10

eredmény(ek)

Szó/szavak
Kiadványtípus
Szakpolitikai terület
Kérdésfeltevő
Kulcsszó
Dátum

Commitments made at the hearing of Phil HOGAN, Commissioner-designate - Trade

22-11-2019

The Commissioner-designate, Phil Hogan, appeared before the European Parliament on 30 September 2019 to answer questions from MEPs in the Committee on International Trade (INTA). During the hearing, he made a number of commitments which are highlighted in this document. These commitments refer to his portfolio, as described in the mission letter sent to him by Ursula von der Leyen, President-elect of the European Commission, including: - A level playing field for all; - Strengthening Europe’s global ...

The Commissioner-designate, Phil Hogan, appeared before the European Parliament on 30 September 2019 to answer questions from MEPs in the Committee on International Trade (INTA). During the hearing, he made a number of commitments which are highlighted in this document. These commitments refer to his portfolio, as described in the mission letter sent to him by Ursula von der Leyen, President-elect of the European Commission, including: - A level playing field for all; - Strengthening Europe’s global leadership; - Trade for sustainable development and climate action; and - Making trade more transparent.

Diversifying unity. How Eastern Partnership countries develop their economy, governance and identity in a geopolitical context

30-10-2019

This study analyses the Eastern Partnership (EaP) in the year of its 10th anniversary. The Eastern Partnership was set up in 2009 as a joint policy initiative aiming at deepening and strengthening relations between the European Union, its Member States and the six EaP countries of Belarus, Ukraine, Moldova, Georgia, Armenia and Azerbaijan. While each of these countries shares a past in the former Soviet Union, they have developed over time in different directions. Ukraine, Moldova and Georgia have ...

This study analyses the Eastern Partnership (EaP) in the year of its 10th anniversary. The Eastern Partnership was set up in 2009 as a joint policy initiative aiming at deepening and strengthening relations between the European Union, its Member States and the six EaP countries of Belarus, Ukraine, Moldova, Georgia, Armenia and Azerbaijan. While each of these countries shares a past in the former Soviet Union, they have developed over time in different directions. Ukraine, Moldova and Georgia have concluded Association Agreements with the EU, which include Deep and Comprehensive Free Trade Areas. They will have to fulfil conditions laid down in the Association Agreements to make progress on reforms of governance, the judiciary and fighting corruption. Moreover, Georgia and Ukraine are seeking to integrate more deeply into the Western world order, aspiring to membership of NATO and the EU. Armenia and Azerbaijan have different ways of cooperating with the EU. Belarus is furthest from the EU because of its poor record on democracy and human rights. All six countries are to a certain extent within Russia’s sphere of influence and have to deal with several geopolitical constraints, but they have increasingly developed economic relations and national identities of their own. It will be a challenge to maintain a common perspective for the next 10 years of the Eastern Partnership and a further divergence between the countries is likely. This will not only be between countries with an Association Agreement and the others, but along multiple vectors. While further developing statehood, the eastern partners will want to decide increasingly for themselves which forms of cooperation they want to pursue in the future. They may choose international partners according to their perceived needs, including Russia, the US, China or Turkey. The EU for its part should continue to pursue its strengths of assisting in achieving better governance and democracy and strengthening economic ties, while contributing to diminishing geopolitical tensions.

Free trade or geo-economics? Trends in world trade

27-09-2019

The European Union (EU) is the biggest integrated economic zone and a guarantor of an open and predictable regulatory system able to determine its own economic destiny. But the behaviour of other global powers is increasingly calling this ability into question. China and the United States, especially, do not separate economic interests from geopolitical interests in the same way the EU does and are increasingly trying to gain geopolitical advantage using their economic might. The EU is known as ...

The European Union (EU) is the biggest integrated economic zone and a guarantor of an open and predictable regulatory system able to determine its own economic destiny. But the behaviour of other global powers is increasingly calling this ability into question. China and the United States, especially, do not separate economic interests from geopolitical interests in the same way the EU does and are increasingly trying to gain geopolitical advantage using their economic might. The EU is known as a fierce defender of a multilateral rules - based trade system with free but fair trade as its strategic policy objective. The EU will therefore do its utmost to save a ‘meaningful multilateralism’ by helping to reform the WTO, improve multilateral investment protection and conclude multilateral trade agreements. At the same time, the EU will defend its own interests by negotiating bilateral trade deals and applying trade defence and investment screening where needed. The EU has a strong interest in keeping the use of geo-economic measures manageable and avoid escalation into a trade war.

