intézményét, és sürgeti ezen elv betartását a Parlament irányítása esetében is; éves tájékoztatást kér a főtitkártól a pontos megtakarított összegekről, ami jó példával szolgálhat a jelenleg harmadik felek által nyújtott egyéb szolgáltatások házon belülivé tételéhez;
64. megjegyzi, hogy bár az egyik főigazgatói álláshelyet betöltötték, a kinevezést követően 6 hónappal a kiválasztott tisztviselő még mindig nem foglalta el álláshelyét; szorgalmazza e főigazgatói álláshely megszüntetését;
Uniós Külső Politikák Főigazgatósága
65. az általános takarékossági felhívások fényében aggasztónak tartja, hogy a parlamentközi küldöttségek ezen a téren kevésbé lesznek képesek a Parlament láthatóságának biztosítására olyan módon, hogy az egyensúlyban legyen más uniós intézmények, különösen a Bizottság és a Tanács láthatóságával, és hogy gyengülhet a külpolitika parlamenti vetülete és a parlamenti diplomácia megszilárdulása mint a Bizottság és az EKSZ tevékenységeinek kiegészítő eszköze; ezért alapvetően fontosnak tartja az európai projektek Parlament általi felügyeletének és láthatóvá tételének biztosítása során szerzett ismeretek és tapasztalatok megőrzését, és hogy a javasolt intézkedések ne csökkentsék a Parlament más országokkal folytatott parlamentközi párbeszédével kapcsolatos képességeit és hatékonyságát, különösen politikai instabilitás vagy a demokráciával kapcsolatos veszélyek esetében (pl. arab tavasz, közel-keleti konfliktus, ukrajnai konfliktus, konfliktushelyzettel járó választások előkészítése stb.); . határozottan ajánlja, hogy biztosítsák a megfelelő szintű koordinációt az EKSZ szolgálataival a válaszadás előkészítése és a tényleges reagálási képesség biztosítása érdekében a Parlament külső küldöttségei és missziói biztonsági aspektusainak garantálása céljából;
Kommunikációs Főigazgatóság
66. megjegyzi, hogy a Kommunikációs Főigazgatóság 3242. jogcíme (Közzétételi, tájékoztatási és állami rendezvényeken való részvétellel kapcsolatos költségek) alatt jelentős források állnak rendelkezésre; egyre több kiszervezést tapasztal, ami többletköltségeket jelent az adófizetők számára; részletes listát kér a Kommunikációs Főigazgatóságon hozott kiszervezési intézkedésekről és azok költségeiről;
67. aggasztónak tartja az esetleges fel nem tárt összeférhetetlenségeket a Parlament költségvetéséből származó támogatások esetében; felhívja a figyelmet a költségvetési rendelet 58. cikkére, valamint arra, hogy az igazgatás köteles ellenőrizni a támogatottak és szerződők által kibocsátott nyilatkozatokat; tájékoztatást vár arról, hogy e nyilatkozatok valósághűségének megállapítása érdekében a Parlament igazgatása milyen kockázati elemzéseket végez azok tekintetében;
Tájékoztatási irodák
68. megállapítja, hogy 2012-ben a tájékoztatási irodák személyzeti kiküldetési költségei 1,8 millió eurót tettek ki, amiből a strasbourgi kiküldetések költsége valamivel több, mint 1 millió euró; kitart amellett, hogy elsőbbséget kell biztosítani a videokonferenciák alkalmazásának, hogy ezáltal strukturális költségmegtakarításokat lehessen elérni a Parlament költségvetésében és egyidejűleg a környezetvédelem terén is előre lehessen lépni, a parlamenti munka korlátozása nélkül;
Látogatócsoportok
69. megjegyzi, hogy 2012 januárjától új szabályok léptek életbe a látogatócsoportok fogadására vonatkozóan, ideértve a támogatások fizetésének módját; tudomásul veszi, hogy a Bizottság úgy határozott, fenntartja a látogatócsoportoknak történő készpénzes kifizetések lehetőségét; aggodalmának ad hangot a látogatócsoportoknak történő készpénzes kifizetésekben rejlő jelentős, jó hírnevet érintő és biztonsági kockázatok miatt; új elnökségi határozatot vár a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) megsértését képező készpénzkifizetések megszüntetéséről; megjegyzi, hogy az évi mintegy 2000 látogatócsoportból 2012-ben csak 365 részesült 15 000 eurónál magasabb összegben, de a látogatócsoportok nagy része a készpénzes fizetést választja, noha a Parlament igazgatása ehelyett ösztönzi a banki átutalást vagy a két fizetési mód vegyes alkalmazását;
Az Európai Történelem Háza
70. tudomásul veszi, hogy az Európai Történelem Háza folyó kiadásainak Bizottság általi társfinanszírozása a 2014-es költségvetésben 800 000 euró kötelezettségvállalási előirányzattal biztosított, amely összeg a többéves pénzügyi keret 3. fejezete alá tartozik; továbbá megállapítja, hogy ez az összeg az adott évre tervezett folyó kiadások 30%-ának felel meg, és a hét hetedik napján való nyitva tartás finanszírozására is szolgál;
71. emlékeztet rá, hogy az Elnökség 2012. október 22-én elfogadta az Európai Történelem Házában kialakított állandó kiállítás elképzelésének főbb irányvonalát;
EuroparlTV
72. nyugtázza, hogy a Parlament plenáris ülésén elfogadott 2012-es költségvetésben 8,5 millió eurót különítettek el az EuroparlTV számára a 3 2 4 6. sor alatt; elismeri, hogy miközben az EuroparlTV költségvetése a 2008. évi 9 millió euróról 2014-re jelentősen, 5 millió euróra csökkent, a szolgáltatás teljesítménye javult, és számos új tevékenység és projekt indult, ideértve a hosszabb élettartamú, felhasználásra kész audiovizuális termékek arányának növelését és egy sor kizárólagos koprodukciót több tagállam állami televíziós csatornájával, ami a nézettség növekedéséhez vezetett; üdvözli, hogy a Parlamentnek egyre több követője van a közösségi médiában, különösen a Facebookon, ahol jelenleg több mint 1,2 millió „rajongóval” rendelkezik, és ahova az EuroparlTV külön műsorokat készít; várakozással tekint a Parlament online multimédiás gyártási tevékenységéről készített, az Elnökség 2012. december 3-i határozatával összhangban megrendelt független értékelő tanulmány kézhezvétele elé;
73. úgy véli, hogy az EuroparlTV nem tartozik a Parlament alaptevékenységei közé és kéri, hogy az EuroparlTV-vel kapcsolatos bármilyen új tevékenység kidolgozását megelőzően végezzenek költség-haszon elemzést;
Személyzeti Főigazgatóság
74. jelzi, hogy nehézségek merültek fel tisztviselők vagy más alkalmazottak bizonyos tagállamokból, például Németországból, az Egyesült Királyságból, Ausztriából vagy Hollandiából történő felvétele tekintetében, amelyek országok esetében a parlamenti Titkárság személyzetének aránya jelentősen alacsonyabb, mint ezen országok Unión belüli „demográfiai súlya”, és megjegyzi, hogy a Parlament munkahelyeinek elhelyezkedése miatt viszonylag magas a belga (13,6%), illetve a luxemburgi (2,2%) állampolgárságú alkalmazottak aránya; kéri az Elnökséget, hogy tekintse át a felvételi eljárásokat és követelményeket, hogy kiderítse, mi okozhatja a nehézségeket az e tagállamokból történő munkaerő-felvétel terén;
75. tájékoztatást kér a strasbourgi helyi teremőrök és a brüsszeli teremőrök strasbourgi hetek alatti foglalkoztatási feltételeivel kapcsolatban; jelentés elkészítését kéri a Parlament vezetőségétől egyrészt arról, hogy a strasbourgi helyi teremőrök esetében betartják-e az uniós munkaügyi és társadalombiztosítási jogszabályokat, másrészt a színlelt önfoglalkoztatás elleni óvintézkedésekről; szorgalmazza, hogy készüljön összehasonlítás az adófizetők számára rendelkezésre álló legjobb megoldás meghatározása érdekében;
76. tudomásul veszi különösen a Közszolgálati Törvényszék F-129/12. sz. ügyben hozott 2013. december 12-i határozatát, és mélységesen sajnálatosnak tartja, hogy a Parlamentet elítélték, amiért képtelen volt segítséget nyújtani zaklatások és szabálytalan elbocsátások esetében; ezért utasítja az illetékes szolgálatokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy hasonló esetek ne ismétlődjenek meg a jövőben;
77. jelentés elkészítését sürgeti az AD és AST álláshelyeknek a Parlament igazgatásában 2005 és a jelenlegi pénzügyi év közötti időszakban történt megnövekedésével kapcsolatban; kéri az adatok besorolás és állampolgárság szerinti lebontását;
78. jelentést kér a Parlament igazgatásánál az igazgatói és főigazgatói álláshelyek 2005 óta történő növekedéséről; kéri az adatok állampolgárság szerinti lebontását;
79. jelentést kér arról, hogy a képviselőcsoportok személyzetéből 2009 óta hányan lettek tisztviselők a) hagyományos kiválasztási eljárás, illetve b) az áthidaló záradék alapján;
80. emlékeztet rá, hogy a Parlament személyzete több mint 1500 tagjának gyermekei az európai iskolákba járnak; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlamentnek vezető helyet kellene kapnia az európai iskolák szervezeti felépítésében;
Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság (DG INLO)
A Parlament ingatlanpolitikája
81. rámutat arra, hogy a Parlament az évek során ingatlantulajdonossá vált, és hogy ebben a stratégiában kockázatok rejlenek, a műszaki létesítmények működési és karbantartási költségei pedig az elkövetkező években az öregedő épületek kezeléséből adódóan szükségképpen növekedni fognak; hangsúlyozza különösen, hogy minden ingatlanokkal és épületekkel kapcsolatos stratégiának figyelembe kell vennie ezeket az emelkedő költségeket és az épületfelújítások középtávon felmerülő szükségességét; rámutat arra, hogy az ingatlanokkal és épületekkel kapcsolatos stratégiának biztosítania kell a Parlament költségvetésének fenntarthatóságát, és meg kell őriznie bizonyos mértékű rugalmasságot a vásárlás, a bérlés, illetve a haszonélvezet kombinálása révén, hogy biztosított legyen a Parlament számára a legjobb ár-érték arány; hangsúlyozza, hogy az épületvásárlás nem feltétlenül a legjobb megoldás minden esetben;