Az Európai Gazdasági Térség (EGT), Svájc és az északi régió

01-05-2018

Az Európai Gazdasági Térséget (EGT) 1994-ben azzal a céllal hozták létre, hogy az EU belső piacára vonatkozó rendelkezéseket kiterjesszék az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaira. Norvégia, Izland és Liechtenstein az EGT tagjai. Svájc az EFTA tagja, de nem vesz részt az EGT-ben. Az Uniót és EGT-partnerországait (Norvégiát és Izlandot) különböző „északi politikák” és fórumok is összekötik, amelyek Európa gyorsan fejlődő északi részére és az Északi-sarkvidék egészére fókuszálnak.

Az Európai Gazdasági Térséget (EGT) 1994-ben azzal a céllal hozták létre, hogy az EU belső piacára vonatkozó rendelkezéseket kiterjesszék az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaira. Norvégia, Izland és Liechtenstein az EGT tagjai. Svájc az EFTA tagja, de nem vesz részt az EGT-ben. Az Uniót és EGT-partnerországait (Norvégiát és Izlandot) különböző „északi politikák” és fórumok is összekötik, amelyek Európa gyorsan fejlődő északi részére és az Északi-sarkvidék egészére fókuszálnak.

Foreign Direct Investment in the EU and the Eastern Partnership Countries

05-02-2018

Upon request of the Euronest parliamentary assembly economic committee, investment patterns and policies in the EU and Eastern Partnership countries were compared. The EU is an investment heavyweight, both in terms of attracting as placing foreign direct investment. Many EU Member States protect their investment abroad and some have screening mechanisms for incoming investment. The Eastern Partnership countries are minor investors themselves, but keep attracting a slowly growing level of foreign ...

Upon request of the Euronest parliamentary assembly economic committee, investment patterns and policies in the EU and Eastern Partnership countries were compared. The EU is an investment heavyweight, both in terms of attracting as placing foreign direct investment. Many EU Member States protect their investment abroad and some have screening mechanisms for incoming investment. The Eastern Partnership countries are minor investors themselves, but keep attracting a slowly growing level of foreign direct investment. Investment is supported by the European Investment Bank, the EBRD or the World Bank. Looking at which countries invest in which Eastern Partnership country, it appears that each of them has one main investing country, suggesting a preferred relationship, which would need further research to explain.

Az Európai Unió és kereskedelmi partnerei

01-02-2018

Az évek során az Európai Unió eltávolodott a munkaerő-igényes, alacsony értékű termékek gyártásától, hogy a nagyobb értékű, márkás termékekre szakosodjon. Nyílt gazdasága miatt az EU számára kulcsfontosságú a kereskedelem. A kereskedelmet gátló akadályok leküzdése, valamint annak érdekében, hogy vállalkozásai számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, az Unió számos kereskedelmi megállapodásról folytat tárgyalásokat. Az EU emellett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapítója és kulcsfontosságú ...

Az évek során az Európai Unió eltávolodott a munkaerő-igényes, alacsony értékű termékek gyártásától, hogy a nagyobb értékű, márkás termékekre szakosodjon. Nyílt gazdasága miatt az EU számára kulcsfontosságú a kereskedelem. A kereskedelmet gátló akadályok leküzdése, valamint annak érdekében, hogy vállalkozásai számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, az Unió számos kereskedelmi megállapodásról folytat tárgyalásokat. Az EU emellett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapítója és kulcsfontosságú szereplője.

Oroszország

01-02-2018

2014 óta a Krím-félsziget Oroszország általi jogellenes annektálása, a kelet-ukrajnai lázadó csoportok támogatása, Oroszország szomszédságpolitikája, a félretájékoztatási kampányok és a negatív belső fejlemények feszültté tették az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat. A feszültségek tovább nőttek Oroszország szíriai intervenciója miatt. Az EU 2014 óta rendszeresen újabb szankciókat vezet be Oroszországgal szemben. Az EU és Oroszország között továbbra is szoros kölcsönös függőségi kapcsolat áll ...

2014 óta a Krím-félsziget Oroszország általi jogellenes annektálása, a kelet-ukrajnai lázadó csoportok támogatása, Oroszország szomszédságpolitikája, a félretájékoztatási kampányok és a negatív belső fejlemények feszültté tették az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat. A feszültségek tovább nőttek Oroszország szíriai intervenciója miatt. Az EU 2014 óta rendszeresen újabb szankciókat vezet be Oroszországgal szemben. Az EU és Oroszország között továbbra is szoros kölcsönös függőségi kapcsolat áll fenn és az EU a „szelektív együttműködés” megközelítését alkalmazza.

Az európai szomszédságpolitika

01-01-2018

Az európai szomszédságpolitikában (ESZP) érintett országok Algéria, Azerbajdzsán, Belarusz, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Moldova, Örményország, Palesztina, Szíria, Tunézia és Ukrajna. Célja a jólét, a stabilitás és a biztonság erősítése az összes fél számára. A demokrácián, jogállamiságon és az emberi jogok tiszteletén alapszik, és kétoldalú politikát foglal magában az Unió és az egyes partnerországok között, amelyet regionális együttműködési kezdeményezések gazdagítanak ...