82. tudomásul veszi, hogy 2012-ben egy sor szerződés egyedi, a pénzügyi feltételeket különösen a kiadó ingatlanok piacán tapasztalható trendek tükrében szemlélő felülvizsgálata megkezdődött; üdvözli, hogy az újratárgyalások eredményeképpen az elkövetkezendő években strukturális megtakarításokra lehet számítani;
–
a Wiertz épület haszonélvezete révén ingatlanadók és illetékek formájában 0,45 millió eurós kiadáscsökkenés volt tapasztalható;
–
a Geos épületbe való, 2004-ben lezajlott átköltözés révén 45 hónapra vetítve 5 millió eurós kiadáscsökkenés volt tapasztalható;
–
a Goldbell épület bérleti szerződésének felülvizsgálata nyomán 2017 végéig 2,5 millió eurós megtakarítás várható;
–
a madridi információs iroda bérleti szerződésének felülvizsgálata nyomán 0,27 millió eurós megtakarítás keletkezett;
Konrad Adenauer épület (KAD)
83. megjegyzi, hogy Konrad Adenauer ingatlanprojektre vonatkozó ajánlattételi felhívások tekintetében azért nem tudtak jelölteket választani, mert az ajánlattételi felhívásra válaszul beérkezett árajánlatok a becsléseknél lényegesen magasabbak voltak; megállapítja, hogy az Elnökség ezt követő, 2012. évi azon határozata, hogy átszerkeszti a KAD épület ajánlattételi felhívását, jelentősen kedvezőbb ajánlatokat eredményezett, és így lehetővé vált, hogy az eredetileg előirányzott költségvetést betartsák; tudomásul veszi, hogy a munkálatok egy új projektfelelős irányításával és a luxembourgi állammal kötött bővített partnerségi megállapodás segítségével 2013 szeptemberében megkezdődtek; várakozása szerint az eredeti teljes építési költségvetést az elkerülhetetlen késedelem ellenére be lehet majd tartani;
A Parlament brüsszeli ülésterme
84. tudomásul veszi, hogy a Parlament brüsszeli ülésterme mennyezeti tartószerkezetének javítási költsége a 2 millió eurót kevéssel meg fogja haladni és nem éri el az előzetesen becsült 3 millió eurót, és hogy az épület kora miatt nem lehetett pert indítani; nyugtázza, hogy a rendszeres és folyamatos ellenőrzésre és a megelőző karbantartásra irányuló, a Parlament épületeire vonatkozóan 2012-ben bevezetett politika keretében szerkezeti meghibásodásokat tártak fel a mennyezeti fagerendákban, és így jelenetős − akár emberéletet követelő és a kérdéses épületben igen nagy kárt tevő − katasztrófát lehetett elkerülni; tudomásul veszi, hogy az irodahelyiség nélkül maradt szervezeti egységeket át lehetett költöztetni a Parlament egyéb épületeibe, és hogy a Paul-Henri Spaak (PHS) épület A. része ideiglenesen zárva van, és az ülésterem 2014 áprilisában lesz újra használható állapotban;
Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság és Fordítási Főigazgatóság
85. elégedetten állapítja meg, hogy az erőforrás-hatékony többnyelvűségről szóló elnökségi határozat végrehajtása 2012-ben 10,9 millió euró, illetve 10 millió euró összegű megtakarításokat eredményezett a tolmácsolási, illetve a fordítási szolgáltatások területén, anélkül, hogy sérült volna a többnyelvűség elve vagy a parlamenti munka minősége; megismétli, hogy az intézményközi együttműködés elengedhetetlen a hatékonyságot előnyben részesítő és megtakarításokat lehetővé tevő bevált gyakorlatok cseréjéhez;
Pénzügyi Főigazgatóság
Önkéntes nyugdíjalap
86. megjegyzi, hogy az önkéntes nyugdíjalap(14) eszközeinek értéke 2012-ben 9,4%-os befektetési hozammal növekedett, mivel a befektetési piacokon folytatódott a válságból való kilábalás;
87. ugyanakkor megállapítja, hogy az önkéntes nyugdíjalap 2012 végén 207,9 millió euróra növelte az alap eszközei alapján számított becsült biztosításmatematikai hiányát; hangsúlyozza, hogy ezek a tervezett jövőbeni kötelezettségek több évtizedre oszlanak meg;
88. ugyanakkor megjegyzi, hogy ez aggályokat vet fel az alap esetleges kimerítése tekintetében, és hogy a Parlament szavatolja a nyugdíjjogosultságok kifizetését az alap összes korábbi és néhány jelenlegi tagja számára, ha és amennyiben az alap nem tudja teljesíteni kötelezettségvállalásait; emlékeztet arra, hogy az önkéntes nyugdíjalap átmeneti megoldásként jött létre az európai parlamenti képviselők új statútuma előtt, amely 2009. július 14-étől lépett hatályba;
89. tudomásul veszi, hogy az Európai Unió Bírósága 2013-ban érvényesnek ítélte meg az Elnökség 2009-ben hozott határozatait, amelyek szerint az alap tagjainak nyugdíjkorhatára a tőke korai felélésének megelőzése és a korhatár új képviselői statútumhoz való hozzáigazítása érdekében 60-ról 63 évre emelkedik; emlékeztet arra, hogy az alapba történő befizetések kétharmadát közvetlenül a Parlament teljesítette, nem pedig az egyes képviselők;
Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság
90. mélységesen aggódik amiatt, hogy egyes képviselők, parlamenti asszisztensek és tisztviselők személyes és bizalmas postaládáját feltörték, amikor a Parlament számítástechnikai rendszere ellen támadást intéztek, és a hacker személyes tulajdonban lévő okostelefonok és a Parlament nyilvános wi-fi hálózata közötti kommunikációt lehallgatta; ragaszkodik ahhoz, hogy egy független harmadik fél végezze el valamennyi parlamenti ikt- és távközlési rendszer ikt biztonsági átvilágítását az I. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően egy megbízhatóbb ikt-val kapcsolatos biztonsági politika 2015-ben történő megvalósítására vonatkozó világos menetrend elkészítése érdekében;
91. úgy véli, hogy a vendégfelhasználók részére olyan wi-fi hozzáférést kell engedélyezni, amely nem enged belépést a Parlament intranetes oldalaira vagy belső IT-szolgálataiba (pl. a webmailbe), mivel így szét lehetne választani a belső wi-fi hálózatok és a vendég wi-fi hálózatok működését; úgy véli, hogy független biztonsági ellenőrzést kell végrehajtani a Parlament teljes IT- és telekommunikációs infrastruktúráját illetően, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, hogy a Parlament a rendelkezésre álló legmagasabb fokú, a hacking és a telefonos lehallgatás kivédésére alkalmas biztonsági normákat követve működik;
92. úgy véli, hogy a jelentős előrelépéseket az e projektekkel kapcsolatos támogatási és karbantartási tevékenységekbe történő megfelelő beruházásokkal, valamint a képviselőkkel és a tisztviselőkkel folytatott megfelelő együttműködéssel kell támogatni; külön felhívja a figyelmet az AT4AM rendszer sikeres bevezetésére; sajnálatosnak tartja az parlamenti Linux forgalmazási konfiguráció leállítását, amelyet soha nem forgalmaztak vagy népszerűsítettek azon képviselők vagy alkalmazottak számára, akik érdeklődtek volna egy ilyen projekt iránt; megjegyzi, hogy a képviselőknek és az alkalmazottaknak szánt új munkaeszközök bevezetése azt feltételezi, hogy ezen eszközök kísérleti fázisú tesztelése csak azon képviselők és alkalmazottak együttműködésével történhet, akik hajlandóak vállalni a kísérleti tesztelési szakasz jelentette többletmunkát;
93. ebben a szellemben ismételten hangsúlyozza, hogy a Parlament fokozottabban működjön együtt a Bizottság Informatikai Főigazgatóságával nemcsak nem piacvezető forgalmazóktól származó új, rendhagyó ikt-eszközök felkutatásában, hanem régebbi ikt-eszközök és infrastruktúrák olyan megfelelőkkel való helyettesítésével, amelyek a társadalmi, etikai és gazdasági felelősségvállalás érdekében a nyílt, átjárható és nem forgalmazófüggő megoldások irányába mutatnak;
94. tudomásul veszi az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság személyzetének internalizálását, a kiadások ígért csökkenését és az IT-s munkatársak szakmai színvonalának és lojalitásának növekedését; emlékeztet rá, hogy az állandó újításokkal kapcsolatos szakmai színvonal növelése volt az egyik oka e terület évekkel ezelőtt végrehajtott internalizálásának; kétségbe vonja a költségcsökkenéssel kapcsolatos érvelést; tudatában van annak, hogy melyek a legjobb szakértők toborzása előtt álló korlátok és kihívások; felhívja a főtitkárt, hogy működjön együtt az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal annak érdekében, hogy fel lehessen gyorsítani a személyzeti felvételi eljárást, és az IT-technológiák és -biztonság terén a legjobb szakértőket lehessen felvenni;
95. továbbra is hangsúlyozza, hogy az ikt-val kapcsolatos kérdésekben magának a Parlamentnek kell a végső szóval rendelkeznie;
96. megjegyzi, hogy a Parlament jelenlegi ikt-infrastruktúrája csak részben nyílt forráskód alapú, ami behatárolja a Parlament által használ hardvereket és szoftvereket; sürgeti a nyílt forráskódú ikt-infrastruktúrákra történő fokozatos átállást, ami fokozottabb költséghatékonyságot és átjárhatóságot eredményez, ugyanakkor magasabb szintű biztonságot tesz lehetővé; e tekintetben a megfelelő karbantartást biztosító, kellő szintű műszaki és igazgatási támogatást sürget;
97. javasolja, hogy az új információs és kommunikációs technológiák szélesebb körű alkalmazását a fordító és tolmácsszolgálatok esetében;
98. sürgeti a főtitkárt annak további biztosítására, hogy az ik-támogató személyzet a képviselők és az alkalmazottak rendelkezésére álljon a munkahelyeken annak érdekében, hogy mind az ikt támogató személyzet, mind a parlamenti személyzet és a képviselők kihasználhassák a személyes kapcsolat biztonságát és kényelmét; emlékezteti a főtitkárt arra, hogy a távoli hozzáférésű ikt-támogatás kényelmetlen lehet és kevésbé megfelelő az informatikai személyzet és az informatikai segítséget igénylők közötti bizalmi viszony kialakítására; szintén felhívja a figyelmet arra, hogy a fenti biztonsági átvilágítás megfelelő elvégzéséig a kizárólag távoli megoldások alkalmazása nem tanácsos;
99. kéri, hogy a főtitkár biztosítsa legalább az alábbi átvilágítási intézkedések 2014. december 1-jéig történő végrehajtását:
–
„fekete doboz” behatolási tesztelés
–
„fehér doboz” behatolási tesztelés
–
titkosítási protokollok felülvizsgálata
–