Az európai szomszédságpolitikában (ESZP) érintett országok Algéria, Azerbajdzsán, Belarusz, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Moldova, Örményország, Palesztina, Szíria, Tunézia és Ukrajna. Célja a jólét, a stabilitás és a biztonság erősítése az összes fél számára. A demokrácián, jogállamiságon és az emberi jogok tiszteletén alapszik, és kétoldalú politikát foglal magában az Unió és az egyes partnerországok között, amelyet regionális együttműködési kezdeményezések gazdagítanak: a keleti partnerség és az Unió a Mediterrán Térségért[1].

Három keleti partnerségi szomszéd: Ukrajna, Moldova és Belarusz

01-01-2018

Az EU 2009-ben kialakított keleti partnerségi politikája hat posztszovjet államra terjed ki: Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova és Ukrajna. A partnerség célja, hogy támogatást nyújtson ezen országok politikai, szociális és gazdasági reformtörekvéseihez a demokratizálódás és a jó kormányzás, az energiabiztonság, a környezetvédelem, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés fokozása érdekében. Belarusz kivételével az összes résztvevő tagja az Euronest Parlamenti Közgyűlésnek.

Az EU 2009-ben kialakított keleti partnerségi politikája hat posztszovjet államra terjed ki: Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova és Ukrajna. A partnerség célja, hogy támogatást nyújtson ezen országok politikai, szociális és gazdasági reformtörekvéseihez a demokratizálódás és a jó kormányzás, az energiabiztonság, a környezetvédelem, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés fokozása érdekében. Belarusz kivételével az összes résztvevő tagja az Euronest Parlamenti Közgyűlésnek.

Free and fair trade for all?

21-11-2017

With its strategy paper entitled ‘Trade for all’ in 2015, the Commission launched an EU trade policy that focussed on values such as human rights, workers’ rights, environmental protection and sustainable development. The idea was that free trade should be fair for both consumers in Europe and for citizens elsewhere. This approach was pursued in bilateral trade negotiations and in legislative proposals on, for example, conflict minerals, dual-use goods or the investment court system. But by the end ...

With its strategy paper entitled ‘Trade for all’ in 2015, the Commission launched an EU trade policy that focussed on values such as human rights, workers’ rights, environmental protection and sustainable development. The idea was that free trade should be fair for both consumers in Europe and for citizens elsewhere. This approach was pursued in bilateral trade negotiations and in legislative proposals on, for example, conflict minerals, dual-use goods or the investment court system. But by the end of 2016 the tenor of the debate on international trade had changed, shifting the focus to national interests and fairness for consumers and producers at home. The UK’s decision to withdraw from the EU and the election of President Trump in the US, together with the expiry of the clause recognising China’s non-market economy status, contributed to this shift. The European Parliament has played a crucial role in shaping the direction of EU trade policy. While its 2015 resolution on the Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) set the values-based trade agenda, its resolutions in 2016 and 2017 on China’s market economy status and global value chains reflected the shift in values. The Commission is seeking to balance free and fair trade but new challenges lie ahead, notably in the EU’s neighbourhood: Russia, the Eastern Partnership, Turkey and the UK’s withdrawal from the EU.

Következő események

10-12-2019
EU institutional dynamics: Ten years after the Lisbon Treaty
Egyéb esemény -
EPRS
11-12-2019
Take-aways from 2019 and outlook for 2020: What Think Tanks are Thinking
Egyéb esemény -
EPRS

Partnerek

Kövessen minket!

email update imageE-mailen küldött friss hírek

Az elektronikus előrejelző rendszer, amely közvetlenül az ön elektronikus címére küldi a legfrissebb információkat, lehetővé teszi, hogy figyelemmel kísérjen a Parlamenttel kapcsolatban álló minden személyt és eseményt, többek között a képviselőkre vonatkozó legfrissebb híreket, az információs szolgáltatásokat vagy a Think Tanket.

A rendszer mindenütt hozzáférhető a Parlament weboldalán keresztül. Ahhoz, hogy bejelentkezzen és megkapja a Think Tank értesítéseit, elég, ha megadja elektronikus címét, kiválasztja a témát, amely érdekli, megadja a gyakoriságot (naponta, hetente vagy havonta), valamint rákattintva az e-mailban küldött hivatkozásra, megerősíti jelentkezését.

RSS imageRSS-hírfolyamok

Az RSS csatorna segítségével ne maradjon le a Parlament weboldalán közölt semmilyen információról vagy a frissítésekről.

Csatornája beállításához kattintson az alábbi hivatkozásra.