alkalmazások felülvizsgálata
–
az alkalmazásokhoz kapcsolódó hozzáférés-szabályozási listák” (ACL) felülvizsgálata
–
a fizikai infrastruktúrákhoz kapcsolódó hozzáférés-szabályozási listák” (ACL) felülvizsgálata
–
az alkalmazásokra vonatkozó felépítési lánc felülvizsgálata
–
az alkalmazások forráskódjának felülvizsgálata;
elvárja, hogy az átvilágítás eredményeit, valamint az átvilágítás során feltárt biztonsági hiányosságok kijavításához szükséges becsült kiadásokat, személyzeti erőforrásokat és időt ismertessék a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal és a Költségvetési Bizottsággal;
100. úgy véli, hogy az adatokhoz való hozzáférést nem szabad felület- vagy rendszerspecifikus megkötésekkel korlátozni, és hogy az adatok formátumának a legelterjedtebb és szabadon hozzáférhető normákat kell követnie, valamint hogy az adatformátumok karbantartását és terméktámogatását a gyártóktól független szervezeteknek kell végezniük; hangsúlyozza, hogy a formátummal és a kiterjesztésekkel kapcsolatos összes dokumentációt térítésmentesen hozzáférhetővé kell tenni;
Utazási iroda
101. üdvözli, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság kérésének megfelelően az utazási irodával kötött, 2014. január 1-jén hatályba lépett új szerződés lehetővé teszi a pénzügyi és teljesítményértékelés elvégzését; megjegyzi, hogy az egyetlen pályázó iroda a BCD Travel N.V. volt, amellyel az előző szerződést is megkötötték, és amely esetében a jelenlegi szerződés időtartama két év;
102. javasolja, hogy a képviselők Európán belüli légi utazásai esetében lehetőség szerint ösztönözzék a turistaosztályra szóló jegyek vásárlását
Az odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés
103. emlékeztet arra, hogy a 2013. január 1-jén hatályba lépett költségvetési rendelet és alkalmazási szabályai rendelkeznek arról, hogy milyen információkat kell a költségvetési hatóság és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani az intézmény odaítélt szerződései kapcsán; megjegyzi, hogy az új költségvetési rendelet előírja, hogy a több mint 15 000 euró értékű − mely új küszöbérték felett kötelező versenytárgyalás meghirdetése − odaítélt szerződéseket közzé kell tenni;
104. megjegyzi, hogy a parlamenti főigazgatóságok által 2012-ben odaítélt szerződések mindegyikének értéke meghaladta a 25 000 eurót, és hogy e szerződések összértéke 724 millió euró volt (2011-ben ez az összeg 603 millió volt); megállapítja továbbá, hogy a központi szolgálatok a 2012-ben odaítélt szerződésekről szóló, a költségvetési hatóság számára megküldött éves jelentést az engedélyezésért felelős osztályok által az odaítélt szerződések nyilvántartásába bevitt információk alapján készítették el;
105. tudomásul veszi a 2012-ben és 2011-ben odaítélt szerződéseknek a szerződés típusa szerinti alábbi lebontását:
A szerződés típusa
(15 000 és 25 000 euró között)
2012
Szám
Érték (euró)
Szolgáltatások
Anyagköltség
Munkálatok
Épület
66
13
15
0
1 363 733
246 663
289 561
0
Összesen
94
1 899 957
A szerződés típusa
(25 000 euró vagy nagyobb érték)
2012
2011
Szám
Százalék
Szám
Százalék
Szolgáltatások
Anyagköltség
Munkálatok
Épület
167
39
21
3
73 %
17 %
9 %
1 %
168
43
29
5
68 %
18 %
12 %
2 %
Összesen
230
100 %
245
100 %
A szerződés típusa
(25 000 euró vagy nagyobb érték)
2012
2011
Érték (euró)
Százalék
Érték (euró)
Százalék
Szolgáltatások
Anyagköltség
Munkálatok
Épület
478 867 118
20 050 555
48 097 311
177 282 082
66 %
3 %
7 %
24 %
372 679 542
181 515 814
33 142 238
15 881 213
61 %
30 %
6 %
3 %
Összesen
724 297 066
100 %
603 218 807
100 %
(A Parlament által 2012-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 6.o.)
106. megállapítja, hogy a 2011-ben és 2012-ben odaítélt szerződések alkalmazott eljárás szerinti lebontása a következő:
Az eljárás típusa
(15 000 és 25 000 euró között)
2012
Szám
Érték (euró)
Nyílt
Meghívásos
Tárgyalásos
Versenyjog
Kivétel
0
0
94
-
-
0
0
1 899 958
-
-
Összesen
94
1 899 958
Az eljárás típusa
(25 000 euró vagy nagyobb érték)
2012
2011
Szám
Százalék
Szám
Százalék
Nyílt
Meghívásos
Tárgyalásos
Versenyjog
Kivétel
93
4
133
-
-
40 %
2 %
58 %
-
-
90
12
138
2
3
37 %
5 %
56 %
1 %
1 %
Összesen
230
100 %
245
100 %
Az eljárás típusa
(25 000 euró vagy nagyobb érték)
2012
2011
Érték (euró)
Százalék
Érték (euró)
Százalék
Nyílt
Meghívásos
Tárgyalásos
Versenyjog
Kivétel
268 775 678
245 111 639
210 409 749
-
-
37 %
34 %
29 %
-
-
436 253 061
126 420 563
31 283 089
4 668 600
4 593 494
72 %
21 %
5 %
1 %
1 %
Összesen
724 297 066
100 %
603 218 807
100 %
(A Parlament által 2012-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 8.o.)
107. megállapítja, hogy 2012-ban összesen 230 szerződést ítéltek oda, amelyek közül 97 – 514 millió euró összértékben – nyílt és meghívásos eljárások alapján jött létre, míg 133 – 210 millió euró összértékben – tárgyalásos eljárásokon alapult; tudomásul veszi, hogy 2011-hez képest 2012-ben az értéket tekintve jelentősen megnövekedett tárgyalásos eljárások száma a három építési szerződési eljárás miatt, melyek összértéke 177,28 millió euró, és amely a teljes összeget jelentősen növelte;
108. sajnálja, hogy az adminisztratív terheknek a kis értékű szerződések vonatkozásában történő csökkentése miatt – amelynek célja az volt, hogy több kkv vegyen részt az ilyen szerződésekre vonatkozó pályázatokon – az igazgatásnak nem állnak rendelkezésére adatok arra vonatkozóan, hogy hány kkv jutott kis értékű szerződéshez; ezért a Főtitkárság nem tudja kimutatni, hogy az adminisztratív terhek csökkentése nyomán ténylegesen fokozódott-e a kkv-k részvétele, és ezáltal eredményesek voltak-e a megtett intézkedések; kéri a kis értékű szerződésekhez jutott kkv-k számának nyomon követését;
109. álláspontja szerint a 60 000 eurós határértéket nem meghaladó szerződések esetében teljes átláthatóságot kell biztosítani az odaítélési feltételek tekintetében és összeférhetetlenségi ellenőrzéseket kell végezni;
Kivételes tárgyalásos eljárások
110. jelzi, hogy a kivételes tárgyalásos eljárások Parlament általi alkalmazása a számokat illetően 2012-ben (a 2011-es 59-ről 2012-ben 43-ra) visszaesett, ami intézményi szinten 27%-os csökkenés, és hogy öt főigazgatóság nem alkalmazta ezt a fajta eljárást 2012-ben, míg egy főigazgatóság ugyanannyi szerződést, kettő pedig többet ítélt oda ezzel az eljárással, mint 2011-ben; rámutat arra is, hogy 2012 óta az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselőnek az éves tevékenységi jelentéshez csatolt mellékletben szisztematikusan fel kell sorolnia azokat az indokokat, amelyek miatt a kivételes tárgyalásos eljárást alkalmazták;
Képviselőcsoportok (4 0 0. költségvetési tétel)
111. úgy véli, hogy a képviselőcsoportok alapvető szerepet töltenek be a Parlamentben és az Unió egészében, mivel nemzeteket átívelő jellegük páratlan modell a világban, és hogy az uniós intézmények szigorú demokratikus ellenőrzésének biztosításában betöltött szerepük kulcsfontosságú;
112. tudomásul veszi, hogy 2012-ben a 4 0 0. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel:
Csoport
2012
2011
Éves előirányzatok*
Saját források és átvitt előirányzatok
Kiadások
Az éves előirányzatok felhasználási szintje
A következő időszakra átvitt összegek
Éves előirányzatok
Saját források és átvitt előirányzatok
Kiadások
Az éves előirányzatok felhasználási szintje
A következő időszakra átvitt összegek (2011)
PPE
21 128
2 024
18 974
89,81 %
4 178
20 336
1 918
20 442
100,42 %
1 832
S&D
14 908
6 313
14 520
97,40 %
6 702
14 302
5 499
13 696
95,76 %
6 105
ALDE
6 673
2 281
6 855
102,72 %
2 100
6 477
2 416
6 676
103,07 %
2 217
Verts/ALE
4 319
1 460
4 002
92,65 %
1 778
4 025
1 242
3 820
94,91 %
1 447
GUE/NGL
2 563
1 094
2 602
101,52 %
1 055
2 535
1 088
2 553
100,71 %
1 070
ECR
3 765
1 219
3 407
90,51 %
1 577
3 831
720
3 375
88,09 %
1 176
EFD
2 538
881
2 494
98,29 %
925
2 088
835
2 046
98,03 %
876
Független képviselők
1 362
413
963
70,73 %
367
1 270
409
924
72,72 %
413
Összesen
57 255
15 687
53 817
94,00 %
18 680
54 866
14 126
53 514
97,53 %
15 137
* valamennyi összeg ezer euróban
Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok
113. tudomásul veszi, hogy 2012-ben a 4 0 2. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel(15):
Párt
Rövidítés
Saját források*
EP támogatás
Összes bevétel
EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)
Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba) vagy veszteség
Európai Néppárt
PPE
1 471
6 483
8 863
85 %
242
Európai Szocialisták Pártja
PSE
977
4 323
5 514
85 %
91
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért
ALDE
440
1 950
2 784
85 %
60
Európai Zöldek Pártja
EGP
397
1 333
1 908
84 %
127
Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége
AECR
216
1 139
1 701
85 %
13
Európai Baloldal Pártja
EL
269
835
1 263
79 %
47
Európai Demokrata Párt
EDP/PDE
79
363
630
84 %
0
Európai Szabad Szövetség
EFA
91
382
530
85 %
23
EUDemokraták
EUD
29
195
271
85 %
-6
Európai Keresztény politikai Mozgalom
ECPM
44
242
285
85 %
0,6
Európai Szövetség a Szabadságért
EAF
65
357
428
85 %
2
Nemzeti Mozgalmak Európai Szövetsége
AEMN
44
186
333
85 %
-2
Alapítvány a Szabad és Demokratikus Európáért
MELD
81
458
702
85 %
0
Összesen
4 203
18 247
25 214
84 %
598
(*) valamennyi összeg ezer euróban
114. tudomásul veszi, hogy 2012-ben a 4 0 3. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel(16):
Alapítvány
Rövidítés
Kapcsolódó párt
Saját források*
EP támogatás
Összes bevétel
EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)
„Az Európai Parlament három munkahelyszíne – a többes földrajzi elhelyezkedéséből fakadó környezeti és regionális hatások”, az Európai Parlament főtitkárának 2013. augusztus 30-i feljegyzése.
Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).
Forrás: PV BUR. 09.09.2013 (PE 512.496/BUR) 14. pont, a főtitkár jelentése az Elnökségnek, D(2013)33164
Az Európai Parlament vizsgálati joga
196k
36k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről és a 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti rendeletre irányuló javaslatról (2009/2212(INL))
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 226. cikkének harmadik bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 41. és 48. cikkére,
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A7-0352/2011),
1. rendeletre irányuló javaslataként elfogadja a 2012. május 23-án elfogadott szöveget(1);
2. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy értesítsék a Parlamentet a javaslattal való egyetértésükről;
3. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy abban az esetben, ha a javaslathoz annak jelenlegi formájában nem kívánják egyetértésüket megadni, az újonnan megválasztott Parlamenttel folytassák a tárgyalásokat, figyelembe véve a korábbi tárgyalások során elért politikai szintű, valamint a nem hivatalos kapcsolatfelvételek során elért technikai jellegű előrelépést, különösen a titoktartás, valamint a minősített és egyéb adatok kezelése tekintetében;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen annak preambulumára, 4. cikkének (3) bekezdésére (az Unió és a tagállamok közötti lojális együttműködés), 5. cikkére (hatáskör-átruházás és szubszidiaritás), 10. cikkének (1) és (2) bekezdésére (képviseleti demokrácia, illetve az európai polgárok képviselete), valamint 12. cikkére (a nemzeti parlamentek szerepe),
– tekintettel a Lisszaboni Szerződésnek a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvére, és különösen annak preambulumára és a parlamentek közötti együttműködésről szóló II. címére, valamint tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvére,
– tekintettel az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatokról szóló, 1997. június 12-i állásfoglalására(1), az európai integráció folyamán az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatokról szóló, 2002. február 7-i állásfoglalására(2), valamint a Lisszaboni Szerződés fényében az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatok fejlődéséről szóló, 2009. május 7-i állásfoglalására(3),
– tekintettel „Az uniós szabályozás célravezetősége, a szubszidiaritás és az arányosság – a jogalkotás minőségének javítása 2011-ben – 19. jelentés” című, 2014. február 4-i állásfoglalására(4),
– tekintettel a Lisszaboni Szerződés keretében a nemzeti parlamentekkel foglalkozó orientációs csoport 2011. december 20-i záró ajánlásaira,
– tekintettel a Bizottság éves jelentéseire az Európai Bizottság és a nemzeti parlamentek kapcsolatairól, és különösen a 2012. évi jelentésre (COM(2013)0565),
– tekintettel az Európai Unió parlamentjei elnökeinek értekezlete által a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően elfogadott következtetésekre(5), különös tekintettel a varsói és nicosiai ülésekre,
– tekintettel az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciája (COSAC) üléseinek a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően elfogadott következtetéseire és észrevételeire, valamint a féléves jelentéseire, különös tekintettel a vilniusi L. COSAC ülésre(6),
– tekintettel a COSAC 20. féléves jelentésének az EU demokratikus legitimációjára és a nemzeti parlamentek szerepére, valamint a politikai párbeszédre és a 2014. évi európai választásokra vonatkozó részére,
– tekintettel a görög parlament által 2014. január 26–27-én Athénban a parlamenti elnökök részvételével megrendezett COSAC-találkozó során a nemzeti parlamentek által megfogalmazott észrevételekre,
– tekintettel az Európai Unió parlamentjei elnökeinek értekezlete által a 2008. július 21-én Lisszabonban tartott ülésen elfogadott, parlamentközi együttműködésről szóló iránymutatásokra,
– tekintettel a 2012. szeptember 9–10-én Paphosban (Ciprus), március 24–26-án Dublinban (Írország) és 2013. szeptember 4–6-án Vilniusban (Litvánia) megrendezett, a közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitikával (KBVP) foglalkozó parlamentközi konferencia következtetéseire, valamint az október 16–17-én Vilniusban (Litvánia) megrendezett, a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés 13. cikke szerinti uniós gazdasági és pénzügyi irányítással foglalkozó parlamentközi konferencia észrevételeire,
– tekintettel az Európai Unió többszintű irányításának alkotmányos problémáiról(7) és az Európai Parlament és a nemzeti kormányokat képviselő intézmények közötti kapcsolatokról(8) szóló 2013. december 12-i állásfoglalásaira,
– tekintettel a Van Rompuy, Juncker, Barroso és Draghi elnökök által 2012. december 5-én előterjesztett „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című jelentésre;
– tekintettel az Európai Tanács 2012. december 13–14-i, október 24–25-i, valamint 2013. december 19–20-i üléseinek következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 130. cikkére,
– tekintettel a Lisszaboni Szerződés Európai Parlament vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2014. március 13-i állásfoglalására(9);
– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0255/2014),
A. mivel az Európai Unió jelenlegi intézményi felépítését az EUSZ az egyre szorosabb egység megteremtésére irányuló és az Európai Közösségek létrejöttével elindított folyamat egyik szakaszának tekinti;
B. mivel a lojális együttműködés elvének megfelelően az Unió és a tagállamok kölcsönös tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből fakadó feladataik teljesítésében, továbbá a tagállamok megkönnyítik az Unió számára feladatai teljesítését, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélybe sodorhatja az Unió célkitűzéseinek megvalósulását;
C. mivel az EUSZ 12. cikke a nemzeti parlamentek tevékenységeire való hivatkozással megerősíti a lojális együttműködés elvét, amikor megállapítja, hogy tevékenyen hozzájárulnak az Unió hatékony működéséhez;
D. mivel a hatáskör-átruházás elve meghatározza az Unió hatásköreit, amelyek gyakorlása a szubszidiaritás és az arányosság elvén alapul, és mivel az összes uniós intézmény a nemzeti parlamentekkel együtt őrködik afelett, hogy a jogalkotási aktusok tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét;
E. mivel a demokratikus legitimitást és elszámoltathatóságot azon a szinten kell biztosítani, amelyen a döntéseket hozzák és végrehajtják, valamint e szintek közötti kölcsönhatásukban is;
F. mivel az Unió működésének alapja a képviseleti demokrácia és a kettős demokratikus legitimitás, amelyek forrása egyrészről a polgárok által közvetlenül választott Európai Parlament, másrészről pedig a tagállamok, amelyek képviseletét a Tanácsban saját kormányuk látja el, amely viszont a nemzeti parlamentnek és a polgároknak tartozik demokratikus felelősséggel;
G. mivel az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek a kettős európai demokratikus legitimitás pillérei, mindegyik a saját hatáskörén belül: az előbbi a polgárok közvetlen, uniós szintű képviseletét ellátó intézményként, az utóbbiak pedig olyan nemzeti intézményekként, amelyeknek közvetlen felelősséggel tartoznak saját, a Tanácson belüli képviseletet ellátó kormányaik;
H. mivel a nemzeti parlamentek nem tekinthetők az uniós jogalkotás „harmadik kamarájának”, hanem sokkal inkább az Unió második kamarájának, vagyis a Tanácsnak az elszámoltatására szolgálnak;
I. mivel ennélfogva helyénvaló a nemzeti parlamentek részéről ezen észrevételek közlésében megnyilvánuló konstruktív megközelítés elfogadása;
J. mivel a nemzeti parlamenteknek az európai intézményekkel való kapcsolatok erősítése és az európai ügyekkel kapcsolatos további szakértelem megszerzése céljából erős és koherens uniós vonatkozású struktúrákat kell kifejleszteniük;
K. mivel az integráció jelenlegi fázisában a nemzeti parlamentek konkrét és különleges szerepet játszanak, amelynek célja az európaiságtudat erősítése a tagállamokon belül, valamint annak elérése, hogy Európa közelebb kerüljön a polgárokhoz;
L. mivel a parlamentközi együttműködés lényegi célja az európai integráció ösztönzése az információcsere, a problémák közös vizsgálata, a kölcsönösen előnyös párbeszéd és az európai jog nemzeti jogszabályokba való átültetésének megkönnyítése révén;
M. mivel a közös kül- és biztonságpolitikával, a közös biztonság- és védelempolitikával, valamint a gazdasági irányítással foglalkozó parlamentközi konferenciák létrejötte nyomán és abból eredően, hogy az ágazatspecifikus parlamentközi bizottsági ülések bizonyultak az együttműködés előnyösebb formájának, a COSAC-nak továbbra is a vélemények, az információk és a parlamenti vizsgálat gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatos bevált gyakorlatok rendszeres cseréjének fórumául kell szolgálnia;,
N. mivel a „politikai párbeszéd” – főként az Európai Bizottság és a nemzeti parlamentek által bevezetett előzetes gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében megerősített politikai párbeszéd – megköveteli az Európai Parlament fokozott részvételét, különös tekintettel az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek döntései között fennálló kölcsönös függőségi viszonyra;
O. mivel az eljárási szabályzat módosításai figyelembe vették a Lisszaboni Szerződésnek a nemzeti parlamentek Unión belüli szerepére vonatkozó rendelkezéseit;
P. mivel tudomásul kell venni az Európai Unió parlamentjei elnökeinek értekezlete által a parlamentközi együttműködés jelenlegi szakaszában betöltött szerepet;
I. A nemzeti parlamentek szerepe az Európai Unió demokratikus legitimitásával összefüggésben
1. üdvözli, hogy a Szerződések rendelkezései számos olyan jogot és kötelezettséget rögzítenek a nemzeti parlamentek számára, amelyek lehetővé teszik, hogy tevékenyen hozzájáruljanak az Unió hatékony működéséhez; úgy véli, hogy e jogok és kötelezettségek a következőkre vonatkoznak:
a)
az európai ügyekben való aktív részvétel (a Szerződések ratifikációja, részvétel az EUSZ 48. cikke szerinti konventben, a nemzeti kormányok ellenőrzése, a szubszidiaritás ellenőrzése, a kifogásolás rendkívüli lehetősége, az európai jog átültetése a nemzeti jogszabályokba);
b)
a politikai párbeszéd (parlamentközi együttműködés, kölcsönös információcsere az európai intézményekkel, különös tekintettel az Európai Parlamentre);
2. megállapítja, hogy a kettős demokratikus legitimitás – a polgárok és tagállamok uniója – európai szinten a jogalkotás terén az Európai Parlament és a Tanács részvételével valósul meg; véleménye szerint ahhoz azonban, hogy a tagállamok képviselete egységesen és demokratikus jellegüknek megfelelően történjen, a Tanácsban a kormányok álláspontjának kellőképpen figyelembe kell vennie a nemzeti parlamentek irányvonalait, ezáltal erősítve a Tanács demokratikus jellegét;
3. hangsúlyozza, hogy a megfelelő legitimitást és elszámoltathatóságot nemzeti és uniós szinten a nemzeti parlamenteknek és az Európai Parlamentnek kell biztosítaniuk; emlékeztet az Európai Tanács 2012. decemberi ülésének következtetéseiben foglalt azon elvre, amely szerint „a folyamat során végig az az általános cél, hogy a demokratikus legitimációt és elszámoltathatóságot ugyanazon a szinten kell biztosítani, mint amelyen a döntéseket hozzák és végrehajtják”;
4. Dicséri a nemzeti parlamenteket azért, hogy lépéseket tesznek, hogy:
a)
a konvergencia javítása érdekében fejlesszék az irányítási és ellenőrzési mechanizmusokat;
b)
a nemzeti alkotmányos keretnek megfelelően szolgáljanak előzetes iránymutatással a miniszterek és nemzeti kormányok Tanácson és az Európai Tanácson belüli munkájához;
c)
a nemzeti alkotmányos keretnek megfelelően vizsgálják meg a miniszterek és nemzeti kormányok által a Tanácson és az Európai Tanácson belül képviselt álláspontokat; és
d)
hatékonyan irányítsák és ellenőrizzék az irányelvek és rendeletek helyes végrehajtását;
e)
arra ösztönözzék a Tanácsot, hogy javítsák a tanácskozások átláthatóságát a jogalkotások során, különösen a jogalkotási folyamat előkészítő szakaszában az Európai Parlament és a Tanács közötti információs asszimetria csökkentése érdekében;
f)
értékeljék az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek bizottságai közötti kapcsolatokat;
5. elismeri az Európai Parlament bizottságai és a nemzeti parlamentek bizottságai által az uniós jogalkotási eljárás során betöltött szerepet;
6. sajnálja ezért, hogy a jogalkotás során a Tanács nem gondoskodik kellőképpen tanácskozásainak átláthatóságáról, valamint hogy tájékoztatási aszimmetria áll fenn az Európai Parlament és a Tanács között; továbbá felkéri a Tanácsot, hogy működésének átláthatóságát igazítsa az Európai Parlament által garantált átláthatósági szinthez, különös tekintettel a jogalkotási folyamat előkészítő szakaszaira;
7. úgy véli, hogy a Tanács tanácskozásainak csekély átláthatósága – különösen a jogalkotási aktusok vonatkozásában – megnehezíti, hogy a kormányzatok ténylegesen elszámoltathatóak legyenek saját nemzeti parlamentjük felé;
8. megjegyzi, hogy a szubszidiaritás ellenőrzése terén a 2. jegyzőkönyv 7. cikke (3) bekezdésében meghatározott küszöböt idáig kétszer érték el; emlékeztet arra, hogy a korai ellenőrzési mechanizmus nem az európai döntéshozatali folyamat megakasztására, hanem az uniós jogalkotás minőségének javítására irányul, különösen annak biztosítása révén, hogy az Unió a hatáskörén belül járjon el;
9. ennélfogva úgy véli, hogy a szubszidiaritás elve betartásának a nemzeti parlamentek és az európai intézmények által végzett felügyelete nem indokolatlan korlátozás, hanem a nemzeti parlamentek hatásköreinek garantálására szolgáló mechanizmus, amennyiben elősegíti a kedvező uniós jogalkotási tevékenység formájának és tartalmának alakítását;
10. úgy véli, hogy a korai előrejelzési mechanizmust az európai és a tagállami intézmények közötti hatékony együttműködés egyik eszközének kell tekintetni, és akként is kell alkalmazni;
11. üdvözli, hogy a gyakorlat ezt az eszközt ezenkívül hozzáigazítja a többszintű európai rendszer különböző intézményi szintjei között folytatott konzultációk és együttműködésen alapuló párbeszédek rendszeréhez;
12. úgy véli, hogy a nemzeti parlamentek indokolással ellátott véleményeit az intézményeknek figyelembe kell venniük többek között annak érdekében, hogy megértsék, mit kell tennie az Uniónak ahhoz, hogy hatékonyabban teljesítse a jogalkotási tevékenység célkitűzéseit, ezért felhívja a Bizottságot, hogy adjon gyors és részletes választ a nemzeti parlamentek indokolással ellátott véleményeire és észrevételeire;
II. A parlamentek közötti kapcsolatok a fokozatos európai integráció összefüggésében
13. megerősíti, hogy az uniós parlamentközi együttműködés nem helyettesíti azt a rendes parlamenti ellenőrzést, amelyet az Európai Parlament gyakorol a Szerződések által ráruházott hatáskörökben, illetve amelyet a nemzeti parlamentek gyakorolnak saját kormányaik felett az európai ügyek tekintetében; úgy véli, hogy az együttműködés célja:
a)
elősegíteni az információk és bevált gyakorlatok cseréjét a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament között, hogy ezáltal – hatásköreik sérelme nélkül – minden szinten megerősödjön a parlamentek ellenőrzése, hozzájárulása és vizsgálata;
b)
biztosítani a parlamenti hatáskörök tényleges gyakorlását az uniós kérdésekkel kapcsolatban;
c)
elősegíteni egy valódi európai parlamentáris és politikai szemlélet érvényesítését;
14. úgy véli, hogy a parlamentközi ülések olyan „kapcsolódási pontok” az európai politikák és a nemzeti politika között, amelyek elősegítik azok előnyös kölcsönhatásait; úgy véli, hogy ezen ülések legfőbb célja, hogy lehetővé tegyék a nemzeti parlamentek számára, hogy a nemzeti viták során ne veszítsék szem elől az európai perspektívát, az Európai Parlament számára pedig az, hogy az európai vitákban figyelembe vegye a nemzeti szempontokat;
15. felhívja a figyelmet arra, hogy az újszerű európai parlamentközi rendszer még mindig kialakulófélben van, és az EUMSZ 1. jegyzőkönyve II. címe 9. cikkének megfelelően konszenzuson alapuló megközelítésen kell nyugodnia, aminek során az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek feladata, hogy konszenzussal közösen meghatározzák az Unión belül a parlamentek közötti együttműködés megszervezésének és előmozdításának módját, bár még mindig túlságosan korai bármilyen kísérlet a parlamentek közötti együttműködésre vonatkozó közös keret kidolgozására;
16. örvendetesnek tartja, hogy intézkedések történetek – a nemzeti parlamentekkel foglalkozó orientációs csoport ajánlásaival összhangban – a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament közötti együttműködés fokozására, különösen a parlamentközi bizottsági ülések tervezésére és azok számának növelésére (2010 óta 50) vonatkozóan, a képviselőknek és a kapcsolódó politikai szerveknek a nemzeti parlamentek beadványairól (indokolással ellátott véleményekről és észrevételekről) való tájékoztatását, videokonferenciák bevezetését, a kétoldalú látogatások előmozdítását, az európai uniós parlamentközi információcsere (IPEX) technikai fejlesztését, az Európai Parlamenti Kutatási és Dokumentációs Központ (ECPRD) égisze alatt folytatott együttműködési projektek számának növekedését, a közigazgatási tisztviselők látogatásait és az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét; úgy véli, hogy ezen intézkedések elősegítik, hogy a parlamentek közötti kapcsolatok hatékonyabbá és koncentráltabbá váljanak, miközben segítik a parlamentek demokratikusabbá válását;
17. kiemeli, hogy a parlamentközi üléseket a nemzeti parlamentekkel szoros együttműködésben kell szervezni annak érdekében, hogy javítsák hatékonyságukat és minőségüket; ajánlja ezért, hogy a parlamentközi ülések napirendje elkészítésének lehető legkorábbi szakaszában sort kell keríteni a nemzeti parlamentek bevonására;
18. úgy véli, hogy a parlamentközi ülések fejlődésének gyakorlati szabályokon kell alapulnia, amelyek figyelembe veszik a különböző ülések sajátosságait is;
19. elismeréssel szól a parlamentközi bizottsági ülések hatékonyságáról, és felszólít konkrét jogalkotási kérdésekben az előadók szintjén megvalósuló együttműködés elmélyítésére;
20. örvendetesnek tartja, hogy az Unión belül a parlamentek közötti együttműködés keretében hatékony ülésekre kerül sor a képviselőcsoportok és az európai politikai pártok részvételével; kéri, hogy továbbra is támogassák ezeket az üléseket, amelyek egy hiteles európai szintű politikai tudat kialakulásának hatékony eszközeként működnek;
21. üdvözli azt a szerepet, amelyet az IPEX platform tölt be elsősorban a parlamenti vizsgálati eljárásokról folytatott információcsere eszközeként, a nyelvi problémákból időnként adódó nehézségek ellenére; felszólít arra, hogy a parlamentek közötti „párbeszéd” optimalizálása érdekében a nemzeti parlamentek szenteljenek különös figyelmet a többnyelvűség elvének;
22. hangsúlyozza, hogy a parlamentközi együttműködésnek nyitottnak és befogadónak kell lennie, és aggodalmának ad hangot olyan parlamentközi ülések egyoldalú megszervezése miatt, amelyek kizárnak bizonyos parlamenteket, és amelyeket megfelelő konzultáció nélkül hívnak össze uniós kérdésekről alkotott olyan álláspontok elfogadása érdekében, amelyek nem konszenzuson alapulnak;
23. megállapítja, hogy a „politikai párbeszéd” – avagy a 2006-ban indított ún. Barroso-kezdeményezés – és a korai előrejelzési mechanizmus „ugyanazon érme két oldala”; megállapítja a nemzeti parlamentek és az Európai Bizottság közötti kapcsolatok széles körének kialakulását, valamint az előzetes gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében a „megerősített politikai párbeszéd” létrejöttét;
III. Fejlemények és javaslatok
24. javasolja a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament közötti egyetértés kialakítását, amelynek a Lisszaboni Szerződés 1. jegyzőkönyvének 9. cikke és eljárási szabályzatának 130. cikke szerinti hatékony együttműködés alapja lehet;
25. reméli, hogy az Unión belüli parlamentközi együttműködés keretében rendszeres, tematikusan felépített és hatékony ülésekre kerül sor a politikai csoportok és az európai politikai pártok részvételével;
26. hangsúlyozza, hogy a parlamentközi együttműködésnek mindenkor arra kell irányulnia, hogy megfelelő módon „a megfelelő embereket tömörítse a megfelelő időben a megfelelő téma körül”, hogy ezáltal a meghozott döntés az adott felelősségi körön belül a tényleges párbeszéd és a valódi vita hozzáadott értékével is gazdagodjon;
27. úgy véli, hogy a COSAC-nak továbbra is a vélemények, az információk és a parlamenti vizsgálat gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatos bevált gyakorlatok rendszeres cseréjének fórumául kell szolgálnia;
28. emlékeztet arra, hogy a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés 13. cikkén alapuló, a gazdasági irányítással foglalkozó konferenciával kapcsolatban az Európai Unió parlamentjei elnökei által a 2013 áprilisában Nicosiában megrendezett értekezletükön elfogadott megállapodás a konferenciára vonatkozóan számos intézkedést ír elő, valamint azt, hogy ezen intézkedések felülvizsgálatát az Európai Unió parlamentjei elnökeinek 2015. évi római értekezletén kell végrehajtani; ezért úgy véli, hogy e felülvizsgálatot megelőzően a gazdasági irányítással foglalkozó konferenciára vonatkozó gyakorlati intézkedések elfogadására irányuló eljárás túlságosan korai lenne, és ezért ez kerülendő;
29. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
Az Európai Unió saját forrásainak rendszerével kapcsolatos végrehajtási intézkedések ***
201k
39k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló (EU, Euratom) tanácsi rendelet tervezetéről (05600/2014 – C7-0047/2014 – 2011/0184(APP))
– tekintettel a tanácsi rendelet tervezetére (05600/2014),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311. cikke negyedik bekezdésével és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7‑0047/2014),
– tekintettel az Európai Unió saját forrásainak jövőjéről szóló, 2007. március 29-i állásfoglalására(1),
– tekintettel a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló, 2012. június 13-i állásfoglalására(3),
– tekintettel a többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítő, 2012. október 23-i állásfoglalására(4),
– tekintettel az Európai Tanács többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2013. február 7–8-i következtetéseiről szóló, 2013. március 13-i állásfoglalására(5),
– tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodásról szóló, 2013. július 3-i állásfoglalására(6),
– tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2014. április 16-i állásfoglalására (7),
– tekintettel arra, hogy első alkalommal fordul elő, hogy a Szerződés megköveteli a Parlament egyetértését az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedéseket illetően,
– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság ajánlására (A7-0269/2014),
1. jóváhagyja a tanácsi rendelet tervezetét;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (05602/2014 – C7-0036/2014 – 2011/0183(CNS))
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311. cikkének harmadik bekezdésére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0036/2014),
– tekintettel az Európai Unió saját forrásainak jövőjéről szóló 2007. március 29-i állásfoglalására(1),
– tekintettel a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című 2011. június 8-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló 2012. június 13-i állásfoglalására(3),
– tekintettel 2012. október 23-i állásfoglalására a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítendő(4),
– tekintettel az Európai Tanács többéves pénzügyi keretre vonatkozó 2013. február 7–8-i következtetéseiről szóló 2013. március 13-i állásfoglalására,(5)
– tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodásról szóló 2013. július 3-i állásfoglalására,(6)
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0271/2014),
1. jóváhagyja a Tanács tervezetét annak módosított formájában;
2. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja saját tervezetét;
4. sürgeti a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoportot, hogy az ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatban foglaltak szerint(7) 2014 végéig készítse el a saját források rendszeréről szóló első értékelését; várakozással tekint arra, hogy a munkacsoport javaslatokat terjeszt elő a jelenlegi rendszer hiányosságainak orvoslására annak érdekében, hogy előkészítse az egyszerűség, az átláthatóság, a méltányosság és a demokratikus elszámoltathatóság általános célkitűzése által vezérelt reform következő többéves pénzügyi keretben történő bevezetését;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
A Tanács tervezete
Módosítás
Módosítás 1 Határozattervezet 8 a preambulumbekezdés (új)
(8a) Az Európai Parlament folyamatosan kérte, hogy az uniós költségvetés finanszírozása – a Szerződésben rögzítetteknek megfelelően – teljes egészében saját forrásokból történjen, valamint rendszeresen rámutatott a saját források jelenlegi – átláthatatlan, nem méltányos, parlamenti ellenőrzésnek alá nem vetett, rendkívül összetett és a következményeket végső soron viselő európai polgárok számára teljesen érthetetlen – rendszerének hiányosságaira és korlátaira. Az Európai Parlament véleménye szerint ez a rendszer lényegében sérti a Szerződés betűjét és szellemét.
Módosítás 2 Határozattervezet 8 b preambulumbekezdés (új)
(8b) Az Európai Parlament véleménye szerint az Unió jelenlegi finanszírozási rendszere, amelyben a bevételek mintegy 74%-a GNI-alapú hozzájárulásokból, 11%-a pedig a meglévő, statisztikai héaalapú hozzájárulásokból származik, csak tovább erősítette a „méltányos megtérülés” logikáját, amely a Tanácson belüli vitákat uralta az uniós költségvetés bevételi és kiadási oldalát tekintve egyaránt, és amely a bonyolult és átláthatatlan visszatérítések és egyéb korrekciós mechanizmusok bevezetéséhez vezetett, hozzájárulva a kifizetési előirányzatok hiányának az éves költségvetési eljárásokban rendre visszatérő problémájához. Az Európai Parlament továbbá úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé, hogy a Tanácsban elegendő többség alakuljon ki ahhoz, hogy az EU jogi és politikai kötelezettségeinek teljesítése érdekében megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat állítsanak be az éves költségvetésekbe.
Módosítás 3 Határozattervezet 8 c preambulumbekezdés (új)
(8c) Az Európai Parlament határozottan síkra szállt a saját források rendszerének mélyreható reformja mellett a tényleges, egyértelmű, egyszerű és méltányos saját források rendszeréhez való visszatérés érdekében. Az Európai Parlament véleménye szerint a Bizottság saját forrásokról szóló 2011. júniusi jogalkotási javaslatai lépést tettek a helyes irányba, és így azok kezdettől fogva élvezték az Európai Parlament túlnyomó többségének támogatását. Az Európai Parlament sajnálja, hogy a Tanács képtelen volt e jogalkotási javaslatokat alapul véve előrelépéseket tenni a saját források rendszerének reformjával kapcsolatban. Az Európai Parlament sajnálja, hogy az Európai Tanács által elért 2013. február 8-i, végleges politikai megállapodás újabb engedményeket és kivételeket vezetett be.
Módosítás 4 Határozattervezet 8 d preambulumbekezdés (új)
(8d) A három uniós intézmény közös megegyezéssel létrehozta a saját források rendszerével foglalkozó magas szintű munkacsoportot, amint azt a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodás részét képező, saját forrásokról szóló együttes nyilatkozat rögzíti. A munkacsoportnak az egyszerűségre, az átláthatóságra, a méltányosságra és a demokratikus elszámoltathatóságra vonatkozó általános célkitűzések figyelembevételével meg kell kezdenie a saját források rendszerének általános felülvizsgálatát. Ennek során meg kell vizsgálni a saját források rendszere reformjának összes aspektusát. Az első értékelés eredményei 2014 végén lesznek hozzáférhetők.
Módosítás 5 Határozattervezet 8 e preambulumbekezdés (új)
(8e) A magas szintű munkacsoport tevékenységének eredményeit 2016-ban intézményközi konferencia értékeli a nemzeti parlamentek részvételével. A Bizottság e munka eredménye alapján megvizsgálja, hogy a saját forrásokra irányuló új kezdeményezések megfelelőek-e. Az értékelés a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret választásokat követő átdolgozásával/felülvizsgálatával párhuzamosan zajlik majd, melyet a Bizottság legkésőbb 2016 végéig elindít. Az Európai Parlament szerint a magas szintű munkacsoport tevékenységének meg kell teremtenie az alapokat ahhoz, hogy a következő többéves pénzügyi keret időszakára megállapodás szülessen a lehetséges reformokról, és azok bevezetésre kerüljenek.
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
Együttes nyilatkozat a saját forrásokról
1. Az EUMSZ 311. cikkének értelmében az Unió gondoskodik a céljai eléréséhez és politikái megvalósításához szükséges eszközökről; e cikk azt is előírja, hogy az egyéb bevételek sérelme nélkül, a költségvetést teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni. A 311. cikk harmadik bekezdése jelzi, hogy a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag elfogadja az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó rendelkezéseket megállapító határozatot, és hogy e vonatkozásban a Tanács a saját források újabb típusait teremtheti meg, illetve meglévő típusokat szüntethet meg.
2. A fentiek alapján a Bizottság 2011. júniusban javaslatokat nyújtott be az Unió saját forrásai rendszerének megreformálására vonatkozóan. Az Európai Tanács a 2013. február 7–8-i ülésén megállapodott abban, hogy a saját forrásokra vonatkozó szabályokat az egyszerűségi, az átláthatósági és a méltányossági célkitűzések figyelembevételével kell megállapítani. Emellett az Európai Tanács felhívta a Tanácsot, hogy folytassa a munkát az új héa-alapú saját forrás kialakításáról szóló bizottsági javaslat ügyében. Felkérte továbbá a pénzügyi tranzakciós adó területén létrehozott megerősített együttműködésben részt vevő tagállamokat annak vizsgálatára, hogy ez az adófajta képezhetné-e az uniós költségvetés új saját forrásának alapját.
3. A saját források kérdése további munkát igényel. Ennek érdekében magas szintű munkacsoport kerül összehívásra, amely a három intézmény által kijelölt tagokból áll. A munkacsoport figyelembe fogja fenni mindazokat a már meglévő vagy később rendelkezésre bocsátott információkat, amelyek a három európai intézménytől és a nemzeti parlamentektől származnak. A munkacsoportnak megfelelő szakértelemre, többek között a tagállami költségvetési hatóságok és független szakértők szakértelmére kell támaszkodnia.
4. A munkacsoport az egyszerűségre, az átláthatóságra, a méltányosságra és a demokratikus elszámoltathatóságra vonatkozó célkitűzések figyelembevételével megkezdi a saját források rendszerének általános felülvizsgálatát. Az első értékelés eredményei 2014 végén lesznek hozzáférhetők. A munka előrehaladását rendszeres időközönként, legalább hathavonta tartott politikai szintű üléseken kell értékelni.
5. A nemzeti parlamentek részvételével 2016-ban intézményközi konferencia keretében értékelik e munka eredményét.
6. A Bizottság e munka eredménye alapján megvizsgálja, hogy a saját forrásokra irányuló új kezdeményezések megfelelőek-e. Ezt az értékelést a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 1a. cikkében említett felülvizsgálattal párhuzamosan fogják végezni annak érdekében, hogy reformelképzeléseket lehessen megfontolni a következő többéves pénzügyi keret által lefedett időszakra vonatkozóan.
A hagyományos, valamint a héa- és a GNI-alapú saját források és a készpénzigények teljesítését célzó intézkedések *
204k
41k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről szóló tanácsi rendelet tervezetéről (átdolgozás) (05603/2014 – C7-0037/2014 – 2011/0185(CNS))
(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció – átdolgozás)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Tanács tervezetére (05603/2014),
– tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0742),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikkének (2) bekezdésére és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0037/2014),
– tekintettel az Európai Unió saját forrásainak jövőjéről szóló, 2007. március 29-i állásfoglalására(1),
– tekintettel a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló, 2012. június 13-i állásfoglalására(3),
– tekintettel a többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítő, 2012. október 23-i állásfoglalására(4),
– tekintettel az Európai Tanács többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2013. február 7–8-i következtetéseiről szóló, 2013. március 13-i állásfoglalására(5),
– tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodásról szóló, 2013. július 3-i állásfoglalására(6),
– tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(7),
– tekintettel az eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Költségvetési Bizottsághoz intézett, 2012. március 6-i levélre,
– tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0268/2014),
A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;
1. jóváhagyja a Tanácsnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően módosított tervezetét;
2. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
3. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Unió saját forrásainak rendszerével kapcsolatos végrehajtási intézkedések
287k
49k
Az Európai Parlament 2014. április 16-i állásfoglalása az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről (2014/2020(INI))
– tekintettel a Tanács határozattervezetére (05600/2014),
– tekintettel a tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2011)0740),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311. cikkének harmadik bekezdése alapján benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0047/2014),
– tekintettel az Európai Unió saját forrásainak jövőjéről szóló 2007. március 29-i állásfoglalására(1),
– tekintettel a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című 2011. június 8-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló 2012. június 13-i állásfoglalására(3),
– tekintettel a többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítő 2012. október 23-i állásfoglalására(4),
– tekintettel az Európai Tanács többéves pénzügyi keretre vonatkozó 2013. február 7–8-i következtetéseiről szóló 2013. március 13-i állásfoglalására(5),
– tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodással kapcsolatos 2013. július 3-i állásfoglalására(6),
– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkének (1) bekezdése második albekezdésére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0270/2014),
A. mivel az EUMSZ 311. cikke értelmében a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben állapítja meg az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedéseket, amennyiben az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó rendelkezéseket megállapító határozat így rendelkezik;
B. mivel az EUMSZ 311. cikke emellett kimondja, hogy a költségvetést teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni, és lehetővé teszi a Tanács számára, hogy a saját források újabb típusait teremtse meg, illetve meglévő típusokat szüntessen meg, amivel jogalapot biztosít a saját források rendszerének mélyreható reformjához;
C. mivel a Parlament folyamatosan kérte, hogy az uniós költségvetést a Szerződésben foglaltaknak megfelelően ismét a saját források valós rendszere révén finanszírozzák; mivel emellett rendszeresen rámutatott a saját források meglévő rendszerének hiányosságaira és korlátaira, valamint arra, hogy a rendszer – átláthatóságának hiánya és nagyfokú összetettsége miatt – teljesen érthetetlen az európai polgárok számára, akik végső soron a következményeket viselik;
D. mivel az uniós költségvetéshez való, GNI-alapú tagállami hozzájárulások, amelyek manapság az Unió összes bevételének mintegy 74%-át adják, nem tekinthetők tényleges saját forrásnak, minthogy azok a nemzeti államkincstárakból az uniós költségvetésbe való egyszerű átcsoportosítást jelentenek; mivel a héaalapú forrás, amely az Unió összes bevételének mintegy 11%-át adja, oly módon fejlődött, hogy az az uniós költségvetéshez való tagállami hozzájárulásnak is tűnik; mivel ez a helyzet az évtizedek során megerősítette a „méltányos megtérülés” logikáját, amely a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. február 7–8-i tanácsi következtetésekben is egyértelműen meghatározó volt, és messzemenően akadályozta az uniós költségvetés szerkezeti reformját;
E. mivel a tagállamok az uniós költségvetés által finanszírozott programokból származó vitathatatlan haszon ellenére a megszorító intézkedések miatt nem szívesen növelik az uniós költségvetéshez nyújtott hozzájárulásaikat, és mivel az Unió közvetlen saját forrásainak rendszere kínálja az egyetlen életképes megoldást;
F. mivel a Parlament következetesen támogatta a Bizottság 2011 júniusában benyújtott javaslatait, amelyek – a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan az uniós költségvetéshez való tagállami hozzájárulások maximális arányának 40%-ra való csökkentése, a jelenlegi, pusztán statisztikai héaalapú hozzájárulás eltörlése és korszerűbb, ténylegesen héaalapú forrással való helyettesítése, egy új és tényleges saját forrás bevezetése, valamint a visszatérítések és a kiigazító mechanizmusok átalányösszegekre épülő rendszerrel való felváltása révén – lépést tettek a jó irányba azáltal, hogy összhangba hozták az uniós költségvetés bevételi oldalát a Szerződés betűjével és szellemével, és amelyek kezdettől fogva élvezték a Parlament túlnyomó többségének támogatását;
G. mivel a Parlament – bár elégedetlen volt azzal, hogy a Tanács képtelen előrelépni a saját források rendszerének reformjával kapcsolatban – 2013 novemberében végül megadta egyetértését a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről szóló rendelethez, miután a Tanáccsal megállapodás jött létre a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport létrehozásáról szóló közös nyilatkozatról; mivel a megállapodás létrejöttekor a litván elnökség kinyilvánította aziránti elkötelezettségét, hogy 2013. december 18–19-ére megszervezi a munkacsoport alakuló ülését; mivel amiatt, hogy a Tanács nem határozott időben a magas szintű munkacsoportba delegálandó három jelöltjéről, az ülésre csak 2014 áprilisában kerül sor;
H. mivel a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport célja, hogy 2014 végéig készítsen egy első értékelést a jelenlegi rendszer hiányosságairól, 2016-ra pedig kidolgozzon egy végleges dokumentumot, amelyet a nemzeti parlamentek részvételével, intézményközi konferencián vitatnának meg; mivel a magas szintű munkacsoportnak meg kell vizsgálnia a saját források rendszere reformjának összes aspektusát, hogy biztosítsa a Bizottság számára a szükséges eszközöket ahhoz, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret választásokat követő (legkésőbb 2016 végén elindítandó) átdolgozásával/felülvizsgálatával párhuzamosan értékelje az új saját forrásokra irányuló kezdeményezések megfelelőségét, és sikeres reformra tegyen javaslatot a 2020 utáni többéves pénzügyi keret által lefedett időszakra;
1. üdvözli, hogy a Tanács megállapodott abban, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglaltaknak megfelelően megállapítja az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedéseket;
2. ugyanakkor sajnálja a Tanács azon döntését, amely szerint a GNI-alapú források számításával kapcsolatos rendelkezéseket visszavezeti a saját forrásokról szóló határozatba; úgy véli, hogy ezzel elszalasztja azt a lehetőséget, hogy az összes végrehajtási rendelkezést egyetlen szövegbe csoportosítsa, valamint hogy a Lisszaboni Szerződés 311. cikke nem szolgál objektív indokkal a szétválasztásra;
3. sajnálja, hogy a Tanács nem tudott előrelépést elérni a saját források rendszerének reformja terén a Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatok alapján;
4. továbbra is sürgeti az Európai Unió saját forrásai rendszerének reformját annak érdekében, hogy az egyszerűvé, átláthatóvá, méltányossá, láthatóvá és érthetővé váljon az uniós polgárok számára, és ezáltal az uniós polgárok erősebben kötődjenek az európai projekthez, és egyidejűleg csökkenjen a tagállamok államkincstáraira nehezedő teher;
5. nagy várakozással tekint a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport munkája elé, amely meggyőződése szerint egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy folytatódjon a saját források rendszerének jelenleg megrekedt reformja; üdvözli a magas szintű munkacsoport 2014. április 3-i első ülését; arra számít, hogy a szóban forgó alakuló ülés megszervezésének jelentős és sajnálatos késedelme ellenére a magas szintű munkacsoport továbbra is teljesíti a magas szintű munkacsoport saját forrásait létrehozó közös nyilatkozatban megállapított célokat és az ütemtervet;
6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az állami foglalkoztatási szolgálatok (áfsz-ek) közötti fokozott együttműködésről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2013)0430 – C7-0177/2013 – 2013/0202(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0430),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 149. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0177/2013),
– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 17-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2013. november 28-i véleményére(2),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014.február 7-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A7‑0072/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;
3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) közötti fokozott együttműködésről szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 573/2014/EU határozat.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
AZ EURÓPAI PARLAMENT NYILATKOZATA
AZ
ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLATOK HÁLÓZATÁNAK LÉTREHOZÁSÁRÓL
Az Európai Parlament
1. ÜDVÖZLI a társjogalkotók által elért megállapodást az állami foglalkoztatási szolgálatok (áfsz-ek) közötti fokozott együttműködésről szóló határozatra irányuló bizottsági javaslatról, amely formális keretbe foglalja és megerősíti az áfsz-ek között jelenleg meglévő informális együttműködési hálózatot;
2. EMLÉKEZTET arra, hogy az EUMSZ 149. cikke rendelkezik arról, hogy az Európai Parlament és a Tanács ösztönző intézkedéseket fogadhat el, amelyek arra szolgálnak, hogy bátorítsák az együttműködést a tagállamok között a foglalkoztatás terén. Ezek az aktusok jogalkotási aktusok, és jogi kötelező erővel rendelkező kötelezettségeket állapíthatnak meg, azonban a tagállamok törvényeinek és rendeleteinek harmonizálása nélkül;
3. ÚGY VÉLI, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok együttműködési hálózatának létrehozása az EUMSZ. 149. cikkének hatálya alá tartozó ösztönző intézkedés. Következésképpen, amint a határozatot elfogadják, valamennyi tagállamnak részt kell vennie az említett hálózatban, mivel egy tagállam valamely uniós politikából való kívülmaradása nem indokolható pusztán azzal, hogy abban a tagállam nem kíván részt venni;
4. HANGSÚLYOZZA, hogy a preambulumbekezdések és a rendelkező cikkek értelmében e határozat elsődleges célja a korábban létező informális áfsz-hálózat megerősítése és hatékonyságának növelése azáltal, hogy a hálózatot egy jogalkotási aktus révén hivatalos formába önti. E célkitűzés elérése csak akkor lehetséges, ha a hálózatban és a határozat 3. cikkében meghatározott tevékenységekben valamennyi tagállam részt vesz.
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0522 – C7-0231/2013 – 2013/0248(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0522),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 175. cikkének harmadik bekezdésére és 212. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0231/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 10-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2013. november 28-i véleményére(2),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 12-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0078/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Uniónak az Európai Beruházási Alap tőkeemelésében való részvételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2014)0066 – C7-0030/2014 – 2014/0034(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0066),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 173. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0030/2014),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. március 25-i véleményére(1),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 12-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7–0156/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. jóváhagyja a Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában tesznek közzé a végleges jogalkotási aktussal együtt;
3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Uniónak az Európai Beruházási Alap tőkeemelésében való részvételéről szóló …/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, 562/2014/EU határozat.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
Az Európai Parlament és a Tanács nyilatkozata
Az Európai Parlament és a Tanács megállapodnak abban, hogy az alapok osztalékának kezelésére vonatkozó kérdéssel az Unió általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendelet következő felülvizsgálatának keretében fognak foglalkozni, vagy legkésőbb a 4. cikkben meghatározott időközi jelentéshez kapcsolódóan.
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Gyógyszerügynökség számára az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek tekintetében végzett farmakovigilanciai tevékenységekért fizetendő díjakról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0472 – C7-0196/2013 – 2013/0222(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatra (COM(2013)0472),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 114. cikkére és 168. cikke (4) bekezdésének c) pontjára, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0196/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a görög parlament, a spanyol képviselőház és a spanyol szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 16-i véleményére,(1)
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0476/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Gyógyszerügynökség számára az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek tekintetében végzett farmakovigilanciai tevékenységekért fizetendő díjakról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a Tunéziai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2013)0860 – C7-0437/2013 – 2013/0416(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0860),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 212. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0437/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottságnak a javaslat pénzügyi összeegyeztethetőségére vonatkozó véleményére,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 26-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. és 38. cikkére,
– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7‑0110/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra a Tunéziai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről szóló 302/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0250 – C7-0117/2013 – 2013/0133(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0250),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0117/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. október 16-i véleményére(1),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 7-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A7-0102/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről szóló 302/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló …/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az euró és más valuták hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2013)0042 – C7-0033/2013 – 2013/0023(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0042),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 83. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0033/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. május 23-i véleményére(1),
– tekintettel az Európai Központi Bank 2013. május 28-i véleményére(2),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 19-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A7-0018/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2014/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása a mézről szóló 2001/110/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2012)0530 – C7-0304/2012 – 2012/0260(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0530),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7- 0304/2012),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,x
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. november 14-i véleményére(1),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 7-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A7-0440/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra a mézről szóló 2001/110/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, a 861/2006/EK tanácsi rendelet és az integrált tengerpolitikáról szóló XXX/2011/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló módosított javaslatról (COM(2013)0245 – C7-0108/2013 – 2011/0380(COD))
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0804) és a módosított javaslatra (COM(2013)0245),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (2) bekezdésére, 42. cikkére, 43. cikke (2) bekezdésére, 91. cikke (1) bekezdésére, 100. cikke (2) bekezdésére, 173. cikke (3) bekezdésére, 175. cikkére, 188. cikkére, 192. cikke (1) bekezdésére, 194. cikke (2) bekezdésére, valamint 195. cikke (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7-0108/2013),
– tekintettel a Jogi Bizottság véleményére a javasolt jogalapról,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. július 11-i(1) és 2013. május 22-i(2) véleményeire,
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2012. október 9-i véleményére(3),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. február 12-i kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,
– tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0282/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(4);
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
Az Európai Parlament 2014. április 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) létrehozásáról szóló 2005/681/IB határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló tervezetről (17043/2013 – C7-0435/2013 – 2013/0812(COD))
– tekintettel a tagállamok egy csoportjának kezdeményezésére, amelyet benyújtottak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz (17043/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikkének b) pontjára és 87. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, amelyek alapján a jogi aktus tervezetét a Parlamenthez benyújtották (C7-0435/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) és (15) bekezdésére,
– tekintettel a Bizottság véleményére (COM(2014)0007),
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. március 5-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 44. és 55. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0146/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. sajnálja, hogy az Európai Parlamentet nem vonták be teljes körűen a pályázatok értékelésébe, és hogy az illetékes bizottságot csupán egyetlen jelöltről tájékoztatták annak ellenére, hogy hét pályázat érkezett a Tanács elnökségének 2013 júliusában tett arra vonatkozó felhívására, hogy átmenetileg – az akadémia hosszú távú jövőjére vonatkozó döntésig − helyet adjanak az Európai Rendőrakadémiának. A pályázó tagállamok a következők voltak: Írország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Magyarország, Hollandia és Finnország. A politikai egyezséget az IB Tanács ülésén 2013. október 8-án megerősítették; végső álláspontjának kialakítása előtt a Parlamentnek szándékában áll további tájékoztatást kérni a pontos helyszín hatásvizsgálatával kapcsolatosan;
3. felkéri a költségvetési hatóságokat annak biztosítására, hogy a jelenlegi székhelynek helyet adó ország kiegészítő uniós források segítségével fedezze a CEPOL székhelyének megváltozása kapcsán felmerülő összes többletköltséget annak érdekében, hogy e költségek ne gyakoroljanak negatív hatást a CEPOL rendes költségvetésére, elkerülendő, hogy a CEPOL mindennapi működési költségeit fedező források veszélybe kerüljenek;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) létrehozásáról szóló 2005/681/IB tanácsi határozat módosításáról szóló .../2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